Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-25 / 71. szám
4 ★ KÖZELRŐL ★ 2000. március 26. Tárcapénzek a Balatonra A Balatonhoz szinte minden embernek kötődnek nyári élményei. A tó ugyanakkor gazdaságilag is fontos; körülötte évente mintegy tízmilliárd forint idegenforgalmi bevétel keletkezik. Miközben hasznot hoz, fejlesztésre is szorulna, hogy állja a ver senyt a világ többi turisztikai célpontjával. Az utóbbi időben félértékelődtek a környezetvédelem szempontjai Is. Annak jártunk utána, hogy a Balaton sorsát befolyásoló, talán legfontosabb három minisztérium - a környezetvédelemért illetve a földművelésért és vidékfejlesztésért, valamint a közlekedésért, hírközlésért és vízügyért felelős - mit tett tavaly a régió érdekében, s hogy az idei évre milyen tervei vannak. Sérülékeny a tó A tó sekélységéből adódik, hogy a környezeti hatásokra érzékeny, sérülékeny. Legutóbb egy éwel ezelőtt aktualizálta kormányhatározat az ökológiai állapot védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervet. Az iszapban felhalmozódó szennyeződések, valamint az algák számára kedvező időjárási viszonyok a Balaton elzöldülésé- hez, halpusztuláshoz vezethetnek. A szakértők jelenleg nyolcvanhat kijelölt ponton vesznek elemzésre vizet a tóból; tavaly egyébként csak a fonyódi strandról származó minta volt rosszabb a még tűrhető minőségűnél. A tápanyagterhelés túlnyomó részét a Zala folyó hordja a Balatonba, a káros anyagokat visszatartó mocsárvilág újraépítése lassú a pénzhiány miatt. A 70-es években kezdődött meg a csatornázás, ma már az összegyűjtött és tisztított szennyvíz hetven százalékát a Dunához vezetik el Siófoknál és Lellénél, vagyis ahol ezt a domborzati viszonyok megengedik. A környezetvédelmi minisztérium 1995-ben a Balaton vízgyűjtő területén lévő háromszázhárom településen felmérte a környezet állapotát, majd ezt kiértékelve komplex akcióprogramot készített. A foszforterhelés csökkentését szolgáló javasolt feladatok elvégzése például a számítások szerint évi harminchat tonnával csökkenti e zöldburjánzást gerjesztő káros anyag bejutását a tóba. Ez lehetővé tenné, hogy a foszforterhelés érték e megközelítse az 1980-as évek előtti állapotot. A külső tápanyagterhelés közel egyharmadát a tóparti településekről a Balatonba jutó csapadékvizek adják; ennek meggátolására az önkormányzatoknak nincs pénze. A feladatok közül a környezetvédelmi minisztérium a szippantott szennyvizek ürítésére szolgáló helyek kijelölését, az illegális hulladéklerakók megszüntetését, a levegőtisztaság védelme érdekében pedig a gázellátási program befejezését sorolja az élre. Számításaik szerint a teljes környezetvédelmi program megvalósítása mintegy kilencvennégy milliárd forintjába kerülne az érintett önkormányzatoknak és minisztériumoknak. Az illetékes hatóságok egyébként tavaly vizsgálták azt, hogy hol tart a kormányprogram megvalósítása, s ennek során azt állapították meg, hogy a szükséges, önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztések legnagyobb része még nem valósult meg. Úgy tudjuk, hogy a környezetvédelmi minisztérium tavaly hatszázhatvannégy millió forint pályázati pénzt ítélt oda a balatoni településeknek, amelyek bár a vártnál kisebb számban nyújtották be igényeiket, az országos átlagnál nagyobb arányban juthattak támogatáshoz. A tárca az idén a balatoni regionális vízi közmű hálózat fejlesztésére 1,3 milliárd forintot tervez költeni. Egymilliárdot szánnak a vízminőség védelmi feladatok megoldására, ezen belül hatszáz millió forintot a kis-balatoni szűrőrendszer építésére, és százhúsz milliót a tápanyagban dús iszap kotrására a Keszthelyi-öbölben. A környezetvédelem állapotának folyamatos ellenőrzése a kiépített monitoring rendszerrel száztíz millió forintba kerül. Rendezik az üdülőterületet A területfejlesztési intézményrendszerben sajátos helyet foglal el a Balaton térsége. A kiemelt üdülőkörzet fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelésével koncepció készült. E szerint a fejlődés alapfeltétele a környezeti állapot, a víz minőségének megóvása. A gazdaság belső erőforrásait a turizmuson keresztül kell aktivizálni az integrált vidékfejlesztés, az infrastruktúra bővítése és a vállalkozás-ösztönzés segítségével. A feladatok elvégezhetőségének feltétele a közlekedési viszonyok javítása, de nem hanyagolható el a közműhálózat fejlesztése és a hulladékgazdálkodás átgondolása sem. A Balaton térségének jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy a humán értelmiség felkészült legyen a sokszínűbb fejlesztések fogadására, illetve a lappangó térségi kötődés erősítésével új, belső innovációs potenciálok kerüljenek a felszínre. Ehhez koordinált oktatás-fejlesztésre, egészségügyi és gyógyászati programra, a Balaton tudat és kultúra erősítésére, a régió érdekérvényesítési képességének kialakítására és a kistérségi együttműködések ösztönzésére van szükség. Az összes fejlesztést az üdülőkörzet hagyományos tájkarakterének megőrzésével, a térség terhelhetőségét figyelembe vevő területhasználattal kellene megvalósítani. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az idén ötvenmillió forintot tervez adni a koncepció alapján készülő operatív programok kidolgozására. Számos nemzetközi együttműködés során nyert tapasztalatok segíthetik ezt; vannak például osztrák, francia és japán testvértavai a Balatonnak. A tárca az idén előrelépést tervez annak érdekében, hogy a régió nyerhessen pénzügyi támogatást a Phare program révén is; eddig ugyanis nem szerepelt e pályázati alap célterületei között. Háromszázhuszonöt önkormányzat és százhuszonnyolc érdekelt szakmai-, közigazgatási- és civil szervezet bevonásával egyeztette a minisztérium a kiemelt üdülőkörzet rendezési tervét, amelyre tavaly tizennyolc millió forintot költöttek. Várhatóan még az első félévben a parlament elé kerül elfogadásra. Az ökológiai és vízminőség-védelmi elveknek a halászatban való érvényesíthetősége érdekében támogatási rendszerébe külön formát épített be a minisztérium; a Balatonban élő busa halászatának fokozására ötvenmillió forintos keretet különítettek el. A tó déli vízgyűjtőjéhez tartozó Tetves patak területén eróziós mérőhely létesítését tervezik; ez bizonnyal Somogybabodra kerül. Ennek tartozékául a Somogy megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmj Állmás már átvett egy automata mintavevő berendezést, amelynek javítása folyamatban van. Tavaly háromszázhu- szonkét hektárnyi új erdőt telepítettek a régióban; az idén ennek a fele várható pénzügyi erőforrások híján. Atlasz készül, út, híd épül A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tavaly egymilliárd 190 millió forint értékben végeztetett korszerűsítési és fenntartási feladatokat a tóparti három megye közúthálózatán. Zalára 46 millió, Veszprémre 753 millió, Somogyra pedig 391 millió forintot költöttek. A vasutat illetően Somogybán nem történt a tárca által említésre méltó beruházás. A balatoni csúszásveszélyes magaspart gondot jelent többek között Balatonföldváron és Fonyódon is, de pénz csak Balatonakarattyá- nak jutott tavaly; 25 millió forint, ami szakemberek szerint 25 méternyi szakasz megerősítéséhez elegendő... A minisztérium érzékelte: sokan úgy szereznek engedélyt motorcsónakjuk használatára, hogy önkéntes vízimentőnek tüntetik fel magukat, miközben e tevékenységben nem vesznek részt. Ezért módosítottak egy rendeletet, melynek hatására számítanak a motorcsónakok számának érzékelhető csökkenésére. A kompközlekedés a két rév és a négy hajó felújításának köszönhetően további 8-10 évig biztosítható. A szakértők szerint azonban időközben nem maradhat el a kompok motorjainak korszerűbb, környezetkímélőbb típusokra való cseréje. A balatoni problémákat már sok szakértő meg akarta oldani elemzéseivel, javaslataival. Ezek azonban túlnyomó részt az asztalfiókban porosodnak. A régióra szánt pénzeket ettől függetlenül mindig sikerült elkölteni. Számon kérni ezt senkitől nem volt eddig mód. A minisztérium tavaly 1,4 milliárd forintot költött a balatoni regionális víziközmű fejlesztésekre. Százhúsz millió forintot szántak a Keszthelyi-öböl kotrására, 5,6 milliót a Sió-csatorna felső szakaszának rekonstrukciójára. Megkezdődött a Sió hajózó zsilipjének teljes felújítása, ennek költsége azonban még nem ismert. A nádgazdálkodás tizennégymillió forintot emésztett fel, a balatoni partvédő művek megerősítésére, parttisztító diáktábor működtetésére egy fillér sem jutott. Tizenegymilliót költöttek a Balatonba vezető vízfolyások torkolatainak rendezésére; Észak-Somogyban a Nyugati-övcsatorna kotrására és a Keleti bozót-csatorna rendezési tervének elkészítésére jutott ebből az összegből. Feladatot ad a dombok vidéke; a Kop- pány-patak több, mint három kilométer hosszan szorul rendezésre, a Marcal folyót illetően pedig iszapkotrásra, cserjeirtásra és járóút kialakítására kerül sor. A minisztérium idei tervei között szerepel a 61. számú főút kaposvári elkerülő szakasza első részének megépítése; a szerződés szerint ezt még az idén forgalomba helyezik. A további szakaszra is juthat pénz, amit tervezésre, területszerzésre, régészeti leletmentésre költenek. Szeretnék még az idén átépíteni a 7-es és 67-es főutak csomópontját Balatonlellén. Hídrehabilitáció kezdődik Marcaliban az időszakos vízfolyás fölött. Vissza van még százhét kilométernyi kerékpárút megépítése ahhoz, hogy körbe lehessen bringázni a Balatont; ennek a távnak a kisebb része esik a déli partra. Somogy megyében egyébként az idén sem történik jelentősebb vasúti beruházás a minisztérium finanszírozásában, de hasznos lehet az itt élők számára is, ha Zalalövőtől Hódosig lefektetik a síneket és megvalósul az összeköttetés Szlovénia felé. A Dráváról vízrajzi atlasz készül; huszonhárom kilométer hosszan felmérik a medert, légifotók is készülnek. Szabályozzák az elfajult kanyarokat és kiko- tortatják a feliszapolódott barcsi kikötőt. Czene Attila A tervek készítői a földön járnak; nem szerepeltetik például azt a korábbi elgondolást, hogy híddal ívelik át a Balatont Tihany és Szántód-rév között a kompok időnkénti zsúfoltsága miatt. Az összegzéseket böngészve azonban keletkezhet hiányérzet is; nincs például a programban kiemelve a mezőgazdaság és a turizmus érdekeinek egyeztetése. Az elvégzett munka ha nem is imponálóan nagy, de jelzi, hogy a minisztériumoktól csurran-csöppen pénz a Balatonra. A nagyobb gond az, hogy sok esetben egyeztetés nélkül történnek dolgok, bár összefogva kisebb lehetne a költség és jelentősebb a haladás. Anyukák a paraván mögött A negyedik megyei báb- fesztivál szenzációja volt a leilei anyukák előadása. Sajnos kevesebb bábcsoport jött el. Ha Lellén és Siófokon nem lennének odaadó pedagógusok, talán el is halna ez a szép amatőr művészet. Zombori Zsoltné kipirult arccal mondta, nagyon jól esett a taps, és a csend is, amikor elnémult a közönség, mert kíváncsi volt az előadásra. A Leilei Vidám Anyák Bábcsoportjával A táncoslábú bárány című mesejátékot adták elő a lehető legnagyobb izgalommal. A fogadóslány figuráját mozgatta, s megfordultak a szerepek, mert most a kiscsoportos óvodás Diána drukkolt az édesanyjának. Szeptemberre várt kistestvére viszont már ott volt a paraván mögött az édesanyja szíve alatt. Zics Boglárka és Nagy Lászlóné óvoda pedagógusok öt együttessel jelentkeztek a negyedik somogyi amatőr bábfesztiválra, amelynek ma már vitathatatlan fellegvára Balatonlelle. Komor László a pécsi Bábovi igazgatója a gyermekközönség nagy örömére ötször szólította őket az elismeréseket jelző emléklapért. A különböző csoportokban több korosztállyal dolgoznak együtt, s egy életre szóló szerelmet tudtak elültetni neveltjeikben a bábozás iránt. Lám, a szülők is kedvet kaptak, hogy kipróbálják tehetségüket. Füstös Lászlóné meg is ígérte, ha gyermekei bábozni szeretnének majd, nem lesz akadálya. A lelleiek mellett, három siófoki és egy kaposvári csoport jött el a fesztiválra, sok-sok tehetséges gyermekszereplőt bemutatva. Ezek a gyerekek derűs és tettrekész felnőttekké válhatnak, ha lehetőséget adunk számukra. A lelleiek példája önmagáért beszél. G. M. Elcsent óra A sofőr a szokásos Időben felkel, és elindul a busszal a megszokott hajnali járatra. Az utcák kihaltak, a megállók üresek, sehol a megszokott arcok, nem érti ml történhetett. Mintha megállt volna az idő körülötte, csak hosszú autózás után döbben rá, hogy amíg aludt, új időszámítás vette kezdetét. A buszsofőr szerencséjére a téli időszámítás kezdetéről feledkezett meg, ha mindez tavasszal történik, akkor dühös utasok vártak volna rá hiába a megállóban. Ilyen esetek ma már nem fordulnak elő a közlekedésben - tudtuk meg Bebics Jánostól a Kapos Volán Rt. személyszállítási üzletágigazgatójától -, mert hozzászoktunk a kényszerű óraállítgatáshoz. Éjszaka nincs buszközlekedés, így menetrendi fennakadást sem okoz a kétféle időszámítás, amely már egész Európában általános és egységes: március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári. Ma éjjel hatvan percet elvett tőlünk a takarékossággal indokolt óraállítás. A korán kelőknek nem okoz gondot, annál nehezebb megszokniuk a későn fekvőknek, akik szívük szerint még a normális napkezdetet is eltolnák. Az indok, a takarékosság, de vajon mennyit spórolhatunk meg a korai felkeléssel? Ennek számolt utána Sebestény Gyula, a Dédász Kaposvári Üzemigazgatóság vezetője.- Az ország energiafelhasználásában 180 ezer tonna szénnel egyenértékű a megtakarítás, ez háztartásonként 1000- 1100 forintot jelent. Kaposváron 25 ezer háztartás van, melyek fogyasztása 30 millió forinttal csökken egy évben a korai napkezdés miatt. A közvilágítással nem lehet spórolni, hiszen az érzékelők amúgy sem az órához, hanem a sötétedéshez igazodnak. Sebestény Gyulától tudjuk azt is, hogy Magyarországon 1954-ben próbálkoztak először a nyári időszámítással, amely akkor 130 napra terjedt, s az energiaellátási gondok miatt az esti csúcsterhelés csökkentését célozta meg. 1957-ben megismételték, s az adatok szerint abban az évben egynapi megtakarítást értek el a világításra használt energia és a közlekedési csúcs csökkentésével. Az új energiagazdálkodás kezdetével, 1980-tól már folyamatosan, minden évben visszatér a nyári időszámítás, amely kezdetben 180 napos volt, 1997 óta pedig 210 napos lett. Ez utóbbival már összhangba került a magyar szabályozás az Európai Parlament és a Tanács irányelvével, így legalább ébredésben igazodtunk a kontinens fejlett országaihoz. No és a nemzetközi menetrendekhez, hiszen a egységesítés emiatt a legfontosabb. Mára a vasúti személyszállításban megszűnt az éjszakai közlekedés, így a menetrendi váltás gond nélküli. Korábban az őszi váltásnál egy órás veszteglésre kényszerültek a vonatok, ma legfeljebb egy-egy későn ébredő vasutassal kell számolnia a MÁV-nak, mint ezt Schiszler László, a Kaposvári Csomóponti Főnökség vezetője elmondta. A hangosbemondó már pénteken figyelmeztette az utazókat a nagy váltásra, akik között azért biztosan lesz egy-kettő, akit meglepetésként ér immár 20 év után is a nyári időszámítás kezdete. Izményi <
