Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. szeptember 29., szerda Csökölyi padcsere Széke­ket, padokat cserélnek a csökölyi iskolában. A telepü­lés önkormányzata másfél millió forintot fordít az alsó­sok tantermeinek bútorcseré­jére. A felsősök a jövő tanév­től ülhetnek majd modern padokba. (Is) 250 ezer az otthonnak Ne­gyedmillió forintot nyert az Egészségügyi Minisztérium pályázatán a patalomi Park Szociális Otthon. Szükség van erre a pénzre: az össze­get ápolást segítő eszközökre költi az intézmény. (Is) Almatolvaj Hetesen Tizen­öt mázsa almának kelt lába Hetesen az egyik futtató-he­gyi gyümölcsösből. Az alma­tolvaj 150 ezer forintos kárt okozott a gazdának. (Is) Bőszénfa az ifjakért Há­romszázezer forintot nyert az Ifjúsági és Sportminiszté­rium egyik pályázatán a bő- szénfai önkormányzat. Ezen a kultúrházba vesznek szé­keket, és mert igény van rá, a könyvtárba is beállítanak egy számítógépet. (Is) Bővítették az épületet Újabb két gondozottat he­lyeztek el a somogyjádi szo­ciális otthonban. Az önkor­mányzat egy rehabilitációs munkahelyet teremtett. A másfél millió forintos épület- bővítést közmunkásokkal vé­geztették el, s a munkaügyi központtól 750 ezer forintos támogatást kaptak. (Is) Kiskorpádi szüret Szomba­ton ismét megrendezik Kis­korpádon a szüreti felvonu­lást. A menet délután egy órakor indul, a program az este 8 órakor kezdődő szüre­ti bállal zárul. (Is) Mezőcsokonyán ropják A kaposvári Együd Árpád mű­vészeti iskola kihelyezett néptánctagozata működik Mezőcsokonyán. Zóka Éva és Cigány Tamás hetente két al­kalommal tizennyolc alsós­nak és felsősnek tanítja a néptánc alapjait. (Is) Megfogyatkoztak az égi óceán magányos vitorlázói Széllel szemben nehezebb Barka József ha teheti, minden szabadidejét szenvedélyére, a repülésre áldozza FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A vitorlázó sportrepülés a repülés királynője. Nem cso­da, ha szerelmeseinek, így Barka Józsefnek, a Császár Károly Sportrepülő-egyesü­let szakosztályvezetőjének neje panaszkodott párjá­nak első a repülés, a máso­dik és harmadik is az... Kaposújlak A „királynő szépsége” — állami támogatás híján - kissé megfa­kult. S a kaposvári közgyűlé- s sportbizottsága is úgy dön­tött: nem támogatja. Maradt a bizonytalanság és a szponzo­rok jóindulata. — Pénzhiány miatt két évig zárva volt a repülőtér, a sport­klub sem működött. De tavaly újraalakítottuk — mondta Bar­ka József, aki gyémántkoszorús vitorlázó repülőként és oktató­ként csaknem 40 éve kacérko­dik az égiekkel. — Két évig Pécsre jártunk edzeni. A meg­próbáltatást csak a repülősport igazi szerelmesei élték túl. Re­méltem, több időm jut az ifjú­ság nevelésére. Nem így tör­tént. Egyre kevesebben jönnek kiképzésre, bár ez sem kerül többe, mint egy jogosítvány. Ha a város nem támogat bennün­ket, a vitorlázórepülés végleg a gazdagok előjoga lesz. Pedig itt nevelhetnénk az utánpótlást a polgári és katonai repüléshez, s lehetőség nyílna nemzetközi vitorlázó- és motoros-bajnoksá­gok szervezésére is. Barka József a gondok elle­nére sem tud megválni a repü­léstől. Legutóbb a Baranya ku­pa nemzetközi versenyen — re­mek gépekkel rajtoló németek között — a pécsi Sós Lászlóval párban bizonyított: harmadik lett. Vitrinjében ott van egye­bek közt a Budapest bajnokság két első és két második, a Ge­menc n-m. s a pécsi nemzeti bajnokság II. helyezése. Mind­egyikért nagyon megdolgozott. — Sokan úgy gondolják, a vi­torlázórepüléshez, akár a vízi vitorlázáshoz, elég a szél. A szél azonban csak akkor bará­tunk, ha hátulról fúj. A megtett út nagysága is az időjárástól függ, ezért felszállás előtt mete­orológus tájékoztat a légköri vi­szonyokról. Felhőtlen ég alatt, tűző napsütésben olykor szűrte kibírhatatlan a hőség. Máskor a mínuszoktól vacog a fogunk. A legbiztonságosabb, ha a felhők alapjáig, 1600-2000 méterig emelkedünk. A hegyes-völgyes domborzat is alaposan megiz­zaszt, mert gátolja a hosszú sik­lást. Ha pedig bizonyos mély­ség alá süllyedünk, keresni kell olyan áramlást, ami újból fölvi­szi a gépet. A pécsi bajnoksá­gon például egy volt vadászpi­lóta fordult vissza az 1400 mé­ter magasság és a szűk völgyek láttán. „Neked vasból vannak az idegeid” — mondta, mikor földet értünk. Minden tudá­sunkra szükség van, hogy kor­rigáljuk a nehézségeket. Barka József felhőközeiben sem fél. Első repülésekor is csak kíváncsiságot érzett. Az autósokat sokkal több baleset éri, mondta. Bár az égi óceánon többnyire egyedül siklik, mégis csapatmunkának tartja a repü­lést. Legutóbb Keresztúri László csapatkapitány és Tiszperger Szabolcs volt a segítője. — A magasban minden gond megszűnik, fáradtságot is csak a versenyeken érzek. Olykor, a leszállást követően akár két na­pig is vesztegelünk egy hideg, nedves völgykatlanban. Med­dig bírom a szárnyalást kísérő megpróbáltatásokat? Gyöngyö­sön, 1987-ben repültem meg a gyémántkoszorús-magasságot. Velem szállt a 77 éves Lajos bá­csi. Én 1 óra 15 perc alatt repül­tem meg hullámban az 500Ó méteres magasságot. Lajos bá­csi mínusz 27 Celsius-fokban 8 órán át bukdácsolt, mert nem találta meg a gép emeléséhez a legjobb légköri „magot”. Mikor földet ért, kiemeltük és rápa­rancsoltunk a „megkeménye­dett” öregre: „Most pedig men­ni kell!”. Várnai Ágnes Gyógytúra az időseknek 170 ezer forintot nyert pá­lyázaton Ecseny. A pénz egy részén színházbérletet vásároltak az időseknek. Ecseny A 382 lakosú településen 110 nyugdíjas él, közülük egyelő­re 18 élvezheti a Csíky Ger­gely Színház előadásait. Máj Péter polgármester elmondta: újabb bérleteket is vesznek nekik, hogy tartalmasán szórakozzanak. A maradék pénzen gyógy- és kegyhelytú­rát szerveznek a 31 nyugdí­jasnak Hévízre és Edericsre. Ecsenyben nagy segítség a falugondnoki szolgálat. Fel- sőmocsoládról hoz naponta 18 öregnek meleg ételt a falu­gondnok, s ő váltja ki gyógy­szereiket is a patikából. V. Ä. Terítéken a Elkészült a harmincegy te­lepülést tömörítő Zselica Szövetség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési prog­ramja. A kistérség bekap­csolódott a Sapard prog­ramba, amely vélhetően hét évig ad pénzt a több ütemben megvalósuló fej­lesztésekhez. Szenna-Kadarkút Az első lépés a helyzetfeltárás volt, s ezt népes szakértői gár­dával készítette el a Zselica. Dr. Spiegl Józseftől, a szövet­ség elnökétől megtudtuk: a vaskos anyagot véleményezte­tik, s ha elfogadják — erre van esélyük — a konkrét progra­Két út van Két út ügye is foglalkoz­tatja a csombárdiakat. Az egyik a Hetes felőli első porta mellett vezet, s míg az új tulajdonos le nem ke­rítette egyik részét, addig erőgépekkel is lehetett használni. Most azonban már nem. CSOMBÁRD A kövesútra csatlakozó része mindössze négy méter; igaz — a telekméretből adódóan —, odébb már hatméteres az út. — Eredetileg négyméteres­nek kell lennie, a térkép alap­ján — mondta Lukács Béla csombárdi polgármester. — Hogy traktorok is közleked­hessenek rajta, az ingatlan gazdájának felajánlottuk: az önkormányzat megvásárol tőle egy kétméteres darabot. Felújítják Régi pompáját szeretné visszavarázsolni a nagy múltú településnek Porko­láb Lászlóné, Patalom új polgármestere. A falu ap- raja-nagyja segítő kezet nyújt munkájához. Patalom Nemcsak munkával, hanem pénzzel is támogatták egye­bek között a facsemete-vásár­lást. Háromszáz forintokból tízezer jött össze. A temető környékén 12 csemetét ültet­tek el, s hamarosan folytatják a telepítést. A temetkezési vállalat tíz tujával járult hoz­zá a kert szépítéséhez. Ta­vasszal befestették a hősök szobrának kerítését, s futó­muskátli díszíti az önkor­Zselic mokkái pályáznak Brüsszelbe. Egyebek között olyanokkal, hogy Mikében burgonyafel­dolgozó épüljön, Szenna a gyógynövénygyűjtés és -fel­dolgozás központja legyen — ez ügyben már elkezdtek szer­vezni egy kht-t -, és falusi vendégfogadóként egyre töb­ben tárják ki portájuk kapuját. Ennek érdekében a Zselic jövője címmel kistérségi fóru­mok sorát indítja el a Zselica Szövetség. Civil szervezetek képviselőivel, polgármeste­rekkel, gazdálkodókkal, vál­lalkozókkal találkoznak októ­berben Kadarkúton, Kapos- főn, Szennában, Bőszénfán, Szentbalázson és Mikében. (Lőrincz) előttem... Ő viszont nem akarja eladni, és ezt megteheti. Mint megtudtuk: ugyanez a helyzet a kocsmával szem­ben felvezető úttal is, ami a földhivatali adatok alapján soha nem volt út. A téesz vi­szont használta, és eladta. Az új tulajdonos azonban nem engedi meg, hogy mások is igénybe vegyék, s hiába sze­rette volna ezt is megvenni az önkormányzat. A terület gaz­dája hajthatatlan, mondván: másként is megközelíthetik földjeiket a kerttulajdonosok. Ez igaz, csak elég nagy kerü­lővel. Egyelőre marad minden a régiben, ami nem meglepő, így viszont — hiába dúdolják — nem okozhat dilemmát a választás a földre igyekvők­nek: két út van előttem, me­lyiken induljak... (Lőrincz) a tornyot mányzat utcai falát. Akác­rönkből készítettek virágtartó vályúkat az önkormányzat és buszmegálló mellé. A virágok árához kétezer forinttal járult hozzá a lakosság. Kenyér- és lángos sütésre udvari kemencét építettek, s felújították a buszvárót is. Az utóbbira csaknem húszezer forintot költöttek. Tervezik egyebek között a „Tiszta ud­var, rendes ház” mozgalom meghirdetését. Pályáznak a helyileg védett épületek fel­újítására is; az 1898-ban épí­tett harangtorony, egy torná- cos ház és egy 1807-ben ké­szült temetői kereszt meg egy régi síremlék felújítására. Az önkormányzat udvarát nádtetős luszt házzal teszik hangulatosabbá. V. Á. ? Támogatás híján magukra maradnak a művészet barátai Alkotók a kórházparkban Nyaranta föléled a mosdósi Kórház parkja. A fehér köpenyes orvosok, nővérek mellett rajztáblával, festő­palettával képzőművészek — a Mű­vészbarátok Egyesületének tagjai — tüsténkednek a lombok alatt. Mosdós — Mosdós külön világ. Ez a nyugalom egyik korábbi táborhelyünkön sem volt elérhető. Itt ismerősként fogadják az embert, s ismeretlenül is köszön­nek — foglalta össze a kórház-falu tit­kát Geröly Tibor, az egyesület elnöke. Huszonhat éve rendszeresek az összejöveteleik; szerveznek tábort, ki­állításokat, ezeket szakmai beszélgeté­sek, bírálatok követik. Korábban Laki­teleken, Gáborjánban, Hencidán, Be­rettyóújfaluban alkottak; olyan ideális terepet azonban, mint a hajdani Palla­vicini-kastély parkja, sehol nem leltek. Nem csoda, hiszen az óriás fák tövé­ben hajdan Rippl-Rónai József vezette az első képzőművészeti alkotótábort. Az idén kilenc művész — köztük a mosdósi Báli Mária — vette birtokba a dimbes-dombos vidéket. S táborzárás­kor minden művész a kórháznak aján­dékozza egy alkotását. — Az idei tábor résztvevői a képző- művészetből élnek és nemzetközileg is jegyzett alkotók. A véletlen hozta így, hiszen az egyesület elsősorban azokat karolja fel, akik másutt nem kapnak te­ret. A képzettebbek több anyaggal is dolgoznak. Az egyik grafikusunkról, a debreceni Jakab Adélról például kide­rült, hogy tűzzománcot is készít; To­kajban éppen most adott át egy nagy munkát. Festői zománcalkotásaiból ötöt beválasztottak a kecskeméti nem­zetközi szimpozion kiállítására. A mű­vésznő most az olajfestéssel kísérlete­zik. A budapesti Lipták György, aki Finnországban ismertebb mint ha­zánkban, a könyvillusztrációival, grafi­káival szerzett nemzetközi elismerést. Itt alkot többek között két aranydiplo­más tanár is; egyikük, Ferencziné Bac- hó Zsuzsanna a tábor vehetője. — Miből tartják fenn magukat? — Még nem tudjuk. Ez az első év, hogy sehonnan nem kapunk támoga­tást; sem a parlamenti költségvetés­ből, sem a Nemzeti Kulturális Alaptól, sem a minisztériumtól. Úgy tűnik, minden rendszerben ellenzéknek mi­nősülünk. — Mi lesz a tábor, az egyesület jövője? — El sem tudom képzelni, ugyanis fizetésképtelenné váltunk. Lehet, hogy az utolsó számát készítjük a Mű­vészet és Barátai című folyóiratunk­nak is, amit itthon és határainkon túl Geröly Tibor, az egyesület elnöke fotó: kovács is nagyon várnak. Sok válsága volt már az egyesületnek, talán ezt is túlél­jük. Várnai Ágnes Bővítik a könyvtárt Ötszázezer forintot nyert a sántosi önkormányzat egy közművelődési pályáza­ton. Ezt az összeget a tele­pülés könyvtárának bőví­tésére fordítják. SÁNTOS A művelődési házban mű­ködő bibliotéka már régen ki­nőtte a helyét. Ezért a posta és a polgármesteri hivatal ta­tarozása után a jelenleginél nagyobb helyiségbe költözte­tik a könyveket. A felújítandó kultúrházban marad a könyv­tár, és — mint Horváth József sántosi polgármester elmond­ta — a polcozás után egy olva­sósarkot is kialakítanak. Szá­mítógépet is elhelyeznek a könyvtárban. L. S. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom