Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-22 / 299. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1998. december 22., kedd Eörsi Mátyás önálló vizsgálatot kezd a Simicska-ügyben Döntsenek az alkotmánybírák Hiába szavazta le a kor­mánytöbbség bizottság­vezetői jelölését, a sza­baddemokrata Eörsi Má­tyás egyedül is belefog a Fidesz gazdasági ügyei­nek vizsgálatába. Meg­tudtuk azt is: a szocia­lista párt az Alkotmánybí­rósághoz fordul, ha a par­lament ma megszavazza a csökkentett nyugdíj- emelést. Budapest Az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja frakció­vezető-helyettessé válasz­totta Eörsi Mátyást, és fel­kérte a képviselőt, hogy a rendelkezésére álló eszkö­zökkel kezdje meg a vizsgá­latot Simicska Lajos APEH- elnök, illetve a „Fidesz-kö- zeli” vállalkozások ügyében - jelentette be hétfőn Ma­gyar Bálint pártelnök. Mint ismeretes, a kormánypárti képviselők többsége - elfo­gultságra hivatkozva - nem szavazta meg, hogy Eörsi Mátyás vezesse az említett ügyek kivizsgálására létre­hozandó parlamenti bizott­ságot. Eörsi szerint „elfo­gadhatatlan, hogy az adóel­lenőrök vezetője olyan sze­mély legyen, aki súlyos adó­tartozásokkal nem számolt el”. Az MSZP-frakció az Al­kotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés megsza­vazza a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására vonatkozó kormánypárti ja­vaslatot - közölte hétfőn Kö­kény Mihály. A parlament szociális és egészségügyi bi­zottságának szocialista el­nöke szerint a költségvetés­hez benyújtott módosító in­dítvány több szempontból is alkotmányellenes módon változtatná meg a tavaly már parlamenti szinten elfoga­dott nyugdíjtörvényt. A szo­cialisták úgy vélik: ez a vál­toztatás sérti a jogállam és a tulajdon garantálásának el­vét, a diszkrimináció tilal­mát és a szociális biztonság­hoz való jogot. Csaknem 115 ezer utast érintett a mozdonyvezetők figyelmeztető sztrájkja Elégedetlenek a vasutasok is Eredménytelenül zárultak a hétfő délutáni bértárgya­lások a MÁV-nál, ezért kedden 5 és 7 óra között a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) figyelmeztető sztrájkot tart - jelentette be a sikertelen tárgyalás után Márkus Imre, a Vasu­tasok Szakszervezetének elnöke. Budapest Mint azt Márkus hozzátette, hétfőn nem született megál­lapodás a figyelmeztető sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sem. Így végül egyetlen vonat sem közlekedik a munkabeszün­tetés ideje alatt. A keddi figyelmeztető sztrájk több mint 500 vonatot érint, a MÁV Rt. ezek közül 147 közlekedtetését kérte. Si­pos István, a vasúttársaság vezérigazgatója az előző, hét­fői figyelmeztető sztrájk mér­legét megvonva tegnap el­mondta, hogy a munkabe­szüntetés miatt a MÁV számí­tása szerint 114 600 utas kényszerült utazását elha­lasztani. A vasútnak összesen 81,8 millió forint vesztesége keletkezett az utasok elmara­dásából, a technológiai hely­reállítás többletköltségéből, a túlórákból és a külföldi te­herkocsik után fizetendő kár­térítésből. Sipos István han­goztatta, hogy folyamatosan tárgyalnak a szakszerveze­tekkel a bérekről, a kollektív szerződésről és a sztrájkok idején nyújtandó elégséges szolgáltatásokról, de újabb bérajánlatot csak akkor te­hetnek, ha a nagyfuvarozta- tókkal folyó üzleti tárgyalá­sok ezt lehetővé teszik. A szakszervezetek által kö­vetelt 21 százalékos bérfej­lesztés 12 milliárd forinttal terhelné meg a MÁV jövő évi költségvetését, és ebben nincs is benne a 13. havi fize­tés. A MÁV 13 százalékos alapbér plusz 1,3 százalékos ajánlata is 7,2 milliárd forin­tos többletkiadást jelent. Minden egyszázalékos bér­emelés 550 millió forinttal terheli az üzleti tervet - mondta a vezérigazgató. Nem mindig dönthet a nép szava Kitüntetések A tiszai árvíz- védelmi munkálatokban, il­letve a nagylengyeli gázkitö­rés elfojtásában részt vevő és példamutató helytállást tanú­sító rendvédelmi dolgozók számára rendeztek ünnepsé­get tegnap a Belügyminiszté­riumban, ahol kitüntetéseket nyújtottak át. Jobb a forint Jelentős devi­zakínálat és minimális vételi szándék mellett rendkívüli mértékben, 1,6 százalékpont­tal erősödött a forint a hétfői bankközi devizapiacon. Frankfurti pavilon Hazánk lesz a díszvendége a jövő őszi frankfurti könyvvásár­nak, ahol nemcsak a könyv, hanem a magyar kultúra egé­sze is bemutatkozik. Az ezernyolcszáz négyzetméte­res pavilon tervezésére kiírt pályázatot Ferencz István nyerte. Arzenál Valóságos fegyver­raktárt talált egy operatív ak­ció során a rendőrség Mis­kolc mellett. A lefoglalt fegy­verek között két kézigránát, egy kilogramm TNT, három 9 milliméteres lőfegyver, egy lefűrészelt csövű és egy Re­mington típusú vadászfegy­ver van. 310 milliós a kár Több mint 300 millió forintnyi kár keletkezett Budapesten a II. kerületben a Bimbó út és az Ábrányi Emil utca sarkán lévő épületben, amikor az - eddig tisztázatlan körülmé­nyek között - hétfőn hajnal­ban kigyulladt. A lángok az épület hatvan százalékában tettek kárt, a helyszínre ér­kező 7 tűzoltójármű és 27 tűzoltó 150-200 millió forint­nyi értéket mentett meg a megsemmisüléstől. A mentő­söknek egy személyt kellet füstmérgezés miatt elsőse­gélyben részesíteniük. Zala fejlesztése Elkészült Zala megye középtávú terü­letfejlesztési programja. A program célja, hogy Zala egy ökológiailag egyensúlyos, fej­lesztésre alkalmas és az eu­rópai uniós szint elnyerésére kész térség legyen, része a Nyugat-dunántúli régiónak. Elhunyt Szőkefalvi-Nagy Béla Életének 86. évében, hosszas betegség után hétfőn elhunyt Szőkefalvi-Nagy Béla mate­matikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagja, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem nyugalma­zott egyetemi tanára, Szeged díszpolgára. Temetéséről ké­sőbb gondoskodnak. A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze, van­nak országok, ahol gyak­ran tudakolják az összes választópolgár vélemé­nyét. Az alkotmányjogász szerint azonban Magyar- országon sokszor indoko­latlan a népszavazási kez­deményezés. Kukorelli István alkotmány- jogász, az Országos Válasz­tási Bizottság elnöke a nép­szavazást már korántsem tartja annyira meghatározó­nak, mint amilyen az koráb­ban volt. Véleménye szerint népszavazást kezdemé­nyezni kitűnő legitimációs eszköznek látszódhat, ám a sikertelen kimenetelű szava­zás komoly kockázatokat rejt. Mint mondta, több poli­tikai erő vérzett már el ki nem írt népszavazási kezdemé­nyezés nyomán. Szerinte a lakosság általá­nos véleménynyilvánítása abban az esetben, ha túlságo­san tág keretek között alkal­mazzák, megbéníthatja a kormányzást. Népszavazás ürügyén ki lehet vinni az em­bereket az utcára, holott a po­litikai erőknek elsősorban parlamenti eszközökkel kel­lene élniük. Időről időre felszínre tör­nek olyan egyéni kezdemé­nyezések is, amelyek nép­szavazás útján szeretnének dűlőre vinni dolgokat. Más európai országok szabályo­zásához hasonlítva nálunk az alaptörvény - az utóbbi évek némi szigorítása ellenére - még mindig túl tág teret hagy a népszavazás intézményé­nek. 1989 és 1998 között ösz- szesen tizenkét országos népszavazási kezdeménye­zés volt, ám ebből csupán há­rom jutott el a végkifejletig. Az első még 1989-ben, az úgynevezett „négyigenes” népszavazás, érvényes és eredményes volt. A második kezdeményezés 1990 nyarán a köztársasági elnök közvet­len választását szerette volna elérni, ám ez érdektelenségbe fúlt. Három nap alatt három megyei látogatás Milliárdos konszolidáció Orbán Viktor miniszterel­nök hétfőn rövid látoga­tásra Miskolcra érkezett. Ez az út - a hétvégi szom­bathelyi és pápai vizit után - láthatóan abba a kam­pányba illeszkedik, amelynek fő mondandója: „A vidéki állampolgárok egyenrangúak a fővárosi­akkal.” Budapest A miniszterelnököt fogadó Odor Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke köszönetét fe­jezte ki a miniszterelnöknek a novemberi tiszai árvíz okozta károk helyreállításá­hoz nyújtott kormányzati se­gítségért, s kérte Orbánt: te­gyen meg minden tőle telhe­tőt az M3-as autópálya to­vábbépítése érdekében. Kobold Tamás polgármes­ter elsősorban a városi kór­házak elodázhatatlan re­konstrukciójáról, a Miskolcot elkerülő körgyűrű és az M3- as autópályához kapcsolódó útszakasz megépítésének szükségességéről beszélt a miniszterelnöknek. A város és a megye vezető­ivel zárt ajtók mögött lefoly­tatott tárgyalásai után Orbán Viktor látogatást tett Miskolc legnagyobb egészségügyi in­tézményében, a diósgyőr- vasgyári kórházban.- Á polgári koalíció kor­mányának határozottan kül­detése, hivatása van a műkö­désképtelenség felé sodródó magyar egészségügyi ágazat rendbetételére - jelentette ki a kormányfő a kórház dolgo­zói előtt. A miniszterelnök véleménye szerint a magyar egészségügy sürgős orvos­lásra szorul. Hosszú évek óta az 1999-es költségvetés az első, amelybe betervezték a 13. havi béreket és a túlmun­kaköltségeket. Orbán kifej­tette: a méltányos és igazsá­gos elosztás érdekében reví­zió alá vették a célzott támo­gatásban részesülő városok, intézmények listáját. Ezután döntött úgy a kabinet, hogy a diósgyőr-vasgyári kórház el­várhatóan három évig tartó - rekonstrukciójára a költség- vetésből 1,6 milliárd forintot szavaz meg. Bár az intéz­mény felújításáról korábban is szó volt, ám a támogatást az egészségügyi tárca korábbi vezetői feltételhez, egy másik városi kórházzal történő ösz- szevonáshoz kötötték. Ezt a miniszterelnök bizonyos mértékig jogszerűtlennek ítélte. Embertelen állapotok között élnek nők, gyerekek Menekülttábor vagy börtön A külföldi menedékkéro- ket befogadó közösségi szállások börtöntáborrá alakultak át - jelentette ki újságírók előtt III Márton, a Magyar Emberi Jogvédő Központ igazgatója. A Pro­fil című osztrák politikai hetilap is kritikus cikket közölt a magyar mene­kültszállásokról. Ili Márton december 17-én öt emberjogi szervezet munka­társaival együtt meglátogatta a kiskunhalasi határőrségi közösségi szállást. Tapaszta­lataik szerint az ott tartóz­kodó csaknem 200 menedék­kérő - köztük gyerekek, idő­sek, terhes nők - mozgását erősen korlátozzák. A táborra a higiénia teljes hiánya, a rossz egészségügyi ellátás jel­lemző, az ott lakók táplálko­zása elégtelen. Az emberjogi aktivistáknak a menedékké­rők elmondták: nem kapnak felvilágosítást jogaikról és jö­vőbeni lehetőségeikről sem. A tábor vezetése azt is meg­akadályozza, hogy aki sze­retne, visszatérhessen hazá­jába. Ili szerint a hozzájuk érkezett panaszokból ítélve a többi, 14 közösségi szálláson is a kiskunhalasihoz hason­lóak az állapotok. Mint mondta: a magyarországi emberjogi szervek úgy látják, a kormány a szervezett bű­nözés elleni törvény kereté­ben legitimálni kívánja a tá­borokban jelenleg uralkodó állapotokat. Antonia Burrows emberjogi aktivista szerint a halasi tábor női lakói sokszor csak szexuális ellenszolgálta­tás fejében jutnak alapvető higiénés kellékekhez. * A Profil osztrák hetilap leg­újabb számában Teresa Perz tollából is hasonló tartalmú cikk jelent meg a ma­gyar-osztrák határ melletti és a kiskunhalasi menekülttábo­rokban uralkodó helyzetről. A cikk fő mondanivalója az, hogy Karl Schlögl osztrák belügyminiszternek nincs igaza, amikor Magyarorszá­got biztonságos harmadik or­szágként értékeli, ahová Ausztriából nyugodtan vissza lehet toloncolni az onnan ér­kezett menekülteket. A kiadókon múlik, hogy csökkennek-e a szülők terhei s Afa-mentesek lesznek a tankönyvek Várható, hogy az áfa-tör­vény közelmúltban történt módosításának következ­tében jövőre nem drágul­nak tovább az általános és középiskolai tankönyvek, sőt az sem kizárt, hogy a kiadók az ideinél keve­sebbet kérnek majd értük. Budapest Mint ismeretes, az Ország- gyűlés nemrégiben módosí­totta az 1992-es áfa-törvényt. A Fidesz és a kormány prog­ramjának megfelelően a tan­könyvek kikerültek a 12 szá­zalékos forgalmi adókulcsú termékek közül, s a jövőben már nem terheli áfa az áru­kat. Oktatási szakértők a dön­tést a diákok, illetve a szülők számára kedvezőnek ítélik, hiszen a kiadványok ára - a segédkönyvek, i tanulási se­gédletek és a tanári kézi­könyvek kivételével - ennek az intézkedésnek köszönhe­tően elvileg 12 százalékkal csökken. A szakemberek ugyanakkor jövőre átlagosan 11 százalékos inflációval számolnak. Logikus lenne tehát, ha jövőre nem emel­kedne a tankönyvek ára. Az oktatási miniszter le­vélben fordult a tankönyvki­adásban érdekelt 138 kiadó­hoz, s felhívta a figyelmüket a törvénymódosításra. Az or­szággyűlési döntés meglepte a kiadókat - jelentette be Kol­ler Lászlóné, a Tankönyves Vállalkozások Szövetségének elnöke. A könyvműhelyek­nek ugyanis már a nyáron le kellett adniuk a minisztéri­umnak azoknak a kiadványa­iknak az árjegyzékét, ame­lyekkel a „tankönyv” rangra pályáztak. A bírálóbizottság az 519 pályázat közül 68-at fogadott el. A tárcánál most várják ezeknek a kiadvá­nyoknak új, kiigazított árait. Egy korábbi rendelkezés nyomán az idén a nélkülöz­hetetlen munkafüzetek, tér­képek, szótárak, feladatgyűj­temények is tankönyvvé vál­tak. Várható, hogy ezek ára sem emelkedik, netán csök­ken, hasonlóan a régebben megjelentetett kiadványoké­hoz. (Deregán) Egy bűnjel a helyszínen: a sísapka FOTÓ: FEB Az álszakáll sem segített Lakat alatt a rablók Vadnyugati jelenet helyszíne volt tegnap kora délelőtt a budapesti Andrássy út, ahol két vakmerő fegyveres rabló egy pénzszállí­tót támadott meg, hogy némi karácsonyi pluszbevételhez jussanak. Egy vállalkozás pénzét a táskájában szál­lító férfi a forgalmas útvonalon az Ing Bank­hoz igyekezett, amikor az egyik fegyveres elállta az útját, míg társa közben megpró­bálta az így lelassított áldozat kezéből ki­tépni a legalább tízmillió forintot rejtő tás­kát. A pénzszállító lélekjelenlétét megőrizve szembeszállt álszakállt és álbajuszt viselő támadóival, fizikai erejének köszönhetően sikerült megakadályoznia a rablást. A bandi­ták dulakodás közben hatszor is felé lőttek, az egyik golyó súrolta a kabátját, de szeren­csére semmilyen sérülést nem okozott. Egy másik lövedék a közeli kirakat üvegét törte be. Rendőrségi körökből származó értesülé­sünk szerint a nyomozók tegnap délután mindkét támadót elfogták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom