Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-03 / 180. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. augusztus 3., hétfő Kirijenko-Maszhadov találkozó. Kedvezően fogadták Szergej Kirijenko orosz kormányfő és Aszlan Maszhadov csecsen elnök találkozóját, mivel a Csecsenföldön végbemenő események kihatnak a szomszédos köztársaságok helyzetére is. fotó: feb/reuters Bonn elő kívánja segíteni a magyar euro-atlanti törekvések megvalósulását Változatlan marad a támogatás Elődjéhez hasonlóan az új magyar vezetés is számíthat a német kormány támogatására abban, hogy hazánk mielőbb az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja legyen. Karlsruhe Ezt a német külügyminiszter hangsúlyozta azon a karlsru- hei sajtóértekezleten, amelyet magyar kollégájával, Martonyi Jánossal együtt tartott szombaton, másfél órás eszmecseréjük után. Klaus Kinkel emlékeztetett arra, hogy a tagjelöltek átvilágítása már folyik, s Németország szeretné, ha a konkrét csatlakozási tárgyalások már az idén novemberben megkezdődnének. Az első hivatalos külföldi útján Németországot fölkereső Martonyi János rámutatott: Németország az utóbbi nyolc-tíz évben kiemelkedő segítséget nyújtott Magyarországnak. Budapest azt szeretné, ha a lehető legrövidebb időn belül teljes jogú tagjává válhatna az Európai Uniónak. Ehhez igényli a német fél támogatását, amelynek döntő szerepet tulajdonít a csatlakozás sikere szempontjából, miként annak is, hogy január elsejével Németország tölti be az Unió elnöki posztját. A két politikus megbeszélésén előkelő helyet foglalt el a koszovói válság. Kinkel kifejtette, hogy a háború sújtotta szerbiai tartományban nemzetközileg ellenőrzött fegyverszünetre van szükség, amelyet a nemzetközi közösség által szavatolt „autonómia-megoldásnak” kell követnie. Martonyi János elmondta: a Vajdaság helyzete csupán annyiban hasonlít Koszovóé- hoz, hogy az is 1989-ben veszítette el autonómiáját. A hat nemzetiség (köztük mintegy 300 ezer magyar) által lakott Vajdaságban nincsenek a koszovóihoz mérhető feszültségek. Ha Koszovó ismét autonómiához jutna, akkor fölmerülne az a jogos igény, hogy a Vajdaság is kapja vissza önigazgatását. Áttörés előtt a mentés Lassingban A stájerországi Lassingból érkezett hírek szerint áttörés előtt állnak a mentőalakulatok: a fúróknak sikerült elérniük a 130 méteres mélységet, ahol a hét elején szerencsésen felszínre hozott 24 éves bányász kiszabadítására a tárnába küldött és a mélyben rekedt csapatot sejtik. Lassing Hivatalos nyilatkozatok szerint van remény arra, hogy a hosszú idő ellenére is életben találják az embereket, mert van náluk elegendő víz és vitamin. Állítólag a fúrás befejezését követően kopogást lehetett a mélyből hallani. A mentési munkálatokat vasárnap délben időlegesen föl kellett függeszteni, mert a mélyben fogságban lévők vélt tartózkodási helyén 0,8 baros túlnyomás van, ezért félő, hogy amennyiben életben találják a bányamentőket, és óvatlanul járnak el velük, akkor keszonbetegséget kaphatnak. A mentésben az osztrákokon kívül egyébként nemzetközi erők is részt vesznek: a német szakemberek mellett a helyszínen van egy különleges magyar egység is. Négy nap, amely a házasság halála Súlyos veszélybe kerülhet a békesség sok német családban, ha tovább rövidül a munkaidő. Faji előítéletek Nyugat-Európában A rasszista veszély ellen a munkahelyteremtés a legjobb orvosság A rasszizmus, azaz a faji előítéletek sokkal erősebbek Nyugat-Európában, mint korábban gondolták, s a legjobb módszer ellene az új munkahelyek teremtése. Ezt állapította meg az Európai Unió legfrissebb felmérése, amely meglepő jelenségekre bukkant az Unió központjának otthont adó Belgiumban. Az erősen katolikus ország egyházi iskoláiban tilos a muzulmán hit oktatása, még olyan osztályokban is, ahol a diákok többsége ehhez a valláshoz tartozik. A hetvenes években hozott tanárokat, akiket a vendégmunkások, a bevándorlók gyerekeinek oktatására hívtak az országba, ismét elküldték. Helyettük azonban a fundamentalista muszlim országokból érkeznek, meglehetősen szélsőséges nézetekkel. Egyébként minden negyedik belgának faji előítéletéi van-, nak. A lakosság 79 százaléka úgy véli, hogy a bevándorlók csak azért jönnek az országba, hogy kihasználják a szociális támogatás nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor a fiatal nemzedékek körében jobb a helyzet: kétharmaduk egyetért azzal, hogy különböző kultúrájú emberek éljenek egymás mellett. Amint a felmérés kiderítette, a faji előítéletek legfontosabb forrása a gazdasági helyzet. Minél magasabb egy országban a munkanélküliség, annál ellenségesebb a hangulat, az indulatok a külföldiek, a más fajtájúak ellen. Azaz: a rasszizmus visszaszorításának legjobb módszere a teljesebb foglalkoztatás biztosítása. Ferenczy Europress Gyilkos esők. Észak-lránban, Gilan tartományban a napok óta tartó rendkívüli időjárás folyókat duzzasztott meg, és az iszapáradat falvakat sodort magával. A halottak száma már meghaladja a százat, több ezren eltűntek. A mentés szakadatlanul tart. FOTÓ: FEB/REUTERS Félrelépés és a munkahelyért aggódás miatti stressz egyaránt oka lehet a harmónia megromlásának, mert egyre több vállalatnál vezetik be a négynapos munkahetet, illetve az egyhetes folyamatos munkát, ami után négy-öt szabadnap jár. Kezdetben még örömmel fogadták az érintettek a munkarend változását, aztán kiderült: a mindaddig jól működő házasságok megron- tójává válik az újítás. Egy felmérés szerint Wolfsburgban 1990 és 1994 között - nem sokkal a négynapos Volkswa- gen-munkahét bevezetése előttig - évente átlagosan 314 házasságot bontottak föl, ezt követően alig két év alatt más- félszeresére emelkedett a válá: sok száma. A felek fő okként jelölték meg, hogy nem tudnak mit kezdeni a meghosz- szabbodott szabad idejükkel. HÍREK RÖVIDEN Havel allapota javul Václav Havel állapota javult, és az államfő már önállóan, készülék nélkül lélegzik. A gégemetszésre, amelynek eshetősége is fölmerült, egyelőre nincs szükség. Kémeket fogtak Párizsban A brit hatóságok kérésére a francia rendőrség a hét végén őrizetbe vette azt az egykori brit kémet, aki a belső elhárítás (MI5) elől menekült Franciaországba, s most egyebek mellett állítólag a Kadhafi líbiai vezető meggyilkolására szőtt brit terveket készült megosztani a nyilvánossággal. Párizsban őrizetbe vették a külső elhárítás, az MI6 egyik volt tagját is. Fogolyhalál a börtönben Egy hónapon belül a második szerb fogoly halt meg Hágában: néhány héttel ezelőtt Szlavko Dokmanovicsot, Vukovár egykori polgármesterét találták holtan a délszláv konfliktusban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Törvényszék fogdájában. Dokmanovics néhány nappal az ítélethirdetés előtt nyakkendőjével felakasztotta magát cellájában. Most Milan Kovacevics szívroham következtében halt meg. Viszály Kasmír miatt Pakisztán érzékeny veszteségeket szenvedett az Indiával immár három napja folyó tüzérségi párbajban a kasmíri határnál. Á politikai helyzet felügyeletével megbízott pakisztáni miniszter szombati bejelentésében összesen 80 halálos áldozatról beszélt, akik közül 37 katona volt. Megérkeztek Ciprusra a rakéták Megérkeztek Ciprus déli részére a nicosiai kormány által Oroszországtól vásárolt SZ-300-as típusú légvédelmi rakétarendszer bizonyos részegységei - közölte Dervis Eroglu, a kizárólag Törökország által elismert észak-ciprusi Török Köztársaság miniszterelnöke. Fokozódik a nyomás a Nyugatra Koszovó miatt Súlyosbodnak a harcok Albán fegyveresek támadtak rá vasárnap hajnalban a jugoszláv hadsereg katonáira a jugoszláv-albán határ térségében, a nyugat-koszovói Djakovicától északnyugatra lévő körzetben. KOSZOVÓ A szerb hadseregtől származó értesülések szerint a harcok vasárnap délután is tartották, s az albán fegyveresek több hullámban indítottak támadást a határőrség ellen. Az albánok aknavetőkből és automata fegyverekből vették tűz alá a katonákat. Ha a nyugat nem avatkozik be Koszovóban, a Balkán nemsokára lángba borul - hangoztatta a száműzetésben levő koszovói kormány vezetője, Bujar Bukoshi. Szerint Koszovóban ugyanaz a forgatókönyv, mint Boszniában volt. Szlobodan Milosevics csak a katonai akciókkal fenyegetőzők előtt hajlandó meghátrálni - vélekedik Bukoshi, aki tíz éve él németországi száműzetésben. A koszovói rendteremtés véglegesítés előtt álló forgató- könyve szerint a NATO légiereje „4 politikai jóváhagyástól számított 18 órán belül csapásokat mérne a szerb állásokra, a nemzetközi közösség repülési tilalmat hirdetne a polgár- háborús tartomány teljes légterére, s 25 ezer katonát vezényelne az albán határra, hogy elvágja a szakadár koszovói albán gerillákat fegyverekkel ellátó köldökzsinórt - írta tegnap a brit The Sunday Times. Osztódással szaporodnak A német választásokon 66 párt indul A pártok mintha Németországban is osztódással szaporodnának: 1994-ben, a legutóbbi választásokon 44 szervezet jelentette be indulását. Berlin Végül 33 került fel különböző listákra, de a Bundestagba csupán hatan tudtak bekerülni, ha a CDU/CSU szövetséget külön-külön számítjuk. A szeptember 27-i választásokra már 66 párt illetve választói közösség jelentkezett. Bizottságot hívtak életre, hogy valamilyen előszűrést alkalmazzanak. Johann Hq}i- len, a szövetségi választási iroda vezetője ugyan jó képet vágott a nagyszámú ajánlkozóhoz, sőt a demokratikus légkör kedvező megnyilvánulásaként értékelte az érdeklődést és aktivitást. Ám a jóból is megárt a sok. Miután a részvételhez nem kellenek kopogtatócédulák vagy aláírások, a bizottság általában a pártok taglétszámát, támogatottságát, anyagi alapjait próbálja nagyító alá venni, így aztán automatikusan indulhat néhány szélsőséges - sokszor botrányt kavaró - erők is. (Réti) Kártérítést követelnek a „fölfedezésért” A vádlott neve: Kolumbusz Honduras indián őslakói két éve lerombolták Kolumbusz szobrát az ország fővárosában, Tegucigalpában. Tegucigalpa Az őslakók azonban nem elégszenek meg ennyivel: őszre nemzetközi bíróságot hívnak össze, amelynek feladata, hogy kivizsgálja Amerika „felfedezőjének” bűneit. Szerintük ugyanis Kolumbusz a kontinens 70 millió őslakójának a haláláért felelős. A népirtásért, az ősi városok elpusztításáért nemcsak maga a felfedező, hanem Spanyolország, Portugália, sőt, a franciák, a britek, a németek, az olaszok, a hollandok is felelősek - mondják. Constantino Lima egykori bolíviai elnökjé- lölt kiszámította, hogy Kolumbusz partraszállása, 1492 óta az amerikai kontinens minden őslakójának családjában 175 embert gyilkoltak meg. Ha minden áldozatért csak 5000 dollár kártérítést kérnek, akkor Európa már 875 milliárd dollárral tartozik az indiánoknak. Amennyiben ezt nem tudnák kifizetni, ami valószínű, akkor legalább engedjék el a térség országainak minden adósságát - javasolják.
