Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

SOMOGYI HÍRLAP Kaposvár 1999. június 21., hétfő Honpártolók egyesülete Töröcskén a Honpártolók Egyesülete fogja össze mindazokat, akik úgy ér­zik, tenniük kell a telepü­lésért. Amíg nem létezett a töröcs- kei részönkormányzat, a helyiek érdekvédelmét a Töröcskei Honpártolók Egyesülete látta el. A ré­szönkormányzat megalaku­lása után sem szűnt meg lé­tezni az egyesület, az öt he­lyi képviselőből három „honpártoló”. A félszáz la­kosú településről 53 tagjuk van, de érzik: az egész falu mögöttük áll.- Politikamentesen, a kö­zösség érdekében dolgo­zunk - mondta Varga Fe­renc elnök. - Nálunk senki­nek sincs tiszteletdíja, és nincs kiadásunk sem, ami felemésztené a befolyt pén­zeket. Az elmúlt években a gáz bevezetéskor, vagy a te­lefon bekötésekor már be­bizonyítottuk, hogy műkö­désünk sikeres. De vállaltuk a közterületek rendben tar­tását, rendszeres kaszálását, emellett a csapadékvíz-el­vezetésnél az árkokból ki­emelt földet elszállíttattuk, elrendeztük, oszlopokat ál­lítottunk, az egész falu tár­sadalmi munkában elkészí­tett egy focipályát. Már nő rajta a fű, azt mi sem tudjuk siettetni... De már várjuk az első mérkőzést. Már csak egy rúgófalat kell felhúzni. Szervezzük a következő fa­lunapot is - ezek adták, ad­ják idén a főbb munkákat. (Szélesi) Csodák az asztalosműhelyből A műhelyt fenyőillat lengi be, a csi­szoló sikít, fapor száll a levegőben. A töröcskei Glück Lóránt, asztalos, ács és tetőfedőmester itt tölt el napi 14 órát. Ez az élete.- Kiskölyök korom óta szenvedélyem volt a barkácsolás, a nagyszüleim, akik felne­veltek, féltettek is az éles szerszámoktól. A későbbi mesterem, Fehér János mellett forgolódtam, aki megnézte, mit csinálok, és azt mondta: „gyerek, tebelőled még ács is lehet”. így lett, és nem bánom. Az éle­tem kétharmad részét a műhelyben töl­töm, néha 16-18 órát dolgozom. Soha nem a pénz érdekelt: ugyanúgy örülök egy szép ajtónak, mint egy jól sikerült háztetőnek. Tavaly egy házikót hoztunk össze Fonyódon, amire büszke vagyok. A kisasszondi és a szőlőskislató temp­lom famunkái is Glück Lóránt keze mun­káját dicsérik. S nagyrészt neki köszön­hető az is, hogy Töröcskén a közelmúlt­ban felszentelhették a településrész új templomát. A töröcskei templom csodála­tos berendezésén egész télen dolgozott, és sem a munkájáért, sem az anyagért nem kért pénzt.- A szentélyben álló főoltárt, a szószé­ket, a ministráns és a papi széket közösen csináltuk a fiammal, Krisztiánnal. Kérdez­ték, hogy ki tervezte őket. A tervek itt szü­lettek - kopogtatja meg homlokát. - A csa­ládunk hívő katolikus, ezért ajánlottam fel, hogy ingyen elkészítem, no meg a mesterem iránti tiszteletből, aki a miséző­asztalt csinálta még hajdanán. Ennyit meg kell tennie az embernek a környezetéért. Vasárnaponként elmegyek a templomba, aztán felveszem az overallt és folytatom a munkát. Valamikor 1986-ban voltam utol­jára szabadságon, akkor is csak néhány napot. Érzem, hogy most kellene egy kis pihenés - nem a munka fáraszt, hanem a vállalkozással együtt járó gondok. Az vi­szont nagyon jó érzés, hogy egy-két ma­radandó dolgot alkottam, hogy hagyok magam után valamit. (Szélesi) Glück Lóránt fotó: török anett A köz háza Talán soha nem volt még ilyen közel a megvalósí­táshoz a töröcskei közös­ségi ház. A tervek és az épí­tési engedély már 1996. óta megvannak - bár a korsze­rűségi felülvizsgálat most van folyamatban -, s re­mény van arra is, hogy pénzt is sikerül szerezni a megvalósításhoz. A saját erő mellett a forrást a So­mogy Megyei Területfej­lesztési Tanács 1999. már­cius 6-án kiírt pályázatán a céljellegű decentralizált támogatás elnyerésével szeretnék biztosítani. Az 52,5 millió forintos beru­házáshoz igényelhető tá­mogatás összege 36 millió 750 ezer forint. A saját erő pedig 15 millió 750 ezer fo­rint lenne, ezt - a kaposvári közgyűlés legutóbbi ülésén hozott döntés szerint - a város biztosítja. A képvise­lők azt is jóváhagyták, hogy a maximális támoga­tási igény megjelölésével nyújtsa be a város a pályá­zatot augusztus 31-ig. Fűszer-suli Fűszernövények biotermesz­tését tervezik a Kaposi Mór Megyei Kórház töröcskei cél­gazdaságában. Ha a pályáza­tot elfogadják, a módszert ta­nítani is szeretnék. Az elkép­zelések szerint műtrágyák felhasználása nélkül és a permetezés elkerülésével termesztenének és szárítaná­nak fűszernövényeket, zöld­ségeket. Bauer József, a cél­gazdaság vezetője azt is el­mondta: emellett, ha nem is az idei év szeptemberétől, de a jövő évtől kezdve mindezeket oktatni is szeretnék. Ezekhez a feladatokhoz pénzügyi lehe­tőséget keresnek, pályázatot nyújtanak be. A pályázat elfo­gadása esetén lépéseket kell tenni a képzés elfogadására: szeretnék, ha az iskola szere­pelne az országos képzési jegyzékben, és így az állam ál­tal elismert szakmunkásokta­tás körébe is bekerülne. HÍREK Szúnyogirtás Ma késő dél­után - kedvezőtlen idő ese­tén holnap - szúnyogirtás lesz Kaposváron. A permete­zés légi úton történik, Aqua Reslin Super szerrel. A mun­kát naplemente előtt mintegy másfél órával kezdik. Moziműsorok SZIVÁRVÁNY: 6, 8 órakor: BR1LLIÁNS CSAPDA (szink.am.) Ébredő városszéli birodalom A sok eső ellenére bő termést adnak a cseresznyefák fotó: lang Róbert Töröcske az ellentmondá­sok birodalma. A megye- székhely része, s mégis ön­álló falucska. Mérhetetlenül gazdag, ugyanakkor kol­dusszegény. Ébredni sze­retne, s közben szeretné to­vább álmodni álmait... A világtól elzárt zsáktelepü­lés, erdőkkel övezve, a nyu­galom és csend birodalma. Gazdag természeti kincsek­ben, és nagyon szegény forin­tokban.- Nagyon sok szép ter­vünk, álmunk van, de mindez hiába, ha a legalapvetőbb inf­rastrukturális feltételek hiá­nyoznak - mondta Laki-Lu­kács Lajosné, a városrész képviselője - Az első lépés a csapadékvíz-elvezetés meg­oldása lenne. Egy-egy na­gyobb eső után katasztrofális a helyzet itt a völgyben. Pá­lyázatot nyújtottunk be a te­rületfejlesztési tanácshoz, egy 15 millió forintos beru­házásra, reméljük, hogy megkapjuk a pénzt. Egy éven belül mindenképpen meg kell valósítani ezt, mindegy, hogy milyen forrásból. Létkérdés. Ha megépülnek az árkok, csapadékvíz-elvezetők, akkor rendbe kellene tenni az uta­kat, s aztán megépülhet a kö­zösség háza is, programokat lehet szervezni. Ötszáz em­ber érdeke, hogy megpezs­düljön itt az élet, de úgy, hogy megóvjuk a nyugodt, békés környezetet is. A képviselő szerint Tö­röcske egy kicsit a város „mostohagyereke”. Ahhoz vi­szont, hogy életben maradja­nak, támogatásra volna szük­ség. Most azon dolgoznak, hogy a településrész csatla­kozhasson a Zselici Tájvé­delmi Körzethez - ez óriási előrelépés lenne, hisz pénz- szerzési források, pályázati lehetőségek nyílnának meg Töröcske előtt. (Jakab) A tervező megvalósult álmai Borbás Gábor a megye- székhely egyik legdivato­sabb tervezője. Az ő nevé­hez fűződik egyebek közt a társadalombiztosítási székház, vagy a városháza új épületrészének megter­vezése is. Mostanában Tö­röcske Jövőbeli arculatá­nak kialakítása körül jár­nak gondolatai. A tervező teljesen véletlenül járt három éve először a tö­röcskei városrészben. Már akkor eldöntötte, hogy a vá­ros zajától kissé távolabb eső városrészben akar élni. — Feltűnt, hogy még nincs elrontva a 60-as évek építé­szeti szörnyszülöttjeivel ez a vidék, ezért láttam fantáziát benne. Első lépésként vettem egy telket, nekiláttam a ter­vek elkészítésének. Heteken belül költözhetünk az új ott­Borbás Gábor honunkba feleségemmel és a négyéves kisfiámmal. Borbás Gábor úgy vallja, hogy a kreatív alkotáshoz és az aktív pihenéshez minden lehetőséget megad a még szinte érintetlen környezet, amely ráadásul a várostól sincs elérhetetlen távolság­ban. — Az elmúlt években sok­szor kijártam Töröcskére csak azért, hogy kigondol­jam: miként lehetne a termé­szetes környezet szépségé­hez leginkább alkalmazkodó épületekkel kialakítani a központi teret. Bár az ötletek megvalósítása leginkább a pénzen múlik, azért az az al­kotó szellemű baráti társaság, ami az évek során összefor­rott a városrész szépítése ér­dekében, garancia vállalko­zásunk sikerére. S hogy a tervező álmai nem megvalósíthatatlanok, bizo­nyítják a már általa tervezett vegyesbolt, és a lakóhelynek kertvárosi jelleget kölcsönző családi házak. Takács Zoltán Töröcskei viharok Töröcskét a békés kör­nyezet, a csend, a tiszta levegő miatt kedvelik az ott élők. Nemrégiben azonban a békét hábo­rúskodás váltotta fel, s már abban sem olyan biztosak az ottaniak, hogy valóban olyan tiszta-e az a levegő... Néhány száz méterre a la­kóházaktól működik az az égető, amelyben a kórházi veszélyes hulladékokat, szervmaradványokat sem­misítik meg. A lakók attól tartanak: a kibocsátott égés­termék egészségkárosító, sőt rákkeltő. A megyei kór­ház tíz éve kapott engedélyt az égető üzemeltetésére. 1997-ben 10 évre bérüze­meltetésre a Pécsi Környe­zetvédelmi Kft-vel kötöttek szerződést. A következő évben az engedélyt a Dél­dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség nem hosszabbította meg, a ko­rábban is tapasztalt hiá­nyosságokra, a berendezés műszaki állapotára és az égetővel kapcsolatos bi­zonytalanságokra hivat­kozva a működést felfüg­gesztette. A döntést az ez év tavaszán hozott határozatá­ban is megerősítette. A tava­lyi mérések eredményei nem túl szívderítőek: a por, a sósav és a dioxin - ez köz­tudottan rákkeltő - eseté­ben a határértékeket jelen­tősen meghaladták. Hiába alakították át, korszerűsítet­ték a rendszert, az ered­mény ugyanaz volt. Ráadá­sul mivel a korábbi enge­dély alapján nemcsak a me­gyei kórházból, hanem más intézményekből sőt más megyékből ideszállított ve­szélyes hulladékot is el­égetnek, ennek mennyisége is meghaladta a megenge­dett mértéket. A töröcskei égető sorsával a legutóbbi közgyűlés is fog­lalkozott - nem először és várhatóan nem is utoljára. Hogy a mérési eredmények mit mutatnak, mi is az igaz­ság, talán sohasem derül ki. Az azonban bizonyos, hogy az ott élők bizalma megren­dült. Félnek, és tiltakoznak az égető ellen. A csata vélhe­tően nagyon hosszú lesz... A legutóbbi közgyűlésen min­den esetre a képviselők meg­szavazták a határozati javas­latot, melyben az áll: kérik a környezetvédelmi felügyelő­séget, hogy a veszélyeshul­ladék-égető további műkö­dését tiltsa be, valamint a megyei közgyűléshez is az­zal a kéréssel fordul a város, hogy tulajdonosként szün­tesse meg a létesítményt. (Jakab) A zenész vállalkozó Bekker Elek fotó: török Bekkor Elek kiválóan sza­xofonozik. A zenészkedés vitte el Töröcskére is, ahol foglalkozásra és otthonra lelt. A vendéglő után most egy vegyesboltot vezet, a városrész egyik legismer­tebb vállalkozójaként. A történet öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor az össze­szokott zenészcsapat Tö­röcskén lépett fel.- Kinéztem magamnak a helyet ahol játszottunk, és az első adandó alkalommal ki is béreltem — mondja a vállal­kozó. — Persze a vendéglő vezetése mellett sem feled­keztem meg a vendégkör ze­nés szórakoztatásáról. Egy darabig ingáztam Kaposvár és Töröcske között, aztán el­döntöttem: kiköltözöm a fe­leségemmel és a fiammal. A döntés után egy ideig a vendéglővel szemben lévő házat bérelte a család, aztán sikerült önálló otthont terem­teniük. — Tavaly felépítettük a sa­ját üzletünket is, amiben felül vegyesbolt kapott helyet, az alagsorban italboltot nyitunk. Jól megszokott törzsközön­ségünk van, ami főként a he­lyiekből áll, de arra számítok, hogy idővel bővülhet vendé­geink köre. A zenész vállalkozó bízik benne, hogy a táj szépségeit felismerve egyre többen ke­resik fel Töröcskét, és ezzel mind a helyi vállalkozások, mind az ide látogatók jól fog­nak járni. Takács Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom