Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-17 / 166. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Somogyi tájak 1998. július 17., péntek A galambok királyai A galambászat inkább csak örömet és sok barátot hoz. Tóth Károly és három legszebb galambja fotó: pölöskeiné Pihenőt tart a fűrészüzem Leállt a fűrészüzem, és csak augusztus 15-től Indul újra a munka. A nyári szünetben az át­alakítást fejezik be. DARÁNY Arra használjuk fel ezt az időt, hogy befejezzük az üzemben a karbantartást és a még hátralévő átalakítást — mondta Ilio Bruni, a Rá­diói kft ügyvezető igazga­tója. — Augusztus közepé­től azonban folytatódik a munka. Dolgozóinknak föl­ajánlottuk, hogy addig is a már működő barcsi gyár­ban kaphatnak feladatot. Aki akart, élt vele, aki nem, az pihen. A kft erre az időre sem bocsátott el senkit. A bútorgyártáshoz szük­séges faanyag előkészítését végezték Darányban. S a fa­áruk mellett már bútort is gyárt itt a Radici. Egyre több részfeladat kerül át olaszor­szági üzemeikből Dél-So- mogyba, ami azt eredmé­nyezte, hogy idén nyár óta már két műszakban dolgo­zik az üzem. Az olasz kft negyven embert foglalkoz­tat Darányban, és az itt ké­szített faáru teljes egészé­ben olasz exportra kerül. Faluház a horvátoknak Már az utolsó simításokat végzi a kivitelező. Hama­rosan befejeződik a falu­ház helyreállítása, s birto­kukba vehetik a lakosok. Lakócsa A mintegy ötvenmillió forintos költséggel rendbe tett épület felújításához pályázaton sike­rült pénzt szerezni. A beruhá­zás befejeztével több mint ezer négyzetméter hasznos területű közösségi háza lesz Lakócsá- nak. Felújították a ház tetőze­tét, és beépítették a tetőteret is. Az épületet 48,5 millió forin­tért újították fel; erre 42,5 mil­lió forint állami támogatást nyert a falu. A hiányzó hatmil­lió forintot az önkormányzat tette hozzá. Az épület koráb­ban egyházi, majd tanácsi tu­lajdonban volt. A helyreállítást követően lesz itt színházterem, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának kiállítóterme, s étkezde, ifjúsági klub, könyv­tár. A ház otthona lesz a horvát nemzetiségi rendezvényeknek. A kingekről azt tartják: ezek a galambok királyai. A lakó- csai portán vagy 30 ilyen ki­rály sétál peckesen. Ural­kodóknak kijáró tiszteletet azonban hiába várnák gaz­dájuktól; nyakon csípi őket a fotózáshoz. De nagy sze­retettel beszél róluk. Lakócsa — Nehezen tenyészthető, nagy szaktudást igényel, és persze nagyon szép. Ez teszi a legnép­szerűbb galambfajtává a kin- geket — mondta a lakócsai Tóth Károly. — Az én sze­memben ez a legszebb galamb. Ma már sokféle king létezik, nekem csak fehéreim vannak. Harminc darab. Többet nem Szavalóversenyt tartottak Felsőszentmártonban, hor­vát napot Sztárán, nemrég zajlott le a Dráva menti hor­vát iskolák V. találkozója, melynek a hagyományok őr­zése a célja vetélkedőkkel, horvát nyelvű versennyel. SZENTBORBÁS Horvát táncházra és tamburás- találkozóra készülnek öt hor­vátországi és négy magyaror­szági horvát zenekar, valamint a Baranya táncegyüttes közre­működésével. Mindez azt mu­tatja: egyre élőbb a kapcsolata a négy somogyi és három ba­ranyai horvát falunak. S hogy a tartok; ennyire van hitelesítve az összkomfortos galambház. Többnek már szűk lenne. Az ötvenes években kezdett galambot tartam, s a nyolcva­nasoktól kezdve foglalkozik kingekkel. Kevesen tartanak ilyet, rajta kívül e vidéken csak egy barcsi és sellyei galam­bász... Jó néhány magyar és horvát országos első díj sora­kozik a szekrény tetején. Húsz év eredményei. — A galambte­nyésztés olyan, mint a borászat — szerénykedik. — Az egyik év jó, a másik rosszabb. A galam­bokhoz a nagy szaktudás és pénz, meg szerencse kell. Néhány napja adott el egy tojót Horvátországba. Ötszáz márkát adtak érte. — Hobbi ez, amiből meggazdagodni nem kötelék egyre szorosabb, az el­sősorban a Dráva menti horvá- tok közösségének köszönhető, amely évente 10-12 rendez­vényt szervez a hét községben. — Mára beérik a munka ered­ménye; egyre szélesebb réteg­hez szólnak ezek a rendezvé­nyek — mondta Bunyevácz Jó­zsef, a szervezet vezetője. — A tamburafesztiválra például mozgatható szabadtéri színpa­dot kellett készítettünk, mivel tavaly-tavalyelőtt Potonyban és Tótújfaluban kinnrekedt a kö­zönség kétharmada. Nem fér­tek be a művelődési házba. Rengetegen jönnek a környék­ről, s Horvátországból is. A színpadépítéshez egyébként lehet. Úgy van vele a tenyésztő, hogy mindig többet költ rá, mint amennyit kereshet rajta. Sok galambot veszek én is pesti tenyésztőktől, akik közvetlenül Amerikából, a legszebb vérvo­nalból hozzák a madaraikat, s csak a fölösleget adom el. A horvát tenyésztők jelentik a felvevő piacot, néha több száz márkát is adnak egy szép pél­dányért. A galambászat azon­ban inkább csak örömet és sok barátot ad, mintsem hasznot. S persze egy kis büszkesé­get, ha megérdemli az állomá­nya. — Nemrég Németország­ból jöttek kollégák. Azt mond­ták: három olyan galambom is van, amelyiket szívesen meg­vásárolná bármelyik német nagy tenyésztő. Nagy László támogatást nyertünk, s vala­mennyi falu kivette részét a 400 ezer forintos költségből. A magyarországi horvátok országos szervezetétől kapnak rendszeresen támogatást, de igazából pályázatok révén segí­tik a térségben a hagyomány- őrzést. A horvátajkúakat össze­fogó szervezet eredményei ré­vén szépen él e lehetőséggel. — A tamburástalálkozóra 365 ezer forintot nyertünk, egy há­romnapos medjugorjei zarán­dokúira pedig 100 ezret. A tamburafesztiválra még Zág­rábból is sikerült pénzt sze­rezni; 200 ezer forintot küldött a határon túl élő horvátokkal foglalkozó szervezet. N. L. Színpad tamburás oknak Hét községnek szervezik a rendezvényeket Szerződés a búzára Harminc hektáron gaz­dálkodik Bunyevácz Már­ton. Búzát, kukoricát és tritikálét termeszt. A kedvezőtlen időjárás mi­att még nem kezdte el a búza aratását. Tótújfalu A termények értékesítésére azonban már szerződést kö­tött a barcsi Gabonaipari Rt- vel és a Dráva-Coop szövet­kezettel. — Ebben a két cég­ben igen korrekt partnerre találtam. Hogy a felvásárlási árral elégedett vagyok-e? Mi mást tehetnék? — mondta Bunyevácz Márton. — Örü­lök, hogy átveszik tőlem, és nem marad a nyakamon. Nem szeretem a bizonyta­lanságot, ezért előre megkö­töm a szerződést, s ha eset­leg olcsóbban is, de elkel a termény. Kenyérgabonát termelünk, a sok esőzés mi­att azonban kérdéses a mi­nősége. Tavaly több mint három vagon búzát és csak­nem hét vagon kukoricát ér­tékesítettünk. A kukoricáért tavaly 1680 forintot fizettek. A tótújfalusi gazdálkodó várja a jobb időt, hogy végre elkezdhesse az aratást a kis- kombájnnal. A munkában számíthat két fiára is. A bú­zából 35 mázsa, a tritikálé- ból 30, a kukoricából majd 70-80 mázsa hektáronkénti termést vár. — Megéri gazdálkodni, nem bántam meg amikor kiváltam a téeszből — mondta. — Úgy gondolom, mindenki úgy alakítja az életét, ahogy tudja. Nehéz helyzetben van az ország, ennek érezzük a súlyát. A növénytermesztés mellett sertéstartással és tejterme­léssel is foglalkozunk. Ha jó ára van a malacnak, elad­juk, ha nincs, meghizlaljuk; a tejet meg Sellyére viszik. A jövedelmet visszaforgat­juk a termelésbe, jól jön a jövő évi induláshoz. Kell a vegyszer, a vetőmag, a gáz­olaj, ez utóbbiból évente mintegy 2500 litert haszná­lunk föl. Nem hagyjuk abba, mert unokám szüle­tett, s ez újabb erőt, hitet ad. Az ő jövőjét is szeret­ném megalapozni. (Gamos) Autóbuszt nyert a négy falu Autóbuszt nyert a falu- gondnoki szolgálata szá­mára a négy horvát ajkú somogyi falu. Eredményes pályázatuk híre már meg­érkezett, egy hónapon be­lül itt lesz az új autó Is. POTONY A régi kisbusz lecserélése idő­szerű, annak ellenére, hogy még csak ötéves. A Dráva- parti rossz utakon azonban gyorsan öregszik a jármű. Na­ponta háromszor kell végig­járni a falugondnoknak a négy községet: ebédet hordani, vinni az önkormányzati postát és az orvosságot az időseknek. Orvoshoz is szállítja a betege­ket és iskolába a gyerekeket. 1,8 millió forint az éves költ­ségvetése a szolgálatnak, en­nek jó része ma már a jelen­legi jármű fenntartására kel­lett. A népjóléti minisztérium­tól nyert pénz a költségek nagy részét fedezi. A többit a jelenlegi autó eladásából sze­retnék pótolni az érintett ön- kormányzatok. Új utat terveztek Hiányzik negyvenmillió az önkormányzatnak A tótújfalusi önkormányzat elkészíttette egy új út ter­veit. Ezen az eddiginél jóval rövidebb úton s hamarabb juthatnak Lakócsára is. Tótújfalu Szükség volna a tótújfalusiak által tervezett útra. Az megva­lósítására azonban egyelőre igen kevés az esély, hiszen leg­alább 40 millió forintba kerülne az építése. A horvátajkú telepü­lésen pedig egy játszótér építé­sére is költöttek az idén, ezt ugyanis még tavaly kezdték el kialakítani a volt iskola udva­rán. A művelődési ház felújí­tása is körülbelül félmillió fo­rinttal apasztja a falu pénztár­cáját. A házat, amelyben az ön­kormányzat otthona is van, már tavaly föl akarták újítani. Gazdák iskolapadban Tájékoztató, előadás a lehetőségekről Huszonöt órás előadásso­rozaton bővíthették az ál­lattartással, növényter­mesztéssel kapcsolatos ismereteiket a bolhói és környékbeli magángaz­dák, heti két alkalommal. Bolhó Szakembereket hívtak meg, akik az agrártámogatásokról, az adózásról számoltak be, s a gazdálkodók lehetőségeiről. Terítékre került a növényvé­delem, a marketing és a ke­reskedelem sok kérdése is. Az érdeklődés nagy volt, mert a térségben sok az egyéni gazda. Horváth Ádám polgármester elmondta: a cél az volt, hogy a gazdák hozzá­jussanak a szükséges infor­mációkhoz, s pótolhassák a hiányzó ismereteiket. Lakos­sági kezdeményezésre szer­vezte meg a képzést a pol­gármesteri hivatal, s az elő­adásokon való részvétel is tükrözte: nagy igény volt rá. 20-25 gazda mindig eljött, így szinte valamennyi család képviseltette magát, amely nagyobb területen gazdálko­dik vagy több állatot tart. Az előadássorozat 45 ezer forintos költségét a bolhói önkormányzat állta. Az elő­adók pedig többnyire a kör­nyékbeli szakemberek vol­tak: szövetkezeti vezetők és a gazdajegyző. Nagy László Mára kapósabb a bárány Fél évszázad a nyáj mellett, s egy kis pénzkiegészítés Az juhok idei szaporulatá­nak nagy részét már elad­tam. Jelenleg harminc bá­rányom van, de több anya is vemhes, s az utolsó he­tekben vannak — mondta Várnagy József juhász. Dráva mente — Több mint száz anyabirkát tartok, merinói valamennyi. Ezt kedvelem a legjobban, mert szelíd, kezes jószág — magyarázta a lakócsai juhász. — Ugyan nem eléggé szapora, de kifejezetten jól fejlett. Húsvét táján 7-8 hetes, 14-18 kilós tejesbárányokat adtam el, csaknem hétszáz forintért kilóját. Nagyobb volt a keres­let, mint a kínálat, ezért kap­tam érte ennyit. S átvételkor mindjárt fizettek. A pecsenyebárányt is érté­kesíti, mikor melyikre akad vevő. A horvátok — mint el­mondta — alkalmanként vá­sárolnak tőle bárányt, mert nyárson sütve szeretik. Várnagy József azt mond­ta, hogy átlagosan öt kiló gyapjút nyírnak le a birkák­ról. Korábban maga csinálta, ma már alföldiek végzik gép­pel. Legutóbb - mint mondta — tisztességes áron vették át a gyapjút a kaposváriak: száz­hetven forintot kapott kilójá­ért. Szerencsére nagyobb vesztesége nem volt az idén, mert a juhok könnyen átvé­szelték az enyhe telet. A bá­rány értékesítése hoz jöve­delmet elsősorban. — Többen felhagytak a bir­katartással, én ezt nem te­szem több okból sem. Egy­részt mert ha kevés lesz a bá­rány, nő a kereslet, és az ár is. Az alig több mint tizenegye­zer forintos nyugdíjam mellé jól jön egy kis bevétel. — Egyszerűen nem tudnám már abbahagyni ezt a munkát — tette hozzá Várnagy József —, mert több mint ötven éve foglalkozom már juhokkal. Meg más egyéb munkára már nem vagyok való — mondta búcsúzóul, majd ő is elballa­gott a nyáj után. (Gamos) , —W [Újra hívhatói Herczeg asztrológus vonlja Kos iá 06-90-330 461 Bika $r? 06-90-330 462 Ikrek «9 06-90-330 463 Rák 06-90-330 464 Oroszlán ft 06-90-330 465 Szűz £ 06-90-330 466 Mérleg 06-90-330 467 Skorpió nfcj 06-90-330 468 Nyilas t,f 06-90-330 469 Bak É* 06-90-330 470 Vízöntő ik 06-90-330 471 Halak & 06-90-330 472 Címünk: AS-B Kftí Audiotex 1539 Bp. Pf. 591 1 Hívás díja: 88 Ft + Áfa/perc

Next

/
Oldalképek
Tartalom