Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-20 / 66. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. március 20., szombat Megyei körkép 3 M 7: szeptemberi felújítás 100 milliárdot is elkölthetnének a Balatonra Testre szabott védelem Biztonságtechnikai kiállítás nyílt a rendőr-főkapitányságon Fő a biztonság. Csak a legkorszerűbb rendszerek védenek FOTÓ: LANG RÓBERT Szeptember 1-én kezdődik az M 7-es autópálya felújí­tása. Tihany Fontosnak tartja az Orda- csehi-Pálköve közötti máso­dik balatoni kompjárat bein­dítását Szabadi Béla. A Föld- művelési és Vidékfejlesztési minisztérium politikai állam­titkára leszögezte: a tó vízmi­nőségének védelme a mező- gazdaság érdekeinél is előbbre való. Beszélt arról is: a jövő héten megalkotja a par­lament az átmeneti törvényt annak érdekében, hogy a Ba­latoni régióban folyamatosan legyenek építési korlátok. Rajcsányi Péter siófoki or­szággyűlési képviselő (Fi­desz), a parlament környe­zetvédelmi bizottságának el­nöke tegnap a Balaton-partra hívta össze soros ülésüket, a régióra irányítva a döntésho­zók figyelmét. Dr. Balsay Ist­vántól, a miniszterelnöki hi­vatal megtudtuk: a központi A harmadik évezred Kert- magyarországának esé­lyeit latolgatták tegnapi tanácskozásukon a Százak Tanácsának tagjai. Nép­rajztudós, közgazdász- és orvosprofesszor, reformá­tus püspök és biogazdál­kodó is elmondta vélemé­nyét. Kaposvár A két éve életre hívott testület tagjai 150 civil szervezet sza­vazata alapján választódtak ki. Nemcsak hivatásukat, de világnézetüket tekintve is he­terogén testületet alkotnak, amely a hazánkat érintő lét­kérdésekben többször nyil­vánított már véleményt. Ál­lásfoglalásukat a társadalom, s a mindenkori magyar kor­mány asztalára is leteszik. A kaposvári születésű Szíjártó István megbízott elnök meg­nyitójában elmondta, hite szerint a Százak Tanácsának fórumai intellektuális, becsü­letes körben történnek. A há­zigazda polgármester szere­pében Szita Károly köszön­tötte az előadókat, s annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a jövő nem a magá­nyos hősöké, hanem a józan polgároké és szövetségeké lesz. Dr. Gyenesei István me­gyei közgyűlési elnök üdvö­zölte, hogy vidéki tanácsko­zásainak somogyi helyszínt költségvetésből 100 millió fo­rint jut a Balaton kutatására. Dr. Manninger Jenő, a Köz­lekedési, Vízügyi és Hírköz­lési Minisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta: bár most a vasút fejlesztése ke­rült előtérbe, nem odázható tovább a közúthálózat prob­lémája. — Szeptember 1-én kezdő­dik az M 7-es autópálya fel­újítása, amely tíz kilométeres szakaszokat lezárva történik — mondta. — 2001-ig készül el az út Zamárdiig. Azt köve­tően indulhat az építkezés az új nyomvonalon. Eltökéltek vagyunk: ha a balatonföldvári önkormányzattal nem tu­dunk megegyezni, akkor Ba- latonszentgyörgynél vagy Ordacsehinél kezdődik meg a munka. — Ha hirtelen összeszámo­lom, el lehetne költeni a Bala­toni gondok megoldására 100 milliárd forintot. Ezt előte­remthető összegnek tartom — mondta Baráth Etele, a bi­zottság alelnöke. Czene Attila választott a testület. Ősszel Balatonbogláron a vidékiség- ről cseréltek eszmét, a hozzá­szólások kötetben olvasha­tók. A tegnapi kaposvári vé­lemények az Örökség - Ka­posi Kiskönyvtár sorozat hu­szadik kötetében jelennek majd meg. Andrásfalvy Bertalan nép­rajztudós a Kertmagyaror- szág feltételeiről és akadá­lyairól szólva mondta: sze­rinte az elmúlt évek dilettáns nyilatkozatai gátolják a csa­ládi gazdaságok eszméjének elterjedését. Szót emelt a zsebszerződések ellen, s „Mohácsnál” is súlyosabb bűnnek nevezte, hogy a pa­raszti osztály szétverésének történetét nem dolgozta föl a tudomány, s nem tanítják azt. Cseke György építész szerint elveszni látszik a kertma­gyarországi eszme, mert szélmalomharc vár arra, aki gazdálkodásba fog. Erdős László honvédezredes lesúj - tónak nevezte a fiatalság lelki és testi állapotát, hiszen a sorkötelesek 30 százaléka nem alkalmas a katonaságra. Hegedűs Lóránt püspök az ökológiai lelkiismeret feléb­resztéséről, Fekete Gyula - a Tanács megálmodója — föld szeretetéről beszélt. Az előadók között Horn Pé­ter akadémikus, Papp Árpád író, Gimesi Mihály főorvos is felszólalt. B. T. Bár a rend őrei szolgálnak és védenek, nem célrave­zető tétlenül csak rájuk várni. A tegnap nyílt Biz­tonság '99 szakkiállításon a legkorszerűbb videoka­merás rendszerektől az egyszerű hevederzárig, a legbiztonságosabb szé­fektől a lakatokig mindent megtalálhattak azok, akik igazán biztonságban sze­retnék tudni értékeiket. Kaposvár A Somogy Biztonságáért program keretén belül meg­rendezett kiállításon több mint tíz biztonságtechnikai cég kínálta termékeit, ame­lyek nemcsak nagyobb cégek, vállalkozások, hanem ma­gánszemélyek érdeklődésére A rendszerváltás óta eltelt évtized csupán az alko­tóknak volt hosszú idő, a magántőkére támaszkodó mecenatúra kialakulásá­hoz kevésnek bizonyult - mondták a tegnap dél­utáni művészeti találko­zón. Kaposvár A Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében rendezték meg a képzőművészet mai problé­máit feszegető fórumot a me­gyei művelődési központban. Az előadók — Wehner Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség is számot tarthatnak. A teg­napi megnyitón dr. Dégi Endre ezredes, megbízott megyei főkapitány arról szólt: a rendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy a költségvetési kereteken belül a legjobb színvonalon szolgálja a biz­tonságot. Azokat a kezdemé­nyezéseket is támogatni sze­retnék, amelyek abban segí­tik az állampolgárokat, hogy meg tudják védeni magukat, értékeiket. Dr. Spiegl József, a megyei közgyűlés alelnöke szerint elszomorító, hogy a harmadik évezred küszöbén ekkora figyelmet kell fordí­tani a biztonságra, a közrend védelmére, hogy ennyire ve­szélyeztetettek vagyunk. Ezt a folyamatot meg kell állítani, de legalábbis lelassítani, s ez nemcsak rendőrségi ügy: Minisztériumának főosztály- vezetője, és Buták András, a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Társaságok Szövetségé­nek elnöke — körvonalazták a képzőművészet mindennapi gondjait. A mecenatúra hiá­nyossága mellett rámutattak, hogy nincsen a kortárs művé­szeteket pártoló polgári réteg, hiányzik a közös képviselet, és nincs megfelelő dokumen­táció. Magyarországon pezsgő a kulturális élet, ugyanakkor megoldatlan a fi­nanszírozása: például a képző-, az ipar- és fotóművé­szet támogatására nincs ál­lami alapítvány. A Nemzeti mindenkinek tenni kell va­lamit azért, hogy nagyobb biztonságban, komfortosab­ban érezhessük magunkat. A kétnapos kiállítás ideje alatt szakmai előadásokon vehetnek részt az érdeklő­dők. A rendezvény alkalmá­ból kezdte meg működését az áldozatvédelmi és vagyonvé­delmi tanácsadó iroda is, első lépéseként az országban el­sőként útjára indított áldo­zatvédelmi programnak. Mint Molnár Zsolt őrnagy el­mondta: az áldozatok több­sége még a jogaival sincs tisz­tában, nem tudja, hova for­dulhatna anyagi, orvosi, pszichológiai tanácsért. Ezt szeretné pótolni a megyei, később minden rendőr-kapi­tányságon kialakított infor­mációsiroda. (Jakab) Kulturális Alapot viszont a rendszer legfontosabb ele­mének tartotta Wehner Ti­bor. Megoldatlan a műkeres­kedelem szabályozása, ezért még mindig a nyolcvanas év­tized bürokratikus útvesztői­ben tévelyeg. Dr. Géger Melinda, a Rippl- Rónai Múzeum művészettör­ténésze megyei viszonyokra vetítette ki az országos elem­zést. Somogybán 24 festő, 5 szobrász, 5 grafikus, 6 textil­tervező dolgozik. Csak ketten élnek meg az alkotásból. A fórum végén felszólaltak a megyei művészeti telepek képviselői is. (Szélesi) Hírek Gyűjtenek a méhészek A somogyi méhészek is gyűjte­nek pénzadományt a belvíz és az árvíz károsultjainak megsegítésére. Kaposváron tartott országos értekezletü­kön ma arra szólítják fel tag­jaikat, hogy lehetőség szerint segítsék a rászorulókat, s ezt a kezdeményezést más szakmák képviselői is támo­gassák. Millenniumi pályázat Az épített örökség védelmével, kastélyprogrammal, régészeti műemlékek feltárásával, tör­téneti kertek, parkok, teme­tők megóvásával és épületku­tatási kiviteli tervekkel is le­het indulni a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázato­kon. A kiírás anyaga a me­gyei területfejlesztési főosz­tályon megtalálható a főépí­tészi irodában. Mamapótlók képzése Bé­biszitter tanfolyamot indít Somogybán a Vöröskereszt megyei szervezete hét városi irodájuk működési területén. A 27 órás felkészítésen a gyermekek gondozása és ápolása mellett ismeretet ad­nak a betegségekről és az el­sősegélynyújtásról. A Vörös­keresztes bizonyítvány láttán a külföldiek is nagyobb biza­lommal alkalmazzák a ma­gyar gyermekfelügyelőket. Fúvószenekari találkozó kezdődött pénteken Barcson; a város két nagymultú fúvós­zenekara, valamint a sziget­vári és balatonföldvári fúvó­sok adnak közös koncertet ma délután a művelődési központban. A találkozónak 15 éves hagyománya van, de az idei ünnepibb a többinél: 25 éves a barcsi fúvószene­kar. Ebből az alkalomból ju­bileumi kiadvány készül és egy kazettát is megjelentet­nek FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Százak: kertelés nélkül Művészetek pénztelenül Tavaszváró törökkoppányban Slágerrádiót hallgatnak a tyúkok Álmos, csendes délelőtt Törökkoppányban. Az ut­cákon szinte csak a szél jár, embert alig látni. A hűvös időben talán háza­ikba húzódtak, vagy a föl­deken dolgoznak. Ifj. Varga György polgármes­ter szerint érdemes lenne felmérni a gáz bevezetésé­nek igényét, de félő, hogy a magas költségek miatt meg­hiúsulna a beruházás. Az önkormányzat amúgy is pénzügyi gondokkal küzd, hiszen az iskola tornatermé­nek parkettája elrohadt, a bútorok és a padok cserére szorulnak. Ezt a több mint kétmillió forintos beruházást az önkormányzat saját erő­ből nem képes kifizetni. A Táncsics utcában az út alatti régi pincék rendszeresen be­szakadnak. A feltöltésükre hat és fél millió forintra pá­lyáznak, de a saját erőt, a több mint másfél millió fo­rintot is valószínűleg nehéz lesz előteremteni. Berta Rudolfné tegnap ép­pen a ház körül tartott tava­szi nagytakarítást. A tél nyomait tüntette el, a kertet rendezgette. Ha szép virág­ágyást akar, akkor szükség van a rendszeres kapálásra, gereblyézésre. Nála kora ta­vasztól késő őszig mindig nyílik valamilyen virág. Ber- tánénak ez a hobbija. Rose-marie Laudan és férje Barátosi Ferenc öt éve él Törökkoppányban. Bár kö­zös gyermekük nincs, közös unokájuk azonban igen, ugyanis az első házasságaik­ból származó gyermekeik összeházasodtak. Barátosi Ferenc tegnap hajnalban négykor kelt, megetette az ál­latokat, majd aludt még egyet. Ő bioparasztnak ne­vezi saját magát, mert sem­milyen vegyszert vagy gyom­irtót nem használ, csak a ka­pát. A rókák ellen a Sláger rádió bömböl az udvaron, ám ha a tyúkokat be kell zárni, akkor kikapcsolja a rádiót. Hegedűs Rudolf tűz­oltó-készülék ellenőr is teg­nap járt Törökkoppányban. Az iskola tűzcsapját jött el­lenőrizni és a nyomótömítést cserélni, mert csak így mű­ködik biztonságosan a csap. Az ifjúsági ház tatarozásán is dolgozott Simon Imre és Szi­láid Ferenc a termelőszövet­kezet kőművesei. A tatarozás lassan halad, hiszen ha a tsz- ben valamilyen fontosabb munka akad, annak elsőbb­sége van. Ez a beruházás kö­zel kétmillió forint. Ezt a pénzt pályázaton nyerte az önkormányzat. Úgy tervezik, hogy a nyár derekára ké­szülnek el. Bálint Jánosné nyugdíjas a boltban járt egy kis tepertőért. Hazafele me­net a tyúkoknak is szedett egy kis zöldet, mert szerinte ettől több tojást tojnak. Fias Lászlóék portáján nagy a várakozás: Jolly-nak az ötéves sötét pej kancának már két hete ellenie kellett volna. Éjjel-nappal figyelik, mikor jön már a világra Játék a kiscsikó. Gyuricza József több mint tíz éve él Török­koppányban. Hajdan faki­termelő vállalkozóként járt erre, megtetszett neki ez a vidéken, és a család úgy dön­tött felcserélik Pécset Kop- pányra. Négy hónapja bus­zsofőrként dolgozik. Kora délután az önkormányzat is bezárt. A jegyzőasszony ha­zautazott a családjához, Zá­kányba. Hétfőig senki nem gondol arra, hogy hogyan fogják elosztani a 300 ezer forint letelepedési segélyt: kamatmentes hitelként, vagy vissza nem térítendő támo­gatásként. Majd hétfőtől, amikor elkezdődik egy újabb munkahét. Törökkoppányban csend van. Itt még rendőr sincs ál­landóan. Ha bármi adódna Tabról vagy Siófokról kérnek segítséget. Szerencsére erre csak nagyon ritkán kerül sor. Szarka Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom