Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-30 / 304. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. december 30., csütörtök Toponári győztesek Három toponári kisdiák is kiérdemel­te az első Nemzetközi mese­író verseny különdíját Kecske­méten. Amerikától Erdélyig, csaknem ezer magyar nyelvű pályamunka érkezett a ver­senyre. Öt felnőtt és öt gyerek pályázatát díjazta a zsűri. A gyerekek közül Kromják Lau­ra, a Toponári Általános Isko­la ötödik osztályos tanulója vehette át az egyik legjobbnak járó díjat. Különdíját kapott ügyes meséjéért ezenkívül Horváth Mariann és Precz Bá­lint ötödikes diák is, szintén a toponári iskolából. Felkészü­lésüket Hilt Andrea tanítónő segítette, (vs) Új ravatalozó Új ravatalozó épült a zselickisfaludi temető­nél. A beruházást, amely 3 millió forintba került, a zselickisfaludi önkormányzat a területfejlesztési alap segít­ségével valósította meg, s a költségek 83 százalékát állta. Az önkormányzat ezen kívül, az év vége előtt, 100-100 ezer forintot adományozott a falu­ban működő két történelmi egyháznak, (vs) Víz öntötte el a pincét Víz öntötte el több ház pincéjét Csurgón és Szölősgyörökön. A sok eső nyomán felgyülem­lett víz Csurgón a Móricz Zsigmond utcai, és Szőlősgyörökön a Köztársa­ság utcai házak pincéjében. A vizet a bogiári és a csurgói önkéntes tűzoltók szivattyúz­ták ki. (vs) Ajándékot kaptak A gyugyi önkormányzat és a helyi Le­gyen Szebb A Mi Falunk Egyesület ajándékkönyvvel kedveskedett a millennium alkalmából a településen élő családoknak és mindazok­nak, akik munkájukkal sokat tettek Gyugyért. A három­száz lakosú faluban mintegy száz, a pogányvölgyi kistér­ségről szóló könyvet osztot­tak szét. (szs) Négyen sérültek Mind a négy utasa megsérült annak a két autónak, amely a 67-es úton ütközött össze Bőszénfánál. A helyszínen mentősök látták el a köny- nyebben sérül utasokat. Egyi­küket sem kellett kórházba szállítani, (vs) Segítik az időseket Lapunk szerdai számában tévesen je­lent meg egy hír, miszerint Somogyfajszon segítik az idő­seket. Helyesen: a Somogy- aszalóhoz tartozó Antalma- jorban látta vendégül és jutal­mazta meg településük 250 nyugdíjasát Fajcsi János som- ogyaszalói polgármester. Munkahelyet adó piaci siker Ötven újabb dolgozót vehetnek fel a skandináv exportsikerek révén FOTO: KOVÁCS TIBOR Sikerült megvetniük lábu­kat a skandináv piacon a barcsi parkettagyártóknak. 2000-ben ennek köszönhe­tően növelheti termelését és újabb félszáz dolgozót alkalmazhat a Dráva Pap kett kft. __________Barcs__________ A korábbi években termékeik javarészt Németországba ke­rültek. A gyár számára az idén meghatározóvá vált a skandi­náv piac. A Dráva-parton gyár­tott parketta hetven százaléka már az észak-európai félsziget­re utazott; svéd, finn és dán padlókat burkoltak vele. Ugyanakkor a német piacon is megtartották biztos helyüket. Az észak-európai megrendelé­seknek köszönhetően stabili­zálódott a termelés, hosszú távra tervezhetnek a barcsi gyárban. Ennek köszönhetően 2000 első felében újabb 50 dol­gozó felvételére is sor kerülhet. - A többletmunkaerőre első­sorban a fűrészüzemben lesz szükség — mondta Németh- Elek, a Dráva Parkett gazdasági vezetője, aki arról is tájékozta­tott, hogy az ez évi szállítások kiállták a minőségi próbát, így jövőre még nagyobb mennyi­séget rendelnek a barcsi par­kettából az észak-európai cé­gek. Ezekben a hetekben kötik meg a szerződéseket a skandi­náv partnerekkel. N. L. Pénztárcaapasztó a tél Somogybán eddig nagyobb gondokat nem okozott, ám sokba került a tél. A hóval még kibékültek volna az utak fenntartói, az utóbbi napokban a lefagyott, jég­páncél borította utak azon­ban sok fejtörést okoztak. Megyei körkép A közútkezelő kht a megyében mintegy 1600 kilométernyi út hó- és síkosság-mentesítéséről gondoskodik. Ebből mindösz- sze 543 kilométernyi az az út­szakasz, ahol nemcsak a havat tolják le, hanem síkosság­mentesítést is végeznek. 532 kilométernyi rajonos úton csak a veszélyes emelkedőket, íveket sózzák. A fennmaradó 500 kilométernyi „fehér úton” viszont csak a hótolás a felada­tuk, ha 20 centiméternél na­gyobb hó esik. Ezek - mint Major Tibor főmérnök el­mondta - nem merev kategóri­ák. Az viszont tény: sokkal rosszabb az idei tél, mint a ko­rábbiak. A korán leesett hóval még megbirkóztak a gépek, ám az azóta állandó lefagyá­sok miatt folyamatosan dol­goznak a sószórók. Hajnalon­ként 12-16 gép járja a megye útjait. Nagyobb gondokat az ön- kormányzatokhoz tartozó bel­területi utakon okozott a zord idő. A településeknek ugyanis sok helyen se megfelelő gé­pük, se pénzük, se embereik nincsenek arra, hogy útjaikat karbantartsák. Bőszénfán pél­dául - mint Nyitrai István pol­gármester elmondta - külön munkagépeket kellett bérelni arra is, hogy az elakadt autókat felhúzassák a meredek emel­kedőn. Hogy ne kerüljön pénz­be, faforgáccsal, fűrészporral, a lakók által összegyűjtött ha­muval szórják a település útja­it, járdáit. Különösen a főút le­ágazóján a meredek kaptatón kritikus a helyzet a legkisebb lefagyásnál is. Erről a kht-val is volt már vitájuk. A polgármes­ter szerint az eddiginél jobb együttműködést kellene kiala­kítani a közútkezelő és a tele­pülések között, hiszen kölcsö­nösen tudnának segíteni egy­másnak. Somogyvár szeren­csés helyzetben van, mert út­hálózatának negyede főút, így a közútkezelő kht gondosko­dik a síkosság-mentesítésről. A többi út karbantartásáról egy helyi vállalkozóval kötöttek megállapodást. Ez azonban csak a hótolásra vonatkozik. Móring József Attila polgár- mester szerint - sohasem né­zik, hogy eredetileg mennyit szántak téli hómunkákra a költségvetésből. Egyetlen, iga­zán kemény hét vége például 200 ezer forintba került. Ha­sonló a helyzet Lábodon is, ahol - mint Lassú István pol­gármestertől megtudtuk - se gép, se ember nincs a síkosság- mentesítésre. Csak a közterüle­teken és az azok előtti szaka­szokon szórták be a jeges jár­dákat, ez is mintegy három ki­lométernyi volt. Szükségmeg­oldásként fűrészport használ­tak a kritikus útszakaszokon, így is 200 ezer forintba került eddig a tél. (Jakab) Hírek Növekszik a belvízzel elárasztott terület Úgy tűnik újra bekövetkezik az a nyári állapot, amikor kó­csag fészkelt a vetés köze­pén. Az utolsó felmérések szerint ugyanis 5500 hektár földet súlyt a belvíz. Az ada­tok azonban a hét eleji csa­padékos napok előtt mért helyzetet tükrözik. A sűrített határszemlét végző szakem­berek szerint az északi terü­leteken egyelőre kisebb fol­tokban, a megye déli részén azonban nagy területeken okoz jelentős károkat az egyre emelkedő vízszint. Megyei körkép- Siófoktól Nagyberényig több területet érint a belvíz - mondta Fridrich György siófoki falugaz­dász - Egyelőre 100 hektár szántót és mintegy 40 hektárnyi vetést borít. A vidék magasan fekszik, de ha folytatódik a ha­vazás több száz hektár föld víz alá kerülhet nálunk is. Elsősor­ban a Siómenti területek van­nak veszélyben. A csapadék ha­tása később okoz kárt, a Sió fel­töltődve nem tudja a talajvizet elszállítani, és elönti a partsza­kaszt. Segíteni ezen csak a víz­elvezető árkok felújításával le­hetne, ez azonban milliárdokba kerülne, amire most nincs pénz. A marcali gazdák egy része egyelőre elkerülte a belvíz okozta károkat. Több helyen azonban, egyenként mintegy negyven hektáros területen, fel­szökött a vízszint. A szántóföl­dek csaknem mindegyikén je­lentősebb felületű víztükör lát­ható. A legrosszabb helyzetben az öreglaki térség van, ahol tel­jes szántóföldeket borított el a víz.- Gáspár László marcali falu­gazda elmondta: A szántóföldi víz később is érezteti hatását. A megemelkedett talajvíz, a már elvetett magot fojtja meg. A fel­szántott területeken pedig a víz miatt csak jókora késéssel lehet vetni. Az ilyen táblák jóval ke­vesebb termést adnak, és a raj­tuk termelt növényeket is kön­nyen megtámadják a betegsé­gek.- Vetésben több mint 150, rétekben 70, beszántott földek­ben mintegy 80 hektáron pusz­tított a belvíz - mondta Mannó Zoltán csokonyavisontai falu­gazdász. - Ezek a hó előtti álla­potok. A hét elején leesett csa­padék viszont most ráfagyott a földekre, így nem tudni mek­kora területen nőtt azóta is a belvízszint. Az eddigi károk megközelítik a nyáron tapasz­taltat. A belvíz okozta vesztesé­gek miatt a nyáron kaptak elő­ször kárpótlást a gazdák az egész országban. Ősszel ebből Somogy kimaradt, ám most új­ra részesülhetnek a kártérítés­ből, ha igényüket bejelentik. Pénzt ebből viszont csak az aratás idején lámák a termelők, amikor pontosan megállapítha­tó mekkora terméskiesést is okozott a belvíz. Tegnapi információnk sze­rint a belvízzel borított mező- gazdasági terület nagysága már elérte a 8 ezer hektárt. (Virághalmy) Igen a lakbéremelésre, nem a vízdí jra Rendkívüli testületi ülésen fogadta el tegnap a tahi he­lyi testület a lakbérekről szó­ló rendelet módosítását. Má­sodszor is nem-et mondtak viszont az ivóvíz és csatorna­díj emelésére. Tab A képviselő-testület december 16-i ülésén nem fogadták el a havi lakbéremelés javasolt dí­ját, illetve nem döntöttek az ivóvíz és a csatornadíjak rende­letének módosításáról sem. Farkas István polgármester a tegnapra összehívott rendkívüli ülésen ismét előterjesztette a két rendelettervezetet. A képvi­selők 12 igen és egy tartózko­dás mellett elfogadták, hogy a havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokoza­ta alapján emelkedjen. Január 1-től így összkomfortos lakás esetén 128 forintot, komfortos­nál pedig 92 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Ez mint­egy 10 százalékos emelést je­lent. A félkomfortos lakásnál az eddigi 46 helyett 55 forintot, a komfort nélkülinél pedig 36 he­lyett 45 forintot fizetnek négy­zetméterenként a lakók. A tes­tület másodszorra sem fogadta el az ivóvíz és csatornadíj DRV Rt által kiszámolt emelését. Nyolc igen és öt tartózkodás mellett úgy határoztak, hogy az 1999. évi rendelet marad ér­vényben, azaz az ivóvíz díja 287 forint, míg a szennyvíztisz­títás és kezelés költsége 316 fo­rint köbméterenként. A város polgármestere szerint a döntés nyomán várhatóan emelked­nek a lakosság terhei, vagy csökken az önkormányzat kon­cessziós díja... ( Krutek) Iskolát teremtettek Nagyatádon Kilenc éve módosított pályát Hor­váth Imre, mikor megpályázta a nagyatádi TIT-iroda vezetését. Nagyatád Egy alumínium kávéfőzőnk volt, más semmi - mondta, nem panaszkép­pen, inkább azért, hogy lássuk, med­dig jutottak. Az elmúlt évek munkájának értéke­lését megtették mások: Horváth Imre nemrég vette át a Kiváló Ismeret- terjesztő kitüntetést. Előtte olyanok kapták meg ezt, mint Bálint György, Veér András vagy Grétsy László. Hor­váth Imre és munkatársai a szó szo­ros értelmében iskolát teremtettek Dél-Somogyban.- Nyelvtanfolyamokkal kezdtük. Akkor csak orosztanár volt a város­ban. Az egyház segítségét kértük, s megkezdtük a német és az angol ok­tatását. Azután a kaposvári kereske­delmi iskola segítségével megszer­veztük a szakácsképzést. Azóta négy­százan végeztek nálunk. Amiről Horváth Imre nem beszélt: a nagyszakácsi versenyeken szereplő nagyatádiak vagy tanulók voltak ná­luk, vagy oktatók. Már harmincnyolc féle szakma ok­tatására van jogosítványuk. Három éve létrehozták az alapítványi isko­lát, amely középiskolaként és szak­képzőként működik; vállalták az érettségizettek szakmai képzését, a szakmunkásoknak pedig esélyt adtak az érettségire. Elsőként szervezték meg a felsőfokú képesítést adó szak­képzést is a mérlegképes könyvelők­nek. Horváth Imre szerint az eredmé­nyek nyitja: figyelni kell, mire van igény. A TIT-nek vidéken ez az épület lett az első saját ingatlana. Megvásár­lását segítette a területfejlesztési ta­nács és a munkaügyi központ is. Ez utóbbinál ugyanis időben felismer­ték, hogy a szakképzésnek és az át­képzéseknek itt színvonalas bázisa lehet.- Amikor átvettem a kitüntetést, sokan gratuláltak - mondta Horváth Imre -, s voltak, akiket meglepett a fi­atal életkorom. Azután amikor meg­tudták, milyen sikereket értünk el, megszűnt az ezzel kapcsolatos kétke­dés. Az ország sok vidékéről fölkeres­nek, mert követendőnek tartják a nagyatádi példát. Megvannak a leg­korszerűbb eszközeink; igaz, kevés a tantermünk, de minden feltételt meg­teremtünk, hogy az itt szerzett bizo­nyítványnak értéke legyen. Nagy Jenő Horváth Imre, a TIT nagyatádi irodavezetője FOTÓ: KÓCZIÁN ANNAMÁRIA Elmaradt a közvetítés ___________Tab___________ Elma radt a tabi képviselő-testü­let legutóbbi üléséről készült vi­deofelvétel bemutatása a kábel- televíziós hálózaton, holott a közvetítésre rendeletet hoztak a városatyák. Megtudtuk: a hangkábel hibája miatt nem lát­hatta a város lakossága az ülés­ről készült felvételt. A hibát közben kijavították és a decem­ber 29-i rendkívüli ülésén a rendszer már működött A teg­napi felvételt január 4-én este, illetve 5-én délelőtt láthatják a város lakói. A városatyák no­vember 15-i ülésükön határoz­tak arról, hogy a kábeltelevíziós közvetítések minőségének javí­tására az önkormányzat jövő évi költségvetésben 2,2 millió forintot biztosítanak. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom