Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP Közlekedés 1999. szeptember 21., kedd Frankfurtban, az évezred egyik utolsó nagy autó-seregszemléjén láttuk Európa új arcát mutatta Az 58. Frankfurti Autókiállítás minden eddigi rekordot megdön­tött. 51 világpremier és 8 euró­pai bemutató várta a látogató­kat a frankfurti vásárvárosban. Bár a szakemberek beharangoz­ták, a recesszió úgy látszik, egy­előre elkerüli az autóipart. Ezt ' bizonyítja, hogy minden eddigi­nél több újdonságot hoztak a gyártók a világ egyik legfonto­sabb autókiállítására. Az utóbbi időben jócskán kibővült Volkswagen-csoport egy egész pavi­lont elfoglalt, ráadásul az Audi-, a Skoda- és a Seat-modellek más csar­nokokban kaptak helyet. Az anyacég a felfrissített Pólóval és a Lupo üzem­anyag-takarékosságban világbajnok típusaival csalogatta az érdeklődő­ket, de érdekességként egy utópiszti­kus luxuskupét is kiállítottak. Az im­már szintén a Volkswagen fennható­sága alá tartozó Bugatti egy 18 hen­geres motorral szerelt országúti tor­pedóval borzolta a kedélyeket. Sok­kal emberközelibb a Skoda meglepe­tése, az új Fabia. A majdnem 4 méte­res, 5 ajtós modell minősége első osztályú, formája izgalmas, motorjá­nak teljesítménye 68-101 lóerő kö­zötti, egy szóval minden adott a si­kerhez. A Seat is új autóval jelentke­zett, az Ibiza és a Toledo közötti ka­tegóriában, az 5 ajtós Leonnal. A tíz hatalmas csarnok közül az el­sőt a Mercedes modelljei foglalták el. Az Egyesült Államokban készülő M jelű terepjáró két új erőforrást ka­pott, az MSS 347 lóerőt teljesít, míg az ML 270 CDI common rail dízel­A Nissan új Almerája nemcsak külsejében frissült fel 544 LE dohog a Mercedes szuper sportkocsijában, az SLR-ben motorja 170 lóerős. Itt mutatkozott be a nagyközönség előtt először a stuttgarti cég szuper sportkocsija, az 544 lóerős, kompresszoros SLR is. Előreláthatólag 2003-ban, a McLarennel együttműködve kezdik meg a gyártását. A francia cégek háza tájáról szár­mazó legérdekesebb hír, hogy a nemrégiben még koncepcióautóként bemutatott Renault Avantime nem­sokára megvásárolható a márkake­reskedőknél. A formája alapján akár kupénak, mérete alapján egyterűnek osztályozható Avantime mellett itt láthattuk először az új Scenic összk- erékhajtásos változatát is. A Peugeot a luxuskategóriát célozta meg a lát­ványos 607-essel, a fiatalok szívét pedig az igazán forró, 135 lóerős 206-ossal próbálja meghódítani. A FIAT két hónapja mutatta be a második generációs Puntót, s az el­telt idő alatt több mint százezer meg­rendelés érkezett a lapunkban már ismertetett kisautóra. Frankfurtban is alig lehetett a standokon hozzáfér­ni, pedig az olasz cég legalább 25 kü­lönféle modellt állított ki. A japán gyártók legszorgalma­A Renault Avantime formája kupé, mérete alapján egyterű sabbja ezúttal a Toyota volt, a Yaris 5 ajtós, magasított tetős változata mel­lett teljesen átformálták a Celicát és az MR2 sportkupét is. A Nissan az új Almera és a Terrano II. terepjáró fel­frissített változatait állította a kiállí­tás középpontjába. Frankfurtban az idén az európai autók keltették a leg­nagyobb feltűnést. Hiába, búcsúzik az óévezred, az öreg kontinens kere­si új arcát. Sebestény Kálmán Rover 75, megjött őlordsága Javult az „angol beteg” állapota Mindig a másik sor megy gyorsabban Mintha csak testvérek lennének: a Jaguar S és a Rover 75. A hasonló­ság kívülről is szembeöt­lő, de a két kocsimárka sorsa is majdnem egyfős mán alakult. A Jaguart a Ford vette át, s rögtön nekifogott az átszabásá­hoz. Az eredmény:: az S- Type kívülről Jaguár, be­lülről Ford, s az összkép a dicsőséges múltra em­lékeztet. A Rovernél is hasonló a helyzet. Ezt a brit márkát a müncheni BMW igyekszik talpra állíta­ni, ami nem kevés zűrzavart okozott a német autógyárnál is. Vezetői fejek hullottak mindkét oldalon, de végül is legördült a futószalagról a BMW égisze .alatt kifejlesz­tett Rover 75-ös. Az üzem1 magasra állította a mércét. A kocsi mind esz­tétikailag, mind minőségileg ötvözi az angol eleganciát és a német precizitást. Minden részletet gondosan kidolgoz­tak, amire igen jó példa a Ro­ver 75 esetében a dupla fény­szóró. Ezek nemcsak jól mu­tatnak, hanem éles, kitűnően szóródó fényükkel hasznos szolgálatot is tesznek az uta­kon. A sima, enyhén dombo­rú, legömbölyítésekkel páro­suló dizájn elegánsan kon­zervatív, amit csak kiemel a gazdag krómdíszítés. Bár a Rover 75 a Jaguár S-hez ké­pest eggyel alacsonyabb osz­tályt képvisel, az utastér ki­alakítása ennél előkelőbb. Megnyilvánul ez a kárpitnak a karosszéria színéhez illesz­kedő, drappal kombinált színárnyalatában éppúgy, mint a hangulatos, luxusosz­tályt idéző faburkolatban. Ebben az elegáns környezet­ben kissé szokatlanul hatnak - és ezért sokan bírálják, vagy éppen dicsérik - a tojásformá­jú, 50-es évek stílusát idéző kijel­zők a mű­szerfalon, amelyek krémszínű számlapjait krómkeret övezi. Könnyű megbarátkoz­ni velük, sőt néhány napos ismeretség után a világos, át­tekinthető, sallangmentes műszerfalra kifejezetten jól esik ránézni. A műszerfal ovális formái mindenütt visszaköszönnek: a kárpitozás hajlításai, a ka­paszkodók, a levegőbefúvó nyílások mind ezt a vonalat ismétlik. Az általános har­mónia, ami a teljes beltérre igaz, nagyon jó hatással van a vezetőre. Á színek meg­nyugtatók, az ülések kényel­mesek, sokoldalúan szabá­lyozhatók és jól támasztják a vezető hátát-combját, a ke­zelőszervek ott vannak, ahol lenniük kell, kézreesnek, annak sem kell keresgélnie, aki először ül a kocsi volánja mögé. Másfelől azonban a Rover műszakilag teljesen lépést tart a korral, noha nem büsz­kélkedhet semmilyen kiugró újdonsággal. Felismerhető a hármas BMW néhány ele­me, mind­amellett a Rover komforto­sabb. A majd más­fél tonnás 75-ös in­dulása pu­ha, a rugó­zás impo­náló, az általunk kipróbált hathengeres, 150 lóerős, 2 li­teres, V6-os benzinmotor csendes és feltűnően jól pö­rög. Persze ennek megfelelő­en éhes is: városi forgalom­ban akár a 12 litert is beszip­pantja. A tervezők láthatóan és érezhetően sokat adtak a biz­tonságra. Az elöl-oldalt ma­gasra emelt karosszéria eleve védett érzést ad a bent ülőknek, amit persze a ná­lunk alapkivitelnek számító Club változatban is már első­oldalsó légzsákok erősítenek az utasokban. Szemmel ugyan nem látni, de az ajtók­ban helyet kapott az integrált oldalvédelem, az ülésekhez hárompontos automata biz­tonsági övék kapcsolódnak, amiket pirotechnikai övfe­szítők tesznek még megbíz­hatóbbá. Manapság azonban nemcsak az utasokat, hanem magát a kocsit is „illik” véde­ni. A Rover 75-ben alapfel­szereltséghez tartozik az in­A kocsi beltere angolosan elegáns telligens kulcsrendszer, amelynek az egyes funkciói programozhatóak, a közpon­ti zár rádiófrekvenciás távirá­nyítással működik, és mon­dani sem kell, a legkorsze­rűbb indításgátló van a ko­csiban. Van riasztóberende; zés és zárható kerékrögzítő csavarok. Ami azonban a legfontosabb: indulás után az ajtók auto-matíkusan be­záródnak, így nem eshet meg a minimum 8 millióba kerülő kocsi gazdájával, hogy egy piros lámpánál fel­tépik az ajtót és erőszakkal kiszállítják a volán mögül. A kényelmet tekintve is már-már a prémiumosztály felé kacsingattak a tervezők, amikor olyan automata klímaberendezést tettek az autóba, amelynek érzékelői a napsugárzás intenzitásától függően oldalanként szabá­lyozzák a hőfokot s a hátsó üléseknél is rendelkeznek fúvókákkal. A zöld hővédő üvegezés a hátsó ablakokon a napsugárzás erejét érzékel­ve hol sötétedik, hol világo­sodik. Két-két olvasólámpa van elöl is, hátul is, 6 hangszórós rádiómagnó biz­tosít tökéletes akusztikát a kocsiban. Mindent összevetve: aki ő- lordságával kapcsolatba ke­rül, nehezen felejti a találko­zást. Somfai Péter Murphy csúcsforgalomra vonatkozó közismert törvényének tudományos magyarázatát lelte meg két amerikai kutató: nincs másról szó, mint illúzióról. Amikor a párhuzamos sávokban az autók egymást érik, és azt látja az ember, hogy a másik sáv a gyorsabb, nosza, ki az irányjelzőt és irány a másik sáv, már ha valaki beenged. Ha nem, akkor is átvágunk, leg­feljebb erőszakosabban. És akkor, legnagyobb elképedésünkre, a ré­gi sávúnk nekilódul, mi meg álldogálunk egy helyben... Ez Murphy törvénye. Két amerikai kutató véleménye szerint azonban nincs más­ról szó, mint illúzióról. Számítógépes szimulációval és valós közlekedési helyzetek videó-filmjeinek elemzésével kimutatták: a sofőrök általában egy il­lúziónak engedelmeskednek a sávváltás „kényszerekor”. Az illúzió pszichológiai alapját többféle tényezővel magyarázzák a kutatók. Egyrészt a vezetők leginkább akkor figyelnek fel a má­sik sávra, ha az halad, miközben a sajátjuk vesztegel. Saját (a má­sik sávhoz képesti) haladásukat pedig kevésbé érzékelik. Egy to­vábbi ok, hogy a kocsisorok gilisztaszerű araszolást végeznek: meginduláskor az autók közötti távolság megnő, leálláskor össze­torlódnak. Ez is relatív sebességérzet-különbséget okoz. Végül még egy lélektani tényező: a megelőzött autók hamar eltűnnek a sofőr látómezejéből, míg annak az autónak a vezetője, amelyet megelőz­tek, hosszabb ideig láthatja az autót, amely elhaladt mellette. Mindezek a fizikai és lélektani okok együttesen magyarázzák a „mindig a másik sor megy gyorsabban” tételét, még azokban az ese­tekben is, amikor számszerűen bizonyítható, hogy a két vagy több y^sáv átlagos haladási sebessége között nincs különbség. Lelohadt a kereslet Használtautó-hegyek szomorú kereskedőknél Nincs már hely a német hasz­náltautó-kereskedők telepein: egymillió-kétszázezer jármű vár vásárlóra - vagy beolvasztásra. Tavaly még „csak” egymillió ko­csiból választhattak a kispénzű­ek, mindenekelőtt kelet- és dél­kelet-európaiak. Annak ellenére, hogy egy év alatt hatodával csök­kent a 40 ezer márkánál, 5,2 mil­lió forintnál drágább limuzinok ára, az ilyen drága kocsik másod­kézből nemigen találnak gazdá­ra. Az oroszok a gyenge rubel mi­att nem utaznak Németországba autóért. A lengyelek, a keletné­metek sem kapkodnak a hasz­nált járművek után. A kelet-euró­pai kereslet vészes csökkenését súlyosbítja, hogy a kereskedelem tavaly elszámította magát, ami­kor feladta rendeléseit az ipar­nak. Ráadásul az autókölcsön­zők és lízingelő cégek is egyszer­re túl sok járművüktől szabadul­tak meg tavaly. Ezek a kiváló ál­lapotú, felső- és középkategóriá­jú kocsik alig idősebbek két-éves- nél. Rontja a statisztikát az is, hogy sok elavult szabványú, a nyugat-európai követelmények­nek meg nem felelő jármű poro­sodik a kereskedőknél. A használtautó-kereskedelem hanyatlásában közrejátszik a közmondásos német takarékos­ság is. A növekvő benzin- és biz­tosítási árak nem ösztönzik vá­sárlásra a fogyasztókat. Jófor­mán csak a dízelmotoros jármű­veket keresik. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom