Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. október 1., péntek Önkormányzatok nyomasztó gondja: egyre kevesebb gyerek Túl drága az iskola Az iskoláztatás költsége Tanulólétszám Egy gyermek tanítási költsége (éves adat) (évente) 93 fő 198 fő 128 fő 244 eFt 136 eFt •b^f----------mgm f \.M 2 26 eFt- e / a 176 eFt- grafika: Dombi Szövőszék a táj házban Bővítik a közvilágítást Vízváron 1,6 millió forintért a faluszéli házaknál is kiépítteti az önkormányzat a közvilágítást. Ez 70 lakost érint, s a költségek 70 százalékát a területfejlesztési tanácstól várják, s kiegészíti a falu, a helyi s az országos cigányönkormányzat. A roma vezetők levélben ígérték: 240 ezer forintot utalnak át a beruházásra, (ni) Rendezésre 18 millió Hétmillió forint állami és 5,4 milliós FVM-támogatást kapott a barcsi Zimona-patak rendezésére a Rinya-Dombó menti Vízitársulat. Az előkészítő munkát már befejezték, a gépi mederrendezés decemberig tart, s 18 millió forintba kerül, (ni) A lakócsal Iskolások és a darányi tánccsoport is bemutatta műsorát Tótújfaluban, a falunapon. Akkor avatták fel a község zászlóját, címerét, melynek fő alakja Szent Anna, templomuk védőszentje, (ga) Testületi ülést tartottak Homokszentgyörgyön, s egy ingatlannak a belterületbe vonásáról, illetve lakásvásárlási támogatásokról döntöttek. A képviselők támogatást szavaztak meg a községben lakást vevő fiatal családoknak, (ni) Horgászújság Bélaváron Levonult Bélavárra a Magyar Horgász 15 tagú szerkesztősége. Horgászni és ismerkedni jöttek a fővárosi újságírók, hogy bemutassák a Dráva-par- ti horgászparadicsomot, (ni) Összehangolt fejlesztés A barcsi és a térségbeli MÁV-fej- lesztési tervek összehangolásáról tárgyalt Feigli Ferenc polgármester és a MÁV Rt pécsi területfejlesztési vezetője. Szó volt közös pályázatokról is, és a kamionforgalom várható növekedésével kapcsolatban egy RÓLA átrakórendszer Barcsra telepítéséről. (ni) Oldalszerkesztő: Nagy László Akár kisiskola, akár körzeti, nagyon sokba kerül az önkormányzatoknak. Különösen a falvakban küszködnek a gonddal: kevés a gyerek, nem elég a normatív támogatás. Dél-Somogy A körzeti iskolák súlyos terhe nyomasztja a gazdatelepülést. A falvaknak költségvetésük legnagyobb szeletét az intézményre kell fordítaniuk. Vízváron 244 ezer forintba kerül egy gyerek iskoláztatása. Az ok: kevés a gyerek. — Jelenleg 93 nebuló jár a körzeti iskolába, amely ennek a háromszorosát is fogadhatná. Egy teljes évfolyam hiányzik — mondta Kozma László polgármester. — A kis létszám miatt drága az intézmény fenntartása. A következő két évben azonban elmozdulunk a holtpontról, mert az óvodában jóval több a kisgyerek. Darányban Radics József iskolaigazgató elmondta: a körzeti iskolában 136 ezer forintba kerül egy diák. Hozzájuk 198 gyerek jár jelenleg, s ez az intézmény is oktathatna jóval többet: 250-260 iskolást. Homokszentgyörgyön 128 tanulóval kezdték a tanévet. Az iskola és óvoda közös költség- vetése negyvenmillió forint, ebből az iskolára 29 millió jut. Golnb Lajos jegyző elmondta: a tavalyihoz képest kissé több a gyerek, de kétszer annyi tanuló is kényelmesen elférne, Helikopter körözött a falu fölött. A gyerekek lovagoltak, a felnőttek táncoltak az első udvarhelyi falunapon. SOMOGYUDVARHELY Első alkalommal rendezett falunapot Somogyudvarhely, de a nagy érdeklődés láttán azt mondják: nem utoljára. Nagy sikere volt a falu fölött röpködő helikopternek, amely séBem utat kozó kiadványt készítettek a Dráva-parti községek. A somogyi Dráva mente címmmel 11 település látnivalóit ismerteti. Dráva mente Évtizedes elzártsága folytán ez mint ahány most koptatja az iskolapadot. A jelenlegi helyzet az, hogy a környékbeli öt falu gyereke bőven elférne egyetlen iskolában. Kis iskola kis gond, nagy iskola - nagy gond. Ez nagyjából igaz is, de egy kis településnek a kisiskola eltartása is nagy teher. Az eddigi példák mind körzeti iskolák voltak. Az istvándi kisiskolában viszont mindegyiknél kevesebbe — csupán 176 ezer forintba — kerül egy gyerek évi taníttatása. 6,5 millió forint az intézmény évi költségvetése, s 37 gyermek jár ide. Ez a pénz azonban az önkormányzat tarepülésre vitte a jelentkezőket, a határőrök és tűzoltók bemutatójának, a hagyomány- őrző együttesek műsorának és az öregfiúk focimeccsének is. Szépek az udvarhelyi lányok — ez volt az egybehangzó vélemény a divatbemutató után. A kollekciót ugyanis a helybeli hajadonok mutatták be az egybegyűlt közönségnek. A falu napjára eljöttek a horvátországi testvértelepülés a vidék rengeteg értéke ellenére máig ismeretlen a turisták előtt. Ez a felismerés adta az ötletet; a kiadvány készítői bemutatják a Dráva-vidé- ket, amely érintetlenségében egyedülálló egész Európában. Rövid ismertetőt közöl a falvakról, bemutatja a Drávát, költségvetésének a legnagyobb tétele. A szűkös pénzzel gazdálkodó falu éppúgy nyögi iskolája fenntartási költségeit, mint a nagyok. Ugyanakkor ragaszkodik hozzá, mondván: ahonnét az iskolai zsivaj is eltűnik, az a település végképp elpusztul. Istvándi- ban egyébként hiánycikk a gyerek. Sőt... — Az iskola befogadóképességéhez ideális a jelenlegi létszám — mondta Kozma Ákosné igazgató. — Inkább attól kell tartanunk, hogy rövidesen nem férünk el. 2002-re már ötven tanuló lesz, vagyis akkorra a diákok egyszerűen kinövik az iskolát. képviselői is. A molvei néptáncosok nagy sikert arattak, éppen úgy, mint az udvarhelyi Rozmaring hagyományőrző csoport tagjai és a Kapuvár mellől, Vitnyédről jött táncosok meg a kórus. Tóth László polgármester is úgy vélte: sikeres volt az első falunap, népes közönség volt kíváncsi a nagy rendezvényre. Az önkormányzati szándék szerint ezzel hagyományt teremtenek. Európa egyik legtisztább vizét. Szinte nincs is itt olyan település, amelynek a határában ne találtak volna meleg, gyógyhatású vizet. A kiadvány megjelentetését az USDOL Rapid Project, az InterDráva Alapítvány, a Dráva múzeum és az önkormányzatok támogatták. Szövőházat rendeznek be a lakócsai tájház átrendezett gazdasági épületében. Ezzel egy Időben a közösségi ház tetőterében turistaszállót Is kialakítanak. LAKÓCSA A barcsi Dráva múzeum és az Ormánság alapítvány együtt igyekszik hasznosítani a tájházat. Segíteni próbálnak azzal, hogy a gazdasági épületeit átalakítják. Szövőszékeket hoznak ide, s azokon a helybeli asszonyoktól szőni tanulhatnak az idegenek, s természetesen vásárolhatnak is a lakócsai horvát szőttesekből. — A lakócsai asszonyok Munkához látott Babócsán tizenegy falu menedzsere. A kétgyerekes flatalasz- szony korábban munkanélküli volt; tele van lelkesedéssel, bizonyítani akar. Babócsa Négy és fél hónap alatt 20 térségmenedzsert képeztek Somogybán; egyikük Babócsára került, hogy segítse a falu és a környékbeli tíz település ön- kormányzatát, civil szervezeteit. Nagyné Botos Ildikó munkanélküliként iratkozott be a térségmenedzseri tanfolyamra, s miután elvégezte, a munkaügyi központ és a babócsai önkormányzat foglalkoztatja. A térség menedzselése mellett segít a munkanélküliek alapítványánál is. — Megvan az első sikerélményem — mondta —; állást szereztem egy olyan embernek, aki régóta munka- nélküli. Együtt örültem vele. A dolga elsősorban, persze, nem ez. A pályázatokra kell fölhívnia az önkormányzatok, civil szervezetek figyelmét, és többsége ismeri a szövés fortélyait. Erre alapozzuk az elképzelést — mondta Orzsi Zoltán múzeumigazgató, az ötletgazda. — Ezektől az asszonyoktól elleshetik majd a különböző fogásokat, a horvát motívumokat az érdeklődők. Az itt készített szőttesek nemcsak helyben, hanem a most alakuló drávafoki kézművescéh révén az egész térségben megjelennek majd a piacon. Az önkormányzat ezzel egy- időben turistaszállót alakít ki a horvát közösségi ház tetőterében — mondta Matyók József polgármester. — A húszágyas szálló révén nyaranta hosz- szabb időre is tud majd vendégeket fogadni a falu. a pályázatok elkészítéséhez nyújt szakmai segítséget. - Szeretnék minél több pénzt szerezni ennek a területnek — mondta Nagyné Botos Ildikó. Csurgón tanulta, miként kell egy térséget menedzselni. — A tanfolyamon vállalkozástant, térségfejlesztést, üzleti- terv-készítést, pályázatírást és gazdaságtant is tanultunk. Sikerrel vizsgáztunk, de csak a gyakorlat dönti el: valóban jól tudjuk-e mindezt. A fiatalasszony postás volt, majd két évig munkanélküli. Mint mondta: nagyon ki akart kerülni ebből a helyzetből; vállalta a képzést, ami sok áldozatot követelt. — Két gyerek mellett négy hónapig naponta jártam Babócsáról Csurgóra. A családom sokat segített. A 11 éves lányommal és 8 éves fiammal azon versenyeztünk, ki hoz haza jobb osztályzatot. A napokban hozzákezdett a polgármesterek végiglátogatá- sához. — Ezektől a vizitektől tartottam egy kicsit, de valamennyi településvezetőnél segítő szándékot tapasztaltam. Szépek az udvarhelyi lányok Bemutatkozik a Dráva-vidék Tizenegy falu érdekeit védelmezi Postásból menedzser Nagyné Botos Ildikó térségmenedzserként segít fotó: béres ferencné Marion Grassl asszony munka közben: fakéregre fest fotó: béres ferencné Bohém német Bajorföldről Rinyaújlaki bajor kéregfestő tárlatát nyitották meg tegnap a barcsi Dráva múzeumban. RlNYAÚJLAK Két bohém bajor él a faluban. Érdemes fölkeresni őket, és megnézni az asszony képeit. Az idő, a korhadás, a szú és Marion Grassl közös erővel hoz létre művészeti alkotást. A müncheni születésű asz- szony fakéregre fest, nem is akárhogyan. — Ausztrál bennszülötteknél láttam először a kéregfestést — mondta. — Akkor kaptam kedvet hozzá. Velük ellentétben azonban nem az élő fa kérgét hántom le, hanem a már elpusztult fákat használom föl. Korábban üvegfestéssel is próbálkoztam, annak nagy hagyománya van Bajorországban. Az asszony odahaza fizio- terapeutaként dolgozott. Közben élettársával bejárta a világot, s néhány éve házat vett Rinyaújlakon. Amerika után Magyarországra voksolt. Mint mondta: a sokszínűség fogta meg. Négy éve telepedtek le itt, s egyre jobban szereti az országot. — Amikor úgy döntöttünk, hogy házat veszünk, olyan települést kerestünk, amely termálfürdő közelében van. Az is szempont volt: minél délebbre legyen. Ránéztünk a térképre, és Barcsra utaztunk. S kiderült: a közelben, Visontán van fürdő. Ri- nyaújlakra úgy találtunk rá, hogy szilveszterre meghívtak a falu kocsmájába. Annak a falát egy művészember festette tele képekkel. Gondoltuk: ahol ilyen a kocsma, az nem lehet rossz hely. Költözhettünk volna Szulokba is, de mi nem a magyarországi németekre, hanem a magyarokra voltunk kíváncsiak. Jó szomszédságba kerültek, s máig nem bánták meg, hogy ezt a falut választották — mondják. — Lassan többet vagyunk már itt, mint odahaza. Nem volt nehéz elfogadni a magyarokat. Épp eleget jártunk Spanyol- és Olaszországban, hogy megtanuljuk mások elfogadását, és kicsit mi is déliekké váltunk. Az a tapasztalatunk, hogy délen — így Magyarországon is — természetesebbek az emberek. Rókavadászat a kastélyban Népszerű Esmeralda, Isaura és a Herkules-sorozat is a Dráva Kastély otthon lakói között. Nagy sikerük volt a mostani vetélkedőn is. Kastélyosdombó A népszerű filmsztárok nevét is ki kellett találni a Dráva Kastély szociális otthon dombói részlegében a vidám vetélkedőn. Ügyességi számok váltották egymást, és találékonyságot kívánó rókavadászaton versengtek. A cél az volt: mindenki találjon kedvére való feladatot, minél több gondozottat bevonjanak a játékba. Hogy ez mennyire fontos volt, bizonyítja a vetélkedő sikere. Októberben lesz új erőpróba: a versmondó- és táncverseny.
