Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-20 / 66. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. március 20., szombat Háromhavonta szülni sem lehet Dr. Torgyán József: A jót szétverni nem akarjuk Dr. Torgyán József fotó: lang Róbert Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter tegnap Somogy­bán járt. Kaposváron ta­lálkozott dr. Gyenesei Ist­vánnal a megyei közgyűlés elnökével és Szita Károly kaposvári polgármester­rel. Járt a Pannon Agrártu­dományi Egyetem kapos­vári Állattenyésztési Ka­rán és Hetesen, ahol este fórumot tartott. Mindenek előtt azonban megnyug­tatta a kaposvári körzeti földhivatal dolgozóit. A megyeházán tartott sajtó- tájékoztatón pedig vála­szolt az újságírók - közöt­tük munkatársaink - alábbi kérdéseire. Kaposvár- A kaposvári körzeti földhi­vatalban járt találkozásunk előtt: ott, ahonnan nemrég nyílt levelet küldtek Önnek, s abban felhívták a figyelmét a tarthatatlan határidőkre és állapotokra. Jutottak-e meg­egyezésre az itt dolgozókkal ezen a találkozón?- Nagyon megdöbbentem a levél tartalmán, amit a fővá­rosi kerületek földhivatalá­nak munkatársai is megírtak nekem. Csütörtökön este pe­dig megkaptam a sztrájkbi­zottság felhívását. Azért döb­bentett meg a levél, mert az abban leírt tények szöges el­lentétben állnak az általam kiadott utasításokkal. Én ugyanis abban állapodtam meg az érintettekkel, hogy az ügyirathátralékot, amely leg­alább 5-6 évnyi elmaradást takar, 1999. december 31-ig lehet felszámolni. Nem tu­dom, milyen indíttatásból, - talán, hogy még inkább ked­vemben járjon - dr. Tamás Károly közigazgatási állam­titkár éppen Somogy nagy fia, olyan intézkedést adott ki - velem nem is beszélte meg -, hogy május 31-ig dolgozzák fel az ügyirat-hátralékot. Ez olyan intézkedés, mintha én felhívtam volna a földhivatal nő tagjait, hogy ezentúl há­romhavonta szüljenek gyere­ket. Mi pontosan kiszámol­tuk, mennyi idő kell ehhez, és egy kis ráhagyással kijött a december 31-i időpont. Ezt nem lehet május 31-re módo­sítani: kialakult mechaniz­must hirtelen nem lehet megváltoztatni, mert akkor a végeredmény káosz lesz. Te­tézte a közigazgatási állam­titkár a hibáját azzal, hogy a fővárosi kerületek földhivata­lához személyesen nem ment el tárgyalni, hanem valakit elküldött maga helyett. Ott csaknem négyszázan várták érdeklődéssel. Ez nem eljá­rás, emiatt figyelmeztettem is az államtitkárt. A sztrájkbi­zottsággal pedig megállapod­tam, hogy hétfőn, mielőtt külföldre utazom, leülök ve­lük és rendezzük az ügyet, visszaállítom a december 31-i határidőt. A többletmunkát természe­tesen honorálni kell, ha bér­keret nincs, lehet premizálni. Kaposváron megértéssel fo­gadták amit mondtam. Egyébként kezdeményezni fogom Pokorni Zoltán mi­niszter úrral való egyezteté­sen, hogy kapjon a földhiva­tali bejegyzéssel foglalkozó csoport főiskolai képzésre le­hetőséget, és főiskolai vég­zettségű besorolást.- Egy ilyen képzés a kapos­vári tanítóképző főiskolán majdnem elindult néhány éve, ott éppen a bíróságok és a földhivatalok is az ügyvédség részére képeztek volna szak­embereket. Akkor ez a kezde­ményezés elbukott. Támo­gatna ön egy ilyen képzést?- Természetesen, hiszen nagyon fontos terület ez, enélkül nincs Európai Unió, nincs Európa, nincs jogbiz­tonság. Nálam nem bukik el egy ilyen javaslat, erről bizto­síthatom.- Van-e végleges állás­pontja a kisgazdapártnak az egyetemi integrációval kap­csolatban?- Attól függ, hogy az egye­temi integrációt illetően sike- rül-e mindazokat az elvárása­inkat megállapodásban rögzí­teni, amelyek közül kiemel­ném, hogy a vidéki szellemi központok kiépítésére több pénz jusson az eddiginél, va­lamint hogy a tangazdaságok kerüljenek FVM-hatáskörbe. A kitűnő egyetemeink tan­gazdaságait lezüllesztették, szétlopták. Ma ott tartunk, hogy egy állatorvos vagy egy állattenyésztői képesítéssel rendelkező ember úgy megy el dolgozni, hogy addig leg­feljebb videokazettán látott sertést vagy szarvasmarhát. Állásfoglalásunkat, legutóbb államtitkári szinten Tamás Károly és Pálinkás József egyeztette, állítólag nagyon közel vannak a megállapodás megkötéséhez.- A szövetkezeti vezetők at­tól tartanak, hogy az új tör­vénytervezet hatására vissza­fordíthatatlanul megindul a szövetkezetek széthullása. Meg tudja őket nyugtatni?- A jót szétverni nem akar­juk, de azt látni kell, hogy a régi típusú szövetkezeteknek ma már csak egy része te­kinthető jól megszervezett- nek. Jelentős részük olyan helyzetet teremtett, hogy a kívülálló tulajdonosok jog- biztonsága megszűnt, elgaz- dálkodják a vagyonukat anél­kül, hogy beleszólhatnának. Miután mi nem akarjuk egy kalap alá venni a rosszul mű­ködő szövetkezeteket a jól működőkkel, leülünk a szö­vetkezetek különböző irány­zatainak a vezetőivel, mielőtt végleges változatot fogad­nánk el. Szeretném ha megál­lapodásra jutnánk abban, mi­ként lehet a régi típusú de jól működő szövetkezeteket megmenteni, miként lehet a kívülálló tulajdonosok jogait biztosítani. Ezzel egy időben pedig az új típusú szövetke­zeteket nagy tempóban sze­retnénk felépíteni, hiszen megfelelő szövetkezeti háttér nélkül igazán nem lehet beil­leszkedni az európai gazda­ság rendszerébe. Ott már a szövetkezések szövetkezésé­nél tartanak.- Megfogalmazná röviden, hogy mit ért áj típusú szövet­kezeten?- Először is az önkéntessé­get. Másodszor azt, hogy nem a termelésre kell szövetkezni, hanem minden másra, főként az értékesítésre és a piacra ju­tásra. A polgári törvénykönyv szabályaira, a magántulajdon szentségére alapozva kíván­juk ezt a kérdést rendezni úgy, hogy ne kárt okozzunk vele, hanem, hasznot hozzon az országnak.- A sertéságazat komoly válságban van. Mit tesz a túl­élés érdekében a tárca?- Egész Európában vál­ságba került a sertéságazat. Az uniós tagállamok lénye­gében úgy segítettek önma- gukon, hogy EU-ban 68 ECU- ért eladható sertések orosz piacra történő exportját 70 ECU támogatásban részesítet­ték. Ezzel a magyarok piacra jutási lehetőségeit is szűkítet­ték, és rendkívül nehéz hely­zetbe hozták a magyar ser­téságazatot. Mi meghoztuk azokat az intézkedéseket, amelyek 200 forint körüli át­lagár mellett kötelezték az érintetteket, hogy vegyék át a sertéseket. Sajnos egy mi­nisztériumon belüli hiba mi­att a novemberi rendeletet csak februárban tudtam alá­írni. Azóta aki a mi rendelke­zésünket nem tartja be, kizár­juk minden állami támogatási lehetőségből. Ugyanakkor utasítást adtam, hogy meg kell hosszabbítani ezt az akciót, és elrendeltem 20 ezer sertés fel­vásárlását, mégpedig körülbe­lül kétszázhatvan forint körüli áron. Be kell látni, interven­ciós felvásárlás nélkül az ága­zat nem tud működni, de azt is hozzá kell tennem: ideje lenne már a termelőknek is alkalmazkodni a valós piaci körülményekhez. Kercza Imre - Varga Ottó „ A Pioneer hibridek évek óta magas terméssel hálálják meg a bizalmat. ” Tíz éve foglalkozom mezőgazdasággal, azóta dolgozom a Pioneer kitűnő minőségű vetőmagjaival. Nagy területen termelünk kukoricát és napraforgót, és a Pioneer fajtái kiváló termékeknek bizonyultak. A fajtatulajdonos képviselőivel kialakított személyes kapcsolatunknak köszönhetően évről-évre a legújabb ter­mékekkel folytathatunk nagyüzemi keretek között zajló fajtakísérleteket. Az így nyert tapasztalataink szintén a Pioneer fajtáinak kimagasló teljesítményét igazolták. Nem túlságosan jó adottságú földterületünk 90-95%-án használjuk a Pioneer hibrideket; és a termelési mutatók alapján állíthatom, hogy a cég termékei között mindenki megtalálhatja a talajminőséghez és az éghaj­lati viszonyokhoz leginkább illő fajtát. A Pioneer vetőmagok használatával pedig nemcsak a ter­melékenységben, de egyéb költségformáló tényezők esetében is látványos javulást érhetünk el. Szűcs Imre Belvárdgyula, Belvárdgyulai Mgtsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom