Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-17 / 166. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 17., péntek Somogyi tájak 7 HÍREK Csurgói diákok utaztak Amerikába Három hétre az Amerikai Egyesült Államokba utazott dr. Mataricsné Varga Krisztina tanár kíséretével a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium három diákja: Bertalan Paszkál, Láng Annamária és Nagy Éva. A csurgóiak a pápai gimnazistákkal együtt utaztak, akik már jó kapcsolatokat alakítottak ki az ottani gyülekezetekkel. Táborban, majd pedig magánházaknál ismerkednek az amerikai diákok mindennapjaival, hitéletével. A Duna televízió forgatott Barcson A Duna Televízió stábja forgatott tegnap Barcson. A készülő riportban megszólaltatták a város polgármesterét, a Henkel, a Dráva-tej, az épülő Pólus áruház és gyógyászati központ képviselőit, valamint a határőröket. Elsősorban a város határforgalma és a most zajló fejlesztések érdekelték a műsorkészítőket. Zákány-Dörnye iskolabarátság A dörnyei gyerekek üdültetése most ért véget a Balatonnál, a zákányiak várhatóan augusztusban utaznak az Adriára a horvát iskola meghívására. A csereüdültetés is része a jó kapcsolatnak, amely kialakult Dörnye és a zákánytelepi iskola között. A horvát iskolások tíz napot töltöttek Fonyódligeten. Rendszeresek a két szomszéd találkozásai, s emellett a határon túli intézmény segítséget nyújt a zákánytelepieknek a horvát nyelvoktatás indításában is, amely szerepel a magyar iskola pedagógiai programjában. Elfogták a somogyaracsi betörőket Tavasz óta tetőzött a betöréshullám Somogyaracson, s most a barcsi rendőrök elfogták a sorozat valószínűsíthető tetteseit. Két helybeli fiatalember ugyanis alaposan gyanúsítható a betörések elkövetésével. Mindketten munkanélküliek; betörtek a boltba, illetve több házba és pincébe is. Jelenleg előzetes letartóztatásban várják a vizsgálat befejezését. Amióta elfogták őket a rendőrök, azóta nem történt semmiféle betörés a faluban. Újra megrendezik a kézművestábort A korábbi évek sikerei nyomán augusztus 10. és 15. között az idén is megrendezi a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Ház gyermekeknek a kézművestábort. Gál Gyuláné népművelő irányításával ez alkalommal is sokféle anyagból készítenek majd változatos használati és dísztárgyakat, amelyeket ki is állítanak. Országos tizedik hely a tűzoltóknak Tizedik helyen végzett az országos tűzoltóversenyen a barcsi csapat. A megyei verseny győzteseként juttak el a budapesti megmérettetésre. Az eredmény szép, hiszen megyei válogatottakkal és nagyvárosi csapatokkal kellett összemérniük tudásukat. Barcs napja az alkotótáborban Városi napot tartottak a nyocadik nemzetközi művésztelep alkotói. Sátrat vertek a város főterén, és meghívták ide a barcsi közönséget is. Bemutatták a művésztelepen folyó munkát. Az érdeklődők megismerkedtek különféle képzőművészeti technikákal s a már elkészült alkotásokkal. Az idén négy ország mintegy negyven alkotója jött el a barcsi művésztelepre. fotó: pölöskeiné Napközi tábor a kulcsos gyerekeknek Kulcsos gyerekek tábora elnevezéssel szerveztek szünidei napközit a barcsi Deák Ferenc általános iskolában. Nemcsak gyerekmegőrzést vállalnak itt, hanem színes programokat, kirándulásokkal élményeket is kínál ez a napközi. A városi önkormányzat oktatási bizottság pályázatán nyertek hozzá pénzt. Hátrányból Arany Katedra Tízszer annyi erőfeszítés - töredék eredményért Nagyon sok jószándékú emberrel kerültünk kapcsolatba fotó: pölöskei tiborné Arany Katedra emlékplakettal ismerte el egy ist- vándi pedagógus munkáját a művelődési minisztérium. Dr. Kozma Ákosné a legnagyobb elismerését kapta, amivel nemcsak szakmai teljesítményét, hanem a faluért végzett munkáját is jutalmazták. ISTVÁNDI Dr. Kozma Ákosné egyik alapítója az istvándi gyerekek javát szolgáló alapítványnak, amely mára országos hírűvé vált. — Sosem érdekeltek a kitüntetések. Azt tartottam, többnyire azoknak adják, akik védett korba léptek vagy valamilyen kapcsolatuknak köszönhetik. Erre azonban büszke vagyok. Azért érzem különösen értékesnek, mert nem a környezetem kezdeményezte, hanem azok, akik kívülről látnak bennünket: az iskolánk támogatói — mondta a tanárnő. Nem pedagógusnak készült, véletlenül került erre a pályára. — Gyerekorvos szerettem volna lenni, de hogy a testvérem tanulhasson, én inkább nevelőnek álltam. Munka mellett szereztem meg hozzá a képesítést. Lakócsára kerültem, s az itt töltött két év elég volt hozzá, hogy egy életre megszeressem ezt a munkát, s végleg ezen a pályán tartson. Istvándiban 1965 óta dolgozik, 1973 óta vezeti az iskolát. A diákjainak 80 százaléka cigány. — Sokszor úgy éreztem, hogy elég, befejezem, hiszen nagyon nehéz a cigányokkal szót érteni. A mai fiatalok már nem is vállalják. Egy fiatal kolléganő épp most megy el tőlünk. Azt mondta: tiszteli a mi teherbírásunkat, de neki ennyi elég volt a cigányiskolából. Itt nincsenek látványos eredmények; örülni kell, ha megtanul a gyerek olvasni. Tízszeres energiával a tizedét sem tudjuk elérni annak, amit másutt lehetne. Sokszor az a szülő rúg belénk, akinek a gyerekével a legtöbbet foglalkozunk. Persze sosem adtam föl, most már nem is fogom. Hozzánőttem ehhez az iskolához. Mint mondta, sok mindenre büszke. — Például arra, hogy több mint 20 gyerekemből lett pedagógus. Arra is, hogy sokak szerint a miénk a megye egyik legszebb kisiskolája. S arra, hogy az 1978-as tanterv bevezetése után itt tartottuk a legtöbb alsótagozatos továbbképzést bemutató tanítással. Híres kultúrcsoportot is szerveztünk, össze tudtam fogni ezt a falut. Persze ez már csak történelem — mondta legyintve. — Ma már más világ van Istvándiban is; aki teheti elmegy innét. Én is átköltöztem egy hónapja Darányba. Persze Ist- vándiba jövök haza. Rossz látni, ahogy tönkremegy a falu, pusztulnak azok a szép porták. Idővel elfogynak a magyarok, s akkor valóban cigányfalu marad. Az óvodában már van olyan évfolyam, ahová csak egyetlen magyar gyerek jár. A kitüntetést dr. Kozma Ákosné azért is kapta, mert a megye legjobban működő alapítványa fűződik a nevéhez. Másfél millió forint van ma már az alapítvány számláján, s havonta érkezik nagyobb összeg állandó támogatóiktól. Gyakran kapnak élelmiszert, ruhát az ország különböző pontjairól és a határon túlról is. Tévé, rádió, országos napilapok foglalkoztak már ezzel az iskolával, amely rövid idő alatt nemzetközi támogatói körre tett szert. — Szerencsénk volt. Az alapítvány révén rengeteg jószándékú, segítőkész emberrel kerültünk kapcsolatba. Olyanokkal, akikből erőt lehet meríteni a folytatáshoz. Nagy László Felújították a templomot Felújították a katolikus templom tetőzetét. Több mint 600 ezer forintba került. Hamarosan belül is kifestik az épületet. POTONY A templom a kis falu ékessége; 1938-ban építették. Az elmúlt hatvan év viszontagságai azonban megviselték az épületet is. Már évek óta időszerű volt a templom renoválása, csakhogy nem volt elég a pénz. Megújítását is elkezdték a korábbi években; kívülről új köntöst kapott a templom, a toronysisak pedig rézborítást. S mert több helyütt is beázott már Isten hajléka, szükségessé vált az épület tetőszerkezetének a rendbe tétele is. Ezzel a közelmúltban végeztek — tudtuk meg Petri- novics József képviselő-testületi tagtól. A templom tetőzetének renoválását jelentős társadalmi munkával segítették a falu lakosai. A költségek így is hatszázezer forintot tettek ki, ebből 200 ezer forint az ön- kormányzat támogatása.Dob- nya Gábor barcsi vállalkozó végezte a munkát. Ezenkívül megjavíttatták az orgonát is. Az épület belső festését is elkezdik hamarosan. Az október 6-i búcsúkor már a falu minden lakóját hívják majd a harangok a hálaadó szentmisére. Akkor tartják majd a felújítás örömére. (Gamos) Megszűnt a focicsapat Két pofon miatt megszűnt a kastélyosdombói focicsapat. Az elsőt egy nem helybeli — szurkoló adta a bírónak, a másikat egy dombéi játékos a játékvezetőnek. Kastélyosdombó Az első pofonért eltiltották a pályát két hazai mérkőzéstől, a másodikért 100 ezer forintra büntették az egyesületet, s október 31-ig letiltották a pályát, ami még 400 ezer forint többletköltség. Ez megpecsételte a kastélyosdombói focisták sorsát, hiszen az egyesület évi költségvetése 600 ezer forint. Dombón még most is a történet hatása alatt vannak. Elismerik, ők is hibásak; az első eltiltás jogosságát nem is vitatják. Amivel nem értenek egyet: hogy egy ember vétségéért az egész egyesületet bünteti a szövetség. Nagy kár, hiszen az ilyen kis csapatok nem üzleti alapokon léteznek, csak a saját és a falusiak örömére játszanak. Ezt az örömöt kár volt elvenni a falutól. N. L. Igazgatóváltás vitákkal Nem tudtak dűlőre jutni az új iskolaigazgató kiválasztásában a négy horvát ajkú falu képviselői. LAKÓCSA, TÓTÚJFALU Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás képviselőtestületeinek három jelölt közül kellett volna új igazgatót találni, de egyik sem kapott teljes támogatottságot. A tótújfalusi születésű Bunyevácz József három falu képviselőinek támogatását élvezi, de a lakócsaiakat nem sikerült megnyernie. Most új pályázatot írnak ki, addig az iskola egyik pedagógusa, Po- povics Anna vezeti az iskolát. Október 31-ig kell a képviselőknek dönteni az igazgatóról. Fial a Penta 200 milliója Száz marha Dániából - Sikerük van a tehenészettel Az új keverőüzemben már maguk készítik a szükséges tápot fotó: pölöskeiné Ebédlőt is építenek Több mint harmincmilliós beruházás kezdődik hamarosan a Dráva Kastély szociális otthonnál. Drávatamási Új konyhát építenek Drá- vatamásiban, és ebédlőt is hozzá a gondozottak számára. A jelenlegi ugyanis nem felelt meg az ANTSZ előírásainak. A megyei önkormányzat beruházásának tervei most készülnek, s a kivitelező kiválasztása után rövid időn belül elkezdődhet az építkezés a mintegy kétszáz sérült embert ellátó intézményben. A befejezés határideje a jövő év vége. Rövid időn belül 200 millió forintot költött a fejlődésre a darányi Penta szövetkezet. Tehenészetet hoztak létre, gépeket vásároltak, keverőüzemet alakítottak ki, korszerűsítették a szárítót. Az új tehenészet 140 millió forintba került. Darány Gépvásárlásra 40 millió forintot költöttek. A szárító korszerűsítése és a keverőüzem létesítése összesen 13 millió forintos költséget jelentett. — Erőn felüli beruházások voltak ezek, viszont mindegyik indokolt. Talpon maradni ugyanis csak folyamatosan fejlődve lehet — mondta Keserű József elnök. — A tehenészet folyamatos bevételei tompítják a mező- gazdasági bevételek szezona- litását. A keverőüzemre ugyanis azért volt szükség, hogy ne kelljen drága pénzen megvennünk a tápot, hanem magunk készíthessük. A tehenészetet a nulláról indították, s rövid időn belül sikerült úgy felfuttatniuk, hogy ma a napi tejtermelés 6700 liter. A megyei termelési rangsorban rendre elsők, és országosan is az első 50 között szerepel a Penta tehenészete. Ma 380 tehenük van, Dániában vásárolták az állomány 85 százalékát. — A tehenészet beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, úgyhogy nem kérdés a számunkra a továbbfejlesztése. Augusztusban újabb száz marhát veszünk Dániából, és jövőre ismét ennyinek a vásárlását tervezzük. Ez a jelentős bővítés újabb negyven- millió forintos kiadást jelent. Amennyire bejött a Pentá- nak az állattartás, annyit küszködnek a növénytermesztésben. Gyenge termőhelyen, erősen elsavanyo- dott, homokos területeken kell boldogulniuk. 1680 hektáron gazdálkodhatnak az idén; a szántóterület felén kalászosokat termesztik, a többin pedig kukoricát és ipari növényeket — napraforgót, illetve borsót. Nagy László
