Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1999. március 23., kedd Félreérthető volt a minisztérium egyik levele Tévedésből elbocsátva Szüneteltetik az elbocsá­tásokat azokban a kórhá­zakban, amelyekben a költségvetési intézmé­nyekre vonatkozó lét­számleépítést tévedésből megkezdték - hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfői egészség- ügyi fórumán, amelyre az egészségügyi tárca, az érdekvédelmi szerveze­tek, köztük a betegek képviselői is meghívást kaptak. Dr. Kupcsulik Péter, a MOK elnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy tömeges elbocsátásokkal kívánják or­vosolni az egészségügyi in­tézményekben kialakult pénzügyi válságot. Bírálta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szigorító intézkedé­seit is, amelyek gyakran a gyógyító munka fedezetét vonják el az intézményektől. Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára a téves elbo­csátásokkal kapcsolatban el­ismerte, hogy a minisztérium egyik levele valóban félreért­hető volt, mert március 17-ig nem létszámleépítést, hanem kizárólag felmérést kértek az intézményektől a megszün­tethető státusok ügyében. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy az egészségügy finanszírozási problémái kö­zepette a létszámleépítés több intézményben elkerül­hetetlen lesz, de körültekin­tően kell megvalósítani. Bertái Olga, az Egészség­ügyben Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezetének képviseletében rámutatott: az intézményi átvilágításokból kiderült, hogy a csődhelyze­tek kialakulásáért 60 száza­lékban az Országos Egész­ségpénztárt, harminc száza­lékban a tulajdonos önkor­mányzatokat, tíz százalékban az intézményi vezetést ter­heli a felelősség. A betegszer­vezetek képviselői döbbenten szembesültek az intézményi válsághelyzetekkel. Felvetet­ték ugyanakkor, hogy őket pillanatnyilag elsősorban a betegjogi képviselők mun­kába állásával és a krónikus betegek otthoni ápolásával kapcsolatos gondok foglal­koztatják. N. Zs. Készül a katasztrófatörvény A NATO-tagsággal Magyarország felértékelődött A NATO-csatlakozásunk óta először összeült Or­szággyűlést Orbán Viktor miniszterelnök tájékoz­tatta a történelmi ese­ményről, felvázolta az ide­vezető utat és elemezte a csatlakozásunkból követ­kező teendőinket. Kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és szabadság- harc hősei elévülhetetlen érdemeket szereztek az or­szágnak, s ez most nagyon sokat nyomott a latban. Hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország érezhetően fel­értékelődött, mert kiszámít­ható és biztonságos lett. A kormányfő végül leszögezte, hogy a kabinet támogatja a NATO további bővítését. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője arra muta­tott rá, hogy a gazdasági sta­bilitás kialakítása, a haderő- reform és a szomszédokkal való megbékélés is elenged­hetetlen feltétele volt a csat­lakozásnak, mindez pedig a Horn-kormány idején való­sult meg. Az egyéb napirend előtti felszólalások során több képviselő a belvízzel és az árvízzel foglalkozott. Egy­részt hangsúlyozták, hogy az önkormányzatok forrásai kimerültek, másrészt az ak­tuális kárelhárítási munkála­tok utáni időszakra hosszú távú rendezési javaslatokat tettek. Katona Kálmán víz­ügyi miniszter ismertette a károk gyors felmérésének a hétvégi kormányülésen meghatározott rendjét. Csak az ár levonulása után tudnak érdemben nyilatkozni arról, hogy kinek, milyen anyagi segítség juthat. Megkezdődött az úgyne­vezett katasztrófatörvény tárgyalása is. Pintér Sándor belügyminiszter elmondta: eddig nem rendelkeztünk olyan magas szintű jogsza­bállyal, amely egységesen szabályozta volna a termé­szeti és ipari katasztrófa- helyzetek kialakulásakor a védekezés rendjét. S. Á. Bolyai János nyomdokain A tudományos kutatásban kimagasló teljesítményt elért száz­nyolcvanegy - 40 évesnél fiatalabb - tudós vehetett át első alkalommal a Bolyai János kuta­tási ösztöndíjat odaítélő oklevelet az Akadémia dísztermében. fotó: feb/kallus György Ismét összeültek az Ellenzéki Kerekasztal alapítói A rendszerváltás pofon nélkül zajlott le Áprilisban sztrájkolnak HÍREK Nincs veszély A Magyar Honvédség jelenleg a béke­időben megszokott tevé­kenységét látja el, de a Hon­véd Vezérkar figyelemmel kí­séri a NATO által Jugoszlávia ellen kilátásba helyezett légi­csapással kapcsolatos ese­ményeket - közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője. ítélet Nyírfa-ügyben Bűn- cselekmény, illetve bizonyí­tottság hiányában mentette fel első fokon Földi László ezredest, az Információs Hi­vatal volt műveleti igazgató­ját és két társát a Fővárosi Bí­róság katonai tanácsa. Az íté­let nem jogerős. A bíróság indoklása szerint egyoldalú és nemzetbiztonsági szem­pontból „felmérhetetlenül káros” az a szemlélet, amely a politikusokkal kapcsolatos adatokat kirekesztené a szol­gálatok munkájából. ÁSZ-Javaslat A Magyar De­mokrata Fórum költségvetési támogatásának 13,7 millió forintos csökkentését java­solja a pénzügyminiszternek az Állami Számvevőszék el­nöke - derül ki az ÁSZ-nak az MDF 1996-1997. évi gaz­dálkodásáról szóló jelentésé­ből. E szerint a párt a vizsgált két évben több mint 13,7 mil­lió forinthoz jutott tiltott gazdálkodás révén. Követel a közszféra Petí­ciót nyújtott át Szabó Endre, a SzEF elnöke hétfőn Gyi- móthy Gézának, az Ország- gyűlés alelnökének. A SZEF követeli: március 1-jétől 16 százalékkal emeljék a köz­szféra béreit, vizsgálják felül létszámcsökkentésre vonat­kozó rendelkezést. Kihagyott lehetőségek Az előző kormány ideje alatt a PHARE-segélyprogramok ko­ordinálása nem volt megfe­lelő, a felhasználás jelentő­sen elmaradt a lehetőségek­től - jelentette ki Boros Imre hétfőn. A PHARE-pénzek fel- használását felügyelő minisz­ter hozzátette: a jelenlegi ka­binetnek most kell „realizál­nia az 1995-ös pénzek hatvan százalékát”. Csökkenő népesség Az év első hónapjában csökkent a házasságkötések és a szüle­tések száma, a halálozásoké pedig jelentősen nőtt 1998 januárjához képest - derül ki a KSH hétfői tájékoztatójá­ból. Az alacsony élveszüle- tési és a nagyon magas halá­lozási arány következtében januárban tovább fogyott ha­zánk népessége. Tegnap hosszú idő után először nyílt lehetőség arra, hogy a rendszervál­tás folyamatát elindító szervezet, az Ellenzéki Ke­rékasztal (EKA) alapítói ismét találkozzanak. „Az, hogy az egykori, első összejövetel résztvevői vala­mennyien elfogadták meghí­vásomat, bizonyítja, hogy a politikai élet mai alakítóiban is megvan az összefogás iránti igény” - nyilatkozta la­punknak Kónya Imre, a Füg­getlen Jogász Fórum egykori képviselője. A visszaigazolások rácáfol­tak a kételkedőkre, akik sze­rint a mai politikai légkörben nem számíthat sikerre a tíz évvel ezelőtt összeült Ellen­zéki Kerekasztal alapítóinak újbóli összehívása. Kónya Imre, az EKA „ötletgazdája”, a későbbi belügyminiszter elmondta: az EKA esetleges újjáélesztését semmi sem in­dokolná, hiszen a megvaló­sult demokráciában nincs szükség ilyen szervezetre. 1989. március 22-én a Füg­getlen Jogász Fórum mellett nyolc szervezettől összesen 14-en ültek tárgyalóasztal mellé az ELTE épületében. Az akkori ellenzéki szerveze­tek - saját érdekeiket háttérbe szorítva - képesek voltak a nagy cél érdekében össze­fogni, és konszenzusra jutni. A nyolcvanas évek végi összefogás Kónya Imre sze­rint máig ható tanulsággal szolgál a politika résztvevői számára. Az üzenet lényege, hogy az ellentétes politikai erők közötti megegyezés ke­resésére most is szükség van. A politika akkori alakítóinak felelős fellépése következté­ben a rendszerváltozás egyet­len pofon nélkül ment végbe - hangsúlyozta a politikus, aki végezetül emlékeztetett 1989 márciusára, amikor mindössze egy hét elég volt az akkori ellenzék összefogá­sának megszervezésére.H. M. Eredménytelenül végző­dött a belügyminiszter és a tárcánál működő szak- szervezetek közötti hétfői bértárgyalás, ezért ápri­lisban sztrájkokra lehet számítani a minisztérium különböző szervezeteinél- mondotta a tárgyaláso­kat követően Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A szakszervezeti vezető je­lezte: az érdekképviselet ápri­lis 8-ai országos értekezletén döntenek a sztrájkról. A húszezer belügyi köztisztvi­Sok hűhó ­A Nemzeti Színház építését felügyelő kormánybiztos felajánlotta, hogy a mű­szaki koncepcionális tervet- annak elkészülte után - bemutatja a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöksége által kijelölt építészeknek és következő intézkedését a kamarával egyeztetve hozza meg - tartalmazza az Új Nemzeti Kht közleménye. Callmeyer Ferenc, a MÉK el­nöke, és Schwajda György kormánybiztos vasárnap megállapodásra jutott abban a jogértelmezési vitában, amely az új Nemzeti Színház tervdokumentációjának el­készítésével kapcsolatban alakult ki a kamara és a Tovább folyik a közép-ti­szai védvonalakon az ide­iglenes védművek, nyúlgá- tak megerősítése. A kö­vetkező napokban a szól miatt erős hullámverésre kell felkészülnie a szak­embereknek. A Tisza árhulláma Szolnok fe­lett, Tiszabő térségében tető­zött tegnap, mintegy 56 cen­timéterrel meghaladva az ed­dig mért legmagasabb víz­szintet. A felső szakaszán már visszatért medrébe a fo­lyó - tájékoztatta lapunkat Korompai András, az Orszá­gos Vízügyi Igazgatóság ille­tékese. Az elmúlt napon 1611 ki­lométernyi folyószakaszon kellett árvízvédelmi készült­séget tartani, ebből 562 kilo­méteren még mindig rendkí­vüli készültség van érvény­ben. A belvízzel elöntött terü­letek nagysága egy nap alatt selő és közalkalmazott közül mintegy 5 ezret érinthet a sztrájk. A tárca 180 milliárd forintos költségvetéséből 1,5 milliárdra volna szükség az érintettek bérének 13,6 szá­zalékos emeléséhez. Pintér Sándor belügymi­niszter viszont a szakszerve­zeteket hibáztatta, mivel a többi érdekképviseletnél ra­dikálisabban tevékenyked­nek. Lajtár József helyettes belügyi államtitkár elmondta: a tárca vezetése felkészült a sztrájkra, mert nem tudja elő­teremteni a béremeléshez szükséges összeget. semmiért kormánybiztos között. A MÉK elnöke elismerte, hogy az új Nemzeti Színház építé­sét felügyelő kormánybiztos eddig hozott intézkedései során nem történt törvény- sértés. A kormánybiztos pedig a magyar építészeknek azt a jogos igényét ismerte el, hogy a terveztetés a fennálló törvények betartásával tör­ténjék, és garanciát vállal arra: a jövőben is csak tör­vényesen jár el. Callmeyer és Schwajda egyaránt úgy vélik, hogy az utóbbi hetekben kialakult helyzet kifejezetten ártott mind a magyar építészet, mind a Nemzeti Színház ügyének. 12 ezer hektárral csökkent, így jelenleg 187 ezer hektár szántót és vetésterületet borít a víz. Hétfőig 146 millió forint érkezett a Magyar Vöröske­reszt számlájára, az árvízká­rosultak megsegítésére - tud­tuk meg dr. Kató Ernőtől, a szervezet főtitkárhelyettesé­től. Ebből az összegből eddig 70 milliót használtak fel. Fo­lyamatosan szállítanak élel­miszereket a veszélyeztetett területekre és úgynevezett katasztrófacsomagok összeál­lítását is tervezik, több mint 20 millió forint értékben. A pénzadományon kívül eddig csaknem kétezer tonna, majd félmilliárd forintot érő se­gélyszállítmány is érkezett, amelyet folyamatosan juttat­nak el az érintettekhez. A fő­titkárhelyettes szerint a to­vábbiakban leginkább élelmi­szerre és háztartási fertőtlení­tőszerekre lesz szükség. FEB Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Hazavittük az AIDS-es fiút • Tartósított mézeshetek • Az apáca meg a mesterember • Szerelmeskedjen, ne számoljon Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! A Vöröskereszt élelmiszert és tisztítószereket vár Visszavonulóban a belvíz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom