Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-08 / 185. szám

Közelről Negyedik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. augusztus 9., vasárnap Hírek Ejtőernyőshalál A Balatonkeresztúr és Balatonmária között lévő sportrepülőtérre tegnap délben lezu­hant egy ejtőernyős, és a helyszínen szörnyet halt. A helyszínelés tegnap lapzártakor még tartott. A szeren­csétlenség körülmé­nyeit a helyszíni bi­zottság a Budapesti Légügyi Igazgatósággal közösen vizsgálja. Hollandok Somogy- jádon 28 holland re­formátus gyülekezeti tag töltött egy hetet Somogyjádon. Az Amersfoort-ból érkező vendégekkel már nyolc éve szoros és tartalmas cserekapcsolat alakult ki. A hollandok egy kamion ajándékbútort is küldtek. Somodor! romanap Régi cigánymestersé­gekből - teknővájó, köszörűs, kosárfonó - tartottak tegnap bemu­tatót Somodorban. A helyi cigányszervezet rendezte romanapon bemutatkoztak a ka­posvári, a marcali és a pálmajori hagyomány- őrzők. A színes prog­ramot bál zárta. Gépeket, kutyát mentettek Tíz köb­méter tölgy, éger és cser tűzifa égett pénte­ken este Somogytarnó- cán. A Sefag barcsi er­dészetének tulajdoná­ban lévő fa vélhetően a tarlóégetéstől kapott lángra. A tüzet a barcsi egységek oltották el. Több millió forintot mentettek meg a ka­posvári tűzoltók, de így is tetemes, mintegy 200 ezer forintos kár keletkezett abban a kiskorpádi aratókom­bájnban, amelynek motortere kapott lángra tegnap. A tűz okát vizsgálják, akár­csak a kaposvári Dom­bóvári úton történt balesetnél, ahol egy Volkswagen gépkocsi motortere gyulladt ki menet közben. A kár 100 ezer forint. Sze­rencsés volt az a bog­iári német juhász ku­tya, melyet egy tíz mé­teres kútból hoztak föl élve a bogiári mentő­sök a János hegyen. mrnmm VASÁRNAPI vmwmA SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Fürdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató A parlament elnöke jól rúgja a bőrt A pecabothoz nem kell testőr A televízióban csak egy kis szelete látszik a képviselői munkának fotó: lang Róbert Áder János a parlament el­nöke. Miben változott a ma­gánélete? - kérdeztük tőle amikor Kaposváron járt.- Változóban van. A jogsza­bály szerint az országgyűlés elnökét személyi védelem il­leti meg. Ennek következté­ben másként közlekedem mint eddig.- Szabad például autót ve­zetni?- Igen, és én lemondhatok a személyi védelemről is időle­gesen: családi programjaimnál ezt meg is teszem. Hivatalos programokon viszont már in­kább velük jelenek meg. En­nek biztonsági és részben pro­tokolláris okai vannak. Meg­szaporodtak a protokolláris rendezvények: diplomáciai testületekkel nagykövetekkel való kapcsolattartás több időt igényel mint korábban. Az or­szággyűlés elnöke - jogosult rezidencia használatra, amely biztosítja a megfelelő diplo­máciai szokások szerinti foga­dást a hasonló szintű tárgya­lópartnereknek. Én még ide nem költöztem be, de valószí­nűleg nem tudom elkerülni.- Milyen körülmények kö­zött lakik most?- Társasházban Zuglóban.- Emeleten, földszinten?- Középen. Ez egy három- emeletes társasházi lakás. Ott is gondoskodnak a védelmem­ről. Én nem tartom a helyzetet fenyegetőnek, függetlenül at­tól, hogy az én irodámat rob­bantották föl, de ezt a Fidesz­nek szánt üzenetnek tekintet­tem - okát még most sem tud­tuk megfejteni.- Ha például horgászik, akkor a másik stégről figye­lik?- Ennyire azért nem ke­mény a dolog.- A család hogyan tűri eze­ket a megszorító intézkedése­ket?- Igyekszünk úgy csinálni, hogy a gyerekek minél keve­sebbet vegyenek észre. Nem lenne jó, ha az ő életük is megváltozna emiatt, s ezt te­herként élnék meg. Ilyen szempontból a feleségemre nagyobb feladat hárul, a gye­rekek tanulásának figyelem­mel kísérése is.- Az elnök a saját leckéjét hazaviszi?- Van, amikor még haza is viszem.- Alelnökként az előző cik­lusban már belekóstolt a ház­elnöki teendőkbe.- Nyolc hónap alatt azt a ré­szét tanultam meg ennek a munkának, amely az ülésve­zetéssel, a házbizottsági ülé­sekkel kapcsolatos. Az elnöki teendők annyival jelentenek több munkát, hogy a házsza­bály szerint az elnök gyako­rolja teljes egészében az or­szággyűlés irányításához és működésének biztosításához szükséges valamennyi jogo­sítványt. Ez természetesen lé­nyegesen több feladatot jelent.- Milyen a ház az elnöki pulpitusról? Közömbös, ér­deklődő?- Attól függ, hogy mi a napi­rend. Az embernek is többféle arca, hangulata van.- Mit gondol az elnök ak­kor, amikor például üres ház előtt folyik a vita? Jószerével csak az van bent, aki beszél, meg a jegyzőkönyvvezető.- Ez nyilván nem öregbíti a ház tekintélyét, viszont azt tudomásul veszem, hiszen képviselőként 8 év alatt ma­gam is tapasztaltam, hogy rendkívül kevés idő van arra, amit egy képviselőnek el kell intéznie. Amit a parlamentben látunk, az csak egy nagyon ki­csi szelete a képviselői mun­kának. Plenáris ülésekre fel kell készülni, szakértőkkel kell konzultálni, a beszédeket meg kell írni. Én képviselő ko­romban is magam írtam a be­szédeimet., Bizottságokra kell felkészülni, törvényjavaslato­kat át kell nézni, a bizottságok jelentéseit módosító indítvá­nyokat áttanulmányozni. Van számos protokolláris kötele­zettsége is egy képviselőnek, és el kell menni az egyéni vá­lasztókerületébe fogadónapot tartani, nagyon sok hétvégi rendezvényen részt venni. Ne csupán annak alapján ítéljék meg a választók a képviselő­jüket, hogy mikor látják a par­lamentben, hanem a ténylege­sen elvégzett munka alapján, amely részben a nyilvánossá­gon keresztül, részben a kü­lönböző fórumokon mérhető.- Minden fiatalembernek vannak hobbijai. Mi az ön hobbija?- Több is van. Húsz éve fo­cizunk. Orbán Viktor már ki­kopott a csapatból, mert be­tonon nem tud játszani, de Kövér László még benne van. Mi együtt játszunk. Jól kezd­tük az idényt; a bajnokságban harmadikak vagyunk. Ez a jogikari bajnokság volt ko­rábban, miután a BEAC-pá- lyát fölszántották, átjöttünk a XIII. kerületbe. Most már nem jogikarinak hívják. Mert vegyes csapat vagyunk. Egy kieső van a B osztályban, egy pedig osztályozót játszik, ezért a csapatoknak a jó része lényegében már baráti, közeli ismerősi viszonyban van. A játékosok jól ismerik egy­mást, pontosan tudja a másik gyengéjét, erősségét, stb. Ró­lunk hiába tudják, hogy mi a Kövérrel sajátos összjátékban vagyunk - ő dobja a fejemre a labdát, nekem pedig be kell fejelni a kapuba a gólt. Ezt már általában ismerik a vé­dők, de azért évente egypár alkalommal meglepjük a ka­pusokat. Időnként horgá­szom - ez gyermekkori szen­vedély, kevés az időm erre most már. A magyarországi természetes vizekben a halál­lomány eléggé megcsappant, türelem kell ahhoz, hogy fogni tudjon az ember. Télen bridzsezni szoktam baráti társasággal. Edzem magam fizikai és szellemi sporttal egyaránt.- Kívánom, legyen idő mindegyikre. Kercza-Lengyel Hivatása: A visegrádi Szent György lovagok középkori hadi tornát mutattak be a fonyódi Fácános palánkvárban. Korhű öltözékben, bravúros ügyességgel kezelték az íjakat és a lovagok nehéz fegyvereit. Cseke Lászlót a lovagrend kormányzóját négy évi kemény küzdelem és bajvívás után ütötték lovaggá. Eu­rópa első királyi lovagrendjének huszadik századi tagjaként azért küzd, hogy ez a nemes hagyo­mány értékes része lehessen az egyesült kontinensnek. — Hogy lesz valakiből lovag? — Nem könnyű az út, de mindenki előtt nyitott. Nem is a lovagi cím a fontos, hanem az az életvitel, amivel az ember kiérdemli, hogy lovag le­hessen. Nagyon sokan megkérdezik, hogy itt a huszadik század végén mi­től lesz valaki lovag vagy egyáltalán miért van erre szükség? A középkor­ban, illetve történelmünk során jó néhány olyan csodálatos eszme léte­zett, amelyhez a huszadik század vé­gén is érdemes visszatérni. Ha nem ismerjük meg a múltunkat, akkor so­hasem fogjuk megérteni a jelenünket és nem tudjuk, hogy mire számítha­tunk a jövőben. A Szent György Lo­vagrendet 1326-ban alapították. Eu­rópában és a világon is az első királyi lovagrend, erre nagyon büszkék va­gyunk. Károly Róbert magyar király hozta létre és minden későbbi euró­pai királyi lovagrend a magyarországi mintájára alakult meg. Ma nemcsak katonai hagyományőrző játékok be­mutatásával foglalkozunk, hanem nagyon fontos a karitatív tevékenység és a tudományos munka. Történésze­ink, régészeink kiemelten a magyar lovag középkor történetét kutatják. — Annak idején Károly Róbert ütötte lovaggá a vitézeit. A huszadik század végén ki teheti ezt? Önt ki ütötte lovaggá? — Károly Róbert és a magyarországi egyházi főméltóságok alapították meg a Szent György Lovagrendet. Ekkor még az volt a feladata, hogy a magyar királyság belső békéjét biztosítsa, hi­szen tudjuk, hogy Károly Róbertnek igencsak meggyűlt a baja az ország főuraival. A lovagrend őrjzte a ma­gyar szent koronát a visegrádi felleg­várban. A későbbiekben, amikor a ki­rályi hatalom megszűnt, a nagymes­ter ütötte lovaggá az újdonsült lova­gokat, így természetesen engem is. Erre 1994-ben került sor. Habár a lo­vagrend 1990-ben alakult újjá, na­gyon keményen, szívósan dolgoztam négy évig azért, hogy a budapesti Szent István bazilikában Szent György napkor lovaggá üssenek a fel­emelő avató ünnepségen. — Hány lovagja van a rendnek? — Jelenleg 260 tagunk van, akik te­rületi egységekben, úgynevezett pri­mátusokban tevékenykednek. Ma­gyarországon több ilyen területi egy­ségünk működik, de van kihelyezett tagozatunk az angol királyságban, a Benelux országokban, a skandináv ál­lamokban, az Egyesült Államokban és Brazíliában is. Külföldön elsősorban a kinti magyarok a tagjaink, de Angliá­ban például a Man szigeti kormányzó, aki fontos pozíciót tölt be, egyébként Lord az illető, tagja a Szent György Lovagrendnek. Ők nagyon sokat segí­tenek a karitatív munkában. Nélkülük elképzelhetetlen a karitatív tevékeny­ség, hiszen évente több millió forint értékű kórházi berendezést, gyógy­szert juttatnak el Magyarországra. Nemcsak itt osztjuk szét, hanem Er­délybe, Kárpát-aljára is kijuttatunk ezekből a segélyekből.-Mi az Ön civil foglalkozása? — Történelem-testnevelés szakos tanár vagyok, de az utóbbi 15 évben a hagyományápolással foglalkozom. Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy Magyarországon már több száz ember érzi nagyon közel állónak ma­gához ezt a szép tevékenységet, és sokan gyakorolják. Kialakultak azok a központok az országban Debrecen­ben, Szerencsen, Sárospatakon, Eger­ben, Nagyvázsonyban, Diósdon vagy Kaposmérőben, ahol eredményesen működik ez a hagyománymentés. Ennek azért van jelentősége, mert so­kat járunk külföldön elsősorban Olaszországban, de megfordulunk Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Angliában. Olyan országokban, ahol fantasztikus intenzitással ápolják a hagyományaikat. Azt hiszem, ki­mondhatjuk, hogy Magyarország, amely az Európai Unióba törekszik csak úgy nyer oda bebocsátást, ha a hagyományait is magával viszi. A tör­ténelmét, a múltját, annak szeretetét és vállalását is, hiszen ezek az országok, amelyek már bent vannak az unióban csak azokat veszik komolyan, akik leg­alább olyan gazdag hagyományokkal rendelkeznek mint ők és nem hagyják a kapun kívül, hanem hozzák maguk­kal. Ettől lesz az egyesült Európa olyan színes, sokrétű és működőképes.- Ön hivatásos lovag és európai kö­vete Magyarországnak? — Szeretném hinni, hogy nem célta­lan ez a tevékenység. Sok a fiatal a sora­inkban. Ez az egyetlen lehetőség szá­munkra, ha kiöregszünk a fegyverfor­gatásból, akkorra sokan kövessenek bennünket. Magyarországon még nincs nagy támogatottsága ennek a te­vékenységnek. Mindent saját erőből kell megteremteni. Az nagyon jó, hogy az emberek hite, kitartása jelentős és ezért lehet szép célokat elérni. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom