Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

1999. július 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika Az ellenzék még ellenáll Kétharmados törvények: a fele is elég Az új jogalkotási törvény szabályozási elvéről a par­lamenti pártok ősszel mondanak majd véle­ményt. A jelentős változá­sokat tartalmazó munka­anyag további sorsa a képviselők kétharmadá­nak szavazatán múlik. A Magyar Szocialista Párt azonban még az irat rész­letes áttanulmányozása előtt eldöntötte: a jelenle­gi politikai légkörben egy­előre nem lát esélyt arra, hogy az országgyűlési képviselők kétharmada a jelentős törvénymódosí­tás mellé álljon. Budapest Az Igazságügyi Minisztéri­umban (IM) közelmúltban elkészült koncepciót a képvi­selők az őszi munkakezdésig tanulmányozhatják, majd vé­leményüket szeptemberben az alkotmányügyi bizottság ülésén fejthetik ki. A terveze­tet a parlament csak minősí­tett többséggel fogadhatja el. A tárca javaslata nem csu­pán a kétharmados törvé­nyek számának csökkentésé­ről szól, hanem ezzel egyide­jűleg bizonyos alapjogi kér­dések alkotmányba foglalásá­ról is - derült ki Hende Csa­ba lapunknak adott nyilatko­zatából. Az IM politikai állam­titkára kifejtette, hogy a tárca koncepciójának elfogadása pótolhatja az eddig hiányzó al­kotmányos szabályozást. Az Alkotmánybíróság több hatá­rozata utal ugyanis olyan alap­vető, emberi jogokat érintő kérdésekre, amelyeket kéthar­mados törvények szabályoz­nak, de azokat - jentőségük miatt - sokkal inkább az Al­kotmányban kellene részle­tezni. Jelenleg 34 olyan törvény létezik, amely csak kéthar­mados többséggel módosít­ható. A tárca ezek közül ti­zenhatot szeretne egyszerű többséggel elfogadható jog­szabállyá átalakítani. így pél­dául a személyes adatok vé­delméről, a sajtószabadság­ról, a közérdekű adatok nyil­vánosságáról, a gyülekezési, egyesülési és sztrájkjogról szóló szabályok kikerülné­nek a minősített többséggel megváltoztatható körből. A helyettes államtitkár megerősítette, hogy a tárca tervei szerint a továbbra is minősített többséget igénylő 18 törvény között azok ma­radnának, amelyek alapvető­en az államszervezetre vo­natkoznak, azaz a jogalkotás­ról, a választási rendszerről, vagy a népszavazásról szól­nak. Horváth Magdolna Indulhat a helyreállítás Bár a meteorológusok szerint a következő na­pokban nem kell újabb je­lentős esőzésekkel szá­molni, az ár- és belvízzel elöntött területek nagy ré­szén fenntartják a ké­szültséget. A károk nagy­ságáról pontos adatot csak a víz levonulása után lehet mondani. Egyelőre nem pihenhetnek a folyógátakon, illetve a belvíz­zel elöntött településeken dolgozók. A korábbi esőzések nyomán elindult árhullám csütörtök éjszaka tetőzött az észak-magyarországi terüle­teken, így a dél-hevesi térség­ben még mindig kritikus a helyzet. Másodfokú készült­séget kellett elrendelni a Sajó mentén, de az Ipoly vízállása is elérte a készültségi szintet. Az árvízi védekezés jelenleg mintegy 505 kilométeres fo­lyószakaszra terjed ki. Mint azt Göncz Benedektől, az Országos Műszaki Irányító Törzs ügyletesétől megtud­tuk, a belvízkár tizennégy megyét érint, és több mint 190 településen közel 30 000 embert, valamint majdnem 12 000 épületet veszélyeztet. Az elöntött területek nagysá­ga elérte a 70 000 hektárt. A megfeszített védekezés részeként több helyen vész­tározókat nyitottak, mert a teljesen elázott gátak átsza­kadással fenyegettek. A károk megtérítésének ügyében azonban sok a vita, amit Göncz Benedek szerint az okoz, hogy ahány fajta a kár, annyiféle intézményt terhel a kártérítés felelőssé­ge. A vízügyi szolgálat keze­lésében lévő létesítmények­ben - például töltésekben - esett kár összegét, vagy a szolgálat által működtetett szivattyúk üzemeltetési költ­ségeit a KHVM-nek számláz­zák le, de a helyi vízgazdál­kodási társulatok védekezési kiadásait - például a csator­natisztításra fordított forinto­kat - már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium téríti majd meg. A tele­pülések kasszájából eddig el­folyt összeget központi segé­lyekből, vagy a Belügymi­nisztérium pénzalapjából pó­tolják. (Takács) Elmentek a katonák Tegnap reggel ünnepélyes keretek között búcsúztatták Táborfalván a Koszovóba in­duló katonákat. A KFOR bé­kefenntartó műveletében részt vevő egységet a kor­mány nevében Szabó János honvédelmi miniszter kö­szöntötte. Az ünnepségen felsorakozott honvédeket ar­ra szólította fel: legyenek méltók ahhoz a hírnévhez, amelyet katonáink a külön­böző békefenntartó és megfi­gyelő missziókban már ki­vívtak maguknak. A minisz­ter hangsúlyozta: Koszovó üzenete az egész világ szá­mára az, hogy ma, a XX. szá­zad végén az emberiség nem tűri el a tömeges emberirtást és etnikai tisztogatást. Köszöntők és búcsúzok FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Vagyonteszt helyett környezettanulmány Gyermekvédelmi támogatás - csakis rászorulónak Lakner Zoltán, a Szociális Minisztérium helyettes ál­lamtitkára cáfolja azt a hí­resztelést, miszerint a jö­vőben vagyonteszt döntené el, mely család jogosult rendszeres gyer­mekvédelmi támogatásra. Budapest Tény azonban - tette hozzá a mindennapi tapasztalatok alapján - , hogy az önkor­mányzatok munkatársainak véleménye szerint sokan in­dokolatlanul veszik igénybe ezt a juttatást. Márpedig a kö­zös kasszából jogosulatlanul felvett pénz a valóban rászo­rulók anyagi lehetőségeit csorbítja. Lakner tájékoztatása sze­rint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, jelenleg hatályos tör­vény módosítására várhatóan a 2000. esztendő első felében kerülhet sor. A gyermekvé­delmi reformhoz kapcsolódó jogi szabályozás az iménti gyakorlaton is változtatna. A rendszeres gyermekvé­delmi támogatás a kicsinyek szociális biztonságát szolgál­ja. Jelenlegi összege - az öregséginyugdíj-minimumot meg nem haladó jövedelmek esetén - a legkisebb nyugdíj értékének 20 százaléka. Eb­ben az ellátásban ez idő tájt mintegy 803 ezren részesül­nek. Az összeg havonta 3040 forint és a háztartások 30 szá­zalékának folyósítják. A települési önkormány­zatok gyakori kérésére a jö­vedelem megállapításának bizonytalansága miatt a tör­vényben lehetőséget biztosí­tanának a vagyon, a jövede­lem becslésére. Ez azt jelenti, hogy akik feltételezhetően indokolatlanul igénylik a tá­mogatást, azoknál ellenőriz­nék az ügyfél által tett nyilat­kozat valódiságát. Vagyis megnéznék például a kérel­mező közüzemi számláit, azt, hogy mennyit költ tele­fonra, s a lehetőségeken belül vizsgálnák a család életvitel­ét, életmódját. Ha a számlák­kal alátámasztott jövedelem- becslés alapján a kérelmező bevallásának valódiságával kapcsolatban komoly kéte­lyek merülnek fel, akkor a tá­mogatás iránti kérelmet akár el is utasíthatják. Lakner Zoltán elmondotta még: a szaktárca szándékai sze­rint a majdani támogatás nem lesz egységes, lehetőség szerint megpróbálnak differenciálni a rászorulók között. Az iskolás­korúak ellátásához például töb­bel járul majd hozzá az állam, mint a kisebbekéhez, minthogy ellátásuk többe is kerül. Hét év - 6187 kiló kábítószer A szervezett bűnözés egyik legkeményebb fajtá­ja a kábítószer-terjesztés, mert kis kockázattal, többnyire nem nagy be­fektetéssel, gyorsan, nagy haszonra lehet szert ten­ni. Mit tehet a vámőrség a drog elleni küzdelemben?- kérdeztük dr. Bencze Jó­zsef dandártábornokot, a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti igazgatóját. ______Budapest______- Amikor 1989-ben egy év alatt 30 dekagramm kábítószert foglaltak le a vámőrök, akkor nem sejtették, hogy tíz év múl­va nem számít kuriózumnak tíz, húsz vagy ötven kilogram­mos kábítószer-szállítmány feltartóztatása sem. Éppen ezért volt nagy jelentőségű az a kongresszus, amelyet két év­vel ezelőtt Magyarországon tartott a 146 szervezetből álló Vámigazgatások Világszerve­zete. Itt fogadták el a Budapes­ti Nyilatkozatot, amely ki­mondja, hogy a drogkereske­delem veszélyezteti a világ gazdasági stabilitását, érzéke­nyen érinü a legális nemzetkö­zi kereskedelmet és az állami bevételeket. Ezért a vámszer­vezetnek közösen kell fellépni a kábítószer-bűnözés ellen.- Milyen segítséget kapha­tunk a külföldi szervezetektől?- Megismerkedhetünk a külföldi tapasztalatokkal. Ta­nulmányozhattuk az Egyesült Államok kábítószer elleni hi­vatalának, majd ezt követően több nyugat-európai ország il­letékes szerveinek munkáját. A német vámigazgatás pedig kollégáink kiképzésében nyúj­tott segítséget.- Milyen a vámőrség felké­szültsége a drog elleni harcra?- Munkatársaink minden veszélyeztetett pontot szem­mel tartanak, így például a ha­tárállomásokon már 25 kábító­szer-csoportunk működik. Ezekben a speciális egységek­ben több mint száz kolléga tel­jesít szolgálatot 25 kábítószer­kutató kutyával.- Közismert, hogy a drog­csempészet úgynevezett „bal­káni útvonala” előbb a boszni­ai, majd az utóbbi koszovói események miatt átterelődött Romániára és hazánkra, sőt egyes szállítmányoknak végál­lomása is lettünk. Mindez ho­gyan jelentkezett az Önök munkájában?- Hét év alatt 6187 kilo­gramm kábítószert foglaltunk le. Ezzel a teljesítménnyel fel­kerültünk Európa képzeletbeli dobogójára. 1998 a heroin éve volt, 629 kilogrammot foglal­tunk le.- Mi várható a következő években?- A drogforgalomban csök­kenés nem várható, ezért fo­kozni kell felkészültségünket. Kiképzőközpontot hoztunk létre, ahol folyamatosan 24-25 kutyavezetőt és kutyát képe­zünk ki. Nagyon fontos fejle­mény, hogy a Vámigazgatások Világszervezete Brüsszelben számítógépes központot ho­zott létre, amellyel on-line kap­csolatban vagyunk. így gyor­san kaphatunk információkat, értékes adatokat a gyanús jár­művekről és személyekről. Hírek Veszélyes vizek A Velencei-tóból vett vízminták péntekre be­fejeződött vizsgálata alapján a gárdonyi sza­bad strandon, a Holdfény sétány előtti szaka­szon, a Velence-fürdői strandon, és a velencei északi strandon megfelelő, fürdésre alkalmas a víz minősége. Nem megfelelő az agárdi Park kemping és strand, a Vízisport Iskola, a gárdo­nyi kemping és strand előtti szakasz és Velen­ce négy strandjának vize, itt a fürdést nem ajánlják. Fürdésre alkalmatlan a víz az agárdi Napsugár strandon és az Üdülők útja előtti partszakaszon - közölte a Fejér megyei tisztifőorvos. Búcsúzó címletek A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb tájékozta­tása szerint 1999. augusztus 31. után senki sem köteles elfogadni a bevonásra ítélt, régi 500, 1000, 5000 forintos címletű bankjegye­ket. Addig azonban törvényes fizetőeszköz­nek minősülnek.Ezután már kizárólag az új, 200-tól 10 ezer forintosig terjedő papírpénzek maradnak forgalomban. Augusztus 31. után mindhárom régi, forgalomból kivont bankje­gyet 2002. április 1-jéig a Magyar Nemzeti Bank becseréli. Pesten csekken Hétfőtől a fővárosban nem a helyszínen kész­pénzben, hanem csekken kell kifizetniük a bírságot azoknak, akiket szabálysértésen kap­nak a rendőrség alkalmazottjai. A budapesti rendőrfőkapitány intézkedésének az az oka, hogy a szabálysértési bírság kétezerről tízezer forintra nőtt, s az esetleges viták így talán el­kerülhetők. Széchenyi utódai kerestetnek A Magyar Demokrata Fórum Országos Vá­lasztmánya felkéri azokat a hazai és külföldi nagytulajdonosokat, akik a magyarországi privatizáció keretében különös kedvezményt élveztek és élveznek, hogy 1999-ben és 2000- ben járuljanak hozzá az újjáépítés állami for­rásaihoz. A testület állásfoglalásában rámutat arra, hogy az utóbbi időszak természeti ka­tasztrófái és a délszláv háború okozta károk utáni helyreállítás meghaladja a magyar állam erejét. Kétes eredetű áruk A kormány döntése nyo­mán mostantól a közintéz­ményekben - hivatalok­ban, Iskolákban, kórhá­zakban stb. - nem kívána­tos személynek minősül­nek az alkalmi árusok, akik gyakorta még porté­káik eredetével sem tud­nak elszámolni. Az új jogszabály értelmében a hivatal céljára szolgáló épü­letekben legfeljebb büfét sza­bad üzemeltetni, s élelmisze­rek, higiénés cikkek, újsá­gok, könyvek, színház- és koncertjegyek kivételével más árucikkek nem forgal­mazhatók. Ezenkívül az új rendelet szerint legfeljebb postai szolgáltatásokra adha­tó ki engedély. A kormány intézkedésére az adott okot, hogy nemrég az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal frissen kineve­zett bűnügyi igazgatójának kellett lemondania azért, mert korábbi munkahelyén alkalmi árusoktól arany ék­szereket vásárolt, nem is ke­veset. Az érintett annak ide­jén azzal védekezett, fel sem tételezte, hogy a rendőrség fővárosi, Teve utcai székhá­zában nem legális körülmé­nyek között veszi az aranyat. Mint emlékezetes, az arany­árusokat később csempészés gyanújával állította elő a vámhatóság. Náluk találták meg azt a füzetet, amely a részletre vásárlók névsorát rejtette, köztük fedezték fel az Apeh bűnügyi igazgatójá­nak nevét is. Később kiderült, hogy más főhatóságok és minisztériu­mok épületében is „rendez­tek” hasonló vásárokat, és a csak a szerencsén múlott, hogy a - meglehet jóhiszemű - vásárlók nem kerültek kel­lemetlen helyzetbe. A kormányrendelet szerint mostantól kizárólag írásos megállapodás alapján árusít­hat bárki is a közhivatalok­ban. A szerződéseket az első számú vezető engedélyével lehet megkötni a kereskedők­kel, illetve a szolgáltatókkal. A már üzemelő boltokkal kötött korábbi megállapodá­sokat felül kell vizsgálni, s ha szükséges, a szerződést fel kell bontani. Vannak olyan intézmények is, amelyeknél jelentős bevétel származik a kereskedők által fizetett bér­leti díjakból. N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom