Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-16 / 165. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. július 16., csütörtök Ősztől érdemi tárgyalások Budapesten járt az Európai Unió soros elnökének képviselője FOTÓ:FEB/KALLUS Jóváhagyta az Európai Par­lament azt az európai bizott­sági javaslatot, hogy az öt tagjelölt közép- és kelet-eu­rópai államot, köztük Ma­gyarországot kapcsolják be a közös közegészségügyi prog­ramokba. EBESZ-küldöttség utazott Belgrádba. A tizenkét diplo­matából álló delegáció a ko­szovói helyzetről tájékozó­dik. A szerb biztonsági erők és a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) fegyveresei szerdán is folytatták harcai­kat Pristina közelében és Djakovica vidékén. Ismét összecsapások vol­tak tegnapra virradó éjjel Észak-írországban a protes­táns szélsőségesek és a biz­tonsági erők között. Porta- down városban, ahol a ható­ságok lezárták egy provoka­tív menet útvonalát, az úttor- laszok előtt még mindig ma­kacsul kitartó felvonulók benzines palackokkal dobál­ták meg a rendőröket és a ka­tonákat, akik gumiborítású lövedékekkel válaszoltak. Az olasz korrupció egy vi­lágméretű folyamat része - nyilatkozta Bettino Craxi volt szocialista párti olasz kor­mányfő, aki jelenleg Tunézi­ában bujkál többéves bör­tönbüntetése elől. Bizonyí­tékként megemlítette: a je­lenlegi olasz miniszterelnök, Romano Prodi valójában So­ros György konzulense. Elhunyt Richard McDonald kedden, 89 éves korában. Ő volt a világ legnagyobb gyorsétterem-hálózatának fő ötletadója. Bili Clinton levele Orbán Viktorhoz Bili Clinton reményei szerint a jövőben még inkább bővül­nek és mélyülnek a már eddig is szoros kapcsölatok Ma­gyarország és az Egyesült Ál­lamok között. Az amerikai elnök ennek az Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében adott hangot. „Ön és kabi­netje Magyarország törté­nelmének, az Egyesült Álla­mok és Magyarország közötti kapcsolatoknak döntő pilla­natában lép hivatalába. Örömmel várom Magyaror­szág, mint teljes jogú tag, csatlakozását az Atlanti Szö­vetséghez, és sok sikert kívá­nok Magyarországnak az Eu­rópai Unióba történő belépés­ről kezdett tárgyalásokhoz” - írja levelében Bili Clinton. Wolfgang Schüssel, az Eu­rópai Unió soros elnöki tisz­tét betöltő Ausztria kül­ügyminisztere tegnap dél­után Budapesten tárgyalt: előbb találkozott magyar kollégájával, Martonyi Já­nossal, majd fogadta őt Or­bán Viktor kormányfő. Budapest Az osztrák politikus az el­nökség július 1-jei átvétele óta a mostani bővítés sző­kébb köréhez tartozó összes közép- és kelet-európai or­szágot fölkereste; járt Len­gyelországban, Észtország­ban, Csehországban és Szlo­véniában. Budapesti útjával megvárta az új kormány megalakulását. Az eszmecserék közép­pontjában az osztrák elnök­ség programjának megvilágí­tása, illetve az a magyar rész­ről is támogatott osztrák el­képzelés állt, hogy még az ősszel kezdődjenek meg az érdemi csatlakozási tárgyalá­sok olyan témákban is, ame­lyekben már lezárult a jog­anyag átvizsgálása. Elhangzott: ahhoz, hogy az érdemi tárgyalások megkez­dődhessenek, szükség van az Európai Unió összes tagor­szágának egyetértésére. A tagjelölteknek legkésőbb szeptemberig kell kidolgoz­niuk tárgyalási álláspontju­kat, az unió ennek ismereté­ben alakíthatja ki saját állás­pontját. A brüsszeli bizottság az év vége felé újabb ország­minősítő jelentést készít a tagjelöltekről, ezekben érté­keli az addigi tárgyalásokat, valamint a már megkövetelt gazdasági és politikai kritéri­umok teljesülését. Az Európai Unió keleti bő­vítésének finanszírozása kö­rül kialakult vita megoldásá­nak oroszlánrésze alighanem a jövő januárban kezdődő német EU-elnökségre marad - ismerte el budapesti útja Wolfgang Schüssel Martonyi Jánosnál előtt Strasbourgban az Euró­pai Parlament képviselőinek plénumán Wolfgang Schüs­sel. Az osztrák külügyminisz­ter úgy vélte: a bővítéshez kapcsolódó többi kérdésben a Idén ötvenéves az OAS, az Amerikai Államok Szerve­zete, de zajos jubileumi ün­nepségeket nem terveznek. Egyesült államok Az amerikaiak, akik a költ­ségvetés kétharmadát fizetik, megnyirbálták a burjánzó bü­rokráciát: az OAS washing­toni központjában a felére szállították le az alkalmazot­tak számát. Az Egyesült Ál­lamok kormánya által 1948- ban létrehozott szervezet célja főként az amerikai kül­politika érdekeinek érvénye­Szerdán megkezdődött az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma rendkívüli ülésszaka, amelynek napi­rendjén a Kirijenko-kor- mány stabilizációs törvény- tervezetei szerepelnek. Moszkva Az ülésszakot eredetileg két­naposra tervezték, de Genna- gyij Szeleznyov, a duma el­nöke szerint valószínű, hogy még pénteken is tanácskozni fognak. Sőt, ha a törvényeket nem sikerül e héten megsza­vazniuk, akkor a képviselők - szombaton kezdődő szabadsá­gukat megszakítva - augusztus 26-án újabb rendkívüli ülés­szakot kezdenek. A Nemzetközi Valutaalap ál­tal is támogatott Kiríj enko­két hete megkezdődött oszt­rák elnökség alatt már érez­hető előrelépés várható, és mindenképpen tartható a re­formok megalkotásához jövő tavaszra kitűzött határidő. sítése. A feladatok között sze­repel például Kuba elszigete­lése, ami egyre nagyobb el­lenállásba ütközik. Az OAS legutóbbi, caracasi tanácsko­zásán Mexikó és több más or­szág felvetette: meg kellene fontolni a közeledést Kubá­hoz. Az amerikai álláspont azonban változatlan: „A de­mokrácia és a kubai diktatúra nem egyeztethető össze.” így azután kompromisszumos megfogalmazás született, amely szerint az OAS „nagy reményekkel” kíséri a fejle­ményeket, bízik abban, hogy az 1962-ben kizárt ország visszatérhet a szervezetbe. csomag 27 törvényből áll. Ki­lenc tervezetet a július 1-től 3-ig tartó ülésszakon már elfo­gadtak, 11 pedig most kerül harmadik olvasatban az alsó­ház elé. A válságelhárító terv a kiadások 42 milliárd rubeles (6,7 milliárd dolláros) csökken­tését és a bevételek 20 milliárd rubeles (3,2 milliárd dolláros) növelését irányozza elő. Borisz Jelcin orosz elnök kedden a duma elnökével és a frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésén a stabilizációs törvénytervezetek elfogadására szólította fel a képviselőket, s határozott ígéretet tett arra, hogy nem oszlatja fel a - kom­munista többségű - alsóházat. Szergej Kirijenko kormányfő szerint nem okoz gondot a nemzetközi hitelek, köztük a legújabb, 800 millió dolláros japán hitel törlesztése. Változások a Bem rakparton A külügyminiszter vezeti a csatlakozással kapcsolatos megbeszéléseket Az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyaláso­kon résztvevő magyar de­legáció új vezetője Marto­nyi János külügyminiszter - jelentette be Horváth Gábor külügyi szóvivő. A főtárgyalói feladatokat Ju­hász Endre, hazánknak Brüsszelben, az Európai Uniónál akkreditált nagykö­vete látja el, az Integrációs Államtitkárság új irányítója pedig az eddigi helyettes, Gottfried Péter lesz. A Külügyminisztérium­ban történő szerkezeti át­alakításokról és személyi változásokról szólva beszá­molt arról, hogy az új integ­rációs államtitkár két helyet­tese Dienes-Oehm Egon (eu­rópai uniós kérdések) és Molnár László (államközi kapcsolatok, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája) lesz. A távozó Somogyi Ferenc ed­digi integrációs államtitkár a szóvivő ismeretei szerint személyes megfontolások­ból nem fogadta el a brüs­szeli NATO-misszió vezeté­sét. Somogyi eddigi helyet­tese, Pataki István, valamint Kádár László helyettes ál­lamtitkár a tervek szerint nagyköveti megbízást kap a közeljövőben. A külügyi tárca új helyet­tes államtitkára lesz Joó Ru­dolf (NATO, Nyugat-európai Unió, EBESZ, Európa Ta­nács, ENSZ, fegyverzetkor­látozási és leszerelési kérdé­sek), Tornai Dénes hágai nagykövet (Európán kívüli országok) és az eddigi köz- igazgatási államtitkár, Görög János (jogi, konzuli és igaz­gatási kérdések). Bagi Gábor (közép- és kelet-európai or­szágok) és Havasi Béla (gaz­dálkodási terület) marad he­lyettes államtitkár. Havasi Béla várhatóan ez év végéig tölti be ezt a tisztet, utódját később nevezik ki. A Kül­ügyi Bizottság 14 igen és 1 nem (MIÉP) szavazattal, 8 tartózkodással támogatta Je­szenszky Géza washingtoni, illetve egyhangúlag Keskeny Ernő moszkvai nagykövetté való kinevezését. Mllllilll ■ ■ '■ : Miki egér hajója. A floridai Port Canaveralból elindult útjára a Magic nevet viselő hajó, a Disney társaság flottillájának ledúiabb büszkesége. Az Olaszországban énéit iármű 83 ezer tonnás, és 2200 utas befogadására kénes. fotó: feb Közeledés Kubához Oroszország fizetőképes A Kirijenko-csomagról tárgyal a duma Cári gyászszertartás Végső nyugalomra helyezik a Romanov család földi maradványait FOTÓ: FEB/REUTERS Pénteken eltemetik a cári család tagjainak földi ma­radványait Szentpétervá- rott. A Romanovok családi kriptájában, a Péter-Pál erődben helyezik végső nyugalomra a 80 évvel ez­előtt meggyilkolt utolsó orosz cárt, II. Miklóst és hozzátartozóit. Oroszország Az orosz vezetés számára a temetés most „becsületbeli” ügy. Igaz, Borisz Jelcin erről másként gondolkodott, ami­kor 1977-ben szverdlovszki párttitkárként fölrobbantatta azt a házat, amelynek pincé­jében a bolsevikok kivégez­ték a Romanovokat: a cárt, fe­leségét, öt gyereküket, to- vábbánéhányszolgálójukat. A holttesteket annak idején egyszerűen elégették, csont­jaikat kénsavval összemarat­ták és a közeli mocsárba ve­tették. Csak 73 évvel később, 1991-ben ásták ki a cári cson­tokat. Ez Alekszandr Avdo- nyin műkedvelő történész nevéhez fűződik, aki már 1978-ban ismerte a mocsár titkát. Hozzájutott ugyanis a kivégzőosztag parancsnoká­nak az államvédelmi hatóság, a KGB irattárában őrzött je­lentéséhez. Évekig elhúzódott a földi maradványok azonosítási procedúrája, amelyet a leg­biztosabbnak tartott tudo­mányos módszerekkel végez­tek. Összehasonlították a Romanovok leszármazottjai­nak, rokonainak DNS-ét a csontokéval. Az orosz orto­dox egyház az egyértelmű azonosítás ellenére máig ké­telkedik a csontok eredetisé­gében. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája kedden a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében ismételten kétségbe vonta II. Miklós cár állítólagos földi maradványainak hitelességét. Emiatt úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a szentpé­tervári temetésen. A cári család az Ipatyev ház pincéjében Borisz Jelcinnek kapóra jött, hogy a pátriárka nem lesz ott, így ő sem megy el, és hasonló bejelentést tett Szer­gej Kirijenko miniszterelnök. Különben is: a temetés szer­fölött szerény lesz. Az 1868-ban született II. Miklóst 1894-ben koronázták meg. Utolsó cár atyuskájukat nem volt miért szeretniük a templom egerénél szegé­nyebb orosz tízmillióknak. Az iskolázott, ám korlátolt cár számára nyűg volt az uralkodás, német származású felesége volt az úr a Roma- nov-házban. Ő hozatta az ud­varba Raszputyint abban a reményben, hogy meggyó­gyítja a fehérvérűségben szenvedő ötödik gyermekü­ket, Alekszej cárevicset. Aló. század közepén föltűnt Ko- bila bojárcsalád 17 Romanov- cárt adott Oroszországnak, köztük olyat, mint I. (Nagy) Péter, aki elsőként teremtett korszakos kapcsolatot a nyu­gattal. Vagy II. (Nagy) Kata­lin cárnőt, aki befejezte Nagy Péter művét, és az európai nagyhatalmak sorába emelte Oroszországot. Igaz, Katalin már rég nem volt Romanov, mivel a család férfiága 1730- ban kihalt: csak a név maradt II. Miklósra a Romanov-Hols- tein-Gottorp-házból. (Kulcsár) i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom