Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP Gazdaság 1999. november 5., péntek Vidékfejlesztési tanácskozás A vidék felemelkedése csak a hagyományokra épülő, a helyi közösségek önszerve­ződését biztosító fejleszté­sek révén érhető el - hang­súlyozta csütörtökön Mucsi Imre, az FVM helyet­tes államtitkára. Kifejtette: a fejlett országokban nincs lényeges szerepe, hogy va­laki városban vagy falun él. Magyarországon más a helyzet. Az ország egyes régiói között óriási különb­ségek mutatkoznak az élet- színvonalban, a munka- és a tanulási lehetőségekben. A vidék fejlesztése az ag­rártermelés korszerűsítésé­vel valósítható meg, ami­hez pedig magasan kvalifi­kált agrárértelmiségre van szükség - húzta alá Mucsi Imre. Hírek Kötvényaukció Több mint 1 százalékkal esett az ötéves futamidejű államkötvények hozama, a kétéveseké 0,62 százalékponttal csökkent a csütörtöki aukción az előző értékesítéshezképest. A magyar bankok az évvál­tással kapcsolatos kockáza­tok minimalizálása érdeké­ben december 30-tól január 3-ig zárva lesznek - mondta Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára csütörtö­kön. Közölte azt is, hogy, a bankjegy-automaták és kár­tyaleolvasók mind az öt na­pon az ügyfelek rendelkezé­sére állnak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 401.18 Cseh korona 6,95 Euró 255,66 Német márka 130,72 Osztrák Schilling 18,58 Lengyel zloty 56,82 Szlovák korona 5,86 USA-dollár 243,95 Részvényárfolyamok (1999. november 3.) Borsodchem 17750 Ft Fotex l 89 Ft Matáv t 1485 Ft Mól t 5095 Ft OTP il 1 425 Ft Rába T 2400 Ft Richter 4.11 745 Ft Zalakerámia 1 1435 Ft BUX: 7231,49 t +0,1 % eltérés az előző záró­értékhez képest Az élelmiszeripar jövője A mezőgazdasági termékek 75-80 százalékát dolgozza fel a hazai élelmiszeripar. Az elkövetkező években az ágazatot is a vidék-fejlesztéssel összefüggően kell kezelni, s kijelölni a prioritásokat. Az FVM adatai szerint az élelmiszer-gazdaság tavalyi termelési szintje azonos volt az 1997. évivel. A tárca szak­értői szerint egy szerény mértékű változáshoz a keres­let bővülésére lenne szük­ség. Tavaly az év elején meg­indult növekedést az utolsó negyedévben az orosz gaz­dasági válság következtében több szakágazat volt kényte­len visszafogni, fékezni. En­nek megfelelően meglehető­sen differenciáltan alakult a termelés. Míg a szesz- és sze­szesital-gyártás 24 százalék­kal, a baromfifeldolgozás 15 százalékkal bővült, addig a hús- és halfeldolgozás, a ma­lomipari termékek gyártása, a cukorgyártás 8-26 száza­lékkal csökkent. Az élelmiszerek átlagos fo­gyasztói árszínvonala az idén mérsékelten úgy növe­kedett, hogy közben több terméknél - mint például a tojás, a sertéshús, a zsír ese­tében - jelentős csökkenés következett be. A jelenlegi piaci helyzet alapján éves vi­szonylatban az élelmiszerek­nél 6-7 százalékos, a szeszes italoknál és dohányáruknál 11 százalék közelében lesz a fogyasztói áremelkedés. A feldolgozott élelmisze­rek külpiaci értékesítésekor olyan nem várt, kedvezőtlen eseményekkel kell számolni, amelyek negatívan befolyá­solják az agrárexportot. Ilyen például az élelmiszergazda­ság vállalkozásait súlyosan érintő orosz pénzügyi krízis, az ennek nyomán bekövet­kezett nagymértékű ex­portvisszaesés. A jugoszláv háborús események is ron­tották a térségbe irányuló ag­rárkivitel esélyeit, de ide so­rolhatók az egyes CEFTA- országok által bevezetett ke­reskedelem-korlátozó intéz­kedések is. Tekintve, hogy belföldön az élelmiszer-kereslet cs^k lassú emelkedést jelez, az exportkiesést a hazai értéke­sítés bővülése nem tudja el­lensúlyozni. Az élelmiszer- iparban jelentős eredményja­vulásra a kritikus ágazatok­ban rövid távon nem számí­tanak a szakemberek. Fokoz­za a gondokat, hogy az élel­miszer-ipari társaságok gaz­dálkodási nehézségei köz­vetlenül visszahatnak a me­zőgazdasági termelők jöve­delmi helyzetére, termékeik piacrajutási lehetőségeire. A szaktárca szerint az el­következő időszakban első­séget kell kapniuk azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a szerkezetátalakítást, az úgy­nevezett élelmiszer-bizton­ságot, a minőség-ellenőrzést és a környezetvédelmet szol­gálják. A vidékfejlesztéssel összefüggésben elsőbbséget kell kapniuk a helyi piaci igé­nyekhez igazodó, a mező- gazdasági termelést és fel­dolgozást öszszekapcsoló kezdeményezéseknek, ame­lyek valós piaci igényeken alapulnak, a gazdaságosan kialakítható termelési feltéte­lekre épülnek és a vidéki fog­lalkoztatási lehetőségeket gyarapítják. Újvári Gizella Heti piaci árak Termék Miskolc nagybani Székesfehérvár fogy. Szombathely togy. Debrecen togy. ár: Ft/kg ár: Ft/kg ár: Ft/kg ár: Ft/kg Burgonya 20-32 40-55 50-68 20-50 Paradicsom 155-200 260-300 219-260­Tv-paprika 100-130 100-150­­Fejes káposzta 24-30 38-39 38-50 30-40 Karfiol 70-85 80-98 64-85­Vöröshagyma 32-45 48-70 70-80 50-70 Fokhagyma 200-250 250-300 300-400 250-300 Petrezselyem 100-250 250-350 250-300 140-280 Körte 90-110 100-250­60-300 Szőlő 170-180­230-398 130-330 Alma 70-80­68-138 50-150 Sárgarépa 50-60 80-120 80-120 40-100 Tojás­10-15/db 11-16/db 12-18/db AKII Piaci Információs Osztály Emelkedő gabonaár A Budapesti Árutőzsdén összesen 1,321 milliárd fo­rint értékben kereskedtek tegnap. A pénzpiac forgal­ma 976,23 millió forint, a gabonaszekcióé 344,78 mil­lió forint volt, a húspiacon üzletkötés nem született és az árak sem változtak. A devizapiacon az euro drá­gult, decemberi ára 1,15 fo­rinttal, 259,05 forintra nőtt. A márka jegyzései nem változ­tak, decemberre 132,00 forin­ton zárt a német deviza. Gyengült viszont a dollár, no­vemberi lejáratának elszá­molóára 70 fillérrel, 243 fo­rintra esett, a decemberi ára viszont változatlanul 245,70 forint. A svájci frank minden lejárata 20-20 fillérrel gyen­gült. Decemberi elszámolóára 161,70 forint lett. A gabonaszekcióban a malmi búza árai vegyesen zártak. A legnagyobb válto­zás az idei decemberi határ­időnél történt: a lejárat 230 forinttal, 25.340 forintra nőtt. A 2000. márciusi jegyzése vi­szont 30 forinttal, 27.620 fo­rintra csökkent. A takarmány- búza elszámolóára csak 2000. decemberre változott: 150 fo­rinttal, 19.700 forintra esett. Az idei decemberi határidő ára 21.500 forint maradt. A takarmánykukorica ára decemberre 130 forinttal, 15.490 forintra nőtt. A márci­usi ár viszont 50 forinttal, 16.800 forintra gyengült. A ta­karmányárpa decemberi ára 500 forinttal, 20.900 forintra esett. A repce árai nem vál­toztak, decemberre 42.000 fo­rint az elszámolóértéke. A szója májusra 20 forinttal, 57.900 forintra gyengült. Az opciós gabonapiacon az árak nem változtak, üzlet nem született. Az átlag csapdája A lehetetlen megvalósí­tásának kudarcait éljük át a Ferenczy Europress szerkesztőségében. A baj akkor kezdődött, ami­kor megpróbáltunk segítsé­get adni azoknak az olvasó­inknak, akiknek egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eldöntsék: jövőre me­lyik biztosítónál kötik meg gépkocsijukra a kötelező fe­lelősségbiztosítást. Mert ma már ahány biztosítótársa­ság, annyiféle alapdíj. Rá­adásul ezt az alapdíjat a biz­tosítók különféle, egymással alig összevethető szempont- rendszerek szerint osztják, szorozzák. Néhány országos napilap­ban, fizetett hirdetésben ol­vasható volt a hét végén az a nyolc oldalt megtöltő táblá­zatrengeteg, amelyből bárki kibogarászhatta - ha tudta milyen díjtétel vonatkozik rá illetve autójára. Nos, mi ebből a dzsungelból készí­tettünk egyetlen táblázatot, aminek az aljára oda is írtuk figyelmeztetésként, hogy összevont, tájékoztató jelle­gű adatokról van szó. A táb­lázat melletti magyarázó szövegben pedig felhívtuk a figyelmet, hogy. érdemes személyesen is érdeklődni a jövő évi díjak alakulásáról. Elképzeltük az átlagolva­sót, aki középkorú, vidéken él, egy közepes kockázatú településen, a jogosítványa nem túl régi, de nem is va­donatúj, autója pedig kis- il­letve középkategóriájú. Tet­tük ezt azért, mert zömében ilyenek a mi olvasóink, s szerettük volna nekik meg­könnyíteni a választást. Egyébként hely hiányában nem is vállalkozhattunk vol­na többre, fizetett hirdetés­ként természetesen mi szí­vesen közzétettük volna akár mind a nyolc oldalt. A táblázat összeállítása­kor semmiféle elfogultság nem vezetett bennünket, még csak az idei számokkal sem vetettük össze az adato­kat, nem néztük el a soro­kat, egyszóval az jött ki, amit közöltünk. Ügy véljük nem hibáztunk, azt azon­ban elismerjük: rábökhet­tünk volna más autótípusra, más kockázati besorolású településre is, s akkor más díjtételek jöttek volna ki. Tudjuk, hogy például a Hungária az általunk közölt­nél vidéken sokhelyütt jóval ala-csonyabb díjtétellel szá­mol. De mi mindenből a kö­zépsőt választottuk. Olvasóinkat pedig ismé­telten arra kérjük, kérdezze­nek rá kedvenc biztosítójuk­nál, nő-e egyáltalán, esetük­ben a díjtétel. Végtére is, ez alkalommal az átlagemelés is jócskán alatta marad az inflációnak, s a biztosítók visszafogottsága igazán di­cséretes. (Bertalanfy) Uj központot építenek Európa legnagyobb logiszti­kai központja épül meg öt éven belül Budapesten, a XXII. kerületben, a volt ser­téshizlalda mintegy 180 ezer négyzetméteres terüle­tén — jelentette ki Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgár mestere sajtótájékoztatón, tegnap Budapesten. A Harbor Park Budapesü Vál­lalkozási Központ a Trammell Crow amerikai, logisztikára szakosodott ingatlanfejlesztő cég 150 millió márkás beruhá­zásában valósul meg — mondta el Dobó Ferenc, a társaság ma­gyarországi igazgatója. A terület fejlesztését a 10 millió forintos törzstőkéjű Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft. végzi, amely a Trammel Crow és a Walhs Befektetési Rt. 50-50 százalékos tulajdoná­ban van. A logisztikai központ működtetését az utak és a kö­zös területek tulajdonosa, a Harbor Park Ingatlanműködte­tő Kft. fogja ellátni, amelynek 203 millió forintos tőkéjéből 82 százalékot a Harbor Park Ingat­lanfejlesztő Kft., míg 18 száza­lékot a XXII. kerületi önkor­mányzat birtokol. Az önkormányzat az 1,75 hektáros terület tulajdonjogát vitte a vállalkozásba, míg a be­fektetők készpénzt. Ahogy a beruházás kiépítése halad, úgy emelkedik majd az ingatlanmű­ködtető kft. jegyzett tőkéje is, amely 2004-re eléri az ötszáz- millió forintot. A befektetők vá­rakozása az, hogy a vállalkozás három év múlva lesz nyeresé­ges. Dobó Ferenc: a Harbor Park bekerült az Országos Lo­gisztikai Központ Fejlesztési Programba, valamint a hozzá kapcsolódó kikötő az Országos Közforgalmi Kikötő Fejlesztési Projektbe is, így a kormány tá­mogatását szintén élvezi. A be­fektetők tervei szerint 2000-ben pályázatokat nyújtanak be támogatásért a Gazdaság Fejlesztési Célelőirányzathoz, a Területfejlesztési Célelőirány­zathoz is. Befektetők a gazdaságról Összességében pozitív ér­tékelést adott a magyar befektetési környezetről Anthony Radev, a Mc.Kinsey and Company vezérigazgatója a Mc.Kinsey cég összefogla­lóját ismertetve a Befekte­tői Tanács negyedik ülé­sén tegnap, Budapesten. A Gazdasági Minisztérium közleményében tudatja: a külföldi befektetőkkel történő folyamatos gazdasági párbe­széd fórumaként létrehozott testület negyedik plenáris ülé­sén ismertetett tanulmány szerint a következő években a külföldi tőkebefektetéseken belül jelentős hányadot fog­nak képviselni a már Magyar- országon működő külföldi ér­dekeltségű cégek újabb beru­házásai és fejlesztései. A szer­zők úgy vélik, hogy lényegé­ben ez lesz a működőtőke­beáramlás fő forrása, motorja. A konzultáción a kor­mányzati oldalt Chikán Attila gazdasági miniszter képvisel­te. A befektetői oldal részéről jelen volt a tanács társelnöke, Kepecs Gábor, az AB Aegon Rt. vezérigazgatója, több mint 30 nagybefektető, valamint a külföldi vállalatok - mintegy másfélezer tagot magáénak mondható - négy gazdasági szervezete. az ÁSZ-jelentés Elkészült Szabályozási és koordiná­ciós problémák miatt nem volt zökkenőmentes a pénzügyminiszter felügye­leti jogosítványainak érvé­nyesítése az elmúlt évek­ben az ÁPTF-nél - áll az Ál­lami Számvevőszék jelen­tésében, amelyet az ÁSZ a pénzügyi tárca 1994 és 1998 közötti pénzügyi-gaz­dasági tevékenységének ellenőrzéséről készített. Az ÁSZ megállapítása szerint ennek megnyilvánulása volt, hogy az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet 1997-es tevé­kenységéről nem számolt be a kormánynak, miután a Pénz­ügyminisztérium észrevételei­ről, a jelentéssel kapcsolatban nem tudtak megállapodni. Ugyancsak akadályozta a fel­ügyeleti jogkör gyakorlását, hogy üzleti titok sérelmére hi­vatkozva a felügyelet nem biz­tosította a hozzáférést adatbá­zisához. Az ÁSZ ennek alap­ján szükségesnek látja a fel­ügyeletek működésének egy­séges szabályozását. Magyar Nemzeti Banknál gyakorolt tulajdonosi jogokkal kapcsolatban az ÁSZ leszöge­zi: a jegybanktörvény hiá­nyossága, hogy a felügyelő-bi­zottság, mint ellenőrző szer­vezet feladatait és hatáskörét nem részletezi, miközben a tulajdonosi jogokat részben a testületen keresztül biztosítja.- A vizsgált 4 éves időtar­tam alatt a minisztérium saját fejezeti kezelésű kiadásainál a bemutatott dokumentumok alapján nem lehetett meggyő­ződni azok cél szerinti fel- használásáról - áll az ÁSZ je­lentésében. Az ÁSZ megállapította: a hivatali gépkocsik - a futástel­jesítmény, illetve a műszaki állapot miatt indokolt - értéke­sítésénél szabálytalanul és cél­szerűtlenül járt el a PM. Ezért a számvevőszék szükséges­nek tartja a gépkocsi-eladási szabályzat módosítását. Szor­galmazták a minisztériumi in­gatlanhasznosítási szabályzat elkészítését is. A Pénzügymi­nisztérium belső szervezeti ta­goltsága és létszáma között je­lentős arányeltolódásokat fe­deztek fel a számvevők. Az el­lenőrzött időszakban egy szer­vezeti egységre átlagosan 20 ember jutott. Ugyanakkor a legnagyobb főosztály mintegy 70 fős létszámmal végezte munkáját, ezért a szervezeti rendszer tagoltságának felada­tokkal arányos csökkentését ajánlja az ÁSZ. Nyert a Siemens A Siemens Rt nyerte a Bel­ügyminisztérium közbe­szerzési pályázatát, amelyet az okmányirodák informati­kai felszerelésére írtak ki. A pályázat értelmében a Sie­mensnek még idén le kell szállítania 152 darab ok­mányiroda informatikai, irodatechnikai és adatfelvé- telezési felszerelését, vala­mint az hozzá kapcsolódó alkalmazói rendszereket. Az okmányirodákat a kije­lölt polgármesteri hivata­lokban rendezik be, ame­lyek 2000. január 1-jén kez­dik meg működésüket. A Siemens szerint a Belügy­minisztérium beruházása megfelel a legmagasabb eu­rópai követelményeknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom