Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. január 27., szerda Újabb bombák Amerikai harci repülőgépek öt célpontot is támadtak ked­den Eszak-Irakban. Az inci­densek Moszul térségében történtek. A dél-iraki Bászrá- ban és a környező falvakban 11 ember halt meg és 59 sze­mély megsebesült az egy nappal korábbi támadásban. Hétfőn az ENSZ iraki fegy­verzet-ellenőrző bizottsága (UNSCOM) jelentést terjesz­tett a Biztonsági Tanács elé Bagdad tömegpusztító fegy­vereiről és saját munkájáról. A dokumentum szerint van Irakban egy szűk körű bizott­ság, amelynek kifejezetten a tömegpusztító fegyverek rej­tegetése a feladata. Oroszor­szág megakadályozta a But- ler-jelentés nyilvánosságra hozatalát, de hírügynökségek így is hozzájutottak. Sebesültek a bászral kórházban. Szaddám Húszéin bosszút esküdött FOTÓ: FEB/REUTERS Szigorúan őrzött szalagok Richard Nixon örökösei pereskednek az állammal Richard Nixon, a lemon­dásra kényszerült ameri­kai elnök 81 éves korában, 1994-ben hunyt el, de sa­játos szellemi örökségéért ma is pereskednek az utó­dok. Kártérítést igényel­nek az államtól - kerek 213 millió dollárt -, amiért nem értékesíthették az 1969 és 1974 között hiva­talban volt elnök magnó­szalagon rögzített beszél­getéseit. A szalagokat annak idején le­foglalták, hiszen éppen a se­gítségükkel tudták bizonyítani Richard Nixon sorozatos tör­vénysértéseit, amelyekért az­után lemondásra kényszerült. Emlékezetes: választási kampányuk során a republi­kánusok lehallgatták az ellen­lábas demokraták főhadiszál­lását a Watergate-épületben. (A botrány innen kapta a Wa- tergate-ügy elnevezést) Az amerikai elnök beszélge­téseiről készült felvételek azonban - amelyekről kide­rült, hogy Nixon tudott a le­hallgatásról, bár azt tagadta - mindenképpen érdekesek, még akkor is, ha kedveződen képet festenek róla. Kiderült, hogy Nixon csak politikai meggondolásokból állított fekete bőrű vagy mexi­kói származású polgárokat vezető pozíciókba. Az volt a meggyőződése, hogy a színe­sek tehetségtelenek, a mexikó­iak pedig becstelenek, akár­csak az olasz származású amerikaiak. Igen rossz véle­ménye volt az elnöknek a nők­ről is, akiket idegesítőnek ta­lált, s azt vallotta: nem érde­mes nőkkel együtt dolgozni. Ami kormányának tagjait il­leti, azok Nixon szerint gyáva alakok voltak. A hadsereg tá­bornokait magánbeszélgetése­iben gátlástalan kurafikként jellemezte, akik mással sem törődnek, mint hogy új tiszti­A lemondott elnök kaszinókat és csicskásokat szerezhessenek maguknak. A pillanatnyilag szigorúan őrzött magnószalagokért fo­lyik a pereskedés az örökösök és az állam között. FEB A romok közt életben maradtak szerencsésnek mondhatják magukat FOTÓ: FEB/REUTERS Földrengés Kolumbiában Kolumbia nyugati részén több mint 1000 ember lelte halálát hétfőn a Richter-skála szerint 6-os erősségű földren­gésben. A dél-amerikai ország kávétermelő vidékének szí­vében fekvő város, Armenia 60 százaléka megsemmisült. A mentőalakulatok olyan le­terheltek, hogy sok holttest még az utcán hever. Egyelőre 25 összeomlott épület romja­ihoz nem tudtak hozzáférni, ahol feltehetően mintegy 100 tetem fekszik. Egy tízemele­tes ház a becslések szerint 60 embert temetett maga alá. A természeti csapás a sze­génynegyedekben végezte a legnagyobb pusztítást, ott csak pár ház maradt állva. Az Európa Tanács közgyűlése Áder János a térségek együttműködéséről Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésén - amely a skót lord Russell- Johnstont választotta meg új elnökévé - felszólalt Áder János, a magyar Or­szággyűlés elnöke. Stras- bourgban tartózkodik Mar- tonyl János külügyminisz­ter, az Európa Tanács mi­niszteri bizottságának so­ros elnöke is. Strasbourg Németül elmondott beszéde elején Áder János kiemelte, hogy 1999 különösen fontos az Európa Tanács történeté­ben, tekintettel egyrészt a nemzetközi szervezet létreho­zásának 50. évfordulójára, másrészt arra, hogy ez a 20. század utolsó éve. Szólt két magyar évfordulóról is: a ma­gyar állam megalapításának ezredik évfordulójáról, és ar­ról, hogy hazánk épp tíz évvel ezelőtt kapta meg az ET külön­leges meghívott státusát. Az Országgyűlés elnöke a továb­biakban vázolta azt az utat, amelyet Magyarország tett meg az elmúlt tíz évben, rá­mutatva, hogy a vasfüggöny lebontása nemcsak a Varsói Szerződésből és a KGST-ből való kilépést, valamint az egy- pártrendszer elutasítását jelen­tette, hanem visszatérést is ér­tékeinkhez és demokratikus hagyományainkhoz. Öröm­mel szólt arról, hogy a közgyű­lés emberi jogi bizottsága pél­daértékűnek ítélte a magyar kisebbségjogi törvényt. Az európai térségek együttműködéséről szólva megemlítette azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket hazánk tett és tesz egyebek között a visegrádi négyek, a Közép-eu­rópai Kezdeményezés és a CEFTA fellendítéséért. Mint mondta, megnyugvással tölt el bennünket, hogy hazánk rövi­desen a NATO tagja lesz és remélhetőleg az európai uniós tagság sem várat már sokáig magára. Amerika kész csapatokat küldeni Koszovoba A tömeggyilkosok réme Az Egyesült Államok már nem zárja ki annak lehető­ségét, hogy nemzetközi békefenntartó erők kere­tében szárazföldi csapato­kat küldjön a dél-szerbiai Koszovó tartományba. KOSZOVÓ James Foley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn jelentette ki: „Ameny- nyiben a nemzetközi közös­ség szükségesnek tartja, hogy valamiféle nemzetközi erő nyújtson segítséget a megálla­podás alapján létrejött politi­kai rendezés megvalósításá­hoz, akkor Washington meg fogja vizsgálni, hogy az Egye­sült Államok milyen szerepet játszhat egy ilyen forgató- könyvben, ha egyáltalán be- töltlíet valamilyen szerepet.” Az albán külügyminiszter baklövésként értékelné, ha a NATO csapatokat telepítene országa északi vidékére. Pas- kal Milo ezt kedden jelentette ki, miután tárgyalt a koszovói albánok képviselőivel. Milo szerint a nemzetközi közös­ségnek el kellene fogadni azt a tiranai álláspontot, hogy elő­ször Koszovóba vezényelje­nek nemzetközi katonai erőt. Belgrád támogatja Louise Arboumak, a hágai Nemzet­közi Törvényszék főügyészé­nek vízumkérelmét és belg­rádi látogatását is lehetővé te­szi, de a koszovói vizsgálódást továbbra sem engedélyezi számára - közölte Zoran Kne- zevics jugoszláv igazságügy­miniszter. * Az utóbbi két évben egy filig­rán, 150 centiméter magas nő a hágai Nemzetközi Bíróság főügyésze. Az 51 éves, há­romgyermekes asszony nem titkolja: megpróbálta a bíróság elé citálni még Szlobodan Mi­losevics jugoszláv elnököt is. Louise Arbour azt mondja, ez a kötelessége, akkor is, ha tudja, hogy „ez nem Nürn­berg, és az igazságszolgáltatás lehetőségei nagyon is korláto­zottak, hiszen a bűnösök ma­gas rangú pártfogóinak keze ma is messzire elér”. Ennek el­lenére teszi a dolgát, és nem egy tömeggyilkos ellen mon­dott hatásos vádbeszédet. Arbour Kanada francia nyelvű tartományában, Qué- becben született katolikus csa­ládban, apácák nevelték. On­tario tartományban járt egye­temre, hogy francia anyanyel­vén kívül az angolt is tökélete­sítse. Jogászként emberjogi ügyekkel is foglalkozott. így figyeltek fel rá a fővárosban, Ottawában és odakerült a leg­felsőbb bíróságra. Onnan már egyenes út vezetett Hágába. Amikor a tömeggyilkosok réme nincs talárban, szívesen síel; sőt, még pókerezik is. Ha acal Akkor SOMOGYI ACÉL CENTRUM Somogyi Acél Centrum! Akció Január 25-től február 6-lg 15x15x1.5 zártszelvény 625,­Ft/6 fm 20x20x2 zártszelvény 975,­Ft/6 fm 30x30x2 zártszelvény 1 553,­Ft/6 fm 50x50x2 zártszelvény 2 400,­Ft/6 fm 60x30x3 zártszelvény 3 450,­Ft/6 fm 80x40x4 zártszelvény 5 625,­Ft/6 fm 90x50x3 zártszelvény 4 969,­Ft/6 fm 20x3 laposacél 469,­Ft/6 fm 20x5 laposacél 602,­Ft/6 fm 30x3 laposacél 627,­Ft/6 fm 40x6 laposacél 1 440,­Ft/6 fm Az árak az étát tartalmazzák. 7400 Kaposvár, Cseri u. 2. Tel.: 82/422-507, 427-632. NYITVA: hétfőtől-csütörtökig 7.30-15.30-ig, pénteken 7.30-13.30-ig, szombaton zárva. Az Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága (8654 Ságvár, Fő út 2.) a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést 1999. február 10-ére 9.30 órára a Ságvári Művelődési Házba, Fő út 16/a. összehívja. Napirend: 1. Beszámoló a szövetkezet gazdálkodásáról. 2. Az igazgatóság indítványa a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására. Döntés a létrejövő gazdasági társaság cégformájáról. 3. Döntés a vagyonnevesítés - vagyonváltozás folytán szükséges - szabályainak módosításáról. Alapszabály módosítás. 4. Döntés az átalakulási vagyonmérleg tervezett elkészítéséhez szükséges > vagyonleltár fordulónapjáról. 5. Az átalakulás feladataira könyvvizsgáló megválasztása. A közgyűlésre az igazgatóság a tagokat és kívülálló üzletrész-tulajdonosokat ezúton meghívja. (99281) HÍREK Mikulás Dzurlnda derűlátó Megvan a lehetőség a kétol­dalú magyar-szlovák kapcso­latok nyugodt fejlődésére, de ehhez időre és jóindulatra van szükség - mondta rádió­interjújában a hétfői ma- gyar-osztrák-szlovák hármas miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban Mikulás Dzur- inda. Telefonbeszélgetés A Kreml-kórházban gyomorfe­kélyét tizedik napja kezeltető Borisz Jelcin orosz elnök kedden telefonon folytatott megbeszélést a Moszkvában tárgyaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Az orosz fővárosban bejelen­tették: február végén újabb amerikai küldöttséget fogad­nak, és folytatják a tárgyalá­sokat a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról. Az államtitkár felelőssége Teodor Zaharia tábornok, a román belügyminisztérium második számú embere, a rendfenntartó erők irányítá­sáért felelős államtitkár le­mondott tisztségéről. A ro­mán sajtó egy része őt hibáz­tatta, hogy a rendfenntartó erők nem tudták megállítani a Zsil-völgyi bányászok Bu­karestbe tartó menetét. Atomerőmű-megegyezés A német kormány és az or­szág atomerőműveit üzemel­tető cégek kedden megegyez­tek, hogy nem szabnak szo­ros határidőt az erőművek kiégett fűtőelemei újrafeldol­gozásának befejezésére. Az egyezség szerint félretették a kisebbik koalíciós partner, a környezetvédők követelését, hogy az újrafeldolgozást 1999 végén szüntessék be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom