Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 5., péntek Belpolitika 7 Nem lesz áremelés Patikákba kerül az Alzheimer-kór ellenszere Január elsején nem lesz gyógyszeráremelés. A ko­rábbi ígéretekkel ellentét­ben egy-két éven belül nem lesz érdemi változás a közgyógyellátás rendsze­rében sem. Ugyanakkor hamarosan egy új készít­mény gazdagítja a patikai választékot, mivel megta­lálták az Alzheimer-kór el­lenszerét - jelentette be Gógl Árpád egészségügyi miniszter csütörtökön. Nem vezetik be a receptdíjat. A gyógyszerek kiváltásakor te­hát jövőre is csak a felírt ké­szítmény térítési díját kérhetik el a patikákban. A szakembe­rek szándéka szerint a hétez­res gyógyszerválaszték jelen­tősen nem'bővül. A miniszter elmondta, hogy új készítmé­nyekkel évente egyszer „gaz­dagítják” a patikai palettát. Az egészségügyi tárca vezetője ki­emelte, hogy a közeljövő új­donsága az Alzheimer-kór - az időskori elbutulás - nemrég megtalált ellenszere lesz. 2000-től a betegek egyre gyak­rabban szembesülhetnek az­zal is, hogy a régebben forgal­mazott gyógyszerek ára csök­ken. Az új gyártási technológi­ák és a piaci bevezetés költsé­ge idővel csökkenő arányban jelentkezik a termelői árban. A társadalombiztosítás kiadásait is szeretnék visszafogni azzal, hogy a jövőben több influenza elleni oltást adnának térítés- mentesen. Gógl Árpád félmilli­óval szeretné emelni a jelenle­gi, csaknem egymillió vakci- nás keretet. Ott, ahol a lakos­ság 20 százalékát beoltják, a betegség kezelésére fordított kiadások kétharmad résszel csökkennek. Az a terv, hogy a közgyógyellátás a Szociális és Családügyi Minisztérium ha­táskörébe kerül, a miniszter szerint egy-két éven belül nem megvalósítható. (Németh) Nevelő hatású büntetés Csak a személyre szabott elkövető fiatalt arra kötelezi a büntetésnek lehet vissza­tartó ereje, vallják a gyer­mekvédelemmel foglalko­zó szakemberek. Az USA- ban, Angliában és Ausztri­ában Is remekül működő büntetési módszerek ha­zai elterjedésére azonban még várni kell. Ha egy 16-18 éves fiatal bör­tönbe kerül, az ott szerzett „ta­pasztalatok” többnyire hátrá­nyosan befolyásolják szemé­lyiségfejlődését. Van azonban egy egészen különleges, több országban is eredményesen alkalmazott módszer, amely szembesíti a bűncselekmény elkövetőjét tettével és áldoza­tával. Amerikában elfogadott például, hogy a testi erőszakot Kérdeznék a A szocialisták kezdemé­nyezni fogják a parlament külügyi és honvédelmi bi­zottságának együttes rend­kívüli ülésének összehívá­sát, és ezen Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatá­sát arról: mit és miért mon­dott egy kanadai lapnak az esetleges atomfegyvertele­pítéssel kapcsolatban. Erről számolt be az MSZP or­szággyűlési képviselőcsoportja elnökségének csütörtöki ülé­sén született döntésről Kovács László. A frakcióvezető szerint a kormányfő kanadai kijelenté­se indokolatlan, káros és a ké­sőbbi magyarázkodások miatt bíróság, hogy bejárjon a kór­házba, és ápolóként segítse ál­dozata felépülését. Vagy a. magzatát tiltott módon elhajtó fiatal lányt olyan intézetbe küldik, ahol meddő nőket ke­zelnek. Az ilyen típusú bünte­téshez valamennyi érintett be­leegyezését adja. Nem biztos, hogy a máshol alkalmazott módszer kritikát- lan átvétele megoldást jelente­ne a hazai gondokra - véleke­dik Frech Ágnes, a Fővárosi Bí­róság fiatalkorú tanácsának bí­rája. Annyi biztos, egy fiatal személyiségé még alakítható, még átnevelhető, csak értel­mesen foglalkoztatni kellene őket. Megmutatni nekik, hogy egy másfajta életvitel milyen értékeket rejt. kormányfőt kínos is volt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nem zárkózik el attól, hogy a testület a honvédelmi bizott­sággal együttes rendkívüli ülé­sen hallgassa meg a miniszter- elnököt. Szent-lványi István (SZDSZ) elmondta: a minisz­terelnök kijelentését minden­képpen tisztázni kell. Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottságá­nak kisgazda elnöke nem ért egyet az MSZP javaslatával, tel­jesen feleslegesnek tartja azt. Emlékeztetett arra is, hogy az esetleges atomfegyver telepí­tésről szóló döntés - amennyi­ben napirendre kerülne - nem a kormány, hanem az Ország- gyűlés hatáskörébe tartozna. Tisztelgés az áldozatok előtt Tegnap, áz emlékezés napján, Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc legifjabb mártírjának, a fiata­lon kivégzett Mansfeld Péternek az emléktábláját egy Medve utcai iskola falán. fotó: feb Méltóbb partnert kérnek A kormányzat és a négy törté­nelmi egyház közös bizottsá­got állít fel az államigazgatási egyeztetés javítására - erről Hámori József kulturális mi­niszter számolt be csütörtö­kön a parlamentben azután, hogy. Stumpf István kancellária- miniszterrel együtt megbeszé­lést folytatott a katolikus, a re­formátus és az evangélikus egyház, valamint a zsidó fele­kezet vezetőivel. Hámori Jó­zsef közölte azt is: egyetértet­tek az egyházi vezetőkkel ab­ban, hogy az ingatlanrende­zésre jövőre előirányzott 5 milliárd forintot 6 milliárdra, majd ezt a keretet 2002-ben 8 milliárd forintra kellene nö­velni. A költségvetési és pénzügyi bizottság általános vitára al­kalmatlannak tartotta a gaz­dasági kamarákról szóló kor­mány-előterjesztést - mondta érdeklődésünkre Szekeres Imre bizottsági elnök. A leg­fontosabb kifogások közé tar­tozik, hogy nem tisztázottak a kamarák jövőbeni köztestü­leti feladatai, és hogy a kama­ra elnökének kinevezéséhez miniszterelnöki jóváhagyás kellene. A többség nem ért egyet a szerencsejáték-tör­vény módosításával sem, ezért ezt a témát levették a napirendről. Nagy vita volt A résztvevők távozóban a minisztertől Az egyházak vezetői azt ja­vasolták Stumpf Istvánnak, hogy az egyházi ügyek kezelé­se kerüljön méltóbb rangra, konkrétan a Miniszterelnöki arról a kormányzati elképze­lésről, miszerint 2000-től a MÁV-ot tehermentesítenék, felmentenék mintegy 1000 kilométernyi vasúthálózat üzemeltetése alól. A bizott­ság ezt „vonatelvonásként” értelmezte, ezért részletes tá­jékoztatást kér a kabinettől. A testület a költségvetéshez benyújtott 1054 módosító ja­vaslatot is sorra vette. Az oktatási és tudomá­nyos bizottság megvitatta az Ifjúsági és Sportminisztéri­um akcióprogramját. Ennek lényege, hogy az oktatási in­tézmények szabadon dönt­FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Hivatalhoz Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főta­nácsadói szerint a kormányzat álláspontja ez ügyben eltér az egyházakétól. hetnének a 40 perces órák bevezetéséről. A felszabadu­ló időt a tanárok a diákok testedzésére fordíthatnák. Az ügyrendi bizottság nem értett egyet az új parla­menti frakció alapításával. A Szabó Lukács és Cseh Sán­dor volt MIÉP-es - jelenleg független - honatya javasla­táról Cseh elmondta: a ház­szabály lehetőséget ad akár kéttagú képviselőcsoport életre hívására is. Erre azért volna szükség, mert a négy független képviselő most együttesen és összesen he­tente csak 2 percre kaphat szót, s mert míg egyeseknek lakosztály és fürdőszoba du­kál, nekik lassan csak a lép­csőfordulóban jut hely. A vi­ta délután a házbizottságban folytatódott. (Takács) Hírek Emlékezés Sírok felett ál­lunk itt, szovjet harckocsik ágyútorka ásít mindegyik mögött, ez a sorsunk, ma­gyar sors - mondta Regőczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság elnöke az 1956-os forradalom és szabadság- harc áldozatai előtt tisztel­gő központi megemlékezé­sen csütörtökön, a Nemzeti Sírkertben Budapesten. Atyánszkyt vádolják A legfőbb ügyész csődbűntett alapos gyanúja miatt levél­ben kérte Atyánszky György kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését az Országgyűlés­től. Atyánszky György fel­számolás alatt álló martfűi pékségével kapcsolatban szeptember elején jelentek meg olyan sajtóhírek, ame­lyek a képviselővel szembe­ni nyomozásról számoltak be. Ügyhátralék a bíráknál Az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (ÓIT) 84 új bí­rói és 55 új fogalmazói ál­láshely létesítéséről, illetve az 1997. december 1-je előtt kezdődött perek folyamatos vizsgálatáról határozott an­nak érdekében, hogy két év alatt megszüntesse a jelen­legi 70 ezres ügyhátralékot - mondta Zanathy János, az ÓIT hivatalának vezetője a testület előző napi üléséről beszámolva csütörtökön. Tolipénzt kaptak A Ma­gyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MME) 21,2 millió forint tá­mogatásban részesül az idén a környezetvédelmi alap célelőirányzatából - közölte Fidlóczky József, az egyesület ügyvezető igazgatója csütörtökön. A jelenleg 6000 tagot számlá­ló MME nyerte el a legma­gasabb összegű támogatást a pályázó mozgalmak kö­zül, ebből a szervezet ma­dárfajok, élőhelyek, vala­mint természeti területek védelmét finanszírozza. Marad az egyetem A hon­védelmi tárca és a honvéd­ség vezetése tisztában van azzal, hogy egyetem nélkül a hadtudomány művelése elképzelhetetlen, tehát - a különböző sajtóorgánum­okban megjelent informáci­óval szemben - fel sem me­rült az intézmény meg­szüntetésének gondolata - derült ki Homoki János be­szédéből csütörtökön a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Bizottsági vegyes ízelítő Egyebek mellett a jövő évi költségvetéshez benyújtott mó­dosító indítványokról, a kötelező kamarai tagság eltörlé­séről, a MÁV-nál tervbe vett változásokról, az iskolai test­nevelés fontosságáról, illetve egy esetleges új frakció ala­pításáról tárgyaltak tegnap az Országgyűlés bizottságai. A pártok megítélése a nyugati országrészben októberben Erősítette vezető helyét az MSZP Kulturális olló A magyar médiaértelmiség túlzottan politizál, ideológiai áramlatokhoz csoportosítja még a tudományos informá­ciókat is - mondta Glatz Fe­renc egy tegnapi fórumon. Az MTA elnöke bírálta a kutató értelmiségieket is, akik szerinte nem tesznek meg mindent azért, hogy az új mé­diaeszközöket mint ábrázoló módszereket igénybe vegyék munkájukban. Glatz szerint a médiában dolgozóknak és a kutatóknak is közös felelőssé­ge megakadályozni, hogy ne nyíljon tovább a kulturális ol­ló. Az akadémia elnöke sze­rint a XIX. század második fe­lében kialakult újságíró-gya­korlat már a múlté, de „nem indokolt a műveleüenség tö­megesedése sem, ami a mai helyzetre jellemző”. Nem hozott fordulatot az október a parlamenti pár­tok versenyében. Az MSZP országos szinten 5 száza­lékkal, a biztos szavazók között 9 százalékkal áll jobban a Fideszénél. A nyu­gati országrészben szerzett előnye valamivel mérsékel­tebb ennél. így összegez­hető a Szonda Ipsos októ­berben, Nyugat-Magyaror- szágon végzett felmérése. Az összes megkérdezett köré­ben csupán az MSZP, a kisgaz­dapárt és az MDF helyzete ja­vult 1-1 százalékkal. Az orszá­gos tendenciákkal ellentétben a Fidesz helyzete is javult, az elmúlt hónapok zuhanórepü­lése után szépített a vezető kormánypárt, 20 százalékról 23 százalékra. E hónapban is nőtt az MSZP dunántúli inde­xe 25-ről 27 százalékra, s ezút­tal az FKGP támogatottsága is emelkedett 3-ról 5 százalékra. A biztosan szavazni kívánó, s pártot is választani tudók kö­rében országosan egyértelmű az MSZP Fidesszel szembeni előnye (MSZP: 45%, Fidesz: 36%) , a nyugati országrészben majdhogynem holtverseny­ként értékelhető a 43-39 szá­zalékos arány. A kisgazdák tá­mogatottságának növekedése ebben a körben jelentősen, 3 százalékról 9 százalékra ja­vult. A MIÉP-pel ellenszenvet ér­zők aránya a Dunántúlon 18 százalékról 22 százalékra nőtt. A szocialisták és a kisgazdák nagyjából egyformán ellen­szenvesek, minden kilence­dik-tizedik megkérdezettnek. A Fidesz ellenszenvindexe las­san kúszik felfelé, jelenleg az országban és a nyugati ország­részben is 14% tartja kizárt­nak, hogy rá szavazzon. Ha most lennének a vá­lasztások, a Dunántúlon a megkérdezettek 45 százaléka az MSZP, 20 százaléka a Fi­desz győzelmét feltételezné. A kérdezés ideje: 1999. október 9-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-ma­gyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 302 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szem­pontjából azonosnak tekinthető. 50 40 30 20 10 Fidesz­MPP MSZP FKGP SZDSZ MIEP MDF egyéb párt bizony­talan, nem szavazna

Next

/
Oldalképek
Tartalom