Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-08 / 106. szám

2000. Május 8., Hétfő MEGYE I KÖRKÉP Somogyi Hírlap - 3. oldal Elvirágzott a termelők kedve Két éve szakmai körökben úgy tűnt, hogy a mezőgazda­ság húzóágazata lesz az ola­jos magvak, köztük a repce termesztése. Mára ez az elő­rejelzés nem igazolódott be. A növénnyel együtt a terme­lők kedve is elvirágzott. Müller János, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövet­ségének titkárhelyettese szerint sem az időjárás, sem a felvásárlá­si árak nem kedveznek a repce- termelésnek. A miatt valamelyest élénkült a ke­reslet, de a leszerződött repceter­melők így is csak 39-40 ezer fo­rintot kapnak tonnánként, ez az exportkötésekhez még elfogad­ható ár. A szabadpiaci ár elérheti a 42-45 ezret is, ezt főleg fedezeti vásárlás esetén fizeti ki a vevő. Azok a termelők, akik nem kötöt­tek eddig szerződést, most kivár­nak. A hektáronként 70-80 ezer forintos termelési költségekkel szemben a várható terméshozam és a felvásárlási ár éppen hogy fe­dezi a ráfor­hirtelen jött meleg és szá­razság miatt a becő kicsi és vékony ma­radt, a növény megállt a nö­vekedésben. A gazdák szerint a kilátások rosszak, a lekötött mennyiség nem terem meg. Bár a hozamo­kat nehéz megbecsülni, de hek­táronként másfél tonnánál na­gyobb termésre nem számítanak. Az ideális két és fél, három tonna lenne hektáronként. A várhatóan kevesebb termés Ősszel mintegy tizennyolcezer hek­táron vetettek repcét Somogybán. De aratni kisebb területen fognak, mert több termelő kitárcsázta, és a helyére kukoricát vetett. A felvásár­lási árak és az időjárás most job­ban kedvez a tengerinek. dításokat. Hiába ideális előnövény, hiszen korán lehet aratni, a talaj szerke­zetet is javít­ja, helyet csi­nál az őszi kalászosok­nak, egyre kevesebben termesz­tik. A megyében mintegy 10-15 magángazda és talán húsz terme­lőszövetkezet foglalkozik a rep­cével. A vetésterület a tavalyihoz képest mintegy negyven száza­lékkal, közel hétezer hektárral csökkent. szarka ágnes Diáktalálkozó Nagyatád Diáktalálkozóra és szakmai napra hívta szombaton a megye középiskolai kollégi­umait a nagyatádi József Attila Kollégium. A névadóra és a költészet napjára emlékezve 27. alkalommal adott helyet a nagyszabású diáktalál­kozóra a nagyatádi intézmény. Tizenhárom megyei kollégium­ból közel 300 diák érkezett a vá­rosba, hogy versmondásban, mű­veltségben és játékos ügyességi vetélkedőben összemérjék erejü­ket. A mintegy 50 kísérő számára pedig hagyományosan a szakmai kollégistáknak tapasztalatcserére és megbeszé­lésre adott alkalmat a találkozó. Szavalásban Kovács Zsuzsan­na, a kaposvári Gyergyai kollégi­um diákja lett az első, a praktikus és általános műveltségi ismerete­ket mérő versenyben pedig a szőcsényi erdészeti szakmunkás- képző iskola és kollégium csapa­ta utasította a többieket maga mögé. A városi strandon tartott játékos sportvetélkedőt a lányok között balatonboglári kollégium első csapata, a fiúk mezőnyében pedig a nagyatádiak csapata nyerte. A vetélkedést fergeteges hangulatú műsoros táncbemuta­tóval, és esti diszkóval zárták a kollégisták Nagyatádon. . b.m. Sziporkáztak a jádiak A Sziporka folk szombati kapos­vári bemutatója elsöprő somogy- jádi sikert hozott: Bőgős László- Bogdán Tímea, Husi Bence- Matucza Johanna, Kiss Sándor- Tóth Kata, Kiss Tamás-Kovács Anikó táncospárok, valamint a művészeti iskola Eszterlánc, Kati­ca, Körtéfa és Tengertánc csoport­jai is továbbjutottak. E kategóriá­ban a kaposvári Toldi Andics Nemzetiség csoportja is továbbju­tó. A népzene és népdal mezőny­ben a kaposvári Berzsenyi diákja, Sudár Barbara, a kodályos Borka Ákos és Molnár Petra, valamint a jutái Torma Emese jutott tovább. A népművészeti fesztivál 6., utol­só területi bemutatóját Marcali­ban rendezték meg tegnap. A me­gyei döntőbe jutott a kéthelyi is­kolai népdalköre, a Beás Gyön­gyök együttes a marcali Hétszínvirág iskolából, a marcali Noszlopy általános és alapfokú művészeti iskola 2/a csoportja, a mesztegnyői honismereti és ter­mészetvédő egyesület gyermek hagyományőrző csoportja, vala­mint Szabó Attila nemesdédi me­semondó, a buzsáki iskola 2. szá­mú hagyományőrző gyermekcso­portja, Nagy Mónika és Békefi Vik- tória Somogyvárról. _________ír. N em játék a játszótér Megyei körkép Egy játszótér felszerelése komoly munka és sok pénz FOTÓ: LANG RÓBERT A marcali önkormányzat nem ját­szik: legutóbbi testületi ülésén úgy határozott az európai szab­vány alapján két év alatt felújítja a város játszótereit. Az uniós direk­tívák egyébként hazánk számára az idei év végére írták elő a zöldte­rületek valamint a játszóterek uni­ós felzárkóztatását. Az elvárások komolyak és ha megvalósulnak jobban szórakozó gyerkőcökkel és nyugodtabb anyukákkal találkoz­hatunk majd a játszótereken. Az önkormányzatok többsége tisztában van azzal, hogy játszóte­reinek többsége nem felel meg, még a szülők elvárásainak sem, nem hogy az európai szabványok­nak. Pénz azonban csak kevés he­lyen jut arra, hogy a felnőtt 20-30 éves játszótereket, a gyerekek ér­dekében felváltsák az újak. So­mogybán közel négyszáz játszóté­ren szórakozhatnak a kicsik, ezek közül kevesebb mint tíz épült az elmúlt két év alatt. Néhány kis te­lepülésen kívül csak Kaposváron, Siófokon és Nagyatádon fordítot­tak az elmúlt öt évben nagyobb összeget a játszóterek fejlesztésére vagy újak építésére. A legtöbb vá­Az ideális játszótér rosban a homok felfrissítésére jut csak és arra, hogy a leszakadt hin­tákat, vagy megrongált eszközöket, a legegyszerűbb módszerekkel kija­vítsák a fenntartók. A Donatusi Bendegúz Kft az or­szágban azon kevesek közé tarto­zik, akik a játszóterek felmérésével, építésével foglalkoznak. Szabó Já­nos, a társaság vezetőjének tapasz­talatai szerint túl sok a játszótér, ezek közül azonban csak nagyon kevés olyan van amely igazán a megfelel a céljának és a környezetét is úgy tervezték, hogy az dísze lehet a településnek. A játszóparkok több mint fele kommunista munka­szombatokon készült és az eltelt 20-30 év alatt nem csak hogy el­avult, de mára veszélyessé is vált. A vas játékok és a hinták elrozsdásod­tak, a betoncsúszdák veszélyesek. Az Ifjúsági és Sport Minisztéri­um a Mobilitás Ifjúsági Alapít­vánnyal közösen az európai előírá­sokkal összhangban pályázattal szeretne a helyzeten segíteni. Az önkormányzatoknak ötven száza­lékos önrésszel kell rendelkezniük és olyan eszközöket kell beszerez­ni, amit a szabvány előír. A szak­emberek szerint érdemes keve­sebb, de időt álló és jobb játékot vá­sárolni, még ha drága is, mert ha így is jobban megéri, mint az olcsó de veszélyes. Sajnos, üyen eszkö­zökből még csak kevés van ha­zánkban... FÁBOS ERIKA Az ideális játszótér nem csak szórakoztatja a legkisebbeket, de játék közben tudtukon kívül erősíti és mozgáskultúrájukat, és a koordinációjukat is fejleszti. Ma ahhoz, hogy egy lakóte- lepnyi gyerek jól érezhesse magát tervezéstől az első hintázá­sig legalább 15 millió forintra van szükség. Ennyi pénzért már nem csak jó és biztonságos, de szép játékokat lehet vásárolni Január elsejétől az európai szabvány EN 1176-1 /1997. ren­delkezésben szabályozott biztonságtechnikai követelmények az irányadóak. Például: kettőnél több hintát nem szabad egy­más mellé függeszteni, a hinta alatt csak homok, vagy gumi­tégla alap készülhet. A felfüggesztéshez használt lánc szeme csak akkora lehet, hogy abba a kisgyerekek ujjacskái ne szo­rulhassanak bele. De szabályozza a kötélpályák, a kör- és mérleghinták biztonsági követelményeit és még a játékok mé­retét is 2-12 éves korig. Tűzoltómajális Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Felkai László, a Belügyminisztéri­um közigazgatási államtitkára ar­ról beszélt, alaptalan volt a félelem, az elmúlt négy hónap is bebizonyí­totta, hogy a két szervezet eredmé­nyesen tud együtt dolgozni, bi­zonysága ennek,az elmúlt hetek helytállása is a gátakon. Dr. Bakondi György, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság ve­zetője elmondta: fel kellett készül­ni a legrosszabbra, a gátszakadás­ra, amikor embereket kell kimente­ni. Tudták, hogy a tűzoltók a leg­nehezebb helyzetben is helyt fog­nak állni. A Flórián-napok hagyománya, hogy a legkiválóbbak ilyenkor ve­hetnek át elismeréseket. A belügy­miniszter soron kívül ezredessé léptette elő Heizler Györgyöt, a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetőjét. Bene Szilvesz­ter, a kaposvári tűzoltóság nyugdí­jas parancsnoka a Magyar Tűzol- tószövetség legrangosabb elisme­rését, a gróf Széchenyi Ödön em­lékplakettet vehette át. Dr. Bakondi György Szita Károlynak, Kaposvár pol- gármester- ének dísztőrt, Farkas Lász­lónak, a me­gyei tűzoltó­szövetség elnökének díszbaltát, dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének tűzoltó-pa­rancsnoki díszsisakot adományo­zott. Kaposvár tűzoltói első egye­sületük megalakulásának 125., és Szent Flórián a tűzoltók és a tüzes mestersé­gek védöszentje. 304-ben a keresztényüldöz­tetések idején bátor kiállása miatt nyakába malomkövet kötöttek és az Enns folyóba ve­tették. 1991-tól emléknapja a Magyar Tűzol­tók Napja, a lánglovagok hivatalos ünnepe. a somogyszobiak a 75. évforduló­juk alkalmából emlékvázát vehet­tek át. Az ünnepi közgyűlés után a résztvevők Kaposvár utcáin a sportcsarnokhoz vonultak, s köz­ben bemutatták a hagyományőr­zők jóvoltából felújított régi eszkö­zöket és a leg­újabb techniká­jukat is. A sport- csarnoknál be­mutatókat tar­tottak. A nagy­érdemű láthatta azt is, hogy mi történne akkor, ha kigyulladna a sportcsarnok. A megye majd minden tűzoltóautója megjelent, s a levegőben ott körö­zött a fővárosi lánglovagok külön­leges mentőcsapatával egy heli- kopter is. nagyjenő Hírek TABI TÜZEK. Tegnap már haj­nalban dolguk akadt a tűzoltók­nak Tabon: a Kossuth utcai szo­ciális otthon melléképülete, egy faszerkezetű sertésól s a benne tárolt körbála kapott lángra. A tabi és siófoki egység idejében érkezett, így nagyobb kár nem keletkezett. A tűz okát vizsgál­ják. Tegnap ugyanebben az ut­cában a művelődési ház mellet­ti fémkonténerben tárolt hulla­dék is kigyulladt, ezt a tüzet a helyi ügyeletes egység oltotta el. (bt) VESZÉLYBEN A PINCÉK. Tűz ütött ki tegnap a balatonboglári Kishegyen. Az avar kapott láng­ra, s már-már a környező gyü­mölcsöst, szőlőültetvényt veszé­lyeztette, amikor a tűzoltóknak sikerült megfékezniük a tüzet. Baranyajenőn a szőlőhegyen ugyancsak az avar égett mintegy 7-8 hektáron, itt a kaposvári egység avatkozott be, s mentette meg a pincéket és jelentős ter­mészeti értékeket, (bt) SIÓFOKI SIKEREK. Szép si kert ért el a siófoki Perczel Mór Gimnázium 10/ B osztályának J csapata, Lenhoffer Anita, Matkovics Melinda és Meszes j Beáta. A Felkelt a napunk cím­mel megrendezett országos mil­lenniumi történelmi vetélkedőn vettek részt. Szombaton a pécsi területi döntőn második helye­zést értek el. Felkészítő tanáruk Nyilas Antalné. (gm) KÉTHELYEN OLTOTTAK. Nagy erőkkel vonultak ki a mar­cali tűzoltók tegnap este Két-hely- re, ahol egy Rákóczi utcai ház 15 négyzetméteres melléképületéről csaptak föl a lángok. A tüzet sike­rült időben eloltani, így komo­lyabb anyagi kár nem keletkezett. | A tűz okát vizsgálják, (vo) CÍMERAVATÓ. Címert és zász­lót kapott Somogyszentpál. A te­lepülés jelképeit Szászfalvi László országgyűlési képviselő avatta föl. Somogyszentpál első írásos emléke 1300-ból való, amikor pápai tizedszedők Santa Paulo és Kér néven örökítették meg. A mai település Tóth- szentpálból és Varjaskérből ala- ! kult 1929-ben. A település címe­re történetére és természeti kör­nyezetére utal: szarvas, fa, hal, víz és nádas látható rajta. Somogyszentpálon régóta lakott település volt, ahonnan időszá­mításunk előtti 270-ből kelta emlékek kerültek elő. (fe) JÁRDAÉPÍTÉS. A megyei terü­letfejlesztési tanácstól nyert egy­millió forintból és 600 ezer forint saját erőből építtet betonjárdát Miklósi önkormányzata. A kivite­lezést a szorosadi szövetkezet munkásai végzik mintegy 900 méteres szakaszon, (kj) ______■ A galambtenyésztő elismerése az új fajta Önálló fajtaként az ország­ban elsőként ismerték el a Kaposvári Egyetem Állattu­dományi Karán tenyésztett Pannon Texán galambot. Ez­zel huszonöt éves tenyésztői munkát jutalmaztak.- Az elismeréssel a fajta egyetlen fenntartójává és forgalmazójává váltunk - mondta dr. Meleg Ist­ván, a Kaposvári Egyetem tanára, a fajta elismertetője. - A Pannon Texán húshasznú galamb, 1973 óta folyamatosan foglakozunk a kitenyésztésével. A fajtaként való elismerés a majdnem negyedszá­zados munka megkoronázása. Az utóbbi hónapokban igencsak fel­lendült a texán iránti kereslet. Négy hónap alatt 100 tenyészpárt adtunk el. Különleges, a nemesí­tett, nagy teljesítményű állatfaj­tákra ritkán jellemző tulajdonsá­gokat sikerült kitenyésztenünk. S talán ezért is van akkora sikere a kaposvári húsgalambnak. Már meghódítottuk vele 15 ország húsgalambpiacát, egyebek között a Benelux-államokét, Németor­szágot és Irakot is. A Pannon Texán szemet gyö­nyörködtető, a húsgalambok többségével ellentétben már na­pos korában ivaronként is köny- nyen szétválogatható fajta. A sza- porasága nagy, a takarmányfo­gyasztása kicsi. Egy pár évente 40-45 kilónyi tápot fogyaszt el.- A fajta sikere nyomán nyere­ségesen működik tenyésztelep - folytatta dr. Meleg István. - Fej­lesztést azonban nem tervezünk, mert a csaknem 500 páros tényé- A Pannon Texán negyed századnyi tenyésztőmunka eredménye szét egyelőre fenntartja a fajtát és ellátja a szülőpár-utánpótlás fel- galambtenyészet technológiai fej- ugyanis - egyedül az országban, adatát. A tenyésztésben azonban lettségének is köszönhetően való- sőt Európában is - ketreces tartás, folyamatosan előrelépünk. Ehhez színűleg mi kapjuk meg a húsga- ami lehetővé teszi egyebek közt hozzájárul az is, hogy a Kaposvá- lambok teljesítményvizsgálatá- az utódok regisztrációját is. ri Egyetemen működő hús- nak a feladatát. Nálunk van ____________________virághalmy S ikert hozott Egy évvel ezelőtt mondta ki a nagyatádi és a böhönyei takarék- szövetkezet az egyesülést. Hogy miként sikerült a fúzió arról a hét végi küldött közgyűlésen is hall­hattak a résztvevők. A 40 éves múltat maga mögött tudó Nagyatád és Vidéke Taka­rékszövetkezet legizgalmasabb esztendejeként került a króniká­ba a tavalyi. Egyesült a böhönyei és a nagyatádi takarékszövetke­zet, s ezzel az egyik legjelentő­sebb pénzintézetté váltak a taka­rékszövetkezetek között. Kapos­váron fiókot nyitottak, felvállalva a versenyt a megyeszékhely bankjaival. Ugyancsak tavaly ad­ták át az új, korszerű nagyatádi központjukat. A kirendeltségeik között pedig közvetlen számító- gépes kapcsolatrendszert építet­tek ki - emlékeztetett dr. Túri Dé­nes ügyvezető elnök. Mindezek mellett is nyereséges évet zárhat­tak. A múlt mellett a jövőről is az egyesülés szó esett a hétvégi rendezvényen. A tagok a szövetkezeti jelleg meg­őrzése mellett érveltek. Korábban szó volt ugyanis arról, hogy a ha­zai takarékszövetkezetekből rész­vénytársaságot hoznak létre. A 147 hazai takarékszövetkezet kö­zül 122-ben a nagyatádiakhoz ha­sonlóan vélekedtek: nem hajlan­dók feladni önállóságukat, mert tartanak attól, hogy elvesztik a vi­déki emberekkel való közvetlen kapcsolatukat. Márpedig ez a leg­nagyobb értékük. A helyi igé­nyekhez igazodva próbálnak se­gíteni a falvakban élőkön. Például a gadányiak így juthattak kedvez­ményes hitelhez a gáz-program­juk megvalósításánál. Dr. Túri Dénes beszélt arról is, hogy nyit­ni akarnak az önkormányzatok felé. Találkozókat szerveznek a polgármesterekkel, hogy közösen vizsgálják meg, miként tud segí­teni a kistelepülések fejlesztésé­ben. NAGY JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom