Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 27., szerda Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Szellemkép Levelet kaptak az önkormányzatok: ugyan, informálnák már a Hírközlési Felügyeletet a területükön működő kis­közösségi központi antennarendszerekről! Hasonlókról, mint amilyeneket elővettek Kaposváron, s tízezrekre bün­tettek az elégtelen szerzői jogdíjfizetés miatt. Mármost, ezeknek a rendszereknek halvány lila segéd­fogalmuk sincs, miért is lenne az nekik jó, ha e vészterhes napokban a nyilvánosság elé állnának, nyakukba véve a legális működés költségeit vagy a megszűnés felelősségét. Vissza a hetvenes évekbe, Kab-hegy, antennaerdők, szel­lemképes Ipper Pál. A több száz somogyi hálózatnak a hi­vatalos becslés szerint is legalább a harmada-fele gerilla- antennás. Esetleg bejelentkezett a hírközléshez vagy a szövetséghez vagy az ORTT-hez, de szerzői jogdíjat bizo­nyosan nem fizet. Legtöbbük azonban egyik hatóság, felet­tes szerv látóterében nincs benne. Üzemelnek .120-150 fo­rintos havi díjjal, olcsón, nonprofit módon, ám törvényte­lenül. A baj csak az, hogy többük ha akarna se tudna meg­felelni a jogszabályi feltételeknek, még a jelenlegieknek sem, nemhogy a 2002 után életbe lépőknek. Addigra ugyanis csak a kétirányú információ továbbítására alkal­mas kábelrendszerek működhetnek. A gond csak az, hogy ez bűn sokba kerül. Minél kisebb egy falu, annál időseb­bek lakják, annál több a munkanélküli, annál nehezebb még a 150 forintot is beszedni, nemhogy ezreket kérni a visszirányos rendszer kiépítésére. Érdekes a kérdés: miért jó a falunak, ha a kábelen 2002 után 2. telefonvonal, riasz­tórendszer meg miegyéb üzemelhet. Ez áll ugyanis a fej­lesztési kötelmek hátterében. Üzleti érdek, a jövő egyik nagy biznisze. Amiből nem a falu kaszál. Balassa Tamás Patalom adóssága Nehéz helyzetben van a patalomi önkormányzat: örökölt adóssága az évi költségvetésének csak­nem harmada. Az anyagi helyzetünk ka­tasztrofális, a pályázatokhoz nincs meg a szükséges önerő — mondta Porkoláb Lászlóné polgármester. — Ez a négy év valószínűleg rámegy a tarto­zásaink kiegyenlítésére. Ahol lehet próbálunk takarékos­kodni: kevesebbet használjuk a telefont, az autót, csökkent­jük a sport támogatását. Egy ilyen kis falu képtelen millió­kat áldozni a foci csapatra. Falugondnok viszi hozza a gyerekeket a magyaratádi is­kolába vagy orvoshoz a bete­geket. Szükségünk van a munkájára. Patalom 380 la­kosának közel 40 százaléka nyugdíjas. Szarka Ágnes TESCO SERTÉS COMB 513 Ft/kg SERTÉS LAPOCKA 493 Ft/kg SERTÉS OLDALAS 410 Ft/kg SERTÉS TARJA 459 Ft/kg SERTÉS DAGADÓ 485 Ft/kg 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 5. NYITVA TARTÁS: hétfő-szerda: 8-20 csütörtök-péntek: 8-21 szombat: 7-20 vasárnap: 8-18 A reményt is öntözték Gideon Spieler (balról), a vendéglátóknak mutatja a mikroöntözés eredményeit fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) A házigazda a kaposvári Kör kft volt, amelynek vezetője, Jáger János elmondta: a mik- roöntözéses technológia le­hetővé teszi, hogy a térség termelői a legújabb zöldség- fajtákkal, technológiákkal igen jó minőségű árut, EU- konform termékpályát hoz­zanak létre. Mindezt a legke­vesebb víz- illetve energiafel­használással, ami tulajdon­képpen az izraeli módszer lényege, és amihez a Gideon Spieler által képviselt Dán Sprinklers cég gyártja a spe­ciális szórófejeket. Ezek az Alföldön már beváltak. Hogy ez Somogybán is megvalósít­ható lenne, azt Radák József, a Délviép ügyvezető igazga­tója is kifejtette. Szerinte az említett vezeték alkalmas a feladatra, és a Délviép ezt kész átalakítani. Dr. Szabó József, az MTA talajtani kuta­tóintézetének főmunkatársa szakmailag is alátámasztotta a módszer előnyeit. Ha az FVM, a területfejlesztési ta­nács ezt a programot pályáza­tok alapján még pénzzel is támogatná, akkor rövidesen a Fonyód-Kaposvár vonalon hatalmas zöldségtermelő kis­gazdaságokkal találkozhat­nánk. A szervezők azt remé­lik: az elhangzottak olyan termékeny talajra hullottak, mintha mikroöntözővel lenne locsolva. Varga Ottó Igali ingatlanügy: próbaper Próbaper lesz az igali ügy­ből. A fürdőjének köszön­hetően egyre kapósabb te­lepülésen az elmúlt évek­ben zárkerti ingatlanokat vontak ki a művelésből, és ezek egy részét külföldi­eknek adták el. A megyei főügyészség több ponton törvénysértőnek találta az eljárást. Igal, Kaposvár A megyei főügyészség állás­pontjának kialakítása előtt ál­lásfoglalást kért Legfőbb Ügyészségtől, és úgy találta, hogy törvénysértő volt az igali jegyző eljárása, amikor a kert művelési ágban nyilván­tartott ingatlant átminősítette udvarrá. Ugyanakkor jogsza­bálysértő, hogy engedélyezte a külterületi felépítmény hasznosítását hétvégi ház­ként. Az álláspont szerint a Kaposvári Körzeti Földhivatal is megsértette a jogszabályt, amikor az ingatlanokat ki­vonta a művelésből. Ugyan­csak jogszabálysértőnek te­kintik a megyei közigazgatási hivatal egyik határozatát is. — Szerintünk termőföld ér­tékesítéséhez járult hozzá a hivatal. Ezért ebben az ügy­ben már be is nyújtottuk a keresetet a bírósághoz — mondta Horváthné dr. Már­kus Ildikó ügyész. A zömmel 7-900 négyzet- méteres ingatlanok közül ti­zennégyet vettek meg osztrák és német állampolgárok. Az ügyészség 18 ügyet vizsgált, egyben óvást nyújtott be. Ha a jegyző, majd a közigazga­tási hivatal sem ért ezzel egyet, ismét a bírósághoz fordulnak. A „próbaper” egy­értelművé teszi majd, hogy a másik 17 esetben mi lesz a teendő. — A körzeti földhivatal döntött arról, hogy ezek az ingatlanok udvarként szere­pelhetnek. Ezután már semmi akadálya nem volt a rajtuk lévő felépítmények hétvégi házzá minősítésének — érvelt Fülöp László igali jegyző. — Az eljárásunk nem volt törvénysértő, mivel a tényleges használatot igye­keztünk legalizálni. — Nemcsak a jogszabály, hanem a gyakorlat sem egyér­telmű: például a Zala Megyei Bíróság állásfoglalása szerint zártkertben a 6 ezer négy­zetméternél kisebb ingatlant nem is kell kivonatni a műve­lési ágból — mutatott rá Seré­nyi András, a megyei földhi­vatal vezetője. — Van máshol is hasonló ügyünk: a telkét megosztotta, majd a szőlő nagy részét is kivágta a tulaj­donos, hogy külföldi kezére játssza az ingatlant. Ezt mi csak egy darabig tudjuk meg­akadályozni. Az igazi bajt nem is ezek okozzák, hanem azok a magyar strómanok, akik több száz hektárt vesz­nek meg a külföldieknek. Ezt csak a használati viszonyok nyilvántartásával és az adó- rendőrséggel lehetne meg­akadályozni. Az igali ügy csepp a tengerben. Somogy­bán mégis precedens értékű­nek számít, és a végső szót majd a bíróság mondja ki benne. Katona József Hírek Költözött a barcsi ÁNT5Z Elkészült az ÁNTSZ barcsi intézetének új szárnya, az öt új irodahelyiségbe már be is költözött a szolgálat. Máso­dik ütemben az intézet régi épületének felújításához kezd hozzá a kivitelező. Ez várhatóan március közepére készül el, s ezidő alatt a tisz­tiorvosi szolgálat az új szárnyban működik. Több a középiskolás diák A középfokon tanulók csak­nem állandó aránya, 21-23 százaléka jár gimnáziumba, míg jelentősen, 10 százalék­kal nőtt az elmúlt hat tanév­ben a szakközépiskolai diá­kok aránya Somogybán. Csaknem változatlan a me­gyében az egy pedagógusra jutó tanulók száma, 12-13 fő, amely megegyezik az orszá­gos átlaggal. Két új alapítvány segíti a diákokat a második félévtől a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Református Gimnázi­umban. Egyiket dr. Bene Zol­tán hozta létre apja, dr. Bene Kálmán egykori igazgató em­lékére, a másikat — három­millió forinttal — Kovács An­dor, Csurgó Svájcban élő díszpolgára. Mindkettő a te­hetséges diákok gondtala­nabb tanulását támogatja. Számítógépet vásároltak Harminckétezer forintért vett egy használt számítógépet a kisbaj omi cigányszervezet. Kakas József a tömörülés el­nöke a Nemzeti Kisebbsége­kért Közalapítványtól nyert pályázati pénzen alapfokú számítástechnikai ismerete­ket szerzett, így ezentúl a szervezet dokumentációit a számítógépen készíthetik el, és kapcsolatot is teremthet­nek az internet hálózatával. Azt tervezik, hogy újabb pá­lyázattal egy nyomtatót is vá­sárolnak. Amatőr festő kiállítása K. Vida Zsuzsanna amatőr fes­tőművész alkotásaiból ren­deztek gyűjteményes kiállí­tást a művelődési házban. Az amatőr művész nyugdíjas éveiben festette azt a har­minchét képet, amelyet feb­ruár 14-ig láthat a közönség. A fémajtókat is lopják A Siófoki Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el isme­retlen tettes ellen, aki a mi­nap ellopta a város egyik transzformátor állomása el­osztó szekrényének az alu­mínium ajtajait. Az ügyben nemcsak a lopással okozott kár, hanem a balesetveszély is jelentős. TÉLI NAPOK BALATONSZENTGYÖRGYÖN Óriás nagyüzéiii és a becézett Kiss vendéglő Ezen a héten minden nap az 1720 lakosú Balaton- szentgyörgy életét követ­jük nyomon. A déli Bala- ton-part északi kapujában lévő községnek nincs sa­ját strandja, turizmusa most élénkül, viszont az egyik legiparosabb tóparti település. A másfél milli­árdos forgalmú nagyüzem jól megfér itt a sok kisvál­lalkozás mellett. A Balaton Tégla kft 1200 négyzetméteres irodaháza patyolattiszta. Mintha tegnap adták volna át, pedig van an­nak négy éve. Dohányzó sar­kot kerestem, amíg a bank- szakemberekkel tárgyaló igazgatóra vártam. A titkárnő a földszinti étkezdébe kül­dött, ahol két jókedvű asz- szonyhoz társultam. Arra tippeltem, hogy a főnökök megrögzött nemdohányzók, de jót nevettek, mert az igaz­gató is idejár rágyújtani. Ezért ilyen ápolt a ház! Együtt vi­gyázzák a rendet. Dobolyi László ügyvezető igazgató hozzátette, őt is meglepte, hogy az igényesen berende­zett öltözőkben, zuhanyzók­ban egy karcolást sem találni ennyi év után sem. Hat éve, amikor az augsburgi cég megvette a téglagyárat 50 mil­lió forintot költött a központ­jára, ebből 6 milliót a beren­dezésre. Aki járt már tégla­gyárban, értékeli a különbsé­get. Ez itt nemcsak szép, ha­nem jó munkahely is. A hét minden napján két műszak­ban megy a gyár, amely min­den évben jelentősen növeli az árbevételét. Tavaly másfél milliárdnál tartott, ma a hazai téglapiac 20 százalékát uralja. Kilencven ember dolgozik itt, zömmel szentgyörgyi. Az át­lagkereset bruttó 90 000 fo­rint. Nem véletlenül mondta az ismerőse tegnap a könyve­lői munkára jelentkező fiatal nőnek, hogy drukkol neki, mert jó itt dolgozni. így gon­dolja ezt Dobolyi László is, akiről bizonyára kevesen tud­ják, hogy szentgyörgyi szüle­tésű, igaz messzebbről, a ro­mániai Sepsiszentgyörgyről indult a pályája. Gödöllőn vé­gezte az agráregyetemet, He­idelbergben közgazdász dip­lomát szerzett. Otthona van a bajor Rosenheimben, de feb­ruárban lesz öt éve, hogy Cserszegtomajról jár be min­den reggel fél 7-re. Kiss József született bala­tonszentgyörgyi. Itt a legtöb­ben Piki néven ismerik, de a Vörsön lakó németek is meg­tanulták már a becenevét, mert a Piki ABC-be járnak vá­sárolni, amit összekötnek egy jó ebéddel az étteremben. Többféle verzió él arról, miért lett Piki Kiss Józsefből. Emlé­kezete szerint a Csillagvár ut­cában aszfaltozó munkások nevezték el, akik körül sokat sündörgött a gyerekekkel. Azt pontosan tudja, hogy az üzletközpont elnevezése Nagy Lajos polgármester öt­lete volt. 1995 május 16-án végeztek a családi ház bővíté­sével, a bélyegzőnél tartottak, de mit véssenek rá? Nos, így lett a Piki központ. Kiss Jó­zsef élete ez a vállalkozás, ma is azt mondja, megérte, pedig van benne minden nap 12-14 órai munka. Szereti látni amikor Piki pikáns pecsenyé­jét jóízűen falatozzák a ven­dégek. Van egy vállalkozói társaság, a Balaton Téglához járnak és mindig ezt eszik. Egyszerű étel: szalonnás, zöldpaprikás, vöröshagymás raguval tálalják a sült sertés­tarját. Örül annak is, hogy több lábra állt a falu. A Sport utca megnyitásának idejére, 1990-re teszi, amióta egyre többen ráálltak a turizmusra is. Horváth Béláné adóügyi főelőadó tegnap összeadta, hogy 80 magán és társasvál­lalkozás tavaly összesen 23 318 100 forint adót fizetett be, csaknem felét a Balaton Tégla utalta. A falut viszont sújtja az adóerő képesség számítása, mert eszerint osztja le az állam az önkor­mányzatoknak a szja-t. A bo­nyolult számításokhoz talán a könyvelői oklevél is kevés, de egy a lényeg: Szentgyörgy költségvetésébe az idén is annyit ad az állam mint ta­valy, tehát reálértéken keve­sebb támogatás jut. Nehéz lesz, mondta a polgármester, mert az adókat nem lehet to­vább növelni. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom