Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

1999. szeptember 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép VÉLEMÉNYÜNK Határtalan turizmus Hazautaztak a turisták, a szezon az optimista várakozá­sokkal ellentétben nem tartott annyival tovább, mint amennyivel később kezdődött. A vendégfogadók több­sége ezen a hétvégén már magára maradt, eljött az ideje a számvetésnek. A vállalkozók a tapasztalatok szerint megvárják, hogy a vendég a Balatonra érkezzen, aztán itt próbálnak a hóna alá nyúlni. Bár viccesnek hangzik, de bebizonyosodott ezen a nyáron, hogy aki egyszer megfogta a turistát, a legjobban tette, ha kézen fogva hazáig kísérte. Különben a szemtelenül rámenős konku­rencia lecsapott rá és eltérítette. Üdvözítő volna az egész régió számára, ha külföldi idegenforgalmi vásárokon színvonalas szolgáltatások propagálásával túllicitálnák egymást a vállalkozók. Egyelőre azonban a túlnyomó többség spórol a pénzével, ha reklámról van szó. A saját­jukat nem reszkírozok a Balaton arculatának propagálá­sát az államra vagy az önkormányzatokra bízzák. A turistát nem érdekli, hogy hol a régió, a megye vagy az önkormányzat határa. Megvásárolja a szállást, ebé­det, fürdőbelépőt, s amit tapasztal, azzal az egész Bala­tont illeti. Nagy a felelősség egymás iránt is, de erre a sajnos, a legtöbben nem is gondolnak. A vendégre várni, hogy az majd véletlenül beesik az ajtón, egyre remény­telenebb. Ahhoz, hogy költeni tudjon, színvonalas kíná­lat kell. Ha azonban ezt sikerül kialakítani, az a spórolás ígéretét is magában hordozza; hiszen a szájreklám, vagyis ha a turista beszámol ismerősinek a jó élményei­ről, nem kerül egyetlen fillérbe sem. Czene Attila Egységes a nyelvvizsga Új nyelvvizsgát vezettek be Magyarországon, en­nek bizonyítványát Euró­pában honosítás nélkül el­fogadják. A nemzetközi európai uniós nyelvvizs­gának (ECL) Kaposváron a Corvina Oktatási Stúdió lett a vizsgaközpontja. Kaposvár A nemzetközi európai uniós nyelvvizsgát (ECL) Magyaror­szágon is le lehet tenni. A Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem idegennyelvi titkár­ságát bízták meg a követelmé­nyek kidolgozásával és az ECL-vizsgahelyek létesítésé­vel. Somogybán a Corvina Ok­tatási Stúdió kapta meg a vizs­gáztatási jogot.- A magyar felsőoktatási in­tézményekben már elfoga­dottnak számít az ECL nyelv­vizsga a diploma megszerve­zéséhez és a felvételinél is. - mondta Gyenge Lajos ügyve­zető igazgató. - Mi jövő má­jusra tervezzük az első vizsga lebonyolítását Kaposváron. Egyenlőre német és angol nyelvből vizsgáztatunk. Az ECL négy szintből áll; az egynyelvű vizsgán a szóbeli és az írásbeli kommunikatív készséget mérik fel: Erről és a vizsgarendszer változásairól szeptember 9-én tart előadást dr. Háry László, a pécsi tudo­mányegyetem idegennyelvi titkárságának vezetője - a Corvina Oktatási Stúdió és a megyei pedagógiai intézet szervezésében. Szellő Gábor Iskolakezdés ingyen Egy fillérjébe sem került az istvándi családoknak a tan­évkezdés, szinte minden költséget magára vállalt az önkormányzat és az istvándi gyerekekért létrehozott or­szágos hírű alapítvány. Istvándi A tankönyveket és füzeteket a gyermekvédelmi támogatás­ból és az önkormányzat hoz­zájárulásából fedezhették a szülők. A ceruzák, tollak és a többi eszköz megvásárlását az iskolások javára létrehozott alapítvány vállalta át — mondta Kozma Ákosné igaz­gató. Az iskolakezdés inkább megtakarítást jelent a romák­nak, mint kiadást, hiszen az alapítvány ingyen reggeliről és uzsonnáról is gondoskodik. Más kérdés, hogy a legtöbb diák egyébként nem jutna sem reggelihez, sem uzsonnához. Idén 37 diákkal kezdték meg a tanévet Istvándiban. A cigány­iskolát várhatóan nem fenye­geti a gyereklétszám csökke­nésének veszélye. A prognózis szerint 2002-ben már 56-an lesznek. N. L. Feszes lesz a parlamenti ősz Ma kezdődik a parlament őszi ülés­szaka. Dr. Lamperth Mónika és Pász- tohy András szocialista párti or­szággyűlési képviselők tegnap arról nyilatkoztak, hogy milyennek látják ezt az időszakot.- Sokan jósolnak forró őszt a politiká­ban: milyen lesz az ősz a parlamentben? Dr. Lamperth Mónika: - Sűrű lesz, azt, hogy mennyire forró, nem tudom, de hogy nagyon feszített tempójú, az biztos. Meg kell tárgyaim a költségvetést és mellette más törvényjavaslatokat is, amelyeket be­nyújtott a kormány. Szeretnénk mi is be­nyújtani törvényeket. Tehát feszes, mun­kás lesz az őszi ülésszak. Azon is múlik, hogy mennyire lesz forró az őszi ülésünk, hogy milyen témák uralják a parlamentet. A véleményem az, hogy nem jó, hogy a botrányok legyenek a fő témái a parla­mentnek. Azzal kellene foglalkozni, ami az emberek mindennapjait érinti és ami a problémájuk megoldását segíti. Az embe­rek egy része elfordul a politikától: azt mondják, hogy nekik a botrányokból már elegük van, nem kíváncsiak rá.- A szocialista párt milyen törvényja­vaslatokkal készül? Pásztohy András: - A szocialista párt agrárügyekkel foglalkozik kiemelten az ősz folyamán, mert egyrészt érzékelhető a magyar vidéken, a falvakban egy általános válság, amely gyújtópontjában a magyar mezőgazdaság válsága húzódik meg. Aki szövetkezetben dolgozik azt érzi, hogy a szövetkezeteket nem támogatja a mostani kormány. Ugyanakkor van egy politikai hisztéria a szövetkezetekkel szemben és egyfajta pozitív megkülönböztetése a kis­termelőknek. A kicsi nem tudja igénybe venni a támogatásokat, mert kicsi, a nagy pedig azért nem, mert nagy, és ezért eléggé zavaros állapotok vannak. Mi az ősz fo­lyamán ragaszkodunk ahhoz, hogy a kor­mány tartsa be az agrárgazdaság fejleszté­séről szóló törvényt, térjen vissza a nem­zeti agrárkerekasztal által meghatározott elvi irányhoz, mert csak így tudjuk elérni, hogy konszolidálódjon a mezőgazdaság. Törvénymódosításokat fogunk benyújtani a költségvetéshez, az adótörvényhez, azért, hogy egyértelmű legyen: milyen formában kívánjuk a vidéken élő emberek boldogulását segítem.- Torgyán Józsefnek köszönhetően soha nem reménykedhetett a mezőgazdaság ak­kora támogatásban, mint 2000-ben. Ez nem válságmenedzselés? Pásztohy András: - Az én olvasatom­ban nem. A fő kérdés az, hogy mit akar a kormány a magyar mezőgazdasággal? Stratégia, koncepció kell, hogy a mező- gazdaság szereplői előtt vüágossá váljon, melyik a versenyszféra és melyik a szociál szféra. Vajon mit kell tenni a mezőgazda- sági vállalkozónak azért, hogy érdemben tudja vállalkozását működtetni? El kell dönteni a kormánynak, hogy mit támogat és milyen formában. Úgy gondolom, hogy nem célszerű belemenni a 413 milliárdos számháborúba, mert ha a kormány azt mondja, hogy 2002-ben csatlakoznak az EU-hoz, akkor nem a 413 milliárd, a 2000 milliárd is kevés. Ha versenyképes mező- gazdaságot akarunk a 2000-es évek elejére, akkor hozzá kell nyúlni a birtokstruktúrá­hoz, a piacszabályozáshoz.- Mit jelent a hozzá nyúlni a birto­kösszevonáshoz ? Pásztohy András:- Azt, hogy olyan bir­tok nagyságok ala­kuljanak ki, amelye­ken hatékonyan lehet művelést folytatni. Hozzányúlni a piac- szabályozáshoz azt jelenti, hogy döntse el az állam: mi az, amit szabályoz és támogat, és mi az, amit a piacra bíz. Dönteni kell abban is, hogy a szociális tí­pusú mezőgazdálko­dásnak milyen támo­gatást akar majd nyújtani, és az ex­porttal való hazai el­látást döntően meghatározó versenyszfé­rát hogyan tudja támogatni.- Milyen a szociális típusú mezőgaz­daság? Pásztohy András: - Amikor valakinek van néhány hektár földje, képes arra, hogy ilyen háttérrel öt-hat hízósertést előállít­son, amelyből egyet-kettőt saját fogyasztá­sára fordít, egy-kettőt pedig a piacon érté­kesít. Ez a fajta gazdálkodás más típusú támogatást igényel, mint mondjuk egy négy-ötszáz hektáron működő magángaz­daság, társasvállalkozás vagy szövetkezet.- Milyen esélye van, hogy ezek a tör­vények, törvénymódosítások keresztül mennek a parlamenten? Pásztohy András: - Nem is kellene sok törvénymódosítás, mert az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírja, hogy a kormánynak be kell nyújtani a közép távú agrárstratégiáját. Ezt megelőzően a piac szereplőivel, a mezőgazdaság szereplőivel egyeztetnie kell a stratégiai elveket. Az is benne van a törvényben, hogy milyen nagyságrendű támogatást kell nyújtani a mezőgazdaságnak, meg az is, hogy konk­rétan a piacszabályozásra mennyit, és a fej­lesztési beruházásra, az agrártermelők tá­mogatására milyen forrásokat kell biztosí­tani. Első feladatunk, hogy az agrárgazda­ság fejlesztésében a törvény betűit tartas­suk be. A költségvetési és adótörvények kapcsán pedig dönteni kell, mert nem ked­vezményei kellően a mostani általunk is­mert adójogszabályok a mezőgazdasági termelőket. Mi úgy gondoljuk, hogy nem szabad politikailag szembeállítani a kü­lönböző struktúrákban működő mező- gazdasági vállalkozásokat, hiszen egy­másra vagyunk utalva és nem szerencsés a politika játékainak kitenni bennünket. Úgy gondolom, hogy az EU, a világ fejlett me­zőgazdasága pont ellenkező irányba megy, mint amit nálunk a politika előír.- A prognosztizált forró ősz egyik sze­replője éppen a mezőgazdaság, a terme­lők elégedetlensége. Pásztohy András: - Az elégedetlensé­gek azért manifesztálódtak ilyen mérték­ben, mert úgy érzi a vidéken élő mezőgaz­dasággal foglalkozó ember, hogy a politi­kai deklarációban az agrárkormányzat, a politika mindig a támogatásáról biztosítja, de amikor szembekerül a piacon a keres­kedővel, hogy eladja a termékét, akkor nem veszi meg olyan áron, hogy a költsé­gei megtérüljenek. Ha a bankjához meg, hogy hitelt vegyen föl, akkor a bank ilyen fedezetre nem ad neki. Ha beruházási tá­mogatást kér, kiderül, hogy a beruházói támogatást fölfüggesztette a kormány. Ha a piacra megy, s kéri, hogy segítsenek a pi­acon eladni az áruját, akkor nem ezzel ta­lálkozik. Ezért az elégedetlenség. Dr. Lamperth Mónika: - Nekünk, az el­lenzéknek az a dolgunk, hogy érvelésre kényszerítsük a kormányt, föltegyük azo­kat a kérdéseket, amelyeket föltennének az állampolgárok is, rávilágítsunk azokra az ellentmondásokra, amelyek a kormány elképzeléseiben megjelennek. Sorozato­san mást mond a kormány, mint amit való­jában csinál. Konkrét példa: azt ígérte, hogy csökkennek a tb-terhek. Ehhez ké­pest nő az egészségügyi hozzájárulás a jövő évi költségvetési tervekben. Azt mondta, hogy csökkenni fognak az adó­terhek, ehhez képest nem nyúl hozzá a személyi jövedelemadó-táblázathoz, ami azt jelenti, hogy nőni fognak jövőre az adó­terhek. Azt ígérte, hogy csökkenti a kis- és középvállalkozók terheit. Ehhez képest növekednek a terhek, hiszen az áfa-törvé­nyek módosítása pont a kis- és középvál­lalkozókat érinti hátrányosan. Azt mondta, hogy az egészségügyben majd reformöt csinál, ehhez képest semmilyen koncepció nem látszik, s a miniszterelnök úr e helyett azt mondta, hogy visszaállamosítja a kór­házakat. Azt mondta, hogy az infrastruk­túrát támogatni fogja, ehhez képest az ön- kormányzatok szennyvíz- és gázberuhá­zási kérelmeit sorra utasítja el. És sorol­hatnám azokat a dolgokat, amelyek az emberek mindennapjait érintik, fontos kérdések lennének és ha történik is válto­zás, az negatív. Igaz lesz ez az önkor­mányzatok jövő évi finanszírozására, a bé­rekre és az előbb felsoroltakra is.- Akkor ez azt jelenti, hogy az ezred­forduló első esztendeje nehezebb lesz, mint az ezredvég utolsó éve volt? Dr. Lamperth Mónika: - Azoknak, akiket ezek a hatások negatívan érinte­nek, biztosan nehezebb lesz.- De hát nincsenek olyan intézkedések, amelyiknek csak pozitív hatása van, min­dig van valamilyen negatív hatása is. Dr. Lamperth Mónika: - Úgy tűnik, hogy a családi kedvezmény, amit a kor­mányzat a jövő évi adótörvényben előter­jesztett, a 85 ezer forint fölötti jövedelmű- eket kedvezően érinti. Pont azokat, akik a középréteghez tartoznak, de a legrászorul­tabb családokat, hátrányosan. Ezért to­vább nő a távolság a társadalom egyes cso­portjai között. A társadalmi szolidaritás­nak, az esélyek megteremtésének kellene a jövő évezred hártyának lenni. Ez a kor­mány nem ezt teszi. Kercza Imre Egyenlő esélyek napja Négy megyéből mintegy 1500 sérült jött el a hét végén Barcsra, a regioná­lis esélyegyenlőségi napra. Fogyatékosok és egészségesek együtt spor­toltak és szórakoztak. Barcs Barcsra Somogy, Tolna, Bara­nya, Zala fogyatékosai jöttek el, hogy együtt sportoljanak és szó­rakozzanak sorstársaikkal és az egészségesekkel. — Azért van szükség ilyen napokra, hogy bi­zonyítsuk a társadalomnak: ne­künk is vannak értékeink, fogya­tékosként is teljes értékű életet élhetünk. Nem szabad minket le­írni — mondta Ander Istvánná, a rendezvény szervezője, a barcsi mozgáskorlátozottak szerveze­tének vezetője. — Szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet; elhitetni, hogy ha egyenlő esé­lyeket kapunk a társadalomtól, mi élni tudunk majd vele. Ezt igyekezett alátámasztani a fogyatékosok kiállítása, a toló­kocsis sportversenyek és a sérült emberek táncbemutatója is. So­mogybán 15 ezren élnek valami­lyen fogyatékossággal. Az egyik legnagyobb gondjuk, hogy mára teljesen kiszorultak a munkaerő- piacról. A munkáltatók akkor sem foglalkoztatnak sérült em­bert, amikor megtehetnék, hiszen válogathatnak az egészségesek között is. Ennek kapcsán Kogon Mihály, a minisztérium fogya­tékosügyi tanácsának titkára el­mondta: új egységes foglalkoz­tatási rendszert kellene létre­hozni a sérültek számára. — Az ő helyzetükön igyekeznek majd segíteni a megyei munkaügyi központokon belül létrehozott rehabilitációs csoportok is. Ezek dolga szintén a sérült emberek munkához segítése — mondta. A mozgássérültek fórumán többek között a közlekedési tá­mogatásokról és fogyatékos sportegyesület alakításának le­hetőségeiről kérdeztek. Elhang­zott: a minisztérium idén 127 millió forinttal támogatja a fo­gyatékosok sportolását. A fóru­mon kitüntetéseket adtak át azoknak, akik idén a legtöbbet tették Somogy mozgássérült polgáraiért. Az elismerést dr. Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke. Ormai István nagyatádi, Farkas István tabi, Gadányi István táskái polgár- mester, Bihariné Asbóth Emőke csurgói alpolgármester és Feigli Ferenc barcsi polgármester ve­hette át. N. L. Egyenlő esélyekkel a jókedv is könnyebben jön fotó: béres ferencné Dr. Lamperth Mónika Pásztohy András

Next

/
Oldalképek
Tartalom