Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-22 / 68. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap S O M O G Y I TÁJAK 2000. Március 22., Szerda BATÉI ÚTGONDOK. Az útbur- kólát kijavítására és a vízelvezetés megoldására nyújt be vis maior pályázatot a batéi önkormányzat. Mivel az elmúlt öt évben csak a kátyúk betömésére jutott pénz, az út minősége fokozatosan romlott. A tervek szerint 2.5 millió forintra lenne szükség, (tz) ÉLETVESZÉLYES ISKOLA. Cél támogatási pályázatot adott be Bárdudvarnok önkormányzata. Az iskola két épületéből az egyik életveszélyessé vált. Tetőtér beépítéssel akarnak új osztálytermeket kialakítani. A beruházás költsége több mint harminc millió forint. A költségek felére kémek céltámogatást, egy részét a területfejlesztési tanács finanszírozza, a maradékot az önkormányzat a költség- vetéséből fedezi, (szá) SZEMÉT HELYEIT ÉGERES. Megszüntette a régi szeméüerakót a somogyszili önkormányzat. A szemetet folyamatosan elhordják, helyére égerest telepítenek. A viharkárt szenvedett nyárfásban a fákat kivágták, az értékesítésből befolyt összegből nyárfacsemetéket vásároltak, (szá) KISKORPÁDI FÖLDHASZNÁLÓK. Eddig több mint ötven földhasználati bejelentést töltöttek ki a kiskorpádi gazdák. A regisztrációban a polgármesteri hivatal munkatársai segítik a földtulajdonosokat, akiknek be kell jelenteni, hogy milyen területeken gazdálkodnak. (Is) GYÖNGYÖSPUSZTA ÚTJA. Újabb útépítéssel kacérkodik a kőkúti önkormányzat. A gyöngyöspusztai földesutat szeretnék szilárd burkolatúvá tenni. A tervek szerint huszonkét millió forintba kerül a beruházás, amelyre pályázaton remél pénzt a falu. Az ön- kormányzati kasszából 4,5 millió forint önerőt szánnak az útra. (Is) KÖZÖSSÉGI HÁZ. Kiköltöztek a hajdani tanítólakból Kaposgyar- maton. Az épületet közösségi célokra használja a kis Surján völgyi település. Orvosi rendelőt, könyvtárat, polgármesteri hivatalt alakítanak ki, és itt működik a nyugdí- jasklub is. (Is)_______________■ Homokfalba zárt életek Király Zsuzsa és Szilvia nem vágyik a városba FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Még a kora tavaszi jeges eső sem tudja elcsúfítani Kaposhomok kies vidékét. A rendezett porták azonban csak külcsín. Kaposhomok a zátonyra futott, félig-meddig nincstelenné vált betelepülők menedékévé vált. A hontalanok zöme a homoki hegybe vájt pincékben, embertelen körülmények között tengeti életét. A hegy lábánál düledező tömésház rontja a faluképet. A kerítés nélküli udvaron orra bukott, két keréken vagy oldalukon megfeneklett teherautók, alkatrészek, autógumik hevernek. Az alkalmi roncstelep roncs életeket sejtet. A fagyos szélben vékony, fakó arcú fiatal nő közeledik. Nem lepi meg az idegenek érkezése; egykedvűen szemléli kutakodó tekintetünket.- Király Szilvia vagyok - nyújtja meggémbere- dett kezét. - Tizenöt éve élek itt az anyámmal, a nevelőapámmal meg a két lánytestvéremmel. Megszoktuk távola falutól. A roncsautók? Azokat az unokatestvérem gyűjti - mutat a rozzant járgányokra. Megjavítja, aztán eladja őket.- Ügyes ember lehet. Mi a szakmája?- Az nincs neki, csak egy jó teherautója. Most azzal fuvaroz. Ott lakik a családjával - bök a szemközti házsorra. A lepusztult ház előterében rozzant, semmire sem jó hűtőgép, néhány kacat.- Tavasszal szeretnénk felújítani a házat - szabadkozik. - Apánk a tél közepén meghalt. Négyféle betegsége volt. Kapunk majd utána némi pénzt, meg a jövedelempótlót, családi pótlékot. A nyolcadikos Király Zsuzsa érkezik. Sebbel-lob- bal tépi föl az ajtót, majd az ismeretlen hangra visszahátrál.- Taszáron járok iskolába, utána meg Kaposvárra mennék a kereskedelmibe. Futja-e a tanulásra? Félszegen testvérére tekint. Amaz biztatóan int. - Valahogy csak megspóroljuk - mondja. A vízvezeték és szennyvízelvezető nélküli házban csak a villany emlékeztet a civilizációra. Televízió, rádió köt össze a fejlettebb világgal, amely az omladozó homokfal tövében - úgy tetszik - egyre távolodik. S ahova igazából nem is vágynak a Király-lányok. haskai Zoltán polgármester szerint az igazi nyomor és tragédia a homoki hegyben rejtőzik. Mintegy 50-60 ember él a százezer forintért megvásárolt, közművesítés nélküli pincékben. Zömmel segélyre várnak, csak egy-két családos keresi a munkalehetőséget. A közbiztonság katasztrofális, bár a taszári őrsről éjjel-nappal megerősített őrjárat szemlézi a környéket. A fiatalok bandákba verődve szervezik a lopásokat. A kiváló szőlőt termő hegy kaposvári borosgazdái közül nem egy már lakatot sem tesz a pincéjére mondván: akkor legalább nem törik föl.- Nemrégiben levelet írtam Pintér Sándornak a Belügyminisztériumba; kértem, segítsen a gondok orvoslásában. Azt válaszolták: majd az új lakáspolitika segít... Nem gondolhatja komolyan, hogy ezek az emberek valaha is hitelhez jutnak és azt vissza is tudják fizetni. A legszomorúbb, hogy a villany nélküli, fűtetlen pincékben tíz iskolás és óvodás korú gyermek is él. Ellátásukról az önkormányzat kénytelen gondoskodni. A polgármester krimibe illő esetekről mesél. Egy anyáról, aki frissen szült csecsemőjével élt a rideg odúban, s egy beteg lányról, aki a szegedi gyógypedagógiáról szökött meg. Apja cipelte a homoki pincébe a szerencsétlent. Félmeztelenül a legnagyobb télben, véletlenül leltek rá a mentősök. A hajdani sváb településre érkező német házaspár szánta meg azt a fiatalasszonyt, aki két kisgyermekével Gödréből menekült a homoki hegybe. Az önkormányzat pedig ingyen rákötést biztosított neki. Az alig négyszáz lakosú település első embere a harmadik ciklusban próbálja megoldani a megoldhatatlant. Makacsul hiszi, hogy a homoki hegybe vájt pincék lakóinak hangja csak az ő közvetítésével érhet el oda, ahol érdemben segíthetnek ______________________VÁRNAI ÁGNES K aposhomok neve írásban 1332-ben fordult elő első írben Humeg, Homag alakban. 1807-től a Kegyes Tanítórend birtoka. A század elején félszázan éltek Itt, a lakosság 10 százaléka vándorolt ki Amerikába. Az 1700-as években német telepesek közül 1946-ban 95-öt kitelepítettek, s a helyükre 41 szlovákiai magyar család költözött. A kitelepítettek leszármazottaínak segítségével újították fel a katolikus templomot, falán márványtábla emlékeztet a szomorú eseményre. A taszári körjegyzőséghez tartozó település kiváló szőlő- és gyümölcstermő vidék. Miniszterfaggató Nagy felháborodást keltett az a térkép, amely az országban a Kaposvártól északra levő területeket látja a legalkalmasabbnak a veszélyes hulladékok elhelyezésére. Dr. Szabó József Andor országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP) hívta föl a figyelmet erre, és a térség képviselőivel - párthovatartozástól függetlenül - azt szeretné elérni, ha nem terveznének hulladéklerakót a Balaton és a Zselic közé. Dr. Szabó József Andor ismeri a falvak aggályát, s maga sem érti, miért szeretnének a kiemelt turisztikai övezet és a tájvédelmi körzet közé veszélyeshulladék-lerakót építeni. Ezért már február elején jelezte a parlamentben, hogy szeretne néhány fontos kérdésre választ kapni dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, ugyanis az országos területrendezési terv az FVM megbízásából készült. Egyebek között arra vár feleletet, hogy milyen geológiai, környezetvédelmi, urbanisztikai vizsgálódások alapján bizonyult ez a térség a legideálisabbnak. Szabó József Andor azt is megkérdezi: vajon tudja-e a minisztérium, hogy a tároló esetleges megépítése emberek tízezreinek egészségét veszélyezteti, s a tárca nem tart-e attól, hogy Európa szemete Kaposvár környékére kerül. A kérdések - egyelőre - várnak a sorukra, ám a képviselő a kis falvak lakóival együtt bizakodó. Azt remélik: mielőbb választ kapnak, és elkerüli Európa szemete a Kapos mentét. LÖRINCZ SÁNDOR Milliók az enyészetnek Igal Központi támogatás híján képtelenek befejezni a kilencvenes évek elején megkezdett tornacsarnok és iskola építését. A szükséges összeg megszerzésére azonban egyelőre nincs remény; egy kormány- rendelet szerint az Ifjúsági és Sportminisztérium is csak az új sportlétesítményekhez adhat pályázati támogatást. Több kis település igényelt céltámogatást és hitelt tornacsarnok vagy iskola építésére Somogybán is a rendszerváltás után. Igáiban mindkettőre nagy szükség volt, ezért belevágtak. A pénz azonban félúton elfogyott, s a hitel sem bizonyult elégnek az építkezés befejezéséhez; a tornacsarnok és az iskolatorzó maradt. A kamatokkal együtt időközben 110 millió forintra szaporodott hiteltartozást 1994 és 1998 között • kellett visszafizetnie az önkormányzatnak. Amíg azt törlesztették, a település fejlesztésére szinte semmi nem jutott; az éves költségvetés zömét az adósság vitte el. Bár a tartozást lerótta az önkormányzat, a két félbemaradt épülettel - tőke híján - nem tud mit kezdeni. Vevőre sem számíthatnak, hiszen tíz évig tilos eladni a támogatással épült ingatlant. Fülöp László körjegyző elmondta: a tornacsarnok tető alá került, ezért kevésbé rongálta meg az idő, az iskolaépület állaga azonban egyre romlik. Kezdetben reménykedtek, hogy a termálfürdő eladásából befolyt összegből be tudják fejezni az építkezést. Ez a remény azonban tőkeerős vevő híján szertefoszlott. A számítások szerint a két épület rendbe tételéhez mintegy 50-60 millió forintra lenne szükség. Ebből a tornacsarnok befejezésére kellene mintegy 25 millió forint. Az önkormányzat elsősorban ezt szorgalmazná, hiszen a vidéki, testileg is elmaradott gyermekek felzárkóztatását, egészségvédelmét ez szolgálná a leginkább. Megtudtuk: bár a vállalkozó kft ellen büntetőeljárást indítottak, s egy polgári perben 260 millió forint kártérítésre kötelezték őket, a mindössze egymillió forint törzstőkével rendelkező cég fölszámolása miatt ezt a pénzt lehetetlen behajtani. . VÁRNAI ÁGNES A rendszerváltás után több somogyi településen belevágtak az önkormányzat erejét meghaladó beruházásba. Igáiban is évek óta az enyészeté az iskolatorzó. Vajon megszólal-e egyszer a tanítás kezdetét jelző csengő? Összefogás a sportért Három éve vetődött fel egy sport- centrum kialakítása Batén. A falu lakosainak társadalmi munkájából és az egyéni szponzorok felajánlásaiból elkészült a gyepszőnyeg és egy 200 négyzetméteres köves parkoló. Felállították a futballkapukat és a kispadokat is. A honvédségtől kaptak egy garázst, amely felvonu- lási épületként szolgál. ________■ I gazgatót választanak Hedrehely-Kadarkút A hedrehelyi és a kadarkúti ön- kormányzat is kiírta a pályázatot az iskolaigazgatói szélűé. így az új tanévben már mindegyik intézményt új vezető irányítja. Hetvennyolc tanuló jár a hedrehelyi iskolába. A korábbi igazgató távozása fölborzolta egy kicsit a kedélyeket, s a szülők is töprengtek: mi legyen? Tíz vis- nyei diák Hedrehely helyett már Kadarkútra jár át, ám a szülők azt akarják: helyben tanuljanak a gyerekeik. Ezért aláírásgyűjtést is kezdeményeztek, amikor az önkormányzat fölvetette, hogy nem volna-e célszerű, ha Kadarkútra járnának a diákok? Bellái Béla hedrehelyi polgármester azt mondta: mivel a helybeliek is azt akarják, marad az iskola, ami még mindig nem kíván önerőt, mert az állami támogatás elegendő a működési költségekre. Az óvoda viszont - ahova csak huszonhét kicsi jár - zabálja a pénzt. Megtudtuk: a hedrehelyi képviselők májusban döntenek az igazgató személyéről. Kadarkúton hatvan település több mint hatszáz diákja tanul, s már lezárult a pályázati határidő. Verkman József polgármester elmondta: két helybeli pedagógus pályázott a vezetői székre, amelynek a leendő tulajdonosáról két hónapon belül közösen dönt Kadarkút, Kőkút, Mike és Hencse képviselő-testülete. L. S. Művészettel nevelnek A helybeli diákokon kívül ötszázhar- minc pálmajori, jákói, kiskorpádi, rinyakovácsi, csökölyi és böhönyei tanulója van a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolának. Az intézmény speciális tagozatára száztizenöt gyerek jár. Dömötör Sándor igazgatótól megtudtuk: emelkedik a speciális tagozat tanulóinak a létszáma. Két kolléganője irányításával folyik itt a felzárkóztató, dyslexiaprevenciós program. Az iskola vezetői - és a szülők is - azt szeretnék, ha több lenne a nyelvszakos tanár, és a gyerekek németet és angolt is tanulhatnának. Az igazgató és a tanárok is fontosnak tartják, hogy kiemelten kezeljék az idegen nyelvet. Dömötör Sándor ez ügyben már tárgyalt pedagógusokkal, s vélhetően a jövő tanévtől komplexebb lesz majd a nyelv- oktatás.- A költségvetés emelte ugyan a gyermekek utáni fejkvótát, de rendkívül rossz, hogy a pedagógus-továbbképzési keretet viszont csökkentette - mondta az igazgató annak kapcsán, hogy elég nehéz helyzetbe kerülnek a támogatást remélő pedagógusok, akiknek hétéves képzést írtak elő. - Mint minden oktatási intézmény, mi is osztunk-szorzunk, hogy lehetőleg mindenre fussa. Az évente megrendezendő, és a környékbeli iskolákat is „megmozgató” Csokonai- napokkal, valamint a millenniumi program- sorozatukkal - erre a helybeli vállalkozók is adtak pénzt -, a kistérség egyik meghatározó intézményévé lett a nagybajomi iskola, amely arra törekszik, hogy az ide járó diákok lehetőleg minél sokszínűbb képzésben vegyenek részt. Népi játékot és néptáncot oktatnak, barkács-, színjátszó és kézimunkaszakkör fogadja a tanulókat, és működik zeneiskola is a településen. A távlati céljuk pedig az, hogy egy művészeti iskolának is helyt adjanak, ahol a képzőművészettel és a tárgyalkotó népművészettel is megismerkedhetnek a lurkók. lőrincz Dömötör Sándor iskolaigazgató fotó: török anett
