Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés 1998. július 7., kedd A regionális fejlesztés támogatása Részletek a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap pályázati felhívásából (Folytatás az I. oldalról) Valamennyi felsorolt régióban létre­jöttek és megkezdték működésüket a regionális fejlesztési tanácsok, el­kezdődött a regionális fejlesztési koncepciók kialakítása, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek létrehozása. A regionális szinthez forrásokat elsőként az 1996-os Phare program rendel, s ez a két ki­választott régióban (Dél-Alföld és Dél-Dunántúl) lehetővé teszi regio­nális együttműködésen alapuló, a régió problémáira reagáló fejlesztési projektek megvalósítását. 2. A pályázati rendszer kulcs- fontosságú alapelvei A pályázati rendszer kulcsfontos­ságú alapelveit a projektek kialakí­tásakor irányadóként szükséges fi­gyelembe venni, mivel a projektek­nek ezen alapelveknek meg kell fe­lelniük. Általános elvek A Kísérleti Program Alap projekt kiválasztási kritériumainak kialakí­tásakor az alábbi keretek szolgáltak alapul:- Az Európai Unió strukturális alapjainak működését meghatározó alapelvek- Az Európai Unió regionális poli­tikájában érvényesülő általános el­várások- A területfejlesztési Phare prog­ram keretében megfogalmazott fej­lesztési célterületek- A régió által megfogalmazott fej­lesztési célok. Fontos hangsúlyozni, hogy a Kí­sérleti Program Alapból támogatott projekteknek erősíteniük kell a re­gionális szervezetek együttműködé­sét, valamint fejleszteni tapasztala­taikat a stratégia kialakításában, a stratégiába illeszkedő projektek meghatározásában és megvalósítá­sában. A program megvalósítása nyomán tehát fokozatosan ki kell alakulnia egy - a stratégia kialakítá­sára, együttműködésen alapuló re­gionális programok meghatározá­sára és megvalósításának elősegíté­sére alkalmas és képes - decentrali­zált regionális intézményrendszer­nek. A kiválasztási kritériumokat megalapozó legfontosabb konkrét elvek röviden: 2.1. Az Európai Unió Strukturális Alapjainak működését meghatározó alapelvek Koncentráció: A támogatások kis számú célterületre koncentrálnak.- Programozás A régió szereplői közösen dolgoz­zanak ki olyan programot, mely a régió erősségeire építve célozza meg a problémák megoldását. Regionális szinten kizárólag olyan projektek fámogathatóak, amelyek egybees­nek a régió prioritásaival. Partnerség és együttműködés A különböző szintek (helyi, kistér­ségi, megyei, regionális és országos) és különböző jellegű szervezetek (magán szektor, önkormányzatok, nem állami szervezetek, civil szer­vezetek, egyetemek és kutatóintéze­tek) közötti együttműködések szin­tén az EU Strukturális Alapokból támogatandó programok fő köve­telménye és alapelve.- Addicionalitás és koordináció A forrásoknak indukálniuk kell to­vábbi támogatási forrásokat a fej­lesztésekhez, és nem céljuk, hogy egy-egy fejlesztéshez megszerez­hető egyéb forrásokat helyettesítse­nek. Figyelembe kell venni más, a régióban rendelkezésre álló támoga­tási lehetőségeket az átfedések és párhuzamosságok elkerülése érde­kében. 2.2. Az Európai Unió regionális poli­tikájában érvényesülő általános alapelvek- Stratégiai megközelítés A program megvalósításában alap­elv a stratégiai megközelítés, és erő­síteni kívánja a stratégiára alapuló, programorientált szemlélet kialaku­lását a területfejlesztésben. Ez azt je­lenti, hogy a támogatott progra­moknak egyértelműen tükrözniük kell a Strukturális Alapok elveivel összhangban álló regionális célokat és prioritásokat. Hosszú távon alapvető fontosságú tehát a régió erősségeinek és gyenge pontjainak, valamint a környezet kínálta lehetőségeknek és veszé­lyeknek az elemzése. Az elemzés alapján el kell készíteni a régió cél­jait és prioritásait megfogalmazó re­gionális fejlesztési koncepciót, a koncepció alapján pedig konkrét programokat kell kidolgozni. Csak egy ilyen koncepció és program szolgálhat a jövőben alapul a régió fejlődését ténylegesen elősegítő pro­jektek megvalósításához.- Innováció Lényeges alapelv az is, hogy a régió fejlesztésében szerepet játszó szer­vezetek együttműködésének ered­ményeként megvalósuljanak olyan projektek, amelyek újszerű, innova­tív megoldást kínálnak a régió leg­fontosabb problémáira. Ennek meg­felelően a kísérleti program alap ösztönzi az olyan projektek megva­lósítását, amelyek innovatív jelle­gűek.- Mérhető eredmények, „mérföldkö­vek" Fontos alapelv az is, hogy a progra­mok megvalósításától elvárt ered­mények valóban mérhetőek legye­nek. A megjelölt eredményeknek összhangban kell lenni a régió kon­cepciójában megfogalmazott konk­rét célkitűzésekkel. A programterv­nek egyértelműen tükröznie kell azt is, hogy a pályázó milyen részered­ményeket kíván elérni a program egyes szakaszaiban.- Költséghatékonyság, fenntartható­ság Az alap működésével szemben tá­masztott fontos elvárás az is, hogy a rendelkezésre álló relatíve szűkös források minél hatékonyabban ke­rüljenek felhasználásra, a támoga­tott projektek érzékelhető hatást fejtsenek ki a régió társadalmi-gaz­dasági fejlődésre. Ezzel összefüggésben különösen üdvözlendőek azok a programok, amelyek nem egyszer akció megva­lósítását tűzik ki célul, hanem mű­ködő, a régió fejlődésére hosszú tá­von is pozitív hatást gyakorló, ön­fenntartó rendszerek létrehozását biztosítják.- Regionális hatás Fontos elvárás a projektekkel szem­ben, hogy bizonyíthatóan regionális hatást kell kifejteniük. Az is regioná­lis hatású, amely valamely problé­mára kínál modelleszerű, a régió más területein is alkalmazható megoldást. 2.3. A Területfejlesztési Phare Prog­ram keretében megfogalmazott fej­lesztési célterületek Mind az 1996 évi, mind az 1997 évi Phare Területfejlesztési Program kis számú kulcsterületre koncentrál:- Gazdasági szerkezetátalakítás elősegítése.- Vidékfejlesztés (rurális térségek komplex fejlesztés).- Munkaerőpiaci kérdések, hu­mán erőforrás fejlesztés. 2.4. A dél-dunántúli régió által elő­zetesen megfogalmazott fejlesztési célok, prioritások A stratégiai megközelítésből faka­dóan alapvető fontosságú elvárás a pályázati felhívásra benyújtott pro­jektekkel szemben, hogy tükrözzék a régió fejlesztési célkitűzéseit, il­leszkedjenek a régió fejlesztési prio­ritásaiba. Amíg a régiónak nem ké­szül el a végleges fejlesztési kon­cepciója és programja, addig az elő­zetesen körvonalazódott és a Regi­onális Fejlesztési Tanács által elfo­gadott célok az iránymutatóak a Kí­sérleti Phare Program végrehajtása során. Az alábbiakban ismertetjük ezeket a célokat. A stratégiai megközelítésből fa­kadóan alapvető fontosságú elvárás a pályázati felhívásra benyújtott projektekkel szemben, hogy tük­rözzék a régió fejlesztési célkitűzé­seit, illeszkedjenek a régió fejlesz­tési prioritásaiba. A végleges, jóvá­hagyott regionális koncepció hiá­nyában azokra az előzetes prioritá­sokra támaszkodunk, amelyeket a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 5/1998. (III. 26.) DRFT sz. határozata fogalmaz meg. Ezen ha­tározat, valamint a tanács felhatal­mazásával létrejött ad hoc szakmai munkacsoport munkájának ered­ményeként a dél-dunántúli régió előzetes fejlesztési prioritásai az alábbiakban foglalhatlak össze.- A falusias térségek összehangolt fejlesztése (vidékfejlesztés)- Integrációs együttműködés ösz­tönzése a falusias térségekben a termelés, a mezőgazdasági termé­kek marketingje és értékesítése te­rületén.- A falusias térségek fokozott be­kapcsolása információs rendsze­rekbe, hálózatokba.- A jelenlegi elavult termékszer­kezet felváltása korszerű, tájspecifi­kus termékszerkezettel, a termékek feldolgozottsági szintjének növe­lése.- Az életfeltételek javítása újszerű közösségfejlesztési programok megvalósításán keresztül.- Humán erőforrás fejlesztés a tar­tós munkanélküliség megelőzése és visszaszorítása érdekében.- A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) versenyképességének javí­tása- A kis- és közepes vállalkozások számára rendelkezésre álló pénz­ügyi és üzleti szolgáltatások bőví­tése finanszírozási hátterük javítása.- A KKV-k nemzetköziesedésének segítése, az exportösztönzés feltéte­leinek kialakítása.- A KKV-k információs hátterének javítása, kiemelten az EU integráci­óval összefüggő információk bizto­sítása.- A technológia transzfer feltétele­inek javítása a régióban.- Vállalkozói klaszterek, regioná­lis beszállítói rendszerek kialakulá­sának elősegítése.- A szerkezet-átalakításból adódó munkanélküliség kezelése, a foglal­koztathatóság erősítése, a vállalko­zási ismeretek megalapozása.- A régió idegenforgalmi lehetősége­inek kiaknázása- Idegenforgalmi termékek, prog­ramcsomagok kialakítása elsősor­ban az alábbi terülteken- kulturális örökségekhez kapcso­lódó turizmus, természeti értékeken alapuló turizmus (gyógy- és termál­turizmus, borturizmus, lovasturiz­mus, kerékpárturizmus), a falusi tu­rizmus feltételeinek fejlesztése; - a regionális idegenforgalmi marketing tevékenység fejlesztése.- Regionális marketing és befektetők vonzása a régióba- A régió identitástudatának erősí­tése, belső PR tevékenység; - pozitív regionális arculat kialakítása és kommunikálása a környezet felé, a régió általános ismertségének növe­lése; - célzott, regionális szinten összehangolt befektetésösztönzési tevékenység. II. A pályázatokkal szemben tá­masztott formai és tartalmi kö­vetelmények: 1. Támogatható szervezetek Pályázatokat az alábbi szervezetek nyújthatnak be: megyei területfej­lesztési tanácsok, kistérségi társulá­sok, helyi önkormányzati, társulá­saik és intézményeik, egyetemek, főiskolák, képzési, oktatási intéz­mények, kutatóintézetek, gazdasági kamarák, vállalkozói és ágazati szö­vetségek, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok. Magánvállalkozások csak más ­nem magán szervezetekkel kialakí­tott partneri együttműködés kereté­ben pályázhatnak bejegyzett civil szervezetek, munkaerőipaci szerve­zet tagjai. A következő szervezetek kizártak és nem támogathatóak:- A csak egyedül - partner nélkül- pályázó szervezetek, a Dél-Dunán­túli Regionális Fejlesztési Tanács, a magánszemélyek, minisztériumok és országos kormányzati szerveze­tek, valamint ezek dekoncentrált szervezetei, kivéve a munkaerőpiaci szervezet tagjait, - politikai pártok, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség, kivéve, ha az átfogó regionális marketing, vagy a regio­nális stratégia, illetve a programké­szítés egyes elemeinek a megvalósí­tására pályázik, együttműködve az adott területen tapasztalatokkal rendelkező szervezetekkel. 2. Elismerhető költségek- A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök beszerzési ára, léte­sítési költsége, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megvál­toztatása, átalakítása. Általános for­galmi adó nem finanszírozható a támogatásból.- A szükséges munkaerő betaní­tásával kapcsolatos költségek.- A szolgáltatás-fejlesztést célzó beruházások költsége.- A programhoz kapcsolódó kép­zés, PR tevékenység, piackutatás, marketing terv, kiadvány stb. készí­tés költsége.- Megvalósíthatósági tanulmány készítésének költsége. Megkezdett. programhoz (beruhá­záshoz) támogatás nem nyújtható, A pályázati programok megvalósí­tása csak a döntést követő szerző­déskötés után indítható. Nem ismerhetők el a támogatás alapjául: - bér- és bérjellegű költsé­gek; ingatlanvásárlás költségei. 3. A támogatás mértéke és ará­nya A kért támogatás alsó határa 5 millió forint (körülbelül 22 000 ECU). Az ennél kisebb támogatásra pályázó programok nem jogosultak elbírá­lásra. A nyújtható támogatás felső ha­tára 100 millió forint (körülbelül 435 ezer ECU). Ennél nagyobb ösz- szegű támogatás csak kivételes esetben kérhető. A program teljes költségvetése nincs korlátozva, amennyiben a szükséges saját erő rendelkezésre áll. Egy pályázati programon belül:- a beruházási programelemek­hez adható támogatás mértéke ma­ximum 40 százalékáig terjedhet. A nem beruházási programelemek esetében a támogatás mértéke a maximum 80 százalékáig terjedhet. Beruházás jellegű programoknál a teljes program költség minimum 20 százalékának készpénzben kell rendelkezésre állnia a pályázó bankszámláján. A saját erő további része biztosítható hitel, illetve más támogatás formájában. Természetbeni hozzájárulásként elfogadható, továbbá a program menedzsment biztosításának szám­lával igazolt költsége (a program menedzser díja, illetve a program menedzsmenttel összefüggő rezsi költségek - telefon, utazás, fax, má­solás), de csak maximum a támoga­tás összértékének 5 százalékát meg nem haladó értékben. 4. A pályázatok kiválasztásnak és elfogadásának szempontjai (kritériumok)- Formai megfelelés A formai értékelés során az alábbi szempontok alapján vizsgálják a pá­lyázatokat:- Használta-e a pályázó a pályá­zati nyomtatványt? Beletartozik-e a támogatható szervezetek körébe? Bizonyíthatóan rendelkezésre áll-e saját forrás? Meghaladja-e a költség- vetése a minimális összeget? A tá­mogatás nem haladja-e meg a ma­ximális összeget? Csatolta-e a pá­lyázó valamennyi előírt mellékletet? A szakmai értékelés szempontjai Az értékelés pontozás alapján törté­nik, melyet azok a független szakér­tők fognak elvégezni, akiket a Regi­onális Fejlesztési Tanács kér fel erre a feladatra. A kritériumok három csoportot alkotnak: Általános kiválasztási kritériu­mok - olyan alapvető kritériumok, amelyeknek valamennyi projektnek meg kell felelnie. Alapvető fontos­ságuk miatt ezek a kritériumok két­szeres súlyozással (kétszeres pon­tértékkel) szerepelnek. Amennyi­ben valamelyik általános kritérium­nak nem felel meg a pályázat (azaz a Szakértő Bizottság az adott krité­rium szempontjából 0 pontra érté­keli), automatikusan kizárásra ke­rül. Projekt menedzsment és megvaló­sítási kritériumok - ezen kritériu­mok alapján a szakértő bizottság azt vizsgálja, hogy reális-e az adott pro­jekt lebonyolítása, hatékony megva­lósítása. Regionális kritériumok - az adott projekt milyen mértékben felel meg a Regionális Fejlesztési Tanács által a régió fejlesztése érdekében meg­határozott előzetes fejlesztési célki­tűzéseknek. a) Általános kiválasztási kritériu­mok: 1. Regionális hatás A projektnek bi­zonyíthatóan kell bemutatnia, hogy milyen hatással van a régió fejlődé­sére. 2 Partnerség és együttműködés A projekt megvalósítása során a pá­lyázó milyen mértékben von be partnereket, várható-e tényleges együttműködés kialakulása, a part­nerek mennyire azonosulnak a pro­jekt céljával. 3) Programszintű megközelítés Egyedi projektet, vagy a problémát komplexen kezelő, több részelem­ből álló programot kíván-e megvaló­sítani a pályázó? Előnyt élveznek a komplex programok. 4) Összhang a régió fejlesztési cél­kitűzéseivel A projekt milyen mértékben reagál a régió valós szükségleteire, illeszke­dik-e a régió fejlesztési célkitűzése­ihez? b) Projekt menedzsment és megva­lósítási kritériumok: 1. Megvalósíthatóság, minőség A projektnek tartalmaznia kell egy egyértelmű és részletes megvalósí­tási tervet egy részletes pénzügyi tervvel, amely a projekt egészére és annak teljes időtartamára vonatko­zik. 2. A projekt innovatív, újszerű jel­lege Előnyt élveznek azok a projektek, amelyek újszerű, innovatív megol­dást kínálnak a felvett regionális problémára. 3. Tényleges regionális szükség­letre való reagálás Mennyire reagál a projekt tényleges, bizonyítható regionális szükség­letre, esetleg piaci igényre? 4. A pályázó szakmai referenciái, tapasztalata A pályázatból egyértelműen ki kell tűnnie, kell hogy a pályázó szakmai ismeretei és tapasztalata alapján al­kalmas a projekt sikeres megvalósí­tására. 5. A humán kapacitásfejlesztés mértéke A pályázatnak be kell mutatnia, hogy a projekt milyen mértékben erősíti és fejleszti a benne résztve­vők ismereteit és szakértelmét, mennyire járul hozzá újszerű isme­retek és készségek elsajátításához. (c) Regionális kritériumok: A regionális kritériumok olyan régióspecifikus kiválasztási szem­pontok, melyek a dél-dunántúli ré­gió fejlesztési célkitűzéseiből fa­kadnak, azok alapján kerültek meg­határozásra. (Folytatás a III. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom