Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

2000. március 26. ★ KÖZELRŐL ★ 5 A Hársasberki-tó titkai Németh László és Leimszider András horgászok egy kapitális amúrral fotó: kovács tibor Halfogási rekordlista 1999-ben a legnagyobb Abszolút rekord Afrikai harcsa 9,85 10,50 (1998) Amúr 29,30 40,50 (1993) Angolna 1,65 4,75 (1997) Busa 63,40 65,28 (1998) Compó 2,67 3,74 (1992) Csuka 13,85 20,47 (1994) Dévér 3,80 5,70 (1998) Ezüstkárász 2,95 3,55 (1992) Feketesügér 3,70 3,70 (1999) Harcsa 90,15 98,00 (1995) Kárász 2,75 2,75 (1999) Kecsege 3,92 6,33 (1989) Pisztráng 2,00 6,14 (1989) Ponty 25,08 32,33 (1997) Sügér 0,97 1,87 (1988) Süllő 11,20 14,50 (1990) Aki először jár Rt, elámul a Hársasberki-tó méretein. Még Inkább, amikor meglátja a stégek lábához akasztott, halaktól duzzadó szákokat. A megye legnagyobb - 12 kilo­méter hosszú, 220 hektárnyi vízfelületű - halas vize azon­ban a legrégebbi helybeli horgászok számára is rejt megfejthetetlen titkokat. A tavat a bikali állami gazdaság bérelte, majd 1994-ben lehalász­ta, és itt hagyta ebek harmincad- ján. Szétrombolt zsilip, elhanya­golt partok maradtak utánuk és több száz tonna hal. Az öblökre tagolódó, átlagosan 7 millió köb­méter vizet befogadó tó ugyanis valójában lehalászhatatlan. S mi­kor gazdátlanul maradt, boldog­boldogtalan mázsaszám vitte in­nen a halat, míg 1995-ben meg­alakult a 11 környező települést összefogó horgászegyesület.- Az alapító tagok nagyobb ré­sze afféle korábbi tavi rapsic volt - mondta Szabó Ferenc, az egye­sület elnöke. - Ám ha igaz, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, úgy az is: ezek az emberek jó gazdái lettek a tónak. S bár sok harc után véglegesen csak két éve ismerték el legálisan működőnek az egyesületünket, addigra már több ezer óra táj építő és szépítő társadalmi munkát végeztünk. Hatszáz tagunk van most, s nem­csak környékbeliek. Sokan jár­nak ide Komlóról, Dombóvárról, Pécsről, sőt jönnek Budapestről vagy Kecskemétről is. Ez a lét­szám azonban eltörpül a tó 28 ki­lométernyi parthosszúságához és tetemes haltömegéhez képest. Ezer körüli taglétszám volna az optimális.- Méretein túl miben más ez a tó, mint a többi?- Itt nincsenek bódék, telkek, repi horgászhelyek, s nincs strand és a velejáró zaj meg nap­olaj. Még a kutyafürdetést sem engedjük meg. A hely természeti varázsát mindenképpen megőriz­zük. Nemcsak azzal, hogy fásí­tunk, füvet kaszálunk, területet rendezünk. Komoly vétségnek számít nálunk a szemetelés is. Csak tavaly 168 horgászenge­délyt vettem el, s nem csupán a horgászrend megsértése, hanem egy kis fa kivágása vagy egy mű­anyag szatyomyi eldobált szemét miatt is. A szigor eredménye, hogy jó eséllyel adtunk be kör­nyezetvédelmi pályázatot, amely­ről májusban helyszíni bejárás alapján döntenek a szakértők. Tompa János nyugdíjas moz­donyvezető súlyos műtéteken és szívinfarktuson is átesett. Mint mondta, gyógyulni jár ide. A halat nem eszem meg, csak horgászni szeretek. Itt pedig élményben nincs hiány. Nem az a legérdekesebb, hogy ezen a ta­von némi etetéssel bárki megfog­hatja a 7-8 kilós pontyát vagy tíz kiló körüli amurját, inkább az, hogy a kapásra várásban mindig benne van a nagy kaland, a kivé­teles méretű, 20-40 kilós hal le­hetősége. Az ilyen eltöri a felhaj­tókart, szaggatja a damilt, s még ha nem is sikerül kifogni, életre szóló élményt ad. A múltkor 35- ös fonott zsinórral megküzdöt­tem egy 12 kilós amurral. Azután elengedtem. Az attalai halásztanyán egy kis pad fölötti táblán ez áll: Horgá­szok, vadászok és egyéb hazudo- zók ülőhelye. A berki horgászok nincsenek híján az öniróniának. Ezt a feliratot idézték, mielőtt ta­vuk rejtélyes jelenségeiről mesél­tek.- A vicc az, hogy itt nincs mi­ért tódítani, mert mindenki va­lóban megfogja. - így Deák Gyu­la, az egyik legrégebbi helyi horgász, aki naponta megtalál­ható a parton. - Más kérdés, hogy füllent, aki azt állítja, hogy valaha is fogott harcsát a berki tóban. Pedig húsz kiló körülie­ket is láttunk már, de megfogni senkinek sem sikerült. Ha meg­jön a kánikula, egyik óráról a másikra bezárkózik a tó. Olyan­kor az etetés sem segít. Azután újabb változás: vizeslavórnyi burványok jelennek meg a fel­színen és akkora V-alakú hullá­mok, mintha csónak ment vol­na. Egyszerre csalt valamilyen titkos jelre beindul a kapás, és a szákolástól is hámar megfájdul az ember karja. E változásokra azonban nincs biztos szabály vagy kiismerhető menetrend. Ez is a tó titka. Szabó Ferencnek ritkábban jut ideje horgászatra, ám ő is el­mondott egy esetet, amikor a ka­pás után a rohanó damil a szom­szédos horgászok négy botját sodorta magával, s azután a nyil­ván kapitális hal valóságos ös­vényt vágva tűnt el a nádasban.- A múltkor, mikor a telepíté­seket jelentettem, az egyik me­gyei szakember megkérdezte: fér-e még egyáltalán hal a tóba... Az elmúlt hetekben több mint 200 mázsa méretes pontyot, amurt és anyadévért telepítet­tünk. Emellett egyebek közt 500 ezer harcsa- és 300 ezer süllőiva­dékot is. Szép a süllő- és csuka­állományunk, igaz nálunk nem jön be a téli léki csukázás. Túl sok viszont a kárász, ezt folya­matosan ritkítjuk. Kuriózumunk a kői ponty, melyből ötféle is ta­lálható itt, köztük fekete-sárga, sárga-piros, sőt fehér-piros színű is. A tavon amúgy a tavalyi fogá­si átlag - a gyerek horgászokat is beszámítva - 47 kiló volt. A vízügyi igazgatóság is elis­meri már, hogy a berki egyesület jó gazdája a tónak. Sok víz le­folyt azonban a zsilipen, mire a tulajdonos - a pécsi vízhaszno­sító kft - és bérlője között kiala­kult az egyetértés.- Egyszer megkérdezték tő­lem: miért harcolsz annyira eze­kért a horgászokért - emlékezett Szabó Ferenc. - Azt mondtam: ide vagy olyan ember jár, aki nem akarja egész nap a feleségét hallgatni, vagy aki a főnöke elől menekül. Ám főként kisjövedel­mű, egyszerű emberek, akiknek ez a tó az egyetlen szenvedélye és élménye. Hát hogyne harcol­nék értük. Bíró Ferenc Gyümölcsoltó boldogasszony A nők új napja A Magyar Nők Világszövet­sége új nőnapot válasz­tott: március 25-ét, gyü­mölcsoltó boldogasszony napját. Ez a nap az angya­li üdvözlet, Jézus szentlé- lektől fogantatásának napja. Akt Ilyenkor gyü­mölcsfát olt, jó termésre számíthat. A héten jelentette be a Ma­gyar Nők Világszövetsége, hogy március 8 helyett új nőnapot választott: gyü­mölcsoltó boldogasszony napját. Balatonbogláron már tegnap megtartották. A mű­velődési házban az egészsé­get, gazdagságot és boldog­ságot adó gyümölcsöt ünne­pelték játszóházzal, kertba­rát termékek és diák-kerté­szek bemutatójával, tavasz köszöntő táncházzal. Hiszen ami szép jelzőt tu­dunk a nőkre, azt a gyümöl­csök dicséretéből kölcsönöz­zük. Dr. Gentischer Gábor kertészmérnök a Mathiász János Középiskola tanára, aki a gyümölcs egészség, gazdagság és boldogság cím­mel tartott előadást, szintén ezt vallja. Bebizonyította, hogy életünk nélkülözhetet­len tápláléka a gyümölcs, amely nemcsak egészségünk őrzője, energiánk forrása, ha­nem boldogságunk, akár gaz­dagságunk része is lehet. Tő­le tudjuk, hogy ilyenkor szo­kás a vad fákba nemes fajtá­kat oltani, de nem mindegy, hogy mibe milyet. Hallott életképtelen ötleteket mint szőlőt eperfára, szilvát szilfá­ra oltani, de ha például szil­varózsára oltunk őszibarac­kot, nagyon kis növésű fát kapunk. Az biztos, hogy a gyü­mölcsfogyasztás kezdettől fogva fontos volt az emberiség számára. Az ókorban, és külö­nösen a középkorban a főúri kertekben magas szintre fej­lesztették a gyümölcstermesz­tést. Evlia Cselebi például a 12. században a Pécs környéki kertekben 47 féle körtét kós­tolt meg. Ha valakit megké­rünk, mondjon egy gyümöl­csöt, elsőként az almát vá­lasztja. Hiszen ez a paradi­csom tudásfája is. A bibliai pa­radicsomnak azonban semmi köze az amerikai gyümölcs­höz. A perzsa paridaia - disz­kért szóból származik. Az közismert, hogy a gyü­mölcs egészséges, de talán ke­vésbé tudjuk miért. Nos, a benne lévő cukor közvetle­nebbül hasznosul mint a répa­cukor, finom rostjai segítik a táplálék továbbhaladását és gátolják bizonyos rákbetegsé­gek kialakulását. A kajszi pél­dául bőrrák ellen jó, ezért is használja a kozmetikai ipar. A rózsa termésében van a leg­több C vitamin, de íngyulla­dás és rekedtség ellen is hasz­nál. A fekete bodza szellemi és fizikai energiáinkat növeli, a birs és a naspolya a radioak­tív anyagok ellen is véd. Dr. Gentischer Gábor szerint aki gyümölcsöst telepít okos, bá­tor és derülátó ember, mert legalább húsz vére szóló dön­tést hoz. Gondos munkáját, azonban évről-évre, napról- napra meghálálják a gyü­mölcsfák, ami boldogsága és gazdagságának forrása lehet. Ugye nem nehéz mindebben a női szépséget, gondoskodást, a családi tűzhely melegének őrzését felfedezni? G. M. ■ Nem sértődött meg a Kötéf I I I I (Folytatás az első oldalról) Bodó részt vett egy helikopteres kutatás­ban. A Grossglockner környékén folyt a lé­gi munka, s az osztrák pilótán kívül a gép fedélzetén volt többek között Bodó László is. A szélsőséges időjárási viszonyok azon­ban rendkívül megnehezítette a keresést, ami végül is eredménytelenül zárult. Egy­szer azonban felcsillant a remény, hogy megtalálták a bajbajutottakat. Az eltűnés feltételezett környékén lábnyomokat talál­tak, ám nem sokkal később kiderült: az egyik környékbeli hegylakó kereste fel az egyik menedékházat. Amikor ezt megtud­ta, a csalódottság és a szomorúság furcsa kettőségét élte át.- Úgy gondolom, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtettünk. Honfitársun­kon akartunk segíteni, tizen- és huszonéves fiatalokról van szó. Az adott körülmények között igyekeztünk mindent megtenni, de sajnos nem találtuk meg őket. Úgy hallot­tuk: másnap is hasonló időjárást vártak, a kutatást a rendkívül hó- és időjárás rendkí­vül akadályozta. Haza utaztunk, de meg­kértük őket: ha bármi történik, azonnal ér­tesítsenek. A Kötél vezetője mondta azt is: a vasár­nap éjszakát autóban töltötték, átszámítva ugyanis csaknem 50 ezer forintba került volna a szállás a panzióban. Az oda- és visz- szaútra nem sajnálták a pénzt, ám magukra nem akartak sokat költeni... Harsányi ínyj Vásári vígasság bajvívással (Folytatás az első oldalról) Viktor lovag mellkasát szegecselt marhabőr brigantin védi, kétkilós kardját saját kovács­műhelyében készítette. Géza vitéz pajzsán három félhold jelzi, hogy családjában ő a másodszülött, aki egyébként a kovácsmes­terséget kitanulván szintén maga készíti fegyvereit. A súlyos fegyverzet forgatásához szükséges izomköteget a nemes Szabolcs ezredvégi testépítőként formálja karjain, míg a vékonyabb főiskolás Gábor fürgeségét használja a harcban. A Salamon Haditorna­klub huszonéves tagjait az Anjou-korral fog­lalkozó könyvek, régi metszetek segítik a középkori hangulat felidézésében. Ligetvári Géza elmondta: olyannyira ragaszkodnak a hitelességhez, valamennyi eszközüket az 1350-es évekből mintázzák. Maguk készítik a ruhát, a fegyvert, melynek használata azu­tán harc közben formálódik. A 15 kilogram­mos láncingnek és az ugyanilyen nehéz vér- tezetnek már a viselése is erőt kíván, Szántó Szabolcs szerint erről árulkodnak egy-egy esés után a kék-zöld foltjaik. Kilenc év óta dolgoznak együtt, valamennyi környező or­szágot bejárták már a baj vívással. Legna­gyobb élményként a Svédországi középkori vásárt említik, ahol a tengeren ringó viking hajók adtak hátteret küzdelmüknek. Bertekucz Viktor nemcsak szerelmese a szép fegyvereknek, hanem értő készítője is, kovácsműhelyében kardok, tőrök, vértek formálódnak. A legszebbekből a frankfurti könyvvásáron is elkelt egynéhány. Millenniumi Vigasság néven a családok számára szervezett programot az Együd Ár­pád Művelődési Központ, ahol tegnap egy­mást váltották a gyermektáncosok, torná­szok, bábosok, a szentjakabi apátság romjai­hoz pedig mintegy félezer résztvevővel gya­logtúra indult. Aki lemaradt róla, azokat ma délelőtt maskarások, táncosok felvonulása hívogatja a millenniumi vásártérre. (Izményi) víz, liszt - elárulta, ám a legfontosabb ada­lékot továbbra is titokként kezeli Farkas Árpád, aki fehér kötényesen kínálja porté­káját a Millenniumi Vígasságokon felállí­tott sátorban. Annyit azért megsúg, hogy csak az akácméz az igazi alap, attól lesz aranyló sárga a törökcsemege színe. A ba- latonszárszói születésű mézeskalács-ké­szítő nagyanyáink édességeivel járja az or­szágot, mindent maga készít az ánizsos medvecukortól a kandírozott gyümölcsig. Ez utóbbi finomság egyébként több hóna­pos előkészítés után kerül a polcra: a cu­korral átitatott sárgabarack és ananász gondos kezelésnek köszönhetően őrzi meg az eredeti gyümölcs zamatát. A tech­nikát, mely szintén titok, Törökországban tanulta, ahol évszázados hagyománya van a kandírozásnak. Az üvegcukorból for­mált nyalóka, a házi keksz, a nápolyi, a kókusztekercs mellé azonban kénytelen­kelletlen odateszi a gyerekek körében jó­val népszerűbb gumicukrot is, de bízik ab­ban, hogy az aszalt szilva előbb-utóbb ki­szorítja azokat. I. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom