Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16 / 13. szám
Negyedik oldal 1999. január 17. A képviselő csúcsai Dr. Szabó József Andor fideszes országgyűlési képviselő a rinyaszentkirályi szarvasfarm állatorvosa, de ha szépen megkérik: macskát és malacot is heréi. Legutóbb a sántosi expol- gármester kedvence került a kése alá. A parlament mező- gazdasági bizottságának tagja a szakdolgozatát most írja politológiából, hogy őszszel végre túl legyen az államvizsgán. Szabad idejében vadbiológiával foglalkozik és hegyet mászik. Feltérképezi, hogy melyik kaposvári parkerdőben lehetne létrehozni egy vadasparkot, ahol a hiúzzal és farkassal is találkozhatnának az állatbarátok.- A berlini akadémia meghívására a közelmúltban Németországban járt és a mezőgazdaság helyzetéről, az EU-s csatlakozás feltételeiről tájékozódott. Mit hozott haza?- Brandenburgban a minőségre és a higiéniára hívták fel a figyelmet, ami nem ugyanaz. Tele vagyunk zugvágóhidakkal, bizonyos helyeken gondot jelent az élelmiszer-árusítás is. A kaposvári Billát is bezáratták, pedig az egy jelentős cég.- A parlamenti és a bizottsági ülések miatt ritkábban van a rinyaszentkirályi szarvasfarmon. Mikor gyógyított utoljára állatot?- Gyógyítgatok a szarvasfarmon, ám magánpacientúrám nincs. Legutóbb a sántosi ex polgármesterasszony macskáját he- réltem ki, mert össze-vissza jelölte a szobáját. Akkor még a falu első asszonya volt, s azt mondtam neki: nem tudom, hogy mit tehetek a falujáért ebben a négy évben, de ezt - mármint a macskaherélést - már megtettem. Egyébként az országgyűlési választás reggelén malacot heréltem Töröcskén. Este képviselő lettem.- Ilyen lovat akart?- Igen. Én végigéltem a Fidesz radikális, avantgárd és nyakken- dős korát is. Ez a nemzeti-liberális vonal nekem megfelel, hiszen erdélyi emberként belém nevelték a nemzeti értéktudatot.- Nem mindegyik politikus tanul politológiát, s nem is mindegyiknek csak a szó a fegyvere...- A hozzám hasonló, fiatal nemzedéknek nem igazán vannak sérelmei. Egzisztenciálisan sem félünk a jövőtől. Mi lesz, ha a legközelebbi ciklusba nem jutunk be? Akkor is élnünk kell. Szerintem felesleges görcsösen ragaszkodni a hatalomhoz és eltaposni mindenkit.- Mivel oldja a stresszt?- Szeretek olvasni, kedvelem a vadbiológiát, a természetfilmeket és írok is. Arról, hogy mi történik a farmunkon, amiből kettő van az országban. Volt egy olyan szarvastehenünk, amelynek agancsa nőtt. Csak egy szárú volt, és érdekes módon megmaradt barkósnak. Komoly árat fizettek érte, amikor elvitték. Vannak ikerellések is, ami nem gyakori a szarvasoknál. Tenyésznaplót vezetünk és folyamatosan figyelem az állatokat.- Nem gondolt még arra, hogy Kaposváron jó volna egy vadasparkot létrehozni?- De igen, bár ehhez sok Szabó József Andor farkassal, hiúzzal kacérkodik FOTÓ: TÖRÖK ANETT pénz kell. Valamelyik parkerdő is alkalmas erre, ahol szabadon járkálhatnának az állatok. Zömmel növényevőkre gondolok, de a farkast és a hiúzt is idehozhatnánk. Nem kell félni tőlük, mert kellően etetve nem támadnak.- Jut idő a hegymászásra?- Főleg nyáron űzöm ezt a hobbimat egy orvos barátommal, de télen is szeretnénk mászni. Több mint ötven egyéni csúcsom van. Karinthia 3246 méteres csúcsára is feljutottam, jártam Szlovénia legmagasabb csúcsán és megmásztam már az Olümposzt is. Nem kedvelem a klasszikus alpin technikákat, a falmászást, inkább a csúcsmászást szeretem.- Mit érez a csúcson?- Azt, hogy sikerült, és azt, hogy a csúcsról mindig lefelé vezet az út.- Vagy magasabb hegyoromra?- De oda nagyobb erő és felkészültség kell, s ezt a politikusok általában elfelejtik. Egyébként a csúcson maradni a legnehezebb, hiszen 3000 méter felett jó, ha egy fél órát kibírunk a metsző szélben. Nem úgy, mint egy száz méter magas dombon, ahol az ember szívesen elüldögél és szedi a virágokat. Lőrincz Sándor Megesett esetek V érfagyasztó, ha az «mbar hátranéz és azt látja, hogy a vízbe fúlt ember Jön mögötte. Az Is, ha a tettre hívott vállalkozik a feladatra. És legalábbis mosolyogtatá, ha a busz utasai tudják, hogy mlárt szállt le menet közben kát férfi. Meg az Is, hogy ha valaki a próbababát öleli magához. Mindez megtörtént olvasóinkkal, s a megtörtént eseteket most megosztják velünk. Azokból a humoros történetekből válogattunk, amelyeket a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel múlt heti számának felhívására küldtek. íme, a történetek: Jelentkezett Kánya Falusi disznóölésre voltam hivatalos. A társaság egy része már ismerte egymást, a bemutatkozási formaságokkal nem sokat törődtünk, mindenki tette a dolgát a legjobb igyekezete szerint. Mígnem egyszer - már nem is emlékszem miért - tán a víz borult ki vagy a kolbásszal szaladt el a macska, felkiáltottam: b....on meg a kánya! A háziak egymásra néztek és a böllér, aki amúgy nem volt túl bőbeszédű, megszólalt: meg is tenném, csak az asszony meg ne tudja! Majd bemutatkozott: Kánya Sándor vagyok. Szentgyörgyvári Zoltánné, Balatonlelle Áruló jel Buszon utaztam. Út közben két férfi lekéretőzött. Visszaérve egy néni megszólalt: ezért kár volt leszállni, itt is elvégezhették volna” ugyanis lent nagy szél fújt, és mind visszafújta a nadrágjukra; csurom „vizesek” voltak. Fodor Béláné, Barcs Szellem voltam A temető mellett lakom. Ősszel ott égetem el az elszáradt virágaimat. így esett meg, hogy egy este fürdés után hálóingben kimentem megnézni, hogy a parázs rendesen kialudt-e. Sötét volt. Egy férfi állított oda mellém.- Mondja, maga nem fél? - szólított meg.- Féltem, amíg éltem - válaszoltam. A férfi végignézett rajtam, megakadt a szeme a hosszú hálóingemen. Úgy megiramodott a sírokon keresztül, hogy vissza sem mert nézni. Biztosan kísértetnek gondolt. Ágoston Ferencné, Marcali Fellökött a próbababa Egy forró nyári délután bementem a városba körülnézni. Vásárolni szerettem volna egy kosztümöt. A nagy áruházakban nem találtam megfelelőt, így elmentem több butikba is. A történethez tudni kell, hogy nyáron Siófokon a járdán egy gombostűt sem lehet leejteni, olyan tömeg van. Besodródtam a tömeg közé, s nagy lendülettel összeütköztem valakivel. Elpirultam, s zavaromban gyors bocsánatkérést rebegtem el. A mellettem levők furcsán néztek rám. Visszafordultam, tán fellöktem az illetőt? Akkor vettem észre, hogy a járda szélére kiállított kirakatbabától kértem bocsánatot. Haszon Lajosné, Siófok Katonazsargon Az időpont 1984. március, a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli helyőrsége. Az újonnan bevonult kiskatonák kiképzésének kezdetén. Aki volt katona, biztosan tudja, hogy az első órák az ismerkedéssel kezdődnek. Századparancsnokunk egy kb. 160 centiméter magas, nagyhangú őrnagyi rangban levő „elvtárs” volt, szakmájára nézve fahegesztőfü!) Arra volt a legbüszkébb, hogy a hadseregben előforduló összes rövidítést fejből ismeri és ennek megfelelően azokat alkalmazza és használja is. Néhány példa: H. V. H. K. Sz. (háborús veszély harckészültség), G. K. P. K. (gépkocsi parancsnok) stb. Az egyik katonatársam, akinek a humorért nem kellett a szomszédba menni, kijelentette, hogy ezt kipróbálja. Hogy hogyan, azt nem árulta el. Következő alkalommal, amikor az őrnagy et. megint rébuszokban beszélt, a társam megkérdezte tőle, hogy a kiképzési tervben egész hónapban szereplő H. K. Sz. Cs. P. rövidítés mit jelent. Az őrnagy et. válasza az volt, hogy az valószínű, az egység- szintű harckészültségi csapatpróba lesz, de megígéri, hogy a szünetben pontosan utánanéz. Biztosan tudja, hogy van ilyen. Erre katonatársam jelentkezett szólásra. A világ legtermészetesebb hangján csak annyit mondott: „Na fáradjon, őrnagy et. a H. K. Sz. Cs. P. nem jelent mást, mint hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek. Leírhatatlan volt a hatás mindkét részről. Farkas Ferenc Vigyázz! Jön a hulla! A téglaiparban dolgoztam, mint munkavédelmi osztályvezető. A hetvenes évek végén, amikor még csak minden második szombat volt szabad, a kéthelyi téglagyár jelentkezett, hogy az egyik roma fürödni akart a bányatóban. Ruházata a partján maradt. Utasítást adtam, hogy az esetet azonnal jelentkezik a marcali rendőrségnek és tűzoltóságnak. A gyárvezető a két rendőrrel és a roma tisztviselőtelep 40 tagú kíséretével jött vissza a tóról az iroda felé. Alig lehetett szót érteni, mert a tömeg siratott: Jaj a Lajos, jaj, a Lajos, az a drága jó gyerek. Csatlakoztam a visszafelé vonuló tömeghez, a gyárvezetőhöz és a rendőrökhöz. Alig tettünk meg 10 métert, így szól a gyárvezető a rendőrhöz: „vigyázz, ne nézz hátra, mert jön a hulla!” A rendőr megfogta a gumibotját és úgy jöttünk csak tovább, hogy minél közelebb kerüljön hozzánk a hulla. A hulla ugyanis tiszta meztelen volt és nemcsak a teste, hanem még az arca is be volt sározva. Olyannyira megközelített bennünket, hogy a sorból kiugró rendőr a derekára tudott csapni. A hulla elszaladt. A testvéröccsét kaptuk el, azt, aki bejelentette a vízbe fú- lást. Kérdeztük: miért tette?- Azért - felelte -, mert a Lajos bátyjával előre megbeszélték, hogy a ruhája a tóparton marad és ő bejelenti a vízbe fulladást, mert a fűzbokrok között besározza magát és végig akarja hallgatni, hogy a rokonsága hogyan siratja? Lajosunknak a megrendezett halálesete több mint két havi fizetésébe került. Ma is élnek és virulnak az öccsével együtt a munkanélküliség forgatagában. Csuka Albert, Kaposvár Ha jő a télapó Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy az utcában december 5-én meglepem a lakókat és a gyerekeket egy télapóval. Este beöltöztünk és krampusz barátommal elindultunk a házakhoz. Természetesen mindenhol ámulat és meglepetés. Az egyik helyen keményen zörgetjük az ajtót, bent nagy társaság. Végre kijön az egyik ismerősöm, vidáman kinyitja az ajtót és döbbenten mered ránk. Én kérdezem: Szervusz, kisfiam, jó voltál? A válasz:- Hát höööö, mrhm. Közben bentről kiszól az asszony.- Ki az, apukám?- Hát a télapó. A kemény hang visszaszól: - Minek iszol annyit. Már megint kit láttál? Közben kijön az asszony és az is lemerevedik. Bevonulunk és a gyerekek legnagyobb örömére a felnőttekkel énekeltetjük el a Hull a pelyhes fehér hó című dalt. Hát ez hatalmas derültség volt, még évek múltán is vidáman kacagunk rajta. Resch János, Balatonboglár Kutyahűség Pár évvel ezelőtt a Somogyi Hírlap kihordását vállaltam Somogyvár külterületére. Első napom már meglepő élményt hozott. Több falu érintésével, pöfögő kis trabantommal megérkeztem Barátihegyre, ahol újra félelmetes ugatással fogadtak az addig néma csendben levő kutyák. Itt gyorsan végeztem. De még hátra voltak a tanyák. Némi bátorságot vettem, aztán folytattam az utamat. Jött az igazi meglepetés. Hűha! Megjelentek az úton vad csaholással, mint valami farkashordák az ebek. Megvallom, szűkült a fenekem. Megtorpantam, de nem ijedtem meg. Beszélgetni kezdtem velük: - Drága kis kutyáim, én nem a postás vagyok, hanem Feri bácsi, az újságos jött meg. Támadt egy ötletem. Zsebemben volt pár darab keksz. Odadobtam a legjobban csaholónak, azzal a kiáltással: Rex! Itt a keksz! Elfogadta, majd sűrű farokcsóválással végigkísért az utamon. Már nem féltem. Novinetz Ferenc, Somogyvár Óra visszafelé Ha nem velünk történik meg az eset, talán el sem hiszem. A Dédász végelszámolása túl magas volt 1998 szeptemberében (59 600 forint). Ezért reklamáltam, és kértem, küldjék el az órát hitelesítésre. 1999. január 11-én jött meg az alábbi eredménnyel. (Dél-Watt Kft Pécs). A mérési eredmények alapján a fogyasztásmérő az Országos Mérésügyi Hivatal Által előírt követelményeknek nem felel meg. (Mi lenne, ha megfelelt volna?) Indoklás: A fogyasztásmérő a megjelölt terhelési ponton a megengedettnél kevesebbet mér. Üresjárásban a névleges feszültség 120 százalékán visszafelé indul. Kérdezem: mi lett volna a végelszámolás összege, ha ez az óra nem visszafelé jár? Megjegyzés: A fogyasztó azon reklamációja, hogy a fogyasztásmérő többet mér, nem indokolt. Ilyenkor hová tud fordulni egy laikus??? Varga Gézáné, Siófok A történeteket a jövő heti Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelben folytatjuk.
