Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-30 / 126. szám
Országos Színházi Találkozó Veszprémben Történetek „A Hangról” Teátrumok egymás között Vége felé közeledik a színházi évad, s ilyentájt eljön az ideje, hogy ne csak a közönség nézze az előadásokat, hanem a színházak is találkozzanak, hogy az Országos Színházi Találkozó röpke néhány napja alatt megmutassák egymásnak is, mi az, ami a szezonban igazán fontosnak számított. Vagyis fontos is, és fesztiválképes is egyben. A fesztiválképesség - s ezt nagyon lényeges hangsúlyozni - nemcsak a minőséget jelenti, hanem a produkció szállíthatóságát, másutt játszhatóságát is. Örök kérdés, hogy a Találkozót szervező város színháza, színpada alkalmas-e a másik teátrum előadásának befogadására. Sok vita kíséri esztendők óta az együttlétet. Volt idő, amikor Budapest-centrikusságáért bírálták, amellett szólt azonban a többféle játszási hely lehetősége. Máskor a válogatásról hangzott el heves kritika. Tény, hogy ebben az esztendőben is sokan hiányoznak a fesztiválról. Ebben az évben június elseje és nyolcadika között Veszprém az otthona az Országos Színházi Találkozónak, amelyen ott lesz a Vígszínház a Boldogtalan holddal, az Űj Színház Az üvegcipővel, a pécsi Nemzeti a Caligula helytartójával, a miskolci Nemzeti A revizorral. A József Attila Színház a Liliomfival, a Thália Társaság a Képcsinálókkal, a Madách Színház A Tribádok éjszakájával. A pécsi Harmadik Színház a Kvartettel, a kaposvári Csiky Gergely Színház a Muriin Murlóval, a Budapesti Kamara az Animus és Animával, valamint a Velencei kalmárral, a Katona József Színház a Henschel fuvarossal és az Yvonne burgundi hercegnővel. A Merlin Színház az Úri murival, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház a Ványa bácsival, a győri Nemzeti a De mi lett a nővel produkciójával. A házigazda veszprémi Petőfi Színház a Kegyelemmel. (rk) A könyv ünnepe előtt Hová tűnt a középnemzedék? Még alig néhány nap, és június 4-8-ig újra állnak országszerte a tereken, az utcákon az idei Könyvhét sátrai. Ott lesznek a leendő olvasók, akik érdeklődve emelnek föl egy- egy kötetet, netán nemcsak a fülszöveget nézik meg. S talán, a könyvkiadók, könyvterjesztők reménye szerint, nem teszik le kissé csalódottan, megpillantva az árát. A rendszerváltást követő időszak privatizációs hulláma, amely a könyvkiadókat is elérte, lassan csillapodni látszik. A néhány nagy kiadó helyére sok kisebb könyvműhely lépett, s most már az is látható, melyik tudott talpon maradni, melyik nem. Immár kiderült, miként lehet egyáltalán életben maradni, fölvenni a küzdelmet a könyvpiac problémáival, amelyek nemcsak belülről, hanem kívülről is érkeztek. A Magvető Kiadó 1995-ben kényszerült kft.-vé alakulni. Szerkesztői nagy részétől ugyancsak kényszerűen megvált. Azóta ügyvezető igazgatója Morcsányi Géza, aki most arról beszél: a mamut könyvkiadók kora lejárt. Más az irodalom szerepe, küldetése, más a kiadók anyagi lehetősége. Nádas Péter egyszer azt mondta, hogy „írója határozza meg a kiadó rangját”. S ez valóban így van. A Magvetőnek, az immár közép- vagy ha úgy tetszik kis kiadónak, meg kellett találnia a maga arcát, és meg kellett keresnie, illetve meg kellett őriznie azokat az írókat, akik megadják a rangot. A Magvető - hagyományai szerint - a könyvheti kötetek sorában az idén is megjelenteti a Körképet és a Szép verseket. Mások * standján lesznek szépirodalmi alkotások éppúgy, mint tudományos és ismeretterjesztő munkák, képzőművészeti kiadványok és természetesen a gyermek- irodalom darabjai is. Ugyanakkor nem kevésbé föltűnő, hogy sok ismert és jeles középkorú, vagy annál valamivel idősebb író és költő hiányzik a sorból. Elfáradtak, vagy éppen a támogatókeresés „tudományába” nem tudnak beletanulni? Véletlen? Nincs, aki megmondja. Ezzel szemben alighanem nagy érdeklődésre tarthat számot Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című kötete, amely Karády Katalinról és Horthy kémfőnökéről, a titokzatos Újszászy Istvánról szól a tiszt naplója nyomán. Hasonlóképpen figyelemre méltó Konrád György Hagyatéka, amely a kilencvenes évek, a rendszerváltás regénye. Első kötetes íróként lép a közönség elé Papp Zoltán színész Visszaélet című kötetével. A versek, paródiák, groteszk darabok ezúttal maszk nélkül mutatják a színészt. (róna) Sinatra, a zongorista és a The Voice. „A Hang”. így emlegették tisztelői Frank Sinatrát. Különös lenne, ha a nemrégiben elhunyt világsztárnak nem lett volna magyar kötődése. Az első történet abból az időből való, amikor Európában járt.- Áprilisi este volt- emlékezik a kölni Hyatt Regency Hotel bárzongoristája, a magyar származású Primo Béla - 1993-ban, amikor egy úr arra kért, hogy játsszak el néhány Sinatraslágert. Két héttel később telefaxot kaptam Sinatra titkárságától: elvállalnám-e az európai turnéra érkező Sinatra kíséretét? Amikor bemutattak Sinatrának - folytatja -, első kérdése az volt, hogy olasz vagyok-e? Nem, magyar vagyok, mondtam olaszul. Sinatra elnevette magát, és kiadta a parancsot: játszd el nekem a Laurát! A lelkem is zengett, nem csupán a zongora húrjai. Sinatra magához ölelt, és azt mondta: „Szólíts Franknek.” Frank Sinatra koporsója mellett ott álltak gyermekei: Nancy (57), Frank (53) és Tina (49). Hiányzott közülük a „titkos lány”: Deana Moore (40). Keserűen mondja:- Olyan apát veszítettem el, aki sohasem fogott a karjában, sohasem simogatta meg az arcomat, bár soha nem tagadott le, ám gyávaságból el sem ismert. A számítógép-kereskedő férjével Ausztráliában élő, kétgyerekes asszony születési bizonyítványában ez áll: „Anyja Éva Bartók színész; apja Curd Jürgens színész”. Az igazi, a vérbeli apa viszont - állítja a sydneyi asszony - Frank Sinatra. Amikor a hollywoodi nagyság, Cary Grant először látta meg a világítóan kék szemű kislányt, gratulált az anyának.- Engem nem tudsz becsapni, Frank a legjobb barátom...- Csak a tükörbe kell tekintenem, és apám néz vissza rám - érvel Deana, és még hozzáteszi: - fiaim, Oliver (10) és Darmon (6) is a nagyapjukra hasonlítanak. Bartók Éva lánya 1957. október 7-én született Londonban. Anyja (68) ma is ott él. Éva és Sinatra kapcsolata rövid, ám annál tüzesebb volt. Akkor ismerték meg egymást, amikor az énekes-színész még együtt élt Ava Gardnerrel, ám mindenki tudta: házasságuk napjai meg vannak számlálva. Bartók Éva is válófélben volt ugyancsak világhírű férjétől, Curd Jürgens német filmszínésztől. Jürgens táviratban gratulált Sinatrának az apasághoz. A válasz két szó volt: „Thank you.” (Köszönöm.) Deana 15 éves volt, amikor először kapcsolatot keresett édesapjával. Sinatra azonban közölte, nem tud foglalkozni egy tizenéves lánnyal. Deana úgy meséli:- Porig sújtott a válasz, és csak az vigasztalt, hogy nem tagadott meg. Négy éve újra írt az apjának. Találkozni szeretett volna vele. Ám a találkozó most már örökre elmarad. Pünkösdi zarándokok a csíksomlyói Madonnánál Nézze meg az ember! Sissi királyné is itt imádkozott Évszázados hagyomány szerint tízezrek zarándokolnak el pünkösdkor a csíksomlyói búcsúba, hogy a XV. századbeli, hársfából faragott csodatevő Madonna előtt imádkozva megerősítést nyerjenek hitükben, magyarságukban, és reménységet kapjanak bajukban, bánatukban.- A magyar nyelvterület Európában a gazdag zarándokhelyek közé tartozik - mondja Balogh Ferenc nyugalmazott gimnáziumi tanár, a téma szakértője, több könyv szerzője.- A legrégibb zarándoklatok Szent István koráig nyúlnak vissza. A Bakony hegységben lévő Bodajkon például még Szent István épített kápolnát a Szent Szűz tiszteletére, és ő meg a családja is sűrűn látogatott ide. Imádkozott itt Szent Gellért és Szent László is. A hívők nagy- tömegekben főleg a kegyhely búcsúnapján, július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén keresik fel Bodajkot. Hazánk egyik legismertebb és a világ egyetlen nagy jelentőségű görög katolikus Mária-kegyhelye Máriapócs, amely arról vált híressé, hogy 1696-ban köny- nyezett a Mária-kép. I. Lipót király magához is kérette, fel is vitette Bécsbe, ma is a Stephans-dómban található. Mielőtt azonban elszállították volna a tiszántúli kis településről, másolatot készítettek róla, és - az is könnyezni kezdett. És csodák történtek, azóta is betegek gyógyulnak meg, bénák kezdenek el járni, a némák megszólalnak. A búcsúnap augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe. A kegyhelyek csodák helyszínei, de ezek a tudomány által megmagyarázhatatlan jelenségek korántsem csak gyógyulások. Példa erre a fővároshoz közeli Máriabesnyő, ahol Grassalkovich Antal állíttatott 1758-ban templomot. Építkezés közben az ott dolgozó kőművesek egyike különöset álmodott: a régi, már háromszáz éve romokban heverő premontrei kápolna oltárának helyén találni fog valami nagy értéket. És valóban csoda történt, mert másnap egy szép elefántcsont Madonna-szobrocska került elő. így lett, és ma is ez a templom kegyszobra, amely előtt március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony, valamint Nagyboldogasz- szony napján tízezrek imádkoznak. Máriabesnyőn ugyanis évente két búcsú van. Mária Terézia is megfordult itt, és Erzsébet királyné, a magyarok kedves Sissije is gyakran imádkozott itt Istenhez. A búcsújárásokon, a zarándoklatokon za a kegyhelyekre. Olyan emberrel azon- nem csak vallásos emberek vesznek részt ban még nem találkozott a tanár úr, akit - folytatja Balogh Ferenc. Az általa vezetett érintetlenül hagyott volna e helyek hangú- csoportokban például gyakran vannak val- lata, szelleme. Csak a magyarországi mint- lásukat nem gyakorlók is, a legelemibb hit- egy kéttucatnyi kegyhely közül említ pél- béli kérdésekben is tájékozatlanok. Őket dát: Búcsúszentlászló, Máriagyűd, általában az egyetemes művészeti értékek Pálosszentkút vagy éppen a csöppnyi tisztelete és a kíváncsiság vonzotta, vonz- Mátraverebély. Deregán Gábor Elfújta a szél Vannak filmek, amelyek már forgatásuk idején legendává váltak. Az Elfújta a szél közülük való. Á film alapjául szolgáló regény Margaret Mitchell egyetlen műve. Sikerének titkát sokan próbálták megfejteni. Az Oscar- díjakkal elhalmozott film csak tovább növelte nimbuszát. Nézők százmilliói rajongtak érte. S könnyezték tele zsebkendőjüket az elkényeztetett és indulatos, büszke és elbűvölő Scarlett O'Hara története láttán. A máig ható sikeren föl- buzdulva Alexandra Ripley megírta a történet folytatását, a Scarlettet. A belőle forgatott televíziós darab elérte a minden idők legdrágább tévéfilmje rangot. A Magyar Televízió most az Elfújta a szelet tűzte műsorára. (Vasárnap, MTV1 21.10; második rész: hétfő, MTV1 20.00). (szig)
