Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09 / 7. szám
1999. január 10. Útban az otthonba:- „És ott kapunk enni?” Gyerekfeleség 150 ezerért Megrázok a történetek és a sorsok. Olykor a gyámügyesek viszik el a gyerekeket a szüleiktől. Máskor az anya (vagy az apa) tűnik el, esetleg maga a gyerek állít be a hivatalba: segítsenek, mert eladtak. Anya örökre elutazott A telefonban azt mondta a védőnő: itt van a rendelőben egy kétéves gyerek, csináljanak vele valamit. A baby-sitter vitte oda, az anya egy napra bízta rá a kicsit, mondván, látogatóba utazik, de napok óta nem került már elő. A gyámügyi előadók csak a kislány nevét tudták meg a baby-sittertől, többről nincs információja. A rendőrség két hét múlva kinyomozza az apát, aki Budapesten él. Kiderül, az anya csak láthatásra kapta meg a gyereket, de nem vitte vissza. A képzelt apa Harminc körüli hölgy közli eltökélten: lemond a gyerekeiről. Amikor kérdezik, miért teszi, anyagi okokra hivatkozik. A gyámügyesek a szociális rendszerben létező összes segítséget fölajánlják neki, végül kiböki: ő Olaszországba megy. A gyerekeknek képzelt apjuk van, vagyis születésükkor az anya nem volt hajlandó elárulni az apa kilétét (állítólag olasz), ezért egy fiktív apa adatait vezették az anyakönyvbe. Ilyenkor általában az anya valamelyik felmenő férfi rokonának a nevét, például a nagyapjáét használják, mellé pedig biztosan fiktív születési helyet és időt írnak. Az anya tehát vélhetően elindult a valódi apa után. Még annyit mondott: holnap jöhetnek a gyerekekért, és majd készítsék föl őket. Zolika másfél, Zsófi nyolc éves — és kitűnő tanuló. Megvettek menyasszonynak — Vigyenek engem intézetbe, nem akarok együtt élni azzal az emberrel! — mondta a 13 éves Erzsiké. A története: az apja fogházban ül, de mielőtt bevonult oda, eladta 150 ezer forintért egy családnak a lányt. A család egyik hetyke fia most szabadult a fiatalkorúak börtönéből. A gyámügyesek jegyzőkönyvet vesznek föl, amit egy megérzéstől indíttatva átvisznek a szociális irodába. Ott aztán gyorsan elutasítják a család segélykérelmét, mondván: nem szorulnak rá, ha ennyi pénzért menyasszonyt tudnak venni. És ott kapunk enni? Buniné Battyány Beáta gyámügyi előadó gyakran látja maga előtt a felejthetetlen gyerekarcokat: a két éves AndriA legszomorúbb játék: kettesben a kerek világgal FOTÓ: LANG RÓBERT sét, aki a harmadik emeleti lakásban egy nagy kartondobozból pakolta ki, amit a szülei aznap összeguberáltak. A hatéves Editét, akit összeverve hozott be a pszichiátriai kezelés alatt álló édesanyja, mondván: most vegyék el tőle, mert olyan állapotban van, hogy attól fél, agyonveri. A hétéves Petiét, aki útban a gyermekotthonba azt kérdezte: és ott kapunk enni? A két és fél éves Dóriét, aki csak állt a nagybajomi csecsemő- otthon folyosóján, csöpp kezében a babáját szorongatta, a másikkal pedig egy világért sem engedte volna el az ő kezét, akihez egy rövid autóútnyi idő alatt hozzánőtt. Becsülöm a cigányokat- Azért becsülöm a cigányokat, mert foggal- körömmel ragaszkodnak a gyerekeikhez - mondta Budai Józsefné, a kaposvári szociális iroda vezetője. - Amikor muszáj, kész életveszély elvenni tőlük. Éppen ezért lehet rájuk sokkal jobban hatni: szinte bármire képesek, csakhogy a gyerekeiket ne vegyék el. Vér fog folyni! — Gyakran megfenyegetnek bennünket, mondanak olyat, hogy könyörtelen, meg hogy magának nincs gyereke? — mondja Juhászné Varga Anita. — Ilyenkor nem gondolhatok másra, mint arra, hogy mi volna, ha az utcán aludna éjszaka a mínusz 10 fokban, vagy ha napokig nem enne, vagy ha ütnék-vernék. Mindig a saját gyerekem jut eszembe. Van, ahová rendőrrel kell visszamenni. Egyszer fenyegettek meg súlyosan: az apa baltával rontott ki a házból, és utána is felkeresett személyesen. Azt mondta: vér fog folyni! Megváltoznak a gyerekükért Kilakoltatás előtt mindig rendezni kell a gyerekek sorsát. Ilyenkor gyakran vállalják a szülők, hogy elhelyezik a gyerekeket, esetleg rokonok fogadják be a kicsiket. Legutóbb egy négygyerekes családhoz kellett kimenni, a szülők rosszhiszemű jogcím nélküli lakásfoglalók voltak. Az anya egy héten belül talált albérletet (30 ezer forint támogatást kapott hozzá), a gyerekek karácsonyra már otthon voltak. A szakemberek szerint van, aki képes megváltozni, és tesz valamit érte, hogy visszakaphassa a gyerekét. Nekik ők is mindent megtesznek. Katona József Közelről Harmadik oldal KBI-BAJTAÜTÉS UTÁN FELMENTÉS Táska társa a szerencse Kellemesebb karácsonyi üdvözletét és újévi jókívánságot aligha kézbesíthetett volna a posta Gadányi István táskái polgármesternek mint azt, amit a rendőrségtől és az ügyészségtől kapott. Arról értesítették, hogy az ellene és a jegyző ellen indított eljárást bűncselekmény hiányában megszüntetik. Tíz hónapos lidércnyomás ért így megnyugtató véget. Az ügy azzal kezdődött, hogy szociális otthon építésére tizenkilenc és fél millió forintot nyertek pályázaton a táskaiak. Az önkormányzatot fenyegető csődhelyzet azonban - a nyolcvanas évek óta görgették maguk előtt a hiányt - az épület eladására kényszerítette a képviselő-testületet. 1997 októberében - több magánszemély feljelentése nyomán - az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított és megállapították, hogy a polgármester és a jegyző nem a hatályos törvények szerint járt el az eladásnál, így az önkormányzatot hetvenhatmillió forintos veszteség érte.- Ember nincs, aki tudja, hogy honnan vették ezt az ősz- szeget - magyarázza Gadányi István. - A vizsgálatot végzők részére minden anyagot átadtunk, hogy igazságos és a valóságnak megfelelő képet alkothassanak a település helyzetéről. Az épületeladás minden mozzanata képviselő-testületi határozat alapján történt. Láthatóan azt akarták bebizonyítani, hogy egy kis önkormányzat csak veszteséges lehet, s erőltették, hogy körjegyzőségbe csatlakozzunk. Közben folytak a tárgyalások a Belügyminisztériummal és a Népjóléti Minisztériummal a tizenkilenc és fél millió forint pályázati pénz visszafizetéséről. Szaktanácsot kértek az ügy rendbetételére az ÁSZ igazgatójától, Nagy Józseftől is, aki 1998. március 2-án érkezett levelében segítő szándékát nyilvánította ki. Ugyanezen a napon a Központi Bűnügyi Igazgatóság tizenkét embere megszállta a falut.- Gyerekes anyákat rángattak ki hajnalban az ágyból, nem kímélték az időseket sem - idézi fel a rémálmot a polgár- mester. - A feleségemet kellett volna kórházba vinnem, nem engedték. Telefonálni sem lehetett. Az önkormányzat dolgozóit és a képviselő-testületi tagokat beterelték a polgár- mesteri hivatalba, s az állítólagos feljelentésben szereplő tárgyak - pisztoly, robbanóanyag, kábítószer és terhelő iratok - előadását követelték. Azt mondták, ha önként nem teszünk eleget a felszólításnak, szigorúbb eszközöket is alkalmazhatnak, akár bilincsbe is verhetnek. A képviselő-testület tagjait és az önkormányzati alkalmazottakat egyenként, kü- lön-külön gépkocsikon szállították Marcaliba kihallgatásra. Iratok után kutatva feldúlták a hivatalt. Délután három órakor az akció vezetője közölte velem, hogy házkutatási engedélye van. A lakásomon is fegyvert, drogot és a csalást bizonyító papírokat kerestek, persze hiába. Este berendeltek Kaposvárra, éjjel fél egyig tartott a kihallgatás. Felkészületlenek, hozzá nem értők voltak, a papírokon nem igazodtak el, azt sem tudták, mit akarnak. Az egész napos akció nyilvánvaló célja a durva fenyegetés és a félelemkeltés volt. Gadányi István polgármester így összegezte tapasztalatait:- Azt mindig is elismertük, hogy a pályázati pénzt vissza kell fizetnünk. Levelet írtunk ezért az Állami Számvevőszék új bizottsági elnökének, Kása Lajosnak, aki azt válaszolta, hogy támogatja a helyzet békés rendezését, türelmünket kérte, s ígérte, alaposan tájékozódik az esetről. A rendőrségi és ügyészségi eljárás megszüntetésével véget ért a tízhónapos rémálom is. Számomra most már világos, hogy nyolc éve dédelgetett termálvíz-hasznosítási tervünknek akart valaki (vagy valakik) keresztbe tenni. Erőt adott a meghurcolás elviseléséhez, hogy a bajban mellénk állt a falu. Most is megköszönöm, hogy bíztak az ártatlanságunkban, tudták, hogy Táska javát akarjuk. Katona Csongor Gyermeksors Állok az autóbusz- megállóban. Mellém sodródik egy kislány. Olyan hatodikos forma.- A néninek van gyereke? - kérdezi. Meglepődve felelem:- Igen, kettő is.- És férje is van? - folytatja.- Igen.- És nem vált el a férjétől?- Nem. Miért váltam volna el?- Nagyon irigylem a gyerekeit, mert együtt élhetnek az apukájukkal. Az én szüleim már négy éve elváltak. Most azért megyek később haza, mert úgy kellett ellógnom az édesapámhoz. Ugyanis anyukám eltiltott tőle, de nekem nagyon hiányzik az apukám. Akaratlanul is cinkosává váltam.- Ne legyen lelkiisme- ret-furdalásod - mondtam neki. Ne téged furdaljon a lelkiismeret.- Köszönöm, hogy a néni is így látja - mondta. Elment, de visszaszólt még: Utólag is boldog új évet kívánok a gyerekeinek is. Varga Magdolna A BALATONIG JUTOTT ÖT KOSZOVÓI ALBÁN Ex-menekültek a zöldhatáron A szokottnál mozgalmasabb a somogyi határszél. Ex-menekültek kóborolnak a zöldhatáron, öt koszovói albán pedig a Dráván átcsónakázva jutott Magyarországra és a határról egészen a Balatonig. A barcsi határőröket sikerrel kikerülték, de a Balaton-parton nem tudták megúszni az igazoltatást és lebuktak. A barcsi határszélen hónapok óta ez volt az első tiltott határátlépés — tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Lőrincz László ezredes, a határőr-kirendeltség parancsnoka. Az idáig csöndes és nyugodt határszakaszon mostanában nagyobb a forgalom a megszokottnál. November vége óta — a menekültek helyzetének rendezésével — a somogyi határszélen is föltűnt jó néhány idegen: horvát állampolgárok, akiknek menekült-státusza megszűnt. — Haza kellene menniük, de valamilyen okból nem igazán akarnak — mondja a határőr parancsnok. — Ehelyett sokuk azt csinálja, hogy egy-egy órára átmegy Horvátországba, aztán már jön is vissza, s ezzel újabb harminc napig lehetősége van az itt tartózkodásra. Ezt az időt a környéken töltik el. A határőrök figyelemmel kísérik az idegenek mozgását, mást azonban nemigen tehetnek ellenük. Az ex-menekültekről nem tudni hol, és azt sem, hogy miből élnek. Hogy csempészetből tartanák fenn magukat, azt a szakember nem tartja valószínűnek. — A somogyi határszél nem csempészútvonal - állítja a parancsnok. - Alkalmilag, szórványosan elképzelhető csempészet, azonban ennek rendszeressége kizárt, s nem üthet meg számottevő mértéket. Fegyvert, kábítószert sem hozhatnak be itt az országba. Mint mondta: ha olyan fegyver és kábítószer tűnne fel a piacon, amely itt került be az országba, arról nagyon hamar megérkezne a visszajelzés a rendőrségtől. — Az ember azt gondolná, hogy az ilyen álmos, csöndes határvidéket szeretik leginkább a csempészek, mint amilyen a barcsi szakasz. Én azonban éppen az ellenkezőjét tartom igaznak — vélte a barcsi kirendeltség-vezető. — Itt ugyanis minden idegen szemet szúr az embereknek, már csak unalomból is megnézik az erre járókat. A határőreinknek az itt élőkkel nagyon jó a kapcsolata, az emberek azonnal szólnak, ha valami gyanúsat észlelnek. Nagy László T
