Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-29 / 228. szám
! } ÍV SOMOGYI HÍRLAP - 1998. szeptember 29. I KéP SOMOGYI TERÜLETFEJLESZTÉS A Somogy Megyei Önkormányzat és a Területfejlesztési Tanács melléklete A TARTALOMBÓL • Programozás a területfejlesztésben • Régiók felemelkedése és hanyatlása • Értékvédő építészet • A vidék- és területfejlesztés stratégiája • Vízi közmű hitellel • Megkezdte munkáját a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Készülnek a Somogy megyei területfejlesztési programok Közös érdek az együttműködés A programok kidolgozása kedvező folyamatokat indíthat el a gazdaságban Somogy megye területi tervezésének és terület- fejlesztési tevékenységének több évtizedre visszatekintő gyakorlatában mérföldkő a megyei területfejlesztési tanács azon döntése, hogy a múlt év szeptemberében jóváhagyott területfejlesztési koncepció végrehajtása érdekében konkrét fejlesztési programok kidolgozását végezteti el. Közismert, hogy a megyében eddig készült területfejlesztés koncepciók, az abban megfogalmazott sokszor helyes gondolatok nagyrészt papíron maradtak, mert nem születtek meg azok a döntések, amelyek ezek megvalósítását segítették volna. A DHV Magyarország Kft arra vállalkozott, hogy az elfogadott koncepció kiemelt céljaira olyan fejlesztési programokat dolgoz ki, amelyekből az egyes érintett kistérségek fejlesztési projekteket vezethetnek le. Könnyen belátható: Somogybán éppen az aprófalvas településszerkezet miatt parancsoló szükség a kistérségi együttműködés, mert a kis települések kü- lön-külön nem képesek gazdaságos infrastruktúra kialakítására és működtetésére, gazdaságuk ésszerű építésére. A fejlesztési programok elsősorban a vállalkozások fejlesztését, a humánpolitika gazdaságot segítő átalakítását, az idegenforgalom hatékonyabb fejlesztését, az agrár ágazat piaci helyzetének javítását, valamint a természeti és épített környezet védelmét kívánják előtérbe állítani. E fejlesztési programok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a belföldi vagy külföldi befektetők figyelmét Somogy megye adottságaira irányítsuk. A programok kidolgozása és végrehajtása várakozásunk szerint kedvező folyamatokat indíthat el a megye társadalmában és gazdaságában. Megvalósításukkal megszüntethető a megye gazdasági kettészakadása, jelentősen javítható az itt élő polgárok élete. Az egyes kistérségek közösen valósíthatnak meg programokat, ezzel segítve a megye fejlődését. A projekt indításának egyik első lépéseként a DHV Magyarország 1998. július 2-án nyitó tanácskozást szervezett Kaposváron a megyeházán. A workshop célja az volt, hogy a megye fejlesztési koncepciója alapján, valamint a résztvevők javaslatainak figyelembevételével meghatározza a fejlesztési programok főbb irányait, komponenseit, valamint a tőlük elvárt eredményeket. Az egész napos tanácskozáson hatvanegyen vettek részt: polgármesterek, a területfejlesztési tanács tagjai, megyei szakemberek, illetve a DHV szakértői. A tanácskozáson dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnökének megnyitója után dr. Bognár Nándor, a DHV Humán Régió Tanácsadó Iroda igazgatója mutatta be röviden a projektet, beszélt a területfejlesztésről és a programozásról. Az elkészítendő egyes programok sikerét szerinte a következők biztosíthatják: illeszkedik a környezethez, konszenzuson alapul, mozgósít, összpontosít, magas szinten támogatott, operatívirányítás-' delegált, korlátozottan rugalmas és kommunikál. A bemutatót Brandtmüller Istvánnak, a projekt tanácsadójának előadása követte. „A Somogy megyei területfejlesztési koncepció: a kistérségek szerepe” címmel, majd a DHV szakértői tartottak rövid előadásokat a koncepció prioritásairól és a kidolgozandó programokról a vállalkozások, a humánpolitika, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és a természet-táji értékek védelme szempontjából. A területfejlesztési koncepció kistérségekre vonatkozó fejlesztési javaslatait Biczó Ernő, a DHV projektvezetője mutatta be, majd dr. Sütő László marcali polgármester Gazdaság és koncentráció a Marcali kistérségekben, ennek tapasztalatai címmel tartott előadást. A szekcióléseken tárgykörök szerint vitatták meg a fejlesztési programok elkészítésének főbb kérdéseit. A nyitó tanácskozás eredményeként a jelen levők egyrészt újra átgondolták a területfejlesztési koncepció elveit, fontosabb céljait és a feladatokat, másrészt a délutáni szekcióüléseken megfogalmazták a kidolgozandó fejlesztési programok főbb irányait és az ezektől várt eredményeket. A munka további lépései a következők:- a programok vázlatának elkészítése július végéig: munkánkat ebben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelete fogja segíteni,- újabb szakmai tanácskozások megszervezése és lebonyolítása augusztus folyamán: e tanácskozások célja a programvázlatok megvitatása lesz. A fejlesztési programok kidolgozásáról a későbbiekben fogunk beszámolni. Az egyes programok elkészítését a jelenleg kibővítés alatt álló fejlesztési munka- csoportok fogják elvégezni. Biczó Ernő DHV, a projekt vezetője Brandtmüller István a projekt tanácsadója Szakképzés 250 órában Novembertől új környezet- védelmi szakelőadói képzést indít Somogybán a Környezetgazdálkodási Intézet. Az ország több megyéjéhez hasonlóan az indokolja a 250 órás - középfokú szakképesítést nyújtó - oktatás megszervezését, hogy a tapasztalatok szerint a négy éve érvényben levő környezetvédelmi törvény számos rendelkezését nem ismerik eléggé és így nem is alkalmazzák a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, szolgáltatók. Pedig egyre fontosabbá válik, hogy megóvjuk környezetünket, vigyázzunk természeti értékeinkre. A környezetvédelmi törvény és végrehajtási utasításai meghatározzák, mit kell tenni a települések, lakóhelyek környezetének védelméért. Ezt a növekvő társadalmi felügyelet mellett egyre inkább szántónkéra jelleggel a hatóságok is ellenőrzik. Az új képzés segítségével a környezetvédelemben jártas, a rendelkezéseket ismerő és alkalmazni tudó gyakorlati szakemberek dolgozhatnak majd a megye kisebb-na- gyobb településein, termelő üzemeiben, vállalkozásainál. A tanfolyam a mai oktatásiképzési rendszerben - e témában a legátfogóbb ismereteket nyújtja. A hallgatók többek között megismerkednek az ökológia, a levegőtisztaság víz- és zajvédelem tudnivalóival, a környezeti kárelhárítással, a jogi, szak- igazgatási ügyviteli feladatokkal, mérési gyakorlatokkal. A 250 órás tanfolyam módot nyújt számos gyakorlati, helyszíni tapasztalat- szerzésre is. PÁLYÁZAT A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1998. II. félévi pályázati felhívása az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó kerékpárutak és járdák építésének támogatására. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) - a Belügyminisztériummal (BM), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) egyetértésben - az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény 4. paragrafusában foglaltak végrehajtására pályázatot hirdet az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó kerékpárutak és járdák építésének támogatására. A pályázat célja, hogy- a kerékpárutak építésének támogatásával elősegítse a kerékpáros forgalom biztonságos közlekedési feltételeinek megteremtését, továbbá az egészséges életmódot és az idegenforgalmat, valamint a környezetkímélő közlekedést egyaránt szolgáló beruházások megvalósulását, elterjedését,- a főúthálózat mellett hiányzó járdák építésének támogatásával hatékonyan szolgálja a gyalogosok védelmét, - közúti csomópontok szegélyeinek átalakításával lehetővé tegye a mozgásukban korlátozottak biztonságos közlekedését. Az út: kapcsolat Önkormányzatok példamutató összefogásának eredményeként készül el Hetes-Kaposmérő összekötő út építése. Mi ösztönözte ennek a kiépítését? Kaposmérőben regionális szilárd és folyékony hulladéklerakóhely készült, melynek átadására 1995-ben került sor. Ezzel egy időben határozták el az önkormányzatok, hogy a lerakóhely megközelítése célszerűbb lenne egy ösz- szekötő úton, amely elkerüli a 61-es főközlekedési utat. Végiggondolva ennek az útnak a jelentőségét: több gondot okozó problémára is találhatnak megoldást az önkormányzatok. Ezek közül néhány: a térségben a községek között összehangoltabb szolgáltatási rendszert lehet kiépíteni. Az útra terelhető a kerékpárforgalom, ez jól illeszkedik a már kiépített Kaposvár, Bárdudvarnok, Juta közötti kerékpárúihoz. A zselici tájak turisztikai megtekintéséhez biztonságosabb közlekedést alakíthatunk ki. Hetes felé a vasúti teherszállítás szempontjából közvetlenebb kapcsolatot lehet kiépíteni. A mezőgazdasági területek megközelítése, a terménybetakarítás is egyszerűbb. Kaposvár átmenőforgalmát is csökkenti, s Kadarkút térségéből a Balaton felé mintegy 15 kilométerrel rövidül az út, Juta-Hetes térségéből Nagykanizsa felé szintén. A kivitelezéshez 66,7 millió forintot pályázaton nyertek el az önkormányzatok. 30 millió forintot az Útalapból 36,7 millió forintot pedig a területfejlesztési tanácstól kaptak. A kivitelezés 1998. június 19-én kezdődött a munkaterület átadásával. Az időjárás- felelős nem fogadta kegyeibe a kivitelező céget. Ezért a kezdeti gyors munka lelassult, s több olyan problémát kellett és kell megoldani menet közben, melyre munkakezdéskor nem számíthattunk. A nehézségek ellenére a munkálatok üteme lehetővé teszi, hogy a kivitelező által vállalt határidőre, 1998. október 15-re az utat megnyithassuk a lakosság előtt. Várkonyi Csabáné társulásvezető Az első lapát sódert dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke és Szita Károly poglármester terítette az útra fotó: lang
