Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-29 / 228. szám
II. SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés 1998. szeptember 29., kedd ► Megkezdte munkáját a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyszemélyes alapításával július 1-jótől létrejött a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Ez a több éves regionális kapcsolatépítés eredménye. A regionalizáció az 1990-es évektől a területfejlesztés intézményi struktúrájának olyan irányait jelenti, melynek követése az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik kívánatos és elengedhetetlen feltétele. Ismert, hogy Magyarországon a régiók történelmi hagyományai csekélyek, s a regionalizációs kísérletek is jórészt megrekedtek az utóbbi évtizedekben a tervezők és geográfusok asztalainál. Mindezek alapján nyilvánvaló az, hogy a régióépítkezés rendkívül nehéz, visz- szaesésekkel és ellentmondásokkal terhelt - mindazonáltal elkerülhetetlen folyamat. E folyamat egyben verseny is, melyben a régiók eltérő eséllyel indulnak. A Dél-Du- nántúl e tekintetben félperifériának számít az átlagosnál jobb, de a ’90-es évek versenyfolyamataiba még viszonylag nehezen illeszkedő gazdaságával, relatív közlekedési elzártságával és a balkáni háború tőkebefektetéseket riasztó hatásaival. A területfejlesztés intézményrendszerének változási irányai Az 1996. évi XXI. törvény kapcsán létrejött Országos Területfejlesztési Központ - a továbbfejlesztés igénye mellett is - alapvetően biztosítja az intézményrendszer központi szintjét. A megyei területfejlesztési tanácsok rendkívül gyorsan, a helyi-területi igényekhez leginkább illeszkedő munka- szervezeti bázisokon kialakították a működőképes megyei szintű területfejlesztési intézményeket, s működésükkel általában segítséget tudnak nyújtani a kistérségi szerveződéseknek is. Az intézményi hiány a regionális szinten mutatkozik meg leginkább, ugyanakkor éppen ez az a szint, amelyre a tervezés, a programozás, és a progam-menedzselés terén várhatóan egyre nagyobb szerep hárul. Nem ismert ma még az, hogy a „brüsszeli elvárások” és a magyar sajátosságok együtteséből pontosan milyen regionális területfejlesztési intézményhálózat fog kialakulni. Jelenleg egyszerre jelenik meg az intézményalakítás sürgető kényszere (a Dél-Dunántúlon erősíti ezt még a Phare program) és a rendszer konkrét formáit - az egyes regionális szintű feladatelemeket illető munka- megosztást, hatásköröket, finanszírozási kérdéseket - illető bizonytalanság. Az átmenetiség azonban nem a regionalizáció tényét, hanem konkrét megnyilvánulási formáit érinti, hiszen az európai uniós követelményeken túl a magyar területfejlesztési, sőt ágazati fejlesztési gyakorlatban is egyértelmű a regionális léptékű tervezés és fejlesztés decentralizációjára való törekvés. Ezért a regionális szintű területfejlesztési munkaszervezet létrehozása mindenképpen indokolt, feladatlehatárolása, működési módja, és szervezeti struktúrája tekintetében azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a ma létező bizonytalansági tényezők miatt flexibilis legyen, rugalmasan tudjon alkalmazkodni a megerősödő regionális intézmény- rendszer követelményeihez. A regionalizáció tétje és állapota a Dél-Dunántúlon A dél-dunántúli régió egyike volt Magyarország azon területeinek, ahol a legkorábban - már az 1980-as években - megindult a tudatos, tudományos alapokra építkező regionalzáció. A ’90-es években ez erősödött meg azzal, hogy a négy dél-dunántúli megye közgyűlései által létrehozott regionális fejlesztési alapítvány kuratóriuma az 1997-ben megalakult Dél-dunántúli Fejlesztési Tanács előképét alkotta, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Dél-Dunántúlra készült elemzések és a fejlesztési koncepció révén hozzásegítse régiónkat ahhoz, hogy az 1996-os Területi Phare program egyik akcióterülete legyen. A Regionális Tanács működése a régió önkéntes kezdeményezésére és a törvényi előírásoknak megfelelően indult meg. Működését az eddigiekben kiegyensúlyozottság jellemezte. Az indulás után 1998-ban a Tanács új, nagy léptékű feladatokkal találta szembe magát. E feladatok az 1996 évi területi . Phare programhoz kapcsolódnak, mely - mint ismeretes - épp a regíonalizá- ciót hivatott előkészíteni és elősegíteni. Ennek kapcsán a regionalizáció sikerének vagy kudarcának kettős tétje van:- az egyik - a rövid (ebb) távú és kisebb jelentőségű - hogy a Dél-Dunántúl képes-e, s ha igen, milyen mértékben bekapcsolódni az 1996-os Phare program nyújtotta támogatási lehetőségekbe a régió egészét átfogó vagy arra hatással lévő programokkal;- az igazi nagy tét azonban az, hogy milyen kép alakul ki a régióról az 1996-os Phare forrásokért folytatott verseny és a források felhasználása kapcsán. Ez utóbbi ugyanis hosszú távon befolyásolja a régió - uniós forrásokat érintő - formális és informális megítélését és fejlesztési, támogatási keretlehetőségeit. A fentiekből adódóan a regionalizáció folyamatos sikerének tétje - a közvetlen financiális elemeken túl - a ré- gió-imázsban testet öltő, a régió jövőjét közvetetten, de alapvetően befolyásoló erkölcsi tőke megszerzése. E munka megköveteli az állandó, a régió egészének érdekeit szolgáló fejlesztési ügynökség működését. A regionális munka- szervezet feladatai 4 A frissen alakult regionális munkaszervezet előre jelezhető feladatai három csoportba sorolhatók:- a régióépítkezés távlatos megközelítéséhez kapcsolódó, és a „klasszikus” fejlesztési ügynökségi feladatok; - az 1996-os és 1997-es Phare program Dél-Dunántúlt érintő feladatainak menedzselése;- a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működtetéséhez szükséges adminisztratív feladatok ellátása. a) A régióépítés távlatos megközelítése magába foglalja:- a regionális program elkészítését (készíttetését),- a program megvalósításában való konszenzus kialakítását és- a konkrét projektek kidolgozását célzó programozás folyamatának beindítását. Jelenleg nem ismert egyértelműen az, hogy hogyan alakul pontosan az állami oldalról induló regionális területfejlesztési intézményépítés. Addig, amíg ez nem jön létre, szükségszerű a monito- ringot is a munkaszervezet feladatai között biztosítani. A fentieken túl regionális ügynökségek klasszikus feladatkörei ismertek és jól vá- zolhatók a Dél-Dunántúlra is. Ezek az alábbiak:- regionális marketing, ré- gió-imázs formálása és erősítése;- regionális infrastruktúrá- lis projektekkel kapcsolatos szervezés, menedzselés;- befektetés ösztönzés;- a régió nemzetközi kapcsolatainak erősítése;- más területfejlesztési kompetencia körökben el nem látható feladatok. A Regionális Tanács döntési kompetenciájába tartozik annak meghatározása, hogy a klasszikus ügynökségi feladatokon belül melyekre és milyen mértékben tart a jövőben igényt, s melyek finanszírozását vállalja fel. A részletes tevékenységi kört ezen szándékok és döntések ismeretében fog kialakulni. b) Az 1996-os és 1997-es Phare program menedzselésével kapcsolatos teendők ismertek:- a Phare szakértők és a régió megyei területfejlesztési tanácsai munkaszervezeteinek, valamint kamaráinak szakértői közös munkájaként körvonalazódtak az 1996. évi pályázat kiírásához szükséges kritériumrendszer elemei; a regionális tanács megvitatta a kritériumrendszert és a pályázati kiírást; az EU magyarországi delegációja, illetve a KTM OTK Területi Phare Program Irodájának jóváhagyásával a Regionális Tanács 1998. július 1-jén meghirdette az 1996-os program támogatási keretére vonatkozó pályázatot. E ponton válik elkerülhetetlenné az ügynökség működése, hiszen az ő feladata- a pályázatok elkészítésének ösztönzése, segítése, információgyűjtés;- a benyújtott pályázatok formai értékelése;- a döntés előkészítési folyamat pályázati kiírásnak megfelelő szervezése, koordinálása;- a Tanács döntése alapján a támogatási szerződések megkötésének előkészítése;- a projektek menedzselésében való közreműködés, összehangoló tevékenység;- monitoring. Az 1996-os Phare program kihívásként fogható fel az ügynökség tevékenysége szempontjából is:- ki kell alakítani a Phare alapelveknek megfelelő pályázati-programozási gyakorlatot;- fel kell tárni a partnerség érvényesülésének lehetőségeit több „rétegben”- a már működő regionális illetékességű intézmények munkája tekintetében;- a megyei rendszerben működő, de tevékenységükben összehangolható intézmények, szervezetek tekintetében (például vállalkozásfejlesztési központok, munkaügyi központok, kamarák);- az azonos kompetenciájú, hasonló célú, megyénél kisebb fejlesztési szerveződések (például: kistérségi társulások, egyesületek tekintetében);- a civil szféra vetületében. E munkák mellett várhatóan ez évben sor kerül az 1997. évi Phare programhoz kapcsolódó dél-dunántúli vonatkozású pályázati kritériumrendszer előkészítésére, kidolgozására. E munkát Phare-szakértők végzik, az ügynökség teendői a szakértők munkájához szükséges szervezési, egyeztetési folyamat biztosítására vonatkoznak. Az 1999-es évben az 1996- os pályázat nyertes proejkijeinek szerződéskötése, megvalósítása és az 1997. évi finanszírozású program indítása lesz a feladat. A fentiek kapcsán különösen fontos az, hogy a Phare program minden elemével kapcsolatban az átláthatóság, a legteljesebb nyíltság és a Regionális Tanács által meghatározott kritériumrendszer keretei között az abszolút esélyegyenlőség érvényesüljön. c) A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működtetéséhez szükséges adminisztratív feladatok ellátása A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki funkcióit az alapító okirat szerint a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei éves rotáció alapján látják el. Ebből adódóan - technikailag - mindenképpen lesznek bizonyos, az elnök személyéhez kötődő titkársági feladatok, melyek az elnöki poszttal együtt „vándorolnak”. Ezeken túl a Regionális Tanács üléseinek előkészítése, a tanácstagokkal való folyamatos kapcsolattartás, az adminisztráció azonban meghatározóan a regionális munkaszervezet feladatkörét képezi. A ma még csak tervezet szintjén létező, központi finanszírozású regionális intézményrendszer kiépítése változtathat a fentiekben felsorolt hármas feladatkörön, távlatban lehetséges a menedzsment és a titkárság, illetve monitoring tevékenység szétválasztása, összességében azonban a jelen helyzetben a regionális munkaszervezetnek indulásként mindhárom feladattal számolnia kell. A regionális ügynökség szükséges létszáma és költségvetés-tervezete A regionális munkaszervezet feladatköre olyan tágan értelmezhető, hogy az alkalmazandó létszám gyakorlatilag annak függvényében alakítható ki, hogy mekkora a régió és a központi szervek költségviselő képessége és hajlandósága. A közvetlenül prognosztizálható és feltétlenül ellátandó feladatok köre azonban meghatározza azt a létszámot, amelyre az eredményes működéshez belátható időn belül feltétlenül szükség lesz az alábbiak szerint: 1 ügyvezető, 2 projekt menedzser, 1 pénzügyi menedzser, 1 menedzser asz- szisztens. Tekintettel arra, hogy a szakmai kompetenciában jelzettek egyértelműsítik azt, hogy az ügynökség munkája akkor lehet eredményes, ha professzionális, jól képzett, ambiciózus és idegen nyelveket beszélő munkatársak vannak. A dolgozóknak ez a munkahely képzettségüknek és munkájuknak megfelelő egzisztenciát, biztonságot és belátható jövőt jelent. A munkaszervezet működéséhez szükséges infrastruktúra meg van, azaz biztosítva a megfelelő elhelyezés (ezt a Baranya Megyei Közgyűlés vállalta). A folyamatos munkavégzés és a korszerű kommunikáció feltételei rendelkezésre állnak, illetve Phare-támogatással beszerezhető. A működtetéshez szükséges tárgyi, technikai feltételek mellett a sikeres munkához alapvetően fontos, hogy a kis létszámú szervezet minden munkatársa maximálisan alkalmas legyen az újszerű feladatok önálló ellátására. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1998. július 1-jétől 1998. december 31-ig dr. Kovács Katalint nevezte ki a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ügyvezető igazgatójának. Feladata: az ügynökség felállítása, a munka beindítása; a Phare programhoz kapcsolódó Kísérleti Program Alap működtetésének megszervezése; a regionális programozás előkészítő munkálatainak megszervezése; a területfejlesztés regionális kapcsolatainak kialakítása, erősítése. Augusztus 1-jétől a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht további három dolgozóval látja el feladatát. A pénzügyi menedzser Ri- eszné Szegő Éva (adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló) részmunkaidőben, vállalkozói szerződéssel végzi a kht működésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági teendőket. Közreműködik a Phare pályázatok és az ügynökség által indítandó projektek pénzügyi értékelésében, vizsgálatában, menedzselésében. Projektmenedzser Márton György, regionális gazdaságtan, valamint „monetáris szabályozás és intézményei” specializáción végzett közgazdász, felsőfokú angol nyelvismerettel. 1998. szeptember 1-jétől a JPTE Közgazdaságtudományi Karán a regionális P.h.D. levelezős hallgatója. Projektmenedzser Pálmai Zsolt regionális gazdaságtan és vállalatfinanszírozás specializáción végzett közgazdász, felsőfokú angol nyelv- ismerettel. 1998. szeptember 1-jétől a JPTE Közgazdaság- tudományi Karán a regionális P.h.D. levelezős hallgatója. A titkársági-ügyviteli teendőket jelenleg a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács Titkárságán munkaviszonyban lévő menedzserasszisztensek látják el: Sandó Krisztina közgazdasági szakközépiskolai érettségivel, aktív angol nyelvismerettel rendelkezik. A JPTE humán szervező szakos hallgatója. Schunk Melinda közgazdasági szakközépiskolai érettségivel rendelkezik (ügyviteli-informatikai specializáció, angol nyelvismeret). A regionális ügynökség önálló titkárságának kiépítésére akkor nyílik célszerűen lehetőség, ha a Phare keretből biztosított technikai felszerelés rendelkezésre áll. Addig a gördülékeny működéshez szükséges technikai feltételeket a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács biztosítja. A regionális területfejlesztési teendők kapcsán szólni kell egy rendkívül fontos - és a régió szempontjából különösen kiemelkedő - körülményről: a megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezeteinek együttműködéséről. A regionális ügynökség munkájának - most a kezdeti időszakban különösen, de a későbbiekben is - rendkívül fontos bázisát képezi az a szakmai-partneri kapcsolat, amely a régió megyei terület- fejlesztési munkaszervezeteivel a közös regionális érdekek és a több évre visszatekintő szakmai kontaktusok révén kialakultak. Egyértelműen érzékelhető az, hogy a speciális megyei problémák esetén nagyon hasznos azon megyei terület- fejlesztési szakemberek közreműködése, akik az adott kérdésben helyismerettel, tapasztalattal rendelkeznek. Az ő segítőkészségük révén találhatja meg egy-egy megye legjobban a helyét a régióban, s az ő segítségük szükséges ahhoz is, hogy technikailag gördülékenyen bonyolódhassanak a regionális programok. A Dél-Dunántúl külön értékeként fogható fel az, hogy itt a partneri együttműködés az ügynökség kialakulása előtt és azóta is minden tekintetben érzékelhető. Szeretnénk, hogy a Phare forrásokból származó technikai segítséget a közvetlen számítógépes kommunikáció feltételeit is biztosítani tudná a regionális és a megyei területfejlesztési munkaszervezetek között. Végezetül néhány szól a Phare Kísérleti Program Alapra irányuló regionális pályázatokról. A pályázatokat 1998. július 1-jén meghirdettük, benyújtásuk határideje szeptember 4-e 16 óra volt. Sokan voltak a „szakmából” is, akik úgy vélték: nem lesz elég pályázat, hiszen nincs tapasztalat a regionális léptékű partnerséget igénylő pályázatok készítésében. Egyértelműen megállapítható az, hogy nem át- hághatatlanok a megyei korlátok, befelé fordulás, egymás kárára juttatott verseny akadályozta a regionális projektek kialakulását, az, hogy a decentralizált területfejlesztési források önkormányzati vagy megyei léptékben igénybe vehetők voltak. A regionális fejlesztési források várható rendelkezésre állása nagyon értékes partneri viszonyok formálódását indította meg. E folyamathoz kínálja fel munkáját a Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (7621 Pécs, Tímár u. 23. Tel.: 72/213-345. Tel./Fax: 72/210-927). Dr. Kovács Katalin ügyvezető igazgató 4 »
