Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. szeptember 29., szerda Belpolitika 7 Bezárhat néhány iskola Az oktatási tárca, és a peda­gógus-szakszervezetek kö­zött ismét dúl a nyilatkozat- háború. A két fél egymásnak ellentmondóan értelmezi, hogy mire nyújt fedezetet, és mire nem elég a jövő évi költségvetés tervezetében a közoktatásra szánt összeg. Minden bizonnyal több iskola- bezárásról hallhatunk jövőre is, hiszen nem oldódtak azok a fe­szültségek, amelyek miatt az idén több oktatási intézmény kapujára véglegesen lakat ke­rült. Ez a véleménye Szakács Pé­ter, a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének szóvi­vőjének. Mint mondta, a költ­ségvetési tárgyalásról érkező hí­rek szerint az önkormányzatok 2000-ben nem jutnak jelentős forrástöbblethez, így kénytele­nek lesznek a már idén is alkal­mazott módszerhez, azaz isko­labezáráshoz folyamodni. A PDSZ, a Pedagógusok Szakszer­vezete a napokban adott hangot aggodalmának, miszerint a kor­mány által ígért, 2,5 százalékos Ingatag az ingatlantörvény Állítottak és kérdeztek is a somogyi honatyák Az Országgyűlés tegnap elfogadta az adózás rendjé­ről, illetve az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását. Szavaztak a képviselők a területfejlesz­tési törvényhez benyújtott módosító javaslatokról is. Budapest Megkezdődött a társadalmi szervezetek által használt, állami tulajdonú ingatla­nokról szóló törvény módo­sításának tárgyalása. Az 1997-ben alkotott jogsza­bály célja az volt, hogy meg­oldódjon az ingatlanokat in­gyenesen használó (volt ke­zelő) társadalmi szerveze­tek - köztük a szakszerve­zetek - elhelyezése az ingat­lanok ingyenes tulajdonba adásával. Időközben kide­rült, hogy a végrehajtás nem megy gond nélkül, pél­dául a jogszabály túlságo­san irodacent-rikussá sike­rült. Nem rendelkezett a ci­vil szervezetek működésé­hez elengedhetetlenül szük­séges helyiségek (tanterem, színházterem, tornaterem, könyvtár stb.) tulajdonba adásáról. A mostani módo­sítás szerint tulajdont sze­rezhetnek a tagszervezetek is, valamint a közművelődé­si célú ingatlanokat tényle­gesen használó üzemelte­tők, akik eddig bérleti díjat fizettek. A vita érdekes vo­nása volt, hogy a három kormányzó párt mellett az SZDSZ is támogatta a javas­latot, az MSZP is kifejezte hajlandóságát kompromisz- szumos megoldás keresésé­re, míg a MIÉP elutasító elvi kifogással élt: szerintük ugyanis a még állami tulaj­donban lévő székházakat, irodákat és közösségi helyi­ségeket meg kell tartani ál­lami kézben, mert a társa­dalmi szervezetek „jönnek, mennek, szétszélednek”, s magukkal viszik, illetve fel­élik az ingyen kapott ingat­lanvagyont. Szászfalvi László somogyi képviselő (MDF) úgy vélte, hogy a törvényjavaslat való­di esélyegyenlőséget teremt minden civil szervezet szá­mára. Elmondta: az MDF egyetért azzal az elképze­léssel, hogy azok kapjanak támogatást, akik valóban közhasznú tevékenységet folytatnak. Az MDF állás­pontja szerint a törvényja­vaslat egyenlő feltételeket biztosít a később létrejött társadalmi szervezetek szá­mára is.- Kívánatos lenne, ha a tu­dományos, oktatási és szo­ciális feladatokat ellátó civil szervezetek is ingatlantulaj­donhoz jutnának, mert így biztosítani lehetne a kiszá­míthatóságot a közhasznú munkát vállaló társadalmi szervezetek számára - kö­zölte. A Hit Gyülekezetével fog­lalkozó interpellációjának elmondása közben Molnár Róbert kisgazda képviselő­től megvonta a szót Wekler Ferenc, a parlament SZDSZ által delegált elnöke, mert eltért az írásban előre le­adott szövegtől. így elma­radt a kormány válasza is ebben a témában. Molnár Róbert - amíg beszélhetett - azt fejtegette, hogy a Hit Gyülekezete visszaél a val­lással és az egyházakat megillető kedvezmények­kel. Az azonnali kérdések órá­jában a somogyi honatyák közül Herényi Károly (MDF) arról érdeklődött, hogy mikor kapják meg az okmánykiadási jogosítványt a városi önkormányzatok? A képviselő kifejtette: ér­tesülései szerint csak a saját rendőrkapitánysággal ren­delkező városok kapnák meg ezt a jogot 2000. január 1-jétől, holott több település előre beruházott erre a cél­ra. Kontrát Károly, a Belügy­minisztérium államtitkára arról tájékoztatta a kérde­zőt, hogy 152 okmányiroda nyílik meg a jelzett időpont­ban, a későbbiekben vi­szont lehetőség nyílik arra, hogy mind a 242 városban legyen ilyen intézmény. A szocialista Hegyi Gyula és Lamperth Mónika, vala­mint a szabaddemokrata Bauer Tamás és Világosi Gábor nem fogadta el Orbán Viktor miniszterelnök távol­létében a kijelölt válaszadó személyét, így a kormányfő­nek - legkésőbb a mostanit követő harmadik ülésen - személyesen kell kérdéseik­re válaszolnia. S. Á. Az újságírókat is átvilágítják Ha a képviselők többsége Csúcs László kisgazda politi­kus javaslata mellé áll, akkor az írott és az elektronikus sajtó vezetői, főmunkatársai is számíthatnak arra, hogy múltjukról fellebbentik a fátylat. Október 1-jétől már csak az Új, eurocsipes telefonkártyá­kat fogadják el a nyilvános ké­szülékek, de a régieken meg­maradt impulzusokat egy évig még visszavágja a Matáv. Szinte leheteüen a májusban piacra dobott, októbertől egyeduralkodó, úgynevezett euro-csipes telefonkártya hami­sítása - mondta Balogh János, a Matáv Rt üzletág-igazgatója. A korszerűsítéssel nemcsak a Matáv jár jól, az ügyfelek szá­mára is kényelmesebbé válik a telefonálás. Az előnyök közé tartozik, hogy a telefonkészü­lék kijelzőjén a még rendelke­A nőket és a civil nőszervezete­ket hivatalból segítők felkészítő oktatása kezdődött meg e na­pokban országszerte. A 2000. december 31-ig tartó oktatás le­hetőségét pályázati úton közö­sen nyerte el a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium társadal­mi kapcsolatok főosztálya, a Magyar Nők Szövetsége és a Vasas Szakszervezet Nőbizott­sága. Dr. Asbótné Thorma Ju­dit, a nőszövetség elnöke la­punk érdeklődésére hangsú­lyozta: a British Council prog­ramja az államgépezetben dol­gozó hivatalnokokat, valamint a szakszervezetek, az érdek- képviseletek, továbbá a civil szervezetek képviselőit egy­reálbér-növekedési ígéretének megtartására egyik érdekvédel­mi szervezet sem lát elegendő forrást. Az oktatási tárca gazda­sági ügyekért felelős államtitká­ra ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pedagógus-béremelés pénzügyi fedezete rendelkezés­re áll, erre garanciát a bértáblák, illetve a pótlékalapok 8,25 szá­zalékos emelése nyújt. Azt Stark Antal is elismeri, hogy a pedagógusbérek tavaly meghir­detett, gyorsabb ütemű felzár­kóztatására a jövő évi költségve­tés sem ad lehetőséget, ezért az oktatási tárca is szükségesnek tartja egy hosszabb távú bérpo­litika, illetve felzárkóztató me­chanizmus kialakítását. Azzal, hogy a minisztérium elismeri a felzárkóztató prog­ram lelassulását, bevallja, hogy egy évvel ezelőtt tett ígéretének nem tud eleget tenni - vélekedik Szakács Péter szóvivő. Ez azt je­lenti, hogy a pedagógusok a mostani politikai ciklusban le­mondhatnak arról, hogy kerese­tük felzárkózzon a hazai átlag­hoz. Akár másfél ezerrel is nőhet az átvilágítandók száma, ha Csúcs László önálló képviselői indítványát elfogadja az Or­szággyűlés. A kisgazda frak­cióvezető-helyettes javaslata az alkotmányügyi bizottság előtt elakadt, annyi azonban tudható, a képviselők zöme nem zárkózna el az átvilágí­tandók körének kibővítésétől. Az FKGP politikusa indítvá­nyában azt javasolja, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Tele­vízió, valamint a Magyar Táv­irati Iroda felső vezetőm kívül más közszolgálati, illetve a ma­gántulajdonban lévő elektroni­kus médiumok, valamint az országos napilapok vezető munkatársait is vüágítsák át. Ha a képviselők megszavaz­nák a kiterjesztést, akkor a 2000. június 30-án hatályát vesztő, átvilágításról rendelke­ző törvényt és az átvilágítást végző bírók mandátumát is meg kellene hosszabbítaniuk - nyüatkozta dr. Bründl Frigyes, az átvilágítók soros elnöke. Mint elmondta, a képviselők után most az államtitkárok múltját vizsgálják. A három új alkotmánybíró közül már csak Tersztyánszkyné Vasadi Éva, az MTV vezetői közül pedig Szenes Andrea átvilágítása van hátra. Csúcs javaslatát az FKGP átdolgozásra visszavonta, s az most pártközi egyeztetés alatt áll - tudtuk meg Túri- Kovács Bélától. A törvényja­vaslat lényegét nem érintő kérdésben, nevezetesen ab­ban szeretnének egyezségre jutni a kormánypártok, hogy mi módon lehetne erősíteni az átvilágításról rendelkező törvény szankciórendszerét. A kisgazda képviselő szerint ugyanis a jelenlegi rendszer hatástalan. Ezt igazolják azok az esetek, amikor is az ügy­nöktörvényben érintett parla­menti képviselők - például Csurka István, Horn Gyula, Gál Zoltán - inkább vállalták a nyilvánosságot, semmint megváljanak mandátumuk­tól. (Horváth) Hírek Igazodás Az európai uniós csatlakozás előtt módosításra szorul egyebek között az ál­lamháztartási, a számvevőszé­ki, a számviteli, az önkormány­zati és a könyvvizsgálói kama­ráról szóló törvény is - közölte Nyikos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke. Összeomlás előtt A Magyar Demokrata Fórum benyújtotta a jövő évi költségvetéshez mó­dosító indítványait, amelyek el­fogadása esetén 10-15 milliárd forint többletforrás jut az egészségügynek. Csáky And­rás országgyűlési képviselő szerint az egészségügyi ellátó- rendszert az összeomlás fenye­geti. Kiigazítás Az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociálde­mokrata platformja október fo­lyamán aktualizálja, a szocia­lista párt ellenzéki szerepéhez igazítja másfél éve megkötött együttműködési megállapodá­sát - ebben egyezett meg ked­den a két szervezet tárgyalóde­legációja a szocialisták buda­pesti székházában. A mintegy négyórásra nyúlt megbeszélés­ről a két fél külön sajtótájékoz­tatót tartott, amit Kovács Lász­ló pártelnök technikai okokkal magyarázott. Új pályán a vasút 2000 és 2006 között 800 milliárd forin­tot kell költeni vasútfejlesztés­re ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az európai uniós köve­telményekhez - jelentette ki kedden Katona Kálmán. A köz­lekedési miniszter kiemelte: a MÁV gazdálkodását jelentős adósság köti gúzsba, amit a kormány átvállal, de cserébe átfogó vasúti reform végrehaj­tását kéri. Citológiai szűrés Magyaror­szágon a kétezredik évtől újra­szervezik a méhnyakrák beteg­ség szűrését, ami úgynevezett behívó-követő-ellenőrző rend­szer lesz - közölte Bodó Mik­lós, az európai citológusok va­sárnap megnyílt és szerdán zá­ruló budapesti kongresszusá­nak elnöke. A professzor ada­tai szerint hazánkban évente 1400 méhnyakrák megbetege­dést fedeznek fel, és 600 asz- szony veszti el életét a daganat miatt. Felvették a milliárdot? Titok- tartási kötelezettsége miatt a Szerencsejáték Rt nem erősít­heti meg és nem is cáfolhatja azt a sajtóértesülést, hogy hét­főn felvették az egymilliárd fo­rintot meghaladó lottófőnyere­ményt - jelentette ki Erent Gá­bor vezérigazgató-helyettes kedden. A nyertes szelvényt Budapesten, az Oktogonnál lé­vő lottózóban adta fel a játékos. Péntektől csak csipkártya Oktatás a nőkről zésre álló impulzusszám he­lyett a lebeszélhető forintösz- szeg jelenik meg, illetve hogy a lapocskával néhány éven belül Európa nagy részén kezdemé­nyezhetők majd hívások. A gyűjtők körében fokozato­san felértékelődő, forgalomból kivont lapocskát még nem kell eldobni, hiszen a rajta lévő im­pulzusok készpénzre váltha­tók, vagy új kártya vásárlásakor beszámíthatók. Az 50 egységes régi kártya egységeiért 16-16, a 120 egységes impulzusaiért 15- 15 forintot fizet a Matáv, új la­pocska vásárlásakor pedig a le­adott egységekért 20-20 forintot ír jóvá a cég. (Takács) aránt fogadja. Egyidejű képzé­sük azért fontos, hogy a megje­lölt témában valamennyien azonos ismeretekkel rendel­kezzenek. A tanfolyam témaköre az Eu­rópai Unióhoz való felzárkózás kérdései köré csoportosul. Elő­adói a skót Caledonian University Aktív Oktatási Köz­pont tanárai. Az országos kép­zésben azok vesznek majd részt, akik munkakörüknél fog­va nőket érintő kérdésekkel foglalkoznak. A tréning célja, hogy a nőkkel kapcsolatos jog­harmonizáció eredményeit, an­nak hasznát a hallgatók vala­mennyien egyformán megért­sék, ezáltal támogathassák. Előretörőben a reklám Új hirdetéshordozók: internet, digitális tévé Az európai fogyasztók növekvő igényeiről, a reklámok új nemzedékéről, a média térnyeréséről, az információs forradalomról tárgyalt kedden a Reklám Világszövetség II. európai konferenciája Budapesten. A kétnapos tanácskozás tegnap befejeződött a Budapest Kong­resszusi Központban. A vita egyik vissza-visszatérő kérdése az volt, hogyan változik térsé­günkben a reklámpiac az Euró­pai Unió bővítésének időszaká­ban. Egyetértés fogadta Demján Sándornak, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége társelnöké­nek azt a kemény figyelmezte­tését, miszerint a reklámipar te­rületén is „véget kell verni Euró­pa fáradt előkelőségének, itt is vérátömlesztésre, friss ötletekre van szükség”. Mintegy reagálva erre a témára, a felszólalók arról számoltak be, milyen új folya­matok figyelhetők meg a rek­lámiparban, amelynek alkal­mazkodnia kell korunk néhány uralkodó tendenciájához, mint például a demográfiai változá­sokhoz, a technológiai haladás­hoz, a fogyasztási kultúra és szokások világméretű átalakulá­sához. Ezeknek a követelmé­nyeknek a hazai és a külföldi reklámügynökségek újabb és újabb modem eszközök alkal­mazásával próbálnak megfelel­ni; sok szó esett a digitális televí­ziózás és az internet térhódítá­sáról, valamint a tévé, az inter­net és a komputer egymásra ha­tásáról. Különösen erős hang­súlyt kapott a reklámok tartal­mának, minőségének, vagy - ahogy elhangzott - „értékállósá­gának” javítása. Dr. Bayer József, az Axel Springer-Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a hazai reklámpiac alakulásáról szólva felhívta a figyelmet a verseny ki­éleződésére, minthogy mind többen szeremének „fogyaszta­ni a reklámtortából”. Ez a hirde­tőkkel, a reklámügynökségek­kel és a médiatulajdonosokkal szemben egyaránt nagyobb kö­vetelményeket támaszt, s erősí­teni kell együttműködésüket is a jobb piacismeret, a gyorsabb információáramlás érdekében. P. T. Autószalon Budapesten Ma reggel nyitották meg a kőbányai vásárvárosban az évszázad utolsó hazai autó-kiállítását. A 12. Nemzetközi járműipari szakkiállítás mintegy 33 ezer négyzetméterén 300 cég mutatja be újdonságait. A nagyközönség vasárnap estig láthatja a gépjármű-seregszemlét. fotó: feb/diósi imre í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom