Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-16 / 165. szám

1998. július 16., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) — A nálunk termelt dinnye szinte egésze szántóföldi, amerikai csíkos fajta. - mondta Jilling Tibor Marcali gazdajegyzője — Erre van évek óta a legnagyobb keres­let. A legtöbbet az észak Du­nántúlra és Lengyelországba szállítunk. Az idén azonban, még a saját piacunkon is gond lesz az eladással. Ren­geteg lesz a dinnye: 25 tonna hektáronként a várható ter­més, ám van ahol még ennél is több. Ez és az országosan jellemző túltermelés le fogja nyomni az árakat. A me­gyénkbe behozott Csányi dinnye felvásárlói ára, már most is csak 50 forint. Mire itt lesz a főszezon ez jó ha 30 fo­rint lesz. A somogyi gazdák abban bíznak, az ő termésü­ket is megveszik ennyiért. Moliére Képzelt beteg című előadásának ma lesz a premierje a kőszegi vár­színházban. A darab egyik főszerepét, Toi- nettét, a szolgálót Molnár Pi­roska, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház Kossuth-díjas művésze játssza, aki 8. nyarát tölti Kőszegen. A Merő Béla Szerintem örülhetnek majd, ha a 10 forintot megkapják érte. Persze ez nem azt je­lenti, hogy a piacon is ennyi­ért veszi majd meg a vásárló. Kilója a legnagyobb kínálat mellett sem fog lemenni 30 fo­rint alá. Dinnyét termelni ma az egyik legbizonytalanabb befektetés. Az sem ritka, hogy a kereskedő csak hónapok múlva fizet az átvett áruért, akkor sem az egészért csak amennyit eladott belőle. Biz­tosíték nincs, a termelőé a ri­zikó. Ez a legfőbb ok amiért a megyében egyre kevesebben foglalkoznak görögdinnyével. Pedig a somogyi föld alkalmas a dinnyetermesztésre. Ha ál­lami támogatást kapunk az csak akkor lesz valóban a se­gítségünkre, ha időarányosan fizetik és minimál árat kötnek hozzá. (Virághalmy) rendezte előadásban több ismert kaposvári színésznek: Spindler Bélának, Csapó Vi­rágnak és Tóth Gézának is tapsolhat a közönség. Az alkalmi társulat nemcsak Kőszegen komédiázik, hanem a hagyományokhoz híven a zalaegerszegi erdei színház­ban is. A képzelt beteg bőrébe Hollósi Frigyes bújt. L. S. Egy milliárd forintos re­kord bevétellel zárta a ta­valyi évet a Balaton Tégla Kft. A balatonszentgyörgyi társaság ennek ellenére sem lehet túl bizakodó. Balatonszentgyörgy Az első fél év adatai alapján úgy látszik, szűk esztendő következik. A Kft vezetői, az új kormány ígéreteire ala­pozva, remélik nem hét lesz belőle. Erre az évre 7 százalékos nö­vekedésre számítottak a szakértők az építőipari beru­házások területén. Ebből a téglagyártóknak is profitál­niuk kellett volna annak elle­nére is, hogy egy építkezés költségeiből a tégla — Dobolyi László, a Balaton Tégla Kft ügyvezetője szerint — mind­össze 5-6 százaléknyit tesz ki. Ehhez képest az idén eddig (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként évtizedes intézke­dési tervek vannak a Bala­tonra vonatkozóan, a különb­séget köztük csak egy-egy szó cseréje, néhány bekezdés hozzátétele-elvétele jelenti. Úgy tűnhet, mintha ezzel az adott kormány tett volna va­lamit is a régióért... Hiába minden, ha a változást az itt élők nem érzik — állapította meg dr. Balázs Árpád, aki szerint a tervek végrehajtását számon kell kérni az illetékes minisztériumoktól. A Balatoni Szövetség el­nöke úgy gondolja, hogy más A Balaton vizének hőmér­séklete tegnap 21 fokos volt, s hűvös szél fújt, így csak kevesen merészked­tek a tóba. Balaton-part- Ma még nem találkoztam a strandon balesetet szenvedett turistával — állította a siófoki rendelőintézet ügyeletese. - A strandok ugyanis jószerivel elnéptelenedtek. Annál töb­ben sérültek meg kerékpáro­zás, motorozás közben. 25 — 30 százalékkal esett vissza a Balaton parti cég ér­tékesítésből származó bevé­tele. Az ügyvezető elmondta ennek az az oka, hogy az építkezők a kormány által ígért lakásépítést ösztönző in­régiókkal szemben a bala­toni, természetes egységet képez. Balaton megyét alapí­tani azonban nagyon drága és felesleges dolog volna. — Az előző ciklusban Pest kivételével az összes többi megyének szocialista párti közgyűlési elnöke lett, emiatt rendelték a fejlesztési pénze­ket a megyékhez — állította dr. Balázs Árpád. — Az idén egyetlen balatoni háttértele­pülés sem kapott pénzt a So­mogy Megyei Fejlesztési Ta­nácstól. A régi kormány azt üzente a Balatonnál élőknek: adózzatok, de a problémái­A balatonföldvári Fesztivál szálloda vendégei is kirán­dulni indultak; egy csoport a fővárosba, két busznyi turista pedig a kecskeméti pusztapar­tira indult. Andorka Sándor igazgató elmondta: alig akad üres szobájuk, s sok a belföldi is mivel a szülőkkel egy szo­bában lakó gyerekek után nem kérnek pénzt. A kicsik tegnap trikót festhettek, disz­kóban táncolhattak, s kipró­bálhatták ügyességüket a te­niszakadémián. Kovács Miklós, a Mahart tézkedésekre várnak. Ameny- nyiben az ősszel ezek az in­tézkedések nem történnek meg, Dobolyi László szerint még a legnagyobb téglagyár­tók is nehéz helyzetbe kerül­hetnek. F. E. tokkal ne zavarjatok bennün­ket. Most történelmi helyzet van, a Balaton gondjainak fel­számolása tényleg megkez­dődhet. Számolni kell azon­ban a minisztériumok appa­rátusainak és a megyéknek az ellenállásával, mert támadás­nak vehetik kezdeményezé­seinket. Bevallottan a lobbizás szándékával a Balatoni Szö­vetség elnöke több más prob­lémát, így például az átalány- adózás kérdését is felvetette az országgyűlési képviselők­nek. Czene Attila nyaralók központi forgalomirányítója szerint számukra ideális időjá­rás volt; se meleg, Se hideg. Ennek köszönhetően az előző napihoz mérten megduplázó­dott a forgalmuk. Csapody Ba­lázs, a balatonszemesi Kistü- csök étterem vezetője azt mondta tegnap: több tapasz­talt vendég már nem is indul el kirándulni, mert az nem örömöt, hanem bosszúságot jelent. Rossz időben ugyanis elviselhetetlenül zsúfoltak, balesetveszélyesek az utak. (Czene) 3 HÍREK Nyelvgyakorlat Saint Sébas­tien Sur Loire-ba utazott a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola néhány hallgatója. A francia műveltségterületi képzésben résztvevő diákok három héten át egy nyári napközis táborban foglalkoznak a francia gyerekekkel. A nyelv- tanulási lehetőséget Joel Gu- erriau, a város polgármestere ajánlotta fel tavaszi, kapos­vári látogatásakor. Katedrális Új verseskötetet jelentetett meg Simon Ottó. A fonyódi művész-tanár Kated­rális címmel adta ki karcsú gerincű könyvét, amelyben Balaton-ihlette versek is ta­lálhatók. Lelkigyakorlat Az egyház­megye papjainak és harmad­rendi domonkosoknak tartott lelkigyakorlatot Kaposszent- benedeken Michael Marsch domonkos rendi szerzetes. Késsel támadt apjára Sú­lyos testi sértés bűntett elkö­vetésének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nagyatádi Rendőrkapitány­ság egy helybeli fiatalember ellen. A fiú összeszólalkozott apjával, majd egy — 40 cen­timéter pengehosszúságú, 7- 8 centi széles — bozótvágó késsel az apja fejére és a ke­zére sújtott. A sértett súlyo­san megsérült. Zselickislak plébánosa Gárdonyi Mátét nevezte ki a zselickislaki plébánia élére Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök. A fiatal pap két évig tanult Rómában. Aprók a Rábaközben Egy­hetes néptáncos edzőtábor­ban vett részt a Somogyi Ap­rók gyermektáncegyüttes. A Németh Ágnes vezette cso­port a Rábaköz gazdag nép­hagyományával ismerkedett Csornán. A gyerekek eredeti folklóranyagot tanultak és megismerkedtek a viselettel is. Hencsel járda 2 millió 300 ezer forintba került az a hat­száz folyóméteres járdasza­kasz, amelyet a hencsei Kos­suth Lajos utcában építtetett a község önkormányzata. A kivitelező a kaposvári Közút­kezelő kht volt. Alkotótábor A Művészetba­rátok Egyesülete az idén nyá­ron is megrendezi nemzet­közi képzőművészeti táborát Mosdóson. Az 5. alkalommal rendezendő kurzust augusz­tus 2-11 között tartják szá­mos kulturális programmal. SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép VÉLEMÉNYÜNK Rögös út a nemzeti parkhoz Mostanában a darányi szövetkezet képviselői kihallga­tásokra járnak. A szövetkezet ugyanis több ezer köbmé­ter folyami kavicsot és homokot termelt ki engedély nél­kül a Drávából Drávatamásinál. Hiába mondják, hogy az itt élők az építkezéseikhez máskor is a folyóból hordták a kavicsot, és efölött mindig szemet hunyt a hatóság. Nem csináltak mást, csak amit évtizedeken át minden itt élő tett. Ez azonban már nem elfogadható érv. Miközben mindenki az együttműködési szándékát hangoztatja, az ellentétek egyre tapinthatóbbak a nem­zeti parkért felelősök és a nemzeti park területén élők között. A helybeliek nehezen szokják meg, hogy alkal­manként már büntetés is jár a természet károsításáért, ugyanakkor egyre jobban félnek, hogy a gazdálkodást, erdőgazdálkodást ellehetetlenítik a természetvédelmi követelmények. Kritikus szemmel, gyanakodva figyelik a nemzeti park kezelőinek területvásárlásait is. Újraál­lamosítást emlegetnek, és rossz jövőt jósolnak a védett vidék ölén élő gazdálkodóknak. A nemzeti park léte változásokat jelent és esélyeket kínál ennek a vidéknek. A változás érdekeket sért, az esély pedig még nem nyilvánvaló. így nehéz együttmű­ködést kérni bárkitől is. Amíg nem sikerül megtalálni azt az utat, amely nagyjából minden érintett lábának megfe­lel, addig hiába a szándék; nem sok fog változni. Marad az egymásra mutogatás és vádaskodás, és marad a fe­szültség. N. L. A termelőé a rizikó Csökkent az építési kedv Lakásépítési támogatásra várnak a téglagyártók is Az idén 25-30 százalékkal esett vissza az értékesítés fotó: kovács tibor Balaton megye nem kell Lobbizásra biztatták az'országgyűlési képviselőket Kőszegen komédiáznak Kirándultak a fázós Döcögős vízen a drávai hajók Magyar-horvát együttmű­ködéssel kezdődött el az a felmérés, amely során térkép készül a Dráva medréről. Határfolyónk ma - papíron - Drávasza- bolcs és Bélavár között hajózható, de Barcs kör­nyékén már igencsak „rá­zós” út vár a hajókra. Barcs-harkány-pécs A drávai hajózás fejlődése követte a térség gazdasági fejlődését. Varga Dezső, a pécsi Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, a közelmúltban a dél-szláv válság vetette vissza a hajózhatóság fej­lesztését. A Drávaszabolcs alatti szakaszon ma is rizi­kós a hajózás, hiszen a há­ború idején ezeken a terüle­teken lőttek és aknásítottak is. A folyón ma jobbára fát- és kavicsot szállító uszályok közlekednek, tudtuk meg a Duna-Dráva Nemzeti Park közép-drávai tájegységveze­tőjétől. Fenyősi László el­mondta, gyakoriak a vízitú­rázók is, akik a Murától in­dulva egészen a magyar-hor­vát közös szakasz végéig utaznak. A tájegységvezető szerint nem tenne jót a nem­zeti parknak, ha a hajózható­ság érdekében szabályozni próbálnák a folyót. Ezek a munkák amúgy is nagyon költségesek lennének, és a Dráva szeszélyessége miatt - gyakran alakulnak ki a mé­lyén homokpadok - a meder szinten tartása is nagy pén­zeket emésztene föl. A drávai sétahajózás meg­teremtésével úttörő feladatot vállalt Fóris Sándor harkányi vállalkozó. Egykori balatoni minibuszával Drávasza- bolcstól indítja csoportjait, jártak már Barcson is, ám ez az út ritka: a 80 kilométeres szakasz megtétele árral szemben csaknem 8 óráig tart. A vállalkozó elmondta, a Dráva nagyon szeszélyes folyó, s habár a Szirén nevű 45 személyes hajó képes akár egy méteres vízben is közlekedni, időnként még így is „döcögős az út” a ho­mokpadok miatt. A sétaha­józás elindítását Harkány idegenforgalmára, és a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeinek meg­ismertetésére alapozta. A hajóutakat azonban nem szervezheti menetrend sze­rint, hiszen egy-egy járat nagy előkészítést kíván. A magyar és a horvát határőr­ségnek egyaránt bejelentési kötelezettséggel tartozik, amelyben mellékelnie kell a pontos utaslistát. A hajózási engedélyt a közlekedési fel­ügyelet adta ki. Bejegyzett kikötési lehetőség az emlí­tett szakaszon Drávaszabol- cson, Szentborbáson és Barcson van. B. T. Üdítő somogyi barack Az Idén eddig 40 millió li­ter gyümölcslét gyártott és adott el belföldön a Sió Eckes. 1996-ban az egész éves forgalmuk volt ekkora. Siófok — A tulajdonosok elégedettek a teljesítményünkkel — mondtá Tóth Zsolt igazgató, miután a bécsi értekezletről hazatért. Ott az anyacég, Eu­rópa legnagyobb gyümölcslé­gyártójának vezetői számol­tatták be eredményükről. — Befejeztük a kapacitás bővíté­sét; mintegy másfél milliárd forintot fektetett be siófoki üzemébe eddig az anyacég, így most óránként már hét tonna gyümölcsvelőt tudunk előállítani. Ez lehetővé teszi tízezer tonna gyümölcsöt fel­vásárlását. Az idén nincs prob­lémánk az alapanyag-ellátás­sal, ám a jövőben fontosnak tartom azt, hogy a termelőkkel erősítsük az együttműködést. Főleg a somogyi gazdákkal szeretnénk megállapodni. A Sió Eckes komoly hídfőál­lást épített ki Oroszország felé. Erős a cég Szlovéniában, s már jelen vannak Romániában és a déli határral szomszédos or­szágokban is. Jelenleg a gyümölcslévásár­lók minden negyedik forintju­kat Sió Eckes termékre költik belföldön. A cég már előkészí­tette következő beruházását: bővítik készáruraktárukat, amelybe több, mint kétmillió liter gyümölcslevet tudnak majd tárolni. C. A. 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom