Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-20 / 117. szám
2000. május 21. ★ KÖZELRŐL ★ 5 Elsózza a pörköltet Kényszerkilépés a mesterszakacs Kovács Sándor mesterszakács nem sértődik meg, ha zöldségszobrászként emlegetik. A sárgarépából rózsacsokrot, a sütőtökből szökő- kutat varázsol, hogy ne csak a szájnak, de a szemnek is gyönyörűsége teljék az ízes falatokban. A Kapos Hotel szakacsollmpiai és világbajnoki aranyérmes mesterszakácsa Irányítja hamarosan a hannoveri világkiállítás magyar konyháját.- Négy nap múlva utazik Hannoverbe, hogy öt hónapig a magyar ízeket reprezentálja a világkiállítás vendégeinek. Mit visz Kaposvárról az étlapra?- Somogyi tüzes szarvasgulyást biztosan, ez mindig nagy sikert arat. Van egy kis fortély a fűszerezésben is, de igazán attól lesz finom, hogy úgy készül, mit egy rendes gulyásleves. Pörköltalapot kell készíteni, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés vízzel addig kell pirítani a húst, amíg legalább félig meg nem puhult. Ha szükséges, akár egy óráig is sűrűn kavargatjuk, hogy le ne égjen, de ha hamarabb felengedjük vízzel, sose lesz tökéletes. Ez alatt kell sózni a húst, s akkor a legjobb, ha úgy érezzük, úristen, elsóztam az egészet! Ha majd felöntjük a leveshez szükséges vízzel, éppen jó lesz. Később hiába sóznánk a gulyást, nem lenne elég ízes a hús. Attól lesz somogyi a szarvasgulyás, hogy kerül bele babérlevél, kakukkfű, borókabogyó is, a tüzességét a leheletnyi fokhagyma és a csípős paprika adja. Betétnek pedig apró burgonyagombóc készül- Szívesen beszél a fortélyokról, de vannak-e titkai a mesterszakácsnak?- Hétpecsétes titkok nincsenek, csak néhány egyedi fogás, amit nem mutogatok én sem mindenkinek. De ezeket sem szoktam szakmai féltékenységből őrizgetni, mert akkor segítség nélkül maradnék a munkában is. Szerencsére nekem is volt kitől tanulnom, s megszeretnem a szakmát, mert az iskola önmagában senkinek sem elég.-Ki a példaképe?- Legelső konyhafőnököm, í | jj% Fajt Ferenc, akinél hét évet töltöttem kecskeméti Aranyhomok szállodában. De elsőként a szabadszállási nagymamámnak köszönhetem meg, hogy szakács lettem. A falu legendás főzőasszonya volt, és sokat lá- batlankodtam körötte gyerekkoromban.- Mi a kedvenc étele?- Nincs étel-kedvencem, bár a könnyed, franciás konyhát kedvelem leginkább. A szakács egész nap csak kóstolgat, és nem ér rá leülni az asztal mellé.- Ki főz otthon a családban?- A feleségem többet, mint én, de szívesen főzök magam is. Kérni szokták a gyerekek, hogy mit készítsek, de egyelőre még nem nagy ínyencek, az érdekesebb ízű, meglepő fogásokat nem szeretik. Legutóbb sajttal-sonkával töltött pulykamellet óhajtottak, a kisfiam születésnapjára pedig gyümölcsös túrótortát. A tortaforma aljára omlóstészta, arra piskóta került, az oldalát pedig barackízes piskótatekercs szeletekkel raktam körbe. Ebbe öntöttem bele a fele túró, fele tejföl és tejszín keverékéből készült zselatinos krémet, amibe őszibarack befőttet aprítottam. Tetején gyümölcs és zselé volt a díszítés. Még a fényképésznek is tetszett.- Volt-e már olyan főztje, amit nem ettek meg?- Egyszer küldték vissza eddig az ételemet, de azt is azért, mert nem találta elég forrónak a vendég a libamájjal töltött borjúszűz mártását.-A legemlékezetesebb munkája?- 1982-ben, amikor Richard Burton filmet forgatott Magyar- országon, én voltam a személyi szakácsa. Kedvence a töltött bébikaralábé volt tejszínes kapormártással. Zsenge, pici karalábékból a legjobb főzni, amiket nyersen kivájunk és fedő alatt, kevés húslével félig megpárolunk. Megtöltjük darált hús és előfőzött rizs keverékével, mint a töltött paprikát, majd készre főzzük a kivájt karalábé forgácsokkal együtt. A mártáshoz a főzőlét összeturmixoljuk, jó sok friss kaprot és tejszínt teszünk bele és kicsit forraljuk, hogy a tejszín meg ne csomósodjon.- A világkiállítás öt hónapja alatt lekerülnek az étlapról Kovács Sándor mesterfogásai?- Biztosan nem, sőt, még újdonságok is lesznek a Kapos hotel étlapján. A hannoveri díszvendégeknek készített ételkülönlegességeket ugyanabban az időben Kaposváron is kínáljuk majd, mert állandó kapcsolatban leszek a kollégáimmal. S az itteni ízek sem csak a világkiállítás helyszínén lesznek jelen, mert augusztus 14 és 19 között rendezik az első Somogyi vadásznapokat Hannoverben. Bíró Mária a társulásból 48 lakos döntésén múlik A Koppány-völgyi kistelepülés Kára önkormányzata - kényszerűségből - kilép a szorosadi és a törökkop- pányi önkormányzattal együtt létrehozott falugondnoki szolgálat társulásból. Erre a szakmai feltételek változása kényszeríti a mindössze 85 lakosú falu vezetését. Egy múlt év végi kormányrendelet alapján, a működtetőnek a falugondnok által nyújtott szolgálathoz május 31-ig működési engedélyt kell kérnie. Az új hatáskör ellátásához a Szociális és Családügyi Minisztérium adott ki útmutatót. Ebben pontosította, hogy társulás esetén a társult települések összlakossága sem haladhatja meg a 660 főt. A létszámot meghaladó - társulásban működtetett falugondnoki szolgálatok -, ugyanis nem kapnak működési engedélyt. Ez hátrányosan érinti a törökkoppányi körjegyzőségben levő három önkormányzatot. Varga György kop- pányi polgár- mestertől megtudtuk: 1999. november 1-től indították be a falugondnoki szolgálatot. A költségek megoszlására hozták létre a társulást, amely sikeresen pályázott a falugondnoki gépkocsi beszerzésére a szociális minisztériumnál, valamint támogatást biztosított a beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanács is.- A kialakult helyzet miatt Kára község felmondja a társulásban való részvételt és kilép - mondta Varga György polgárTavaly a három községben falugyűlésen választotta meg a lakosság a falugondnokot, akit a képviselő-testületek együttes ülésen neveztek ki. A féléves működés tapasztalata kedvező. mester. - Szorosad és Törökkoppány önkormányzata ugyanis forráshiányos és a működési engedélyről, a kiegészítő normatív támogatásról nem mondhat le. A fennmaradó társulás azonban feladat-ellátási szerződést köt Kárával a falu- gondnoki szolgálat által nyújtandó feladatok további ellátására a korábbi feltételekkel. Tavaly a három községben falugyűlésen választotta meg a lakosság a falugondnokot, akit a képviselő-testületek együttes ülésen neveztek ki. A féléves működés tapasztalata kedvező. A szolgálat beindításáról a testületek együttesen döntöttek, a működtetést is létszámarányosan finanszírozzák. Sem Kára, sem Szorosad önkormányzata nem lenne képes önállóan fenntartani ezt az idős lakosság ellátása érdekében fontos szolgálatot. Bognár Hajnalka körjegyző a napokban levelet írt a Pénz- ____ ügyminisztérium illetékes főosztályára a működési engedéllyel kapcsolatos problémákról. Kezdeményezte: a jelenlegi szociális minisztériumi ér- telmezés megtartása esetén szakmai fórum javaslata mellett, kivételes méltányosságot engedélyező szerv jogkörét kellene a rendszerbe építeni azért, hogy a működési engedély és az állami normatíva is elérhető legyen. Kára, Szorosad és Törökkoppány összlakossága 708 fő. Ez a szám a múlt évben benyújtott pályázatkor sem volt kevesebb. Mindössze 48 lakostól függ, a társulás felmondása.. Krutek József ÖREGEKET FOSZTOGAT KAP0SKERESZTUR0N A KORNYÉK RUNRANDAJA Fűrészport vágtak a szemébe Öreg falusi porták, a „megélhetési bűnözés” célpontjai fotó: kovács tibor Alig pár kilométer a várostól, mégis micsoda különbség. A falu szélén elhanyagolt porták, lakói az udvaron figyelik az idegent. A „felvég” felé haladva magas kerítések, lakatok és kutyák. Kaposkeresztúron félnek az emberek. Tudják miért és kitől, mégis nehéz szóra bírni őket. Lehetetlenné kezd válni egyesek számára az élet Kaposkeresztúron, az időseket rendszeresen kifosztják egy bűnbanda tagjai. Legutóbb egy magányosan élő nyugdíjasnál jártak, fényes nappal. Őt kerestük. A településre érve Vass Józsefné igazított útba. Tudott az esetről, de nem szívesen beszélt róla. Ahogy mondta, vannak akik még akkor sem beszélnek, ha kirabolták őket. Félnek a megtorlástól. Tudják, nem sokat érnének el a feljelentéssel, mert a bűnösök pár hónap múlva úgyis szabadulnak, aztán egyből levernék rajtuk az „árulkodást”. A fiatalasszony annyit azért elárul, hogy a leggyakoribb a tyúklopás, de visznek mindent, ami mozdítható. Betörnek a pincékbe, elviszik a betakarított terményt, még a krumplit is kiszedik a földből. A faluban beszélik, hogy kik a bűnbanda tagjai, de nem mernek ujjat húzni velük. Vass Józsefné szerint a környékükön lakókat azért nem érinti a fosztogatás, mert errefelé fiatalabbak és családosok élnek. A taszári rendőrök rendszeresen járőröznek ugyan, de ez nem nagyon zavarja a galeri tagjait. Ezért vannak lakattal megerősített, kulcsra zárt kerítésajtók és kutyák a legszerényebbnek tűnő portáknál is. Sárközi Sándoménál is többszörösen megerősített bejárat és két vicsorgó eb fogadja az idegent. Nyugdíjas férjével négy éve költöztek Keresztúrra, bár akkor még nem tartottak házőrzőket. Meg is bánták. Az asszonynak már a költözés utáni időkben furcsa volt, hogy a boltba évente 3-4 alkalommal is betörtek. Karácsonykor, húsvétkor és búcsú előtt menetrendszerűen kirámolták egy banda tagjai. Ez csak akkor szűnt meg, amikor beszerelték a riasztó berendezést. Aztán a fő célpontok a védtelen idősék lettek, csakhamar sorra kerültek ők is. Egyik délután felkerekedtek és bebuszoztak a városba. Két óra múlva tértek haza, de akkora már a betörők felforgatták a lakást. A hívatlan látogatók a kerítésen átmászva belopakodtak a kiskerten át, betörték a konyhaablakot, aztán már bent is voltak az épületben. Az idős asszony a javarészt ajándékba kapott ékszereket sajnálja a leginkább. Ahogy mondta: harminchat év alatt összegyűlt arany gyűrűket és láncokat loptak el közel félmillió forint értékben, amelyek közül egy sem került elő. Hiába érzi úgy, hogy felismerte az elkövetőket, azok szerinte máig is vígan élnek szabadlábon és lopnak, rabolnak tovább. Az idős hölgy meggyőződése, hogy a falusiak mind tudják, hogy kik követték el ezeket a bűntényeket, de félnek a feljelentéstől, mert erre az esetre agyonveréssel fenyegették meg őket. Pár helyen már baromfit és disznót sem mernek tartani, úgysem tudják megvédeni. Legutóbb egy félig feldolgozott disznót vágtak le a füstölőről az éj leple alatt. A legutóbbi áldozathoz, Balogh Ernőhöz ketten mentek be, délidőben érkeztek. Előbb bezárták a kutyát a hátsó udvarba, majd hátramentek egy összegöngyölt drótért. Amikor az idős ember észrevette őket, és utánuk iramodott, szó nélkül neki rontottak. „Teleszórták a szememet fűrészporral, azóta is alig látok” - mondja, miközben tehetetlen dühében összeszorítja öklét. Később észrevette, hogy a lakásban is jártak a betörők. Legjobban az óráját hiányolja, mert az volt az utolsó időmérő eszköz a régi épületben. Többször is jártak már nála, és mára szinte minden mozdítható értéket elvittek. Elárulja, hogy a gyermekei hívták, költözzön hozzájuk, de nem állt kötélnek. Csak dől belőle a panaszáradat: „Itt születtem, az apám, a nagyapám is itt élt. Öregapám bíró volt, próbáltak volna itt valamit csinálni, egyből lecsukatta volna őket. De hát teli van a góré kukoricával! Akkor hogyan menjek el innét?” A legtöbb idős ember hasonlóan gondolkodik, és megpróbálja saját maga megoldani a védelmét. A taszári rendőrőrs parancsnoka, Kovács Zsolt százados a legutóbbi esetről ugyan nem értesült, de tudja, hogy a körzet legfertőzöttebb területéről van szó. Szinte többen vannak azok, akik megélhetési bűnözésből tartják el magukat, mint a szenvedő alanyok. Az őrs felderítési aránya magas és a polgármesterrel is kitűnő kapcsolatot ápolnak. A százados szerint feltérképezték a kolóniát, tudják a bejelentett esetek elkövetőinek lehetséges körét. Elképzelhetőnek tartja azonban azt is, hogy a bosz- szútól tartva sokan meg sem próbálják bejelenteni nekik a bűntényeket. Pedig minden egyes elfogásnál hosszabb időre kerülhet rács mögé a betörő. A rendőrök mégis úgy érzik, hogy bizonyos mértékig szélmalomharcot folytatnak. A cél a megélhetési bűnözés visszaszorítása lenne, ám a bűnbanda tagjai sosem próbálkoztak a tisztességes kenyérkeresettel. Egyszerűbbnek vélik a védtelen, idős emberek fosztogatását. S amíg ez így marad, addig maradnak a kulcsra zárt, lelakatolt kapuk, és a csaholó kutyák az udvarokon. Takács Zoltán
