Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. június 21., hétfő Somogyi tájak 5 Megszépült a falu Fél év alatt ötven építési engedély A területfejlesztési tanács 7 millió forintos támogatásából — két sikeres pályázat folytán — bővíthetik Vörs ivóvíz- és villanyhálózatát. A két új utcát, az Arany és a Vörösmarty utcát pedig közművesítik. VÖRS Az önkormányzat a két új utcában 127 közművesített telket akar értékesíteni. Az ingatlanok felének máris van gazdája; elsősorban német vevők keresik a vörsi letelepedés lehetőségét. Az utóbbi években 30-40 új ház épült a faluban, s az utóbbi fél évben is csaknem ötven építési engedélyt adtak ki. — A németeknek köszönhetően egyre több magyar család is vásárol telket vagy házat, és ez növeli a település megtartó erejét — mondta Farkas László polgármester. — A. fiatalok közül egyre kevesebben költöznek el. Szebb lett a falu: rendezettebbek a porták, és szinte már nincs is itt üres, düledező ház. Ez mindenképpen hasznos. Értékesebbek lettek a vörsi telkek. Olyannyira, hogy az ön- kormányzatnak meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az itt élő fiatalokat segíthesse a vásárlásban, például minimális közműköltségekkel. Az ingatlanárak ugyanis lassan a Balaton- parti árakat is lekörözik. Katolikus fiatalok találkoznak Somogyváron László-napi virrasztás A kaposvári egyházmegye „isten hazánkért...” címmel kétnapos Szent Lász- ló-megemlékezést tart június 25-én és 26-án So- mogyváron. A falu a történelmi romoknál együtt ünnepel az egyházzal. SOMOGYVÁR Ezernél több ministránst, fiatalt és kórustagot várnak ide — tudtuk meg Kiss Iván marcali plébánostól, a programok püspöki biztosától. Elmondta: ide várják a nemzetközi egyházi szervezet, az Emmanuel Közösség tagjait is, akik azt jelezték: 700-an érkeznek az egyházi rendezvényre. — Nagy vállalkozás az idei, hogy az egyházmegye nyári rendezvényeit egy helyszínre hoztuk össze — mondta Kiss Iván. — A két nap alatt egy időben zajlik majd a minist- ránsok, a katolikus fiatalok és az egyházi kórusok találkozója. Az első napon, pénteken a szentmise után az Isten pénze rockoperát mutatják be a romoknál, este fél kilenckor. Ezután virrasztást és éjféli szentségimádást tartunk a kastélyparkban a kápolnában. Másnap a reggeli misével kezdődik a találkozók napjának programja. Bakay Koméi és Nemeshegyi Péter tart előadásokat a fiataloknak. Az ünnepi szentmisét Balás Béla megyéspüspök celebrálja, és papszentelés teszi ünnepélyesebbé ezt az alkalmat. Három a gyűlés Marcali környékén három polgármesterek gyűlése alakult a hét végén. A megye legkisebb és második legnagyobb új közigazgatási fórumának is ez a térség a gazdája, az egyiknek öt, a másiknak 26 tagja van. Marcali környéke A legkisebb tanácsot öt településsel Pusztakovácsi környékén hozták létre és elnöknek Csöndör Józsefet választották a tagok. Mesztegnyő környékén 12 település vesz részt a munkában, a többség a harmadik, a Somogysámson környékén működő tanácsnak is tagja. Ez utóbbiba amúgy 26 polgármester kérte a felvételét. Ennek elnöke Somogyi Magyar József. Az alakuló ülés után elmondta: legalább negyedévente tanácskoznak majd és az első témák között a polgármesterek ajánlása alapján megtárgyalják az új temetőrendeletet, beszélnek a polgármesterek feladatairól és hatásköréről, s a köztisztviselők, valamint a közalkalmazottak munkáját, jogállását szabályozó törvény változásairól. A' frissen választott elnök szerint a fórum tagjai azt várják, hogy szaporodnak a különféle célok elérése érdekében az alkalmi társulások, amelyek a mindennapok túlélésében segítenek. Az orvospártiak tüntetést, a falu vezetői kompromisszumot ígérnek Fájsz kiáll az orvosért Kuzmics Tiborné: Szívbeteg a gyerekem; helyben lakó orvos kell fotó: lang Füller Sándor már az elején megmondta: egy szónak is száz a vége. A falugyűlés végére kiderült, hogy igaza van. Fajszon valóban mindennek száz vége van. A falu sorsáért aggódó helybeliek mindössze abban értettek egyet szombaton este, hogy orvosnak továbbra is lennie kell a faluban. SOMOGYFAJSZ A képviselő-testület azért hívta a lakosságot fórumra, hogy megvitassák azt a döntéssorozatot, amely megmentheti a csődtől a falut. Beszámolójuk tanúsága szerint havonta pontosan egymillió forinttal lett rövidebb a falu takarója. Hogy megszüntessék a hiányt, a képviselők már lemondtak a tiszteletdíjukról, csökkentették a szociális kiadásokat, a polgármester pedig ezután tiszteletdíjasként látja el a feladatát. Eddig rendben is volna. A legnagyobb megtakarítást azonban úgy kívánja elérni a testület, hogy megszünteti a helyben működő háziorvosi szolgálatot és helyette — azt állítják, hogy kétszázezer forinttal olcsóbban — a szomszéd falu orvosát bízná meg a gyógyítással. Ez ellen tiltakozik a falu. Eddig a 248 fajszi lakos írta alá azt a petíciót, amit Bori János fogalmazott meg a jelenlegi ellátásért és dr. Vida Zsuzsanna védelmében. Az orvos mellett kardoskodók közül Boskovics Mihály szerint tüzetesen meg kell vizsgálni újra a döntést és „meg kell tartani a régi rendet”. Bori János szerint máshol kell spórolni, és „be kell vezetni a faluban is a piacgazdaságot”. Bőhm József szerint „a fecsérlést kell megszüntetni, nem az orvosi szolgálatot”... Egy szónak is száz a vége, az utolsó szót Buzsáki Zoltán mondta ki, miszerint: „Nekünk az a dolgunk, hogy eldöntsük: helyben lakó orvosra szükségünk van, benneteket meg azért választottunk meg, hogy ezt megoldjátok.” A falu elöljáróiban az akarat még megvolna. Zsámbok István polgármester mellett Sáli István és felesége — mindketten a képviselő-testület tagjai — együtt védték a mundér becsületét. Azzal érveltek, hogy ha az orvos marad, akkor a szociális ellátást kell tovább csökkenteni. „Nem lesz iskola tej meg napközis ellátás, és a jövedelempótlóhoz részletes környezettanulmányt fogunk készíteni” — vázolta a lehetőségeket a képviselőasszony. Aztán az is kiderült nem kéne ezt az orvoskérdést olyan komolyan venni, mert az egyelőre még csak terv, amit befolyásolnak az elhangzottak. Ahogy Zsámbok István fogalmazott: „nem mondom, hogy nem fogjuk figyelembe venni a döntéskor az elhangzott véleményeket; nagyon is fogjuk, csak eddig nem tudtunk róla.” Dr. Vida Zsuzsanna háziorvos szerint a tervek vagy döntés (?) hátterében nem a takarékosság, hanem az áll, hogy a falu rá akarja tenni a kezét az eddig „jól tejelő” Őszi Fény Otthon Alapítványra. Zsámbok István erről azt mondja: a falu nehéz helyzetben van, és nem foglalkoztathat olyan személyt, aki 17 millió forinttal tartozik Somogyfajsznak az általa vezetett alapítvány révén. (A szombati számvetés szerint a falu adóssága 12 millió forint.) Dr. Vida Zsuzsanna ellenben azt állítja: az alapítvány több pénzt adott át a településnek, mint amennyiben megállapodtak, 35 millió helyett 48 milliót. Igaz, csak 15 millió forintról kapott számlát. A doktornő híveinek amúgy fontos érve az, hogy az ő segítségével menekült meg a falu a csődtől. A mostani 12 millió forint hiány ugyanis két éve még több mint 40 millió volt. Éppen ezért, hogy nyomatékot szerezzenek a szavuknak, tüntetést szerveznek Somogyfaj- szon. Ilyen még nem volt. Megbízás új igazgatónak Nemesdéd A nemesdédi testület döntése szerint Nagyné Visnyei Mária megbízással látja el az általános iskola igazgatói teendőit. A korábbi igazgató lemondott tisztségéről. Ra- danics László polgármester elmondta: az intézmény korábbi vezetőjének a megbízatása öt esztendőre szólt, és a lemondását egészségügyi okokkal indokolta. Nagyné Visnyei Mária eddig az oktatási intézmény igazgatóhelyettese volt, s nyugodt körülményeket akar teremteni az iskolában. A korábbi vezetőnek az óvoda dolgozói ellen hozott fegyelmi döntéseit a megbízott igazgató visszavonta. Vargáné Unger Lilla az óvoda vezetője elmondta: korábban indított munkaügyi pere polgári peres úton folytatódott. A bíróság úgy találta, hogy nem követett el becsületsértést. HÍREK Diákok vendégségben Mesztegnyőre Tar-Vabri- gából, a horvát testvértelepüléséről érkeztek vendégek a helyi általános iskolába. 24 diák, négy nevelő és önkormányzati vezetők látogattak a somogyi faluba. A két település között négy éve tart a barátság, az iskolák felváltva viszonozzák az egyhetes látogatásokat. A gyerekek két napig a faluval ismerkedtek, a hét többi részét pedig Fonyódligeten töltik. Keresztek felújítása A somogyvári egyházközség úgy határozott: felújíttatja a falu két kőkeresztjét és a templom előtt álló barokk szobrokat. A munka 370 ezer forintba kerül. A helyreállítást egy budapesti cégre bízták, s ez még a nyáron befejezik a szobrok felújítását. A virágos Tapsonyért Hét lelkes asszony csaknem 3000 tő egynyári virágot ültetett el Tapsony központjában és középületei előtt. A virágosítás költségeit részben az önkormányzat vállalta, részben pedig a falu lakói nevelték és palántázták a virágokat. Háromszáz továbbtanul Csaknem háromezer nebuló kezdte meg a vakációt Marcali környékén tizenkét általános iskolában. Közülük több mint 300 az ősszel majd középfokú oktatási intézményben kezdi meg az új tanévet. A ballagok körében ezúttal is a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolák voltak a legnépszerűbbek, sokan választottak szakiskolát. Csak 21 végzős döntött úgy az összes iskolában, hogy a nyolcadikat befejezve nem tanul tovább. Oldalszerkesztő: Fábos Erika Főfoglalkozású méhész, apósától tanulta az alapokat Jól fizetett az akác Hakii Zoltán kétszáznegyven családdal foglalkozik fotó: kovács tibor Támogatott pályázatok A Híd a Boronkán Egyesület az idén is több közös és sikeres pályázatot készített. Boronka régió Össze akarja kötni a megye három erdei kisvasútját az egyesület, a Sefag és a Somogy Természetvédelmi Szervezet. A pályázatot már elfogadta a szaktárca. A fejlesztéstől a 9 kilométeres szakasz iránti érdeklődés növekedését is várják. Az első körben sikerrel járt a természetvédelmi szervezet Saphard pályázata, ezt a Boronka kisrégió vidékfejlesztési programjának a kidolgozására adták be. Hakli Zoltán 240 családról gondoskodik. Nem kell megijedni, méhből van eny- nyi, s ez 27 — a méhekéhez hasonlóan — szorgalmas év termése. A méhészet ilyen méretekben már főfoglalkozás; Hakli Zoltán szerint a legegészségesebb. NlKLA A hobbi mára mesterség lett Hakli Zoltánnál. Úgy kezdődött, hogy az apósa méhekkel foglakozott, és sokszor volt szó ezekről a hasznos rovarokról. Eleinte a lelkes vő csak imponálni akart apósának, hogy megtanulta, amit tudni kell, s ez olyannyira jól sikerült, hogy ma már a tapasztaltabb méhésznek van kevesebb méhe. 240 méhcsaládnál egész évben tart a szezon. A mézelési időszak a repcével kezdődik s ősszel az aranyvesszővel ér véget. Hakli Zoltán elégedett az eddigi terméssel. Az akácból családonként 30-32 kilogrammot gyűjtöttek a méhei, s ez megfelel az országos átlagnak.- Elégedett vagyok a mennyiséggel, és azt hallani, hogy az ára is jó lesz a méznek az idén — mondta Hakli Zoltán. — Rengeteget kell dolgozni ezért, és az itthoni értékesítés nem egyszerű. A magyar méz nagy része külföldön kel el. A németek, az olaszok és a franciák fogyasztanak belőle a legtöbbet. Idehaza kevés fogy, pedig egészséges természetes édesítőszer és energiaforrás. Ezt az emberiség ősidőktől fogva tudja, csak mi valahogy elfelejtettük. — Szereti a mézet? — Nagyon. Nálunk a családban mindenki szereti. Csak úgy magában is, de rendszerint ezt tesszük teába, a mézes krémest pedig — ahogy jó méhészhez illik — megunni sem tudnám. — Népszerű a környéken a méhészet? — Niklán öten foglalkozunk vele komolyabban. Régebben ugyan több embernek is volt, de kevesebb családja. Most a középkorosztályúak szakmája ez, de szerencsére azért fiatal méhész is egyre több van a környéken.
