Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-08 / 185. szám

Gálosfai felforgatok (Folytatás az első oldalról) Aztán jött a szombati, mosdósi falunap és a mer- nyei polgármester ren­dezte vacsora - ahol ugyancsak pörkölt várta. Kovács Endre kecskesaj­tokkal érkezett. A sze­gény, sokgyerekes csalá­dok üdültetését magára vállaló férfi most arról ál­modik, hogy a szálló veze­tőivel együtt olyan kör­nyezetet teremtenek Gá- losfán, ahol 4-500 gyere­ket, felnőttet is üdültet- hetnek egyszerre. Antalics Vilmos a Zala megyei Paton hallott a gá­losfai rendezvényről. Ba­rátnőjével felkerekedett, hogy csapjanak egy görbe napot. A folklór is érdekli őket, és a kézművesek portékái közül is sokat magukkal vinnének. Kővári Ferenc gálosfai polgármestert arról kér­deztük: mit szól hozzá, hogy egy fiatal pár „felfor­gatja” a falut?- Örülök neki. Kár, hogy megszűntek a Surján völ­gyi napok, helyette pedig az önkormányzat nem tu­dott más programot ren­dezni. Egy kisbuszban kártyát vet Mészáros Mária. A ka­posvári mesterjóst arra kértük: hívja segítségül a kártyák királynőjét, a taro- tot, s mondja meg: milyen jövő vár a gálosfai Kastély Szállóra. Subosits Líviával bal kézzel húzat egy lapot. Felfordítja és némi mérle­gelés után megszólal:- Valami elindult, és a vártnál gyorsabban követ­kezik be. Örvendetes a kezdet, és ilyen lesz a foly­tatás is. Lőrincz Sándor Tisztelet a Széchenyieknek Somogyváron újraszen­telték a Széchenyi család kápolnáját és mauzóleu­mát. Gróf Széchenyi Imre és fia földi maradványai a község által felújított családi kriptába kerülhettek. Ungvárszki Imre somogyvári plébános szen­telte fel a mauzóleumot. Dőry Miklósáé Széchenyi Ilona a Somogyvár és családja között élő történelmi-baráti össze­tartozásként értékelte, hogy nagyapja és édesapja méltó helyen nyugodhat. Frank Sándor polgármester a köz­ség összefogását és a Széche­nyi család máig tartó támoga­tását köszönte meg. Dr. Köt­bér István a megyei közgyű­lés elnöke bejelentette, hogy a megye védnökséget vállal a Széchenyiek somogyvári központjáért. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A házigazdák vigyáznak a nyaralókra Falunap tolmáccsal Hagyományt teremtő szándékkal szerveztek tegnap falunapot Zamár- dlban. — Az emberek régi vágya az, hogy biztonságban él­hessenek, dolgozhassanak, pihenhessenek — mondta dr. Kolber István, a megyei közgyűlés és a védelmi bi­zottság elnöke. — Sok szo­morú esemény, tragédia tanúja a világ; a veszélyek elhárításához az állami szerveknek a civil szerve­zetek és a lakosság segítsé­gére is szükség van. Major Gyula polgármes­ter köszöntötte a rendez­vényre kíváncsiakat — sza­vait németre fordította a tolmács, mert sok turista igényelte ezt. A falunap sok lehetőséget nyújtott a szó­rakozásra: volt például ut­cabál is. Felsorakoztak ugyanakkor a polgári véde­lem, a magyar és amerikai katonaság, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők képviselői is, felszerelé­sükkel együtt. Bartha László, a helyi S.O.S. Segélyhívó alapít­vány elnöke azt állította: fontos az, hogy a turisták tudják: nyaralásuk alatt vi­gyáznak rájuk a házigaz­dák, s rendelkeznek az eh­hez szükséges tárgyi felté­telekkel. (Czene Attila)' Szennai Vuk-történet Róka járta falvak A szennai Dobos gyereke­ket nem kell állatkertbe vinni, hogy rókát lássanak. Udvarukon szinte naponta megjelenik a ragadozó; gyakran a kölykök is vele tartanak. Dobos Gyuláék májusban vet­ték észre először, hogy róka ritkítja a baromfiállományt. Volt nap, hogy három tyúkot ragadott nyakon: a 120 tyúk­ból, csirkéből, kacsából mos­tanra hetven maradt csak. Koncz Sándomé is a szívéhez kapott, amikor látta: a kony­haajtó előtt három kölykével sütkérezett a róka.- Már a nagymamát is kiül­tettük a pajta elé, hogy fi­gyelje, mikor jön a róka, s nekiengedtük a kutyákat is, mégis rendszeresen visszatér - mondta Dobos Gyuláné. - Nemcsak hozzánk, hanem 8-10 szomszédos házba is be­lopakodik, nagy riadalmat keltve.- Azt mondták, tartsak több kutyát, és akkor meg­maradnak a tyúkjaim. Kértem az egyik szomszédos vadászt, adja kölcsön a puskáját, hogy lelőjem, a rókákat. Nem saj­nálnám rájuk az időt - kiülök én is egy napra a ház végébe -, csak már szabaduljunk meg tőlük. Persze, hogy nem adta a fegyvert... A három gyerekes házas­pár megelégelte a ragadozók pusztítását és a férj - segítsé­get várva - ezt bejelentette a polgármesteri hivatalban. Horváth Lukics Tibor igazga­tási előadó azt tanácsolta: be­széljen a vadászokkal, mert az önkormányzatnak nincs altatópuskás embere. Ilyen csak Kaposváron van, és a vá­roshatáron kívül nem bevet­hető. A hivatal nem tud mit tenni. Dr. Jászberényi Ernő, az Ál­lategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás megyei szakállatorvosa állítja: a ren­delkezés szerint a vadászatra jogosultak kötelessége a ró­kagyérítés. Az állomás szak­embereinek csak akkor van teendőjük, ha valakit megmar a róka vagy valaki érintkezik vele; mondjuk megsimogat­ják a gyerekek. Az állatorvos szerint - ezt igazolják a nyu­gati példák is - a leszórt vak­cinának köszönhetően csök­kent ugyan a veszettség, de nőtt a szaporulat. Ezért a jog­alkotóknak foglalkozniuk kell azzal, hogy lakott terüle­ten milyen módszerrel le­hetne irtani a ragadozókat. Állítja: egy jó kutya rendet tarthat a baromfiudvarban; egykettőre széttépi a rókát. Ölbei Miklós, a Zselici Va­dásztársaság vadászmestere szerint ravasz a róka: kilesi, míg alszik a kutya és akkor fojtja meg az aprójószágot. A kutya helyett inkább mást ja­vasol: - Tudom, hogy a termé­szetvédők pokolba kívánnak, de én visszaállítanám a har­minc éve még alkalmazott módszert. Helyezzünk ki fosz- foros-észteres méreggel injek­tált tojásokat, s akkor vissza­szoríthatnánk a rókaállo­mányt! Ez rendkívül hatékony eljárás, és nem kell attól tar­tani a természetvédőknek, hogy hiányzik majd a táplá­lékpiramisból a róka. Amikor méreggel irtottunk, akkor is volt. Sőt, még a borzállományt is tudtuk szabályozni. Most meg ellepnek bennünket. Zse- lickisfaludon is nagy kárt tesznek a kertekben. A vadászmester elmondta: egy-egy hajtáson lövik a róká­kat, de fegyverrel nem lehet féken tartani a szaporulatot. (Különben is a vadász lakott területtől 300 méterre lőhet csak.) Azt pedig senki se várja tőlük, hogy minden szennai, zselickisfaludi, patcai portára odaültetnek egy vadászt. Lőrincz Sándor Szalmonellás családi bulik Több mint ezer ellenőr­zést végeztek két hónap alatt az ÁNTSZ szakembe­rei. Közel 8000 élelmi­szerrel dolgozó üzletben vizsgálódnak. Minden harmadik vizsgálat a Ba- laton-parton történik. Az idén valamivel többször okozott kellemetlen tüne­teket a szalmonella. Leggyakrabban a családok­nál, a házi ünnepségek során és a kisebb étkezdékben for­dult elő ételfertőzés. A bajt legtöbbször a konyhatechno­lógiai előírások figyelmen kívül hagyása okozta.- Nyáron gyakoribb az ételfertőzés, ezért fokozot­tan és célzottan ellenőrizünk - mondta dr. Jankovics Judit, az ÁNTSZ helyettes tiszti-fő­orvosa. - Júniusban és júli­usban közel száz helyszíni bírságot szabtunk ki. Öt sza­bálysértést 76 ezer, ugyan­csak ötöt 150 ezer forint ér­tékben. Súlyos veszélyezte­tettség miatt mindössze egy üzem működését szüntettük meg. Az alacsony bírság azon­ban nem elég visszatartó. A helyszínen mindössze 5000 forint lehet, a szabálysérté­sért legföljebb 30 ezer forin­tot számolhatunk fel. A most bevezetett minőségvédelmi bírsággal azonban akár egy­millió forintig is büntethe­tünk. Gond, hogy a kiske­reskedelmi boltok gyakran, engedély nélkül váltanak profilt. A leggyakoribb szabályta­lanságok között elsőként a szakosítatlan tárolást, a sza­bálytalan ételfagyasztást, a lejárt szavazottságú áru táro­lását nevezte meg a főorvos­helyettes, és azt, hogy nem vezetik a fagylaltkönyvet. Megspórolják a fertőtlenítő hatású mosogatószert is. A kisebb vendéglők gyakran alkalmaznak olcsóbb, kép­zetlen munkaerőt, s nem tesznek eleget a higiénés elő­írásoknak. Javasolja, hogy főleg az ál­lati eredetű ételekre ügyel­jünk: megfelelő hőfokon, hi­giénikusan tároljuk és tiszta kézzel kezeljük. Főzzük, süssük meg kellően, hogy a kórokozók ne maradjanak életképesek. Ha azonnal nem fogyasztjuk el, tegyük hűtőbe, de ott se tároljuk so­káig. A legtöbb szalmonella­fertőzést a nyers tojással ké­szített ételek - a madártej, a házilag előállított majonéz, a tortakrém - okozza.- Az úgynevezett kampylo bakteriozis gyakori még a szalmonellán kívül. So­mogybán az idén 74 esetet rögzítettünk. Ez a kórokozó is emésztőrendszeri pana­szokat okoz és különösen a gyermekekre, idősekre, le­gyengült szervezetűekre ve­szélyes. Várnai Ágnes Piaci show: alku és remény Reggel hat óra, ébredezik a piac. Helyére kerül még egy-két láda és kezdődhet a nap. Az árusok készü­lődnek a vevők rohamára. Őszibarack, paradicsom, paprika, dinnye... Szépek, érettek, étvágygerjesztők. Remény és várakozás, mi marad meg délutánig? Érkeznek a későn kelő áru­sok és a korai vevők. Még alig űzték el az álmot a szemükből, de az alkudo­zókedvük már ébren van. Hirtelen indul be a „nagy­üzem”. — Özönlik már a jó­nép — mondja egy fiátalasz- szony. Mondatfoszlányok szállnak a levegőben. — A túlsó oldalon csak százhúsz az őszibarack! Mi mennyiért adjuk? — Halmos Béláné igyekezne haza. Várja otthon a család, ten­nivaló is lenne a kertben. Vidékről jött néhápy kiló barackkal és ugyanennyi paradicsommal. Azt mondja, a mai világban mindenből pénzt kell csi­nálni. Fejkendős anyóka nyújtja felém remegő kezét, reszke- teg hangon szinte könyö­rög: — Virágot tessék, szép virágot. Mellette életerős, terebé­lyes asszony falatozik jóí­zűen. Nagyot kanyarít bics­kájával a szalonnából, mér­gelődik a vevővel: — Ne mondja már nekem ara­nyom, hogy nem friss ez a paradicsom, hiszen hajnal­ban szedtem! A paradicsom láttán a ve­vőben könnyen felvillanhat a kérdés: Ugyan melyik haj­nalban? — Itt a piros, hol a piros? Dinnyét csak szakembertől! — Juhász Tibor véres kard­ként emeli levegőbe a kés­hegyre szúrt görögdinnye­szeletet. — Egy ízlelés, ha nem jó, nem tetszik fizetni. A kóstolás ingyen van. Na most tessék nyilatkozni! Juhász Tibor a profi piaci árusok egyike. Tudja, kell egy kis show, hogy kitűnjön a tömegből: — Mézédes ba­jai dinnye. Messze megyek a görögért, de így legalább tudom, hogy jó minőségű. A vevők sem csalódhatnak. Válogatósak az emberek, ezért piac a piac. Boltban ezt nem tehetik meg. A pavilonsoron sárga­dinnyeillat küzd a savanyú­káposztáéval. Idős néni vá­logatja a barackokat: Jaj, hát mindegyik ilyen kemény? Egy fintor kíséretében visz- szadobja a kezében lévőt. Pár perc múlva azonban visszatér. Varga Józsefné azt mondja, ennyi pénzért megnézi az ember, mit vesz. Az eladó türelmetlen: Most vásárol a néni, vagy nem ? Még elmenőben hal­lom: Két kiló barack, az annyi, mint... (Andrics) Talán majd a szentképre is akad vevő FOTÓ: LANG RÓBERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom