Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16 / 13. szám
Két gyerek élete szárad majd a lelkén, ha nem segít rajtunk. - Máté Krisztina, a TV2 Forró nyomon című műsora főszerkesztő-műsorvezetőjének ilyenkor összeszorul a szíve, és megpróbál segíteni a bajba jutottakon. Száz levélből talán 2-3 téma kerül képernyőre, a riporter és csapata viszont valamennyinek utána jár.- A borzalomhoz, amivel nap mint nap szembesülünk, nehéz hozzászokni - állítja - de a Forró nyomon-nak azt az alcímet adtuk, hogy a megoldások magazinja. Hiszem: segíthetünk az embereknek a hetente jelentkező, 48 perces műsorral. A szőke riporternő Siófokról indult. Édesanyja azt olvasta egy szakkönyvben: a gyerek akkor lesz értelmes, ha sokat beszélnek hozzá. A gügyögés helyett inkább a versesköteteket választotta, és lánya óvodás korában már több száz verset tudott. Az óvónők csodagyereknek tartották. A cserfes kislány társai előtt nem rejtette véka alá: már tudja, hogy a gyereket nem a gólya hozza. Azt is, hogy a télapót úgy öltöztetik be, a karácsonyfát pedig a Jézuska helyett a felnőttek díszítik. Iskolába úgy ment, hogy tudott már olvasni és írni is. Aztán utolérte a kora, s már nem csodagyerekként tartották számon. Jóllehet: a suliban minden versmondó versenyt megnyert. Középiskolásként figyeltek fel rá, és tizenhat évesen beledobták a „mélyvízbe”. Az ország első kereskedelmi televíziója, a Sió TV szerkesztői azt gondolták: kell nekik egy talpraesett műsorvezető, s felkérték a nyolc órás élő adás levezetésére Máté Krisztinát. Ez tizenhárom éve történt. Ezzel kezdődött a tévés szerelem. Közben bölcsészesztéta lett és magyar szakos középiskolai tanár. Amíg a pécsi egyetemre járt, végezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola nappali tagozatát is; televíziós műsorvezető-rendezői szakon Horváth Ádám és Vitray Tamás osztályában tanult. Most tanársegéd a főiskolán. • Pécs és Budapest között ingázva csütörtökönként körzeti híradót vezetett Pécsen, aztán átugrott Kaposvárra a Kapos TV esti adásába is. Amikor itt végzett, Szekszárdra szaladt, ahol hajnali kettőig dolgozott a stábbal a tv-stú- dióban.- Ennek a pályának a 95 százalékát a szorgalom és az akarat adja. Néhány évig még én is megpróbálom teljes gőzzel csinálni, bár nem vagyok karrierista. A hét 7 napján dolgozom - a Tényekben is gyakran feltűnök -, s tea a napi 24 órámból hiányzik egy gyerek, azonnal szülök egyet. Egyelőre nem akarok, mert szeretném én fölnevelni, és nem a babysitterre bízni. Milyen álmai hercege? Azt mondja, hogy megtalálta már. Okos, megbízható, és mindegy, hogy piros Porschén érkezik vagy fehér lovon. Csak csókolja homlokon Ámor és ő... Máté Krisztina mozimániás; mindent megnéz a legbárgyúbb akciófilmektől a lila művészfilmekig.- Nem hiszem, hogy sztárriporter lennék, bár egyre többen felismernek az utcán: Figyelj, ott a forrónyomos csaj! A sztárságot egyébként is múló állapotnak tartom. Csak végzem a dolgomat, tanulom a szakmát és ha egyszer lekerülök a képernyőről, szeretném, ha akkor is szükség lenne rám. Lőrincz Sándor Bál van - farsang eleje (Folytatás az első oldalról)- Divatba jött a divat, szép anyagokat lehet kapni, számos igényes viseletét készítünk a bálokra. Mostanában újra divat a hosszú viselet, a színekben az ezüstös csillogás a nyerő. Kedvelt a váll- pántos, egyenes vonalú, oldal vagy hátul hasítékos ruha. Készült aszimetrikus kivágású is. Divatos az ezüstszürkés, fémszállal átszőtt anyag, amiből ruhát, blúzt egyaránt varrnak. A jobb anyagok drágák, van csipke, amelynek 20 ezer forint métere, egy igényesebb chantung 5 ezret kóstál. A viseletkészítő azt tartja, mindenki szeretne 10 évvel fiatalabbnak, esetleg 20 kilóval könnyebbnek látszani. Ezt el is lehet érni.- Tudnunk kell, hogy a hölgyek először is egymásnak öltöznek - vallja Lancsár Etelka -, amiből persze a férfiak profitálnak legtöbbet. Eltekintve, ha ők fizetnek a ruháért... (Balassa) 1999. január 17. Harmadik oldal Ha fizetsz, megvettelek Amikor a rendőrök megkérdezték, hogy kiket zsarolt meg az osztályban, először sorolni kezdte a neveket, aztán csak legyintett, s azt mondta a jegyzőkönyvet vezető rendőrnek: tudja mit, — írja be az egész osztályt. Drámaian növekszik a gyermekkorú bűnelkövetők száma. Nemrég 13 éves sorozatbetörőt fogtak Berzencén, a napokban Barcson akadt horogra kiskamasz tolvajbanda. Most zsarolási ügyben nyomoznak a barcsi rendőrök. A helyszíne iskola, ahol egy diák több ezer forintot zsarolt ki a társaitól. A pedagógus — Az egyik negyedikes gyerek egy tízezer forintost akart felváltani az iskolai büfében — mondja Bencsikné Monostori Márta pedagógus. - Kíváncsi lettem, hogy honnan van ennyi pénze. Kikérdeztem a gyerekeket, és lassan kikerekedett a történet. A fiú, akit mindenki csak Szancsónak hív, már második éve védelmi pénzt szed a többiektől. Egy idő után rászállt az osztály egyetlen jobb módú tagjára, és tőle vette el a tízezrest. Következett a büntetés, a gyerek lelkére beszélés annak rendje módja szerint. Ennek ellenére néhány nap múlva, a múlt hétvégén Szancsó ismét akcióba lépett. Egy darányi utcai fülkéből felhívta osztálytársát: — Kicsinállak, ha nem hozol holnap ötszáz márkát — mondta a telefonba. A kagylót azonban nem a gyerek vette fel, így ismét lebukott. Hétfőn a család feljelentést tett a barcsi rendőrségen. Az áldozat Az áldozat 11 éves. Tőle csikarta ki a legnagyobb összegeket osztálytársa. Azt mondja: eleinte csak néhány forintot kellett hoznia, de az utóbbi időben már ezreket követelt tőle védelmi pénz címszóval. Először kétezer forintot adott, majd jött ez a tízezres ügy. — A pénzt egyszerűen kivettem az anyu táskájából — mondja a fiú, akinek láthatóan fogalma sincs arról, hogy mennyit ér tízezer forint. Állítja: társa többször megverte, megfenyegette. Persze nem csak őt, másokat is rendszeresen terrorizált. — Ha holnap azt kémé, hogy újra hozzál pénzt, mit tennél? A zsaroló A 13 éves Szancsó mosolyogva érkezik. Vidáman villog ki a szeme a fekete haja alól. — Sztárnak érzi magát, amiért foglalkozik vele a rendőrség és az újság — súgja a tanárnő. — Védelmi pénzt szedtél a többiektől. Jól lehet ezzel keresni? — Elég jól. — Mióta csinálod? — Tavaly kezdődött. Mondtam neki, hogy hozzon pénzt, és hozott. — Nem kellett „meggyőzni”? — Ekkor még nem. Azt mondtam: ha fizetsz, akkor megvédelek. Ezt mondtam a többieknek is: legtöbbször fizettek, hol tíz forintot, hol öt- venet, százat. — Később szükség volt „meggyőzésre”? — Néhányszor megvertem őket, aztán már tudták, hogy mi a dolguk. — Nem sajnáltad őket? — Egy kicsit igen. — A tízezer forintnak mi lett a sorsa? — Egy kardot akartam venni rajta. Megkértem két nyolcadikost, hogy menjen ki a városba vásárolni. Hoztak is, a többit pedig elköltötték magukra. Nekem azt mondták, hogy a visszajáró elveszett. — Az ötszáz márkán mit akartál venni? — Ruhát, cipőt... — Otthon hogy fogadták a történteket? — Apám nagyon megvert. Azt mondta, hogyha még egyszer ilyet csinálok, felakaszt. — Te mit tennél, ha a te gyereked csinálna ilyesmit? — Felakasztanám. A rendőr — A nyomozás során utalt rá a gyerek, hogy mások is — a felsőbb évfolyamokon — élnek hasonló módszerekkel — mondja dr. Kiss Elemér barcsi rendőrkapitány. — Talán nem rugaszkodunk el nagyon a valóságtól, ha azt mondjuk: sok-sok iskolában létezhet hasonló történet. Persze nem ekkora tételben, de ez a zsarolás tényén mit sem változtat. A legtöbb esetre nem derül fény, s ha mégis, az iskolák belügyként kezelik. Ez még nem is volna baj, de sajnos nagyon nagyvonalúan intézik el a dolgot. A gyerek megússza figyelmeztetéssel, pedig a zsarolás súlyosabb bűncselekmény, mint a lopás. — A kapitányság szerint aggasztó, hogy egyre több a gyerekkorú bűnelkövető. Az ok egyértelmű: a nyomorba hajló szegénység és a televíziós agymosás. Jellemzően cigányokról, szegény családok gyerekeiről van szó, de akadnak jó házból való ifjú betörők is. A rendőrség sem tud mit kezdeni velük, hiszen az elkövetők kora büntethetőséget kizáró ok. — A menetrend az, hogy a gyámhatósághoz küldjük a határozatot, ahol aztán behívják a szülőket és gyereket, és kapnak egy ejnye-bejnyét. Hogy mi lesz ezekből a gyerekekből? A kapitány nagyot sóhajt: mindennapos vendég minálunk. Nagy László Hűvösre került a verekedés ember Deszkával, vasvillanyéllel ütötte, megkötözte, parázzsal égette élettársa testét Válogatott, és hihetetlen találékonysággal „alkalmazott” módszerekkel kínozta élettársát a harminchat éves rinyaújlaki Pápai Vince. A szerencsétlen asszony két napig derekasan állta a szenvedést, aztán élet- veszélyes állapotban került kórházba. A férfinak — az elsőfokú ítélet szerint - hét és fél éve lesz elgondolkodni azon, hogy asszonyának milyen fájdalmat okozott és miért?... A szerencsétlen nő megpróbáltatásai 1997. november 19-én kezdődtek. Veszekedtek, majd Pápai egy egyméteres deszkával ütötte az asszonyt és védekezésül fölemelt karját. Amikor úgy gondolta, hogy ebből a „változatból” elég, egy sodrófával fejbe vágta a védekezésre már szinte képtelen nőt, aztán összekötözte kezét, lábát és az ágyra fektette. így ugyanis áldozatának a kapálózása nem zavarta a hihetetlenül kegyetlen, agresszív férfi beteges hajlamainak kiélését. A gúzsba kötött élettársát először ököllel ütlegelte, majd egy felforrósított pengéjű késsel több helyen megégette. Este aztán kioldozta és mellé feküdt, ám nem igazán békülési szándékkal! Először az égő cigarettáját oltotta el asszonya testén, majd amikor már az elkínzott nő elaludt, a forró kávéfőzőt nyomta a fenekéhez. Másnap folytatta a kegyetlen kínzást: újból megkötözte, s az aznapi „penzum” a vasvilla nyelével való verés volt. Az agyon gyötört nő segélykiáltásait Pápai Vince rokonai hallották meg. Értesítették a háziorvost, majd a mentők és a rendőrök is megérkeztek. Az áldozat életveszélyes állapotban — sorozatborda- és kartöréssel, égési sérülésekkel — került kórházba, állapotát a szövetközi vérvesztés miatti vérszegénység is súlyosbította. Pápai Vince vallomásában azt állította, hogy nem bántalmazta az asz- szonyt, csak két pofont kevert le neki azért, mert amikor a közelmúltban elhagyta őt — prostituált volt. Ezt azonban a peradatok sem és ...hát hogy is mondjuk..., a sértett szellemi és külső adottságai sem támasztották alá. A Somogy Megyei Bíróság dr. Halász Etelka büntetőtanácsa Pápai Vincét életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt hét évi és hat hónapi börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A többszörös visszaeső Pápai fiatal kora ellenére a testi sértés minden fokozatát „kimerítette”: elítélték már könnyű, súlyos és életveszélyt okozó testi sértésért is. Hogy legutóbbi bűn- cselekményéért mennyit kap, erről majd a Legfelsőbb Bíróság dönt, ugyanis a vádlott és a védője felmentésért (!) föllebbezett. (Tamási) » (
