Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 6 1999. július 23., péntek Kalandkeresők lóháton Érdekes könyveket is segítették a rendezvények változatossá tételét Rendhagyó olvasótábort szervezett a barcsi váro­si könyvtár. Szinte fillé­rekből rendezett érdekes programokat a helyi és környékbeli nebulóknak. _______Barcs_______ L ovagoltak és kirándultak a gyerekek, horgásztak, újsá­got szerkesztettek, és az ezekhez szükséges könyve­ket is kézbe vették. Fillérek­ből hoztak össze változatos programot a könyvtár peda­gógusai. — Régóta szeret­tünk volna ilyet, ahol a gye­rekek nemcsak olvasnak a kalandokról, hanem át is él­hetik azokat. S az új épüle­tünkben végre van elég hely a tábor megszervezésére — mondta Vámos Istvánná könyvtárvezető. — A könyv megszerettetése mellett az is célunk volt, hogy gazdagít­suk a gyerekek nyarát. Az érdeklődés igen nagy volt, de csak az első 43 je­lentkező fért be a kéthetes táborba. A barcsiak mellett Csokonyavisontáról, So- mogytarnócáról is bekere­keztek nap nap után, hogy részesei legyenek a kalan­doknak. A tábort hatvanezer forinttal támogatta á város, ez éppen elég volt a pécsi ki­rándulásra. Jártak még Aba- ligeten is, és kirándultak a borókásba, Aranyospusztá­ra. Strandoltak, lovagoltak, sétakocsikáztak, és horgász­F0TÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ tak. Készült tábori újság és színdarab, festettek inget, és múzeumot is látogattak. A 12 éves Szabó Otília és all éves Kocsis Viktória la­kója volt már tavaly az első tábornak is. — Akkor is na­gyon tetszett, most pedig még jobban - mondták. - Több és színvonalasabb programot szerveztek. Az abaligeti nap és a lovaglás tetszett leginkább.- A legjobb mégis csak a társaság — szögezi le a 12 éves Remete Lilla. — Mert a jó programokat is elronthat­ta volna egy rossz csapat. Szerencsére itt nem ez tör­tént, és nekem nagyon emlé­kezetes marad a nyárnak ez a tíz napja. Nagy László Székelyek a falunapon Örülnek a családok ha elérik a korábbi évek forgalmát Megérkeztek a németek Versen él a család Roma munkáltatók tanak. Közrejátszik ebben a délszláv válság; örülnek, ha elérik a korábbi évek forgal­mát. Nekik a következő hat hét jelenti az idei szezont. A vendégek szerint vonzó a falu, elsősorban a svábsága miatt. Az ide látogató német és osztrák családoknak nin­csenek nyelvi problémái. Szülök emellett azt nyújtja, amit a falusi turizmustól vár­nak a külföldiek: tiszta leve­gőt, szép vidéket, horgásza­tot, termálfürdőt... A városi gyerekeknek pedig a háziál­latok is külön érdekességet jelentenek. A látogatók általá­ban két-két hetet töltenek itt, s ezalatt megismerkednek a környék látnivalóival is. N. L. re vége lett, egy egész hábo­rús verscsokor készült. A kö­zelsége miatt minket, határ­szélieket ez jobban foglalkoz­tatott, mint más embereket. Munkáit elküldte már né­hány irodalmi pályázatra, ez ideig eredménytelenül. Úgy gondolja, talán azért, mert túlságosan is igyekszik a ked­vencére, Radnótira hasonlíta­ni. — Jó néhány huszonéves költőnek van már kötete. A célom nekem is egy önálló kötet lenne, és persze idő, hogy komolyabban is foglal- kozhassam az irodalommal. Korábban próbálkozott fes­téssel és faragással is. A babó- csai képzőművész-alkotókör tagjainak tetszett, amit csi­nált. Erre azonban ma már — a család mellett — sem ideje, sem ereje. — Amikor a fara­gásról átnyergeltem a rímfa­ragásra, a környezetem azt gondolta: csak egy újabb hó­bort. Mára belátták, hogy té­vedtek, s azóta érdeklődéssel hallgatják az új munkáimat. Hogy mennyire tehetséges verselő a fiatalember, azt majd az ítészek döntik el. Azonban ma ebben a dülede- ző, kis babócsai házban na­ponta verset mondanak. Sze­gényen is a költészettel élnek együtt, s ez az, ami igazán számít. Nagy László Árad a Dráva Magas a Dráva vízszintje. A vízügyi igazga­tóság jelentése szerint Barcs­nál 72 centiméter, Drávasza- bolcsnál 157 centiméter a vízállás. Barcsnál árad a fo­lyó, Drávaszabolcsnál azon­ban apadóban van. A víz hő­mérséklete 21,6 fok a somo­gyi településnél. (ni) Belvárosi zene Szeptembe­rig szól a zene a barcsi belvá­rosban — erre nyert támoga­tást a nemzeti kulturális örökség minisztériuma pá­lyázatán a barcsi művelődési központ. A 240 ezer forintból július végétől kezdve minden hét végén fúvósok és big bandek szórakoztatják majd a járókelőket. A Harkány big band kezdi a sorozatot, (ni) Szántódon nyaraltak A drá- vatamási Dráva-kastély szoci­ális otthon kastélyosdombói részlegének majdnem hatvan lakója közül 39 öt kísérővel egy hetet töltött Szántódon. A programok során a kör­nyék nevezetességét, a tiha­nyi apátságot is megtekintet­ték. 13 ezer 200 forint üdülé­si díjat fizettek személyen­ként, s hatezer forint zseb­pénzt vittek magukkal, (ga) Egyre több a vendég A ko­rábbi hetekhez képest meg­duplázódott a csokonyavi- sontai termálfürdő forgalma, s a látogatók száma a hétvé­geken meghaladja a kétezret. A hétköznapokon is 7-800 vendégre számíthatnak, s au­gusztusban — tapasztalataik szerint — tovább nő a forga­lom. A látogatottság a vára­kozásoknak megfelelően ala­kul a fürdőn és a kemping­ben. Ez utóbbit jelenleg 25 lakókocsi veszi igénybe, (ni) Bővítették a ravatalozót Péterhidán nagyobbították a ravatalozót, s már elkészül­tek a munkával. A költség meghaladta a kétmillió 200 ezer forintot. Ehhez a megyei területfejlesztési tanácstól mintegy 600 ezer forintot nyertek pályázaton, a többit a helyi önkormányzat saját erőből teremtette elő. (ga) Székelyderzs s Muzsla kül­döttei látogattak Darányba. Darány Az iskolák kezdeményezték tíz éve a kapcsolatokat a szé­Középrigóc és Szülök kö­zött lőttek ki több szarvast azok a vadorzók, akiket most elfogott a rendőrség. KÖZÉPRIGÓC Vadorzókat fogott a barcsi rendőrjárőr. Gépjármű-ellen­őrzéskor bukott le a drávata- mási és barcsi orvvadász, akit lopással és fegyverrel való kely falvak s a község között. Mára szorossá vált a családok barátsága, s megtörtént az önkormányzati kapcsolatfel­vétel is. A testvértelepülések polgárai nyaranta találkoz­nak: ezúttal 36 székely jött visszaéléssel gyanúsít a rend­őrség. Az ellenőrzéskor nagy mennyiségű vadhús került elő a gépkocsi csomagtartójá­ból, s nem tudtak elfogadható magyarázatot adni az erede­téről. A rendőrök bekísérték a sofőrt és utasát, s ezt követő­en beismerték: a vadhús lo­pott, orvvadászatból szárma­zik, s a Lábod-Mavad Rt Szü­lök és Középrigóc közti terü­Darányba a falunapra, köztük a polgármester és több képvi­selő. Drávái hajózásra is elvit­ték őket és máriagyűdi temp­lomlátogatásra. Vendégül lát­ta a székely küldötteket Drá- vatamási önkormányzata is. létéin lőtték ki a dámszarvas bikát. S előkerült a trófea is, és a két férfi beismert még négy korábbi esetet is. Egy-egy szarvas eszmei ér­téke 3-400 ezer forint, így az orvvadászok több mint egy­millió forinttal károsították meg a társaságot. A Lábod- Mavad Rt vezetése pénzjutal­mat ajánlott fel a vadorzókat elkapó rendőrjárőrnek. N. L. Megérkeztek az első né­met és osztrák családok a falusi vendéglátókhoz, s ezzel Szulokban megkez­dődött a hathetes szezon. Szülök Az első nagyobb turistacso­port a hét végén érkezett, s a hét végére továbbiakat is vár­nak a szulokiak. A mintegy 30-40 vendég zöme Németor­szágból jött a falusi vendéglá­tással foglalkozó családok­hoz. A sváb faluban az idén tíz család kötött szerződést egy német utazási irodával. S a legjobb esetben is csak erő­sen átlagos forgalomra számí­Rímeket farag, és közben a vers faragja őt emberré — mondta. Az írás már hoz­zá tartozik életéhez; e nél­kül nem tud meglenni a babócsai fiatalember. Babócsa Fenn kell tartani a családot, rendbe kell tenni az öreg há­zat. A napi küzdelemben másra nem sok ideje jut az embernek. A babócsai szoba­festőnek azonban szüksége van rá, hogy néha félrehúzód­jék, papírral s ceruzával a ke­zében. Olyankor verset ír. — Mindig szerettem játszani a szavakkal, és három éve meg­próbálkoztam a verssel is — mondta a fiatalember. — Az­óta rákaptam, mint valami drogra. Az első vers a leendő feleségemnek szólt. Tetszett neki. Ma már egy másik lány­nak írogatok verseket, bár még nem mindig érti, hiszen csak két és fél éves. - Apuka, írj verset — szokta mondani. Gulyás Zoltán nem értelmi­ségi környezetben nevelke­dett, a versekben azonban va­lami többletre talál. - Miköz­ben a rímeket faragom, a vers belőlem farag embert — mondta. — Kiírom magamból a feszültséget. így volt ez a balkáni háború idején is. Mi­Állástalanokat foglalkoztat a kisebbségi önkormányzat. Bolhó Csaknem 30 embert alkalma­zott két év alatt a bolhói ci­gányönkormányzat, most né­gyen dolgoznak náluk köz­hasznú munkásként. Felada­tukat a falu önkormányza­tával határozzák meg, jórészt a közterületet tartják rend­ben. A foglalkoztatás költsé­geinek 90 százalékát a mun­kaügyi központtól nyerték el. Lopott vadhús az autóban Érdekes régi gyűjtemény A falu múltját mutatja be a babócsai kastély-iskolában elhelyezett honismereti gyűjtemény és a helybeli alkotók munkáiból válogatott képzőművészeti kiállítás. Nemcsak a turisták, hanem a hely­beliek is rendszeresen látogatják. fotó: béres ferencné Zrínyi-legenda Lakócsán Szenvedélyes néprajzkuta­tó Frankovics György nyu­galmazott egyetemi tanár. Lakócsán töltötte gyermek­éveit. Az Esztendő néprajza című kötete az első könyv, amit hazai szerzőtől kiad­tak Horvátországban. Mon- dókák, találós kérdések, népmesék — gyerekeknek. Lakócsa Frankovics György a Dráva mentén nőtt fel; Lakócsához ezernyi szál köti. A Népisme­retben a szokásokról ír, jeles egyházi személyekről és szentekről. A magyarországi horvátok néprajza 5. kötetét is ő szerkesztette. Ez nemrég jelent meg. A káj nyelvjárást beszélő horvátoknak szánta.- Melyik területet kutatta elsősorban? — Külön fejezetet szentel­tem a Dráva menti horvát pa­pok 1500-1600-as évekbeli te­vékenységének, az Iván-napi szokásoknak, énekeknek, s a lakócsai és környékbeli köz­mondásoknak, szólásoknak. Ezeket szorgalmasan gyűjtöt­te édesanyám, s a felét, mint­egy 400-at közreadtunk; a többi majd a következő szám­ban jelenik meg. Ezekkel a mindennapos szófordulatok­kal gyakran élt ő is, a falubeli­ek is. Például: „számtalan­szor megszámolta a csibéit” (arra mondták, akinek nem volt sok, de hátha elveszett belőle) vagy „Szentborbás fe­lől ha jön a felhő, vidd a ko­csid fedél alá”. Feldolgoztam azt is, hogyan tértek vissza katolikus vallásra a reformá­tus horvátok. Kutatásaim so­rán több érdekes iratot talál­tam, egyebek között Krizsán András felsőszentmártoni lai­kus 1653-ban a zágrábi püs­pöknek írt latin nyelvű leve­lét. Horvát imakönyveket kért, s azt írta: Minden nép a saját nyelvében virágzik, csak mi szenvedünk hiányt.- Min dolgozik most, s mik a tervei? — Zrínyi Miklós és a sziget­vári csata eseményei a hor­vát, a szerb és a muszlin nép- költészetben. A horvát nép- költészet igen gazdag, meg- énekli Zrínyi születését és szerelmét is. A gyűjtéskor Kiss Károly magyar nyelvű fordításait is használtam, s felkutattam régi szlovén éne­keskönyveket.- Talált-e valami újat? — Ezek az énekek több, ed­dig teljesen ismeretlen dolgot is közölnek, például Zrínyi hármas alakját. Szakáll nél­kül, szakállasán és idősen is megjelenik. S még egy fi­gyelemre méltó érdekesség, amire fölfigyeltem: az egyik énekben a lány azt mondja: akkor mentem férjhez, ami­kor a szigetvári csata volt... Lassan összeáll az anyag; az itt élő nemzetiségieknek szá­nom s a szomszéd népeknek. Szeretném, ha bekerülne az iskolai tananyagba is. Emel­lett hamarosan megjelenik a felnőtteknek szánt Erotikus mesék a Dráva mentéről című könyvem. Gamos Adrienn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom