Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19 / 193. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Gazdaság 1999. augusztus 19., csütörtök Túlkínálat vágómarhából A feldolgozók rendszerint megkésve fizetnek a tejért A szarvasmarhatartó gazdáknak még mindig gondot okoz a tej és a vágómarha-értékesítés - egyebek mel­lett ez is kiderül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb jelentéséből. ____________A VILÁG PIACAIN K elendő a búza Hírek Nagyobb a hiány A vég­leges adatok szerint júni­usban 383 millió dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya - közölte a jegy­bank szerdán. Ez 11 mil­lió dollárral több az előze­tesen közölt 372 millió dollárnál. Ezzel az idei el­ső félévben 1,218 milliárd dollárt tett ki a folyó fize­tési mérleg hiánya, ellen­tétben a múlt év első fél­évében kialakult 905 mil­lió dollárral. Növekvő ipar Az ipari termelés ez év júniusában az előző hónaphoz viszo­nyítva 3,8 százalékkal, az előző év azonos időszaká­hoz képest 8,2 százalék­kal emelkedett a szezoná­lisan és a munkanapok el­térésével kiigazított inde­xek szerint - derül ki a KSH szerdai gyorstájékoz­tatójából. Az export 5,9 százalékkal, a belföldi ér­tékesítés 1,7 százalékkal volt magasabb a májusi­nál. Drágul a liszt Az emelke­dő búzaárak miatt a kö­zeljövőben várhatóan drá­gább lesz a liszt és nő az abból készült termékek ára - közölte Makay György, a Gabonaszövet­ség főtitkára szerdán. A szakember elmondta: az áremelkedés a termelői áraknál várhatóan 20-25 százalékot tesz majd ki. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 385,74 Euró 253,28 Japán yen (100) 212,38 Svájci frank 158,22 USA-dollár 240,35 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A múlt hónap közepén meg­szűnt ugyan a kötelező ön- korlátozás a tejtermelésben, a szerződött tej átvétele nagyjából zavartalanná vált, de a szakemberek szerint a probléma korántsem oldó­dott meg. A tejátvevők és -fel­dolgozók szigorúan betartják a kvótákat, de súlyosabban érinti a gazdákat, hogy szinte valamennyi tejipari cégnél rendszeressé vált a késedel­mes fizetés. A feldolgozók ál­tal át nem vett tejet a kister­melők túrónak vagy tejfölnek feldolgozva próbálják értéke­síteni. A vágómarhapiacot to­vábbra is a túlkínálat jellem­A szövetség képviselője a to­vábbiakban elmondta: Ma­gyarországon évente 24 ezer tonna halat termelnek. A haltermelés nyolcvan száza­lékát belföldön értékesítik, húsz százalékát pedig expor­tálják. A kivitel nyolcvan százaléka az Európai Unió piacain, a többi Lengyelor­szágban és Jugoszláviában kerül értékesítésre. Az ága­zat éves termelési értéke 8 milliárd forint, az összforga­lom eléri a 17-18 milliárdot. Az ágazat a jelenlegi meny- nyiség többszörösét is meg tudná termelni, ha az étke­zi, az árak felső határa kilo­grammonként tíz-negyven forinttal csökkent. A hízóbi­káért jelenleg kilónként 200-310, a hízóüszőért 170-240, a selejttehénért 115-210 forintot adnak a fel­vásárlók. A sertéságazatban a szak­tárca értékesítéssel kapcso­latos intézkedése nyomán csökkent a feszültség. A fel­vásárlók viszont egyre in­kább csak a jó minőségű, kis súlyú sertést veszik át, mert ezeken van igazán haszon. A szakemberek szerint a rend­szeres ellenőrzések ellenére is sok gond merül fel az át­vételeknél. A vágósertések zési szokásokon, a táplálko­zási tradíciókon sikerülne változtatni, amelyek szerint nálunk a halételek fogyasz­tása döntően ünnepekhez kötődik. Ennek érdekében a Halter­melők Országos Szövetsége a Halászati Terméktanács és a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium Ag­rármarketing Centrumának a támogatásával középtávú piacfejlesztési programot in­dít el. Erre a célra az idén mintegy négymillió forintot fordítanak saját forrásaikból a haltenyésztésben érdekelt 193 forintos felvásárlási árát a vevők általában betartot­ták, de költségtérítés címén, külön megállapodás, vagy leszámlázás útján jelentős összegeket fizettettek a ter­melőkkel. A brojlerágazatban is nyo­mottak az árak. Az általában veszteséges termelés miatt egyedül Bács-Kiskun megyé­ben nem esett vissza jelentő­sen a hizlalás, másutt a gaz­dák egy része szünetelteti a termelést. Az étkezési tyúk­tojás ára ingadozik, a terme­lés ráfizetéses. A máj- libatömők sérelmezik, hogy az eddig követelményként tá­masztott nagyméretű máj után most ismét a kisebbek iránt nőtt meg a kereslet. Az általuk tartott Landesi lúdfaj- tával ez az igény nehezen elégíthető ki. U. G. szervezetek. Jövőre viszont már az Agrármarketing Centrum is beszáll a „cégér” alakításába, több tízmilliós nagyságrendű támogatással. A szakemberek szeretnék a jelenlegi alacsony, egy főre jutó éves 2,7 kilogrammos halfogyasztást 5 kilogramm fölé emelni. Ez a mennyiség még így is messze elmarad a 22 kilo­grammos világátlagtól, vagy az Európai Unió 15 kilogram­mos fogyasztásától. Főként a hazai termelésű élőhalat és halkészítményeket, elsősor­ban a pontyot kívánják kelen­dőbbé tenni. A szakma nem titkolt szándéka - a halászat érdekein túlmenően - a la­kosság egészségi állapotá­nak, életminőségének a javí­tása is. (Újvári) A világpiaci árakat meg­határozó chicagói tőzs­dén a kukoricaárak ala­kították a gabonajegyzé­seket. A múlt hét első harmadában gyengén emelkedő árak jellemez­ték a piacot, ezt követő­en azonban az USDA- becslés és Kína piacra lépése következtében jelentősen visszaestek az árak. Az Agrograin elemzői sze­rint a közeljövőben marad az „időjárási piac”, vagyis dön­tően a meteorológia határoz­za meg a kukorica árának alakulását, rövid távon kihat a búzaárakra is. A kukoricát jelenleg - FOB Mexikói-öbölben - tonnán­ként 92-94 dolláron kínálják. A búzaárak tendenciájukban követték a kukoricajegyzése­ket. A tőzsdén a kereskedés is visszafogottan indult, s csak a hét közepétől lendült fel. A USDA-becslés a búza esetében nem hozott megle­petést: az amerikai tavaszi búza termés-előrejelzése - a hozamok visszaesése miatt - mintegy 3 százalékkal csök­kent az előző havi jelentés­hez képest. A fizikai piacon is meg­élénkült a kereskedés: Irán vett 120-160 ezer tonna fran­cia búzát, hírek szerint ton­nánként 103 dolláros FOB- áron. Ezt követően Algéria jelentette be, hogy tender ke­retében 100 ezer tonna lágy- és 150 ezer tonna durum- búzát kíván vásárolni. Az 1999. évi termésű búza ára jelenleg - FOB francia ki­kötőben - tonnánként 98-99 dollár között mozog. Wagner Katalin IMHH mmm A Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet biztos porit! Figyelje az évszakokat, a siklósi kamatokat rrr a nyak! Ajánlataink FIX HOZAMOKKAL A lejárati idő alatt a kamatok nem változnak! Sávos, időarányos kamataival bármikor felvehetők ÓBA által biztosított betétek NYÁR betét: hathónapos futamidő, sávos kamatozás kamata évi 14% Takarékszelvény háromhónapos futamidő, kamatos kamatozás kamata évi 13,80% Kaposvár, Rákóczi tér 2. • Tel.: 82/410-316 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 71. • Tel.: 82/463-880 A gazdasági érdekek mellett az egészség javítása is szempont A jó halnak is kell a cégér Hároméves marketingprogram indul a halfogyasztás nö­velésének serkentésére. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy a hazai egy főre jutó éves halfogyasztás a jelenlegi 2,7 kilogrammról 5 kilogramm fölé emelkedjen - jelentette be tegnap Orosz Sándor, a Haltermelők Or­szágos Szövetségének igazgatója. Aggódnak a biztosítók Az előzetes kalkuláció szerint a biztosítótársasá­gok többletköltségei meg­haladják majd a biztosítá­si adó jövő évi bevezeté­sétől várt 3,2 milliárd fo­rint költségvetési bevé­telt - mondta Trunkó Bar­nabás, a Magyar Biztosí­tók Szövetsége főtitkára szerdán. A főtitkár úgy véli, a legna­gyobb gond az időzítéssel van, hiszen a közelmúlt ter­mészeti csapásai során bebi­zonyosodott: Magyarorszá­gon a biztosítottság mértéke igen alacsony. Trunkó Bar­nabás rámutatott: egy or­szág biztosítási kultúrája a lakosság életszínvonalát tükrözi. A biztosítási adó az Európai Unió országainak többségében ismert foga­lom. Ezt az adónemet azon­ban általában akkor és ott vezették be, ahol és amikor az életszínvonal elért egy bi­zonyos szintet. Magyaror­szágon az egy főre jutó biz­tosítási díj jelenleg évente körülbelül száz euró, a biz­tosítási adót fizető orszá­gokban ez az összeg kétezer euró körül van. LOVASVERSENY SOMOGYSÁRDON Délelőtt: díjugratás, díjlovaglás, ügető Délután: lovas show, kutyásbemutató Sztárok a lovasbázison Csepregi Éva Duplakávé (Betli Duó) Unisex Gergely Róbert V-Tech Ökörsütés-Sörsátor 22 órakor Tűzijáték - Tombola Jegyek a helyszínen kaphatók Felnőtt 200 Ft, gyerek 100 Ft Mindenkit szeretettel vár a BRSE Somogysárd, és a somogyaszalói Panoráma Hotel Terjeszkedő Bramac birodalom Tizenöt év cseréptörténet A szobám ablakából háztetőket látni. Az utcák, a házak, tetők stílusa alapján ki lehet találni, amikor építették, éppen mi volt divatban. Mert ahogy az öltöz­ködésben, ugyanúgy a tetőépítésben is van divat. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Veszprémben megalakult a Bramac Kft, nehéz lett volna kék vagy zöld háztetőt elképzelni hazai családi házon, holott sokkal korábban, valamikor a század- fordulón izgalmasan változatos színű és mintájú háztetőket produkáltak a szecessziós építészek, gondoljunk csak például a Lechner Ödön által tervezett villákra, nyaralókra vagy éppen köz­épületek egész sorára, a budapesti Földtani Intézetre vagy a Postatakarék­pénztárra, ahol bátran dekorálták a te­tőt színes cseréppel az egész épület stí­lusával összhangban. A második világháború után telepe­dett rá a szürke pala a magyar családi házakra. A tömbházakat még tudjuk jól, teljesen lapos tetővel tervezték a Bauhaus által jegyzett konstruktivista irányzat hatására annak ellenére, hogy errefelé igen csapadékos az időjárás s elkel a magastetö az épületen. Erről tudnának mesélni azok, akik a legfelső emeleten laknak. A városépítés mindig is összefüggés­ben volt a társadalmi ideállal. A nyolc­vanas években kezdett oldódni ez a funkcionalista, uniformizált szemlélet s innen kezdve terveznek ismét töme­gesen változatosabb, egyedi megoldású családi házakat a hazai mérnökök. Sze­rencsésen egybeesett a szemléletváltás a Lafarge-Braas Roofing konszern ma­gyarországi megtelepedésével. A Bra­mac Kft által gyártott tetőrendszerek megjelenése a hazai építőanyag piacon minőségi változást hozott és szárnya­kat adott a tervezők fantáziájának. A veszprémi székhelyű Bramac Kft két gyárában ma már 8 féle tetőcserepet tíz színben állítanak elő - tudjuk meg Teg­zes Ottó építésztől, a Bramac alkalma­zástechnikai vezetőjétől. A Bramac-kal nemcsak a változatos­ság, de a betoncserép is visszatért a ha­zai tetőkre. Valamikor, a századfordu­lótól a második világháborúig itthon is sok kis községben állítottak elő kézmű­ves technikával betoncserepet. Időtál­lóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Hollókőn, a kis műemlékfalu módosabb parasztházain ma is látha­tók s jól szolgálnak, funkciójukat mara­déktalanul betöltik. Az ötlet, hogy betonból cserép is ké­szíthető, több mint 150 éves. 1844-ben Adolf Kroher állított elő cementcsere­pet Bajorországban fából készült sablo­nokkal. Gépesített formában a század­elő Angliájában kezdték el gyártani. Az angol tapasztalatokra alapozva a máso­dik világháború utáni német újjáépítés­ben tökéletesítette a rendszert a Lafar­ge-Braas Roofing konszern, amely ma már a világ négy földrészén, 134 tető- cserépgyárában - 1984 óta Magyaror­szágon is - állít elő cserepet. Tegzes Ottó, a Bramac alkalmazás- technikai vezetője sokat tud mesélni arról, hogyan tanították meg a hazai te­tőfedőkkel a Bramac tetőrendszerek al­kalmazását. Tudni kell, hogy előtte nem volt nagy variációs lehetőség, is­merték az alap- és kúpelemet. Ma már szinte mindenre van kész elem. Az oromszegélyt sem kell már a bádogos­sal vágatni, van helyette szegélycserép. Ezenfelül könnyen szerelhető, nagy stabilitású, esztétikus csatornarend­szert, kémény- és falszegély elemeket is kidolgoztak. Nem csoda, hogy kezdetben a hazai ácsok, tetőfedők nem tudtak szaksze­rűen bánni, a már akkor is legalább öt­ven elemből álló rendszerrel. Sokféle újabb keletű ismeretre volt szükségük az előre gyártott elemek összeállításá­hoz. Tőlünk nyugatra együtt nőtt fel ez a rendszer a kivitelező szakmunkás ré­teggel, mi pedig készen kaptuk, ezért sürgősen el kellett kezdeni alkalmazá­sának oktatását. Komoly szellemi és anyagi támogatást nyújtott a cég Veszp­rémben a tetőfedő iskola létrehozásá­ban. Ennek az 1992-ben megnyílt isko­lának a bizonyítványát Nyugat-Európá- ban is elfogadják, mivel tananyaga és a képzési modell osztrák módszeren alapszik. De eljárnak ennek az iskolá­nak a tanműhelyébe mesteremberek is az ország minden tájáról továbbkép­zésre. Építészmérnök hallgatóknak is szoktak előadást tartani a legújabb épí­téstechnikai eredményekről, amit a tanműhely tetőmodelljein azonnal be is mutatnak. Másképpen ül le tervezni az, aki ismeri a gyakorlatot. Kérdésünkre, hogy az építészmér­nökök élnek-e a Bramac tetőrendszerek kínálta óriási modell- és színválaszték­kal, Tegzes Ottó kifejtette, ez az építte­tő elvárásaitól függ. Annyi biztos, ti­zenöt éve, amióta a Bramac itt van Ma­gyarország jobban, pontosabban, szak­szerűbben kivitelezhetők az egyre for- másabb részletgazdagabb tetők. (16542)

Next

/
Oldalképek
Tartalom