Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

Széchenyi-ösztöndíjat kapott a tanszékvezető A technika­történész csoda- fegyvere Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert dr. Rosta István, a történelemtu­domány kandidátusa. A kaposvári Cso­konai Vitéz Mihály Tanítóképző Főis­kola általános technika tanszékének vezetőjét újabb kutatásairól kérdeztük. 1998. május 31., vasárnap SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Dr. Rosta István — Ebben a pályázatban azt vál­laltam, hogy a két évvel ez­előtt Fejezetek Magyarország technika-történetéből Szent István korától a XX. századig címmel megjelent könyvem terjedelmét 200 oldallal növe­lem — mondta. — Átalakítom egy nagy monográfiává, s így Magyarország technikatörté­nete címmel jelenik majd meg és a Honfoglalás korával in­dul. — Kutatásaiért négy éven át a minimálbér nyolcszorosát kapja havonta. Mire lesz ele­gendő ez az összeg? — Ebből finanszírozom a munka egy részét, amit a tan­székvezetés, a főiskolai okta­tás mellett, szabad időmben végzek. Az ösztöndíjnak az a célja, hogy a felsőoktatásban dolgozó szakemberek a szakmára fordítsák szabad idejüket, és ne más többlet- pénzkereseti forrással terhel­jék magukat. A vállalkozás sok utazással és levéltári kuta­tással jár majd. — Mennyire népszerű ma Magyarországon a technika­történet-kutatás? — Egyre népszerűbb. Nem véletlen, hogy az utóbbi évek­ben több jelentős évforduló volt. Gondolok a Széchenyi bicentenáriumra, a magyar is­kolaügy ezer évére, a honfog­lalás millecentenáriumára, s ami előttünk van: két év múlva a magyar állam meg­alapítására és Szent István megkoronázásának ezer éves évfordulóját ünnepeljük. Ezek a nagy évfordulók reflektor- fénybe állítják a nagy szintézi­seket. Miután Magyarország átfogó általános és komplex technikatörténetéről ezidáig nagy monográfia még nem je­lent meg, gondolom: piacké­pes lesz a könyvem. — Milyen jelentős csomó­pontok köré fűzi mondandó­ját? — Egyik újdonság lehet honfoglaló őseink visszacsapó íjának elkészítési fázisai, mű­ködése. Ez — túlzás nélkül ál­lítható — a kor csúcstechni­kája, csodafegyvere volt. Kas­sai Lajos lovasíjászt is meglá­togattam és hallgattam elő­adását. Ám ez csak egy kurió­zum a sok közül. Az informa­tika történetéről is tekintélyes anyag szól majd. — Somogy technikai fejlő­déséből mit emel ki? — Egyebek mellett a bala­toni gőzhajózást, ami 1846­ban indult meg Széchenyi Ist­ván kezdeményezésére. Keve­sen tudnak arról, hogy Marca­liban áll az 1848-49-es szabad­ságharc egyik térképész ezre­desének, Tóth Ágostonnak az emlékműve. Kaposváron is van néhány technikatörténeti emlék, s félő, hogy a feledés homályába vesznek. Ilyen a régi vasúti felüljáró, amelynek egyik darabja a Donnerban látható. Érdemes lenne a ka­posvári villanyvilágítás histó­riáját is feldolgozni. Somogy- fajsz szintén figyelemre méltó emlékhely, ahol most újabb őskohókat tártak fel. A telepü­lés a honfoglalás-kori vasmű- vességnek közép-európai szinten is jelentős központja volt.- Van remény arra, hogy egyszer létrehoznak Somogy­bán is egy technika-történeti kiállítást? — Tizenöt évvel ezelőtt már rendeztünk egy ilyen kiállítást a főiskolán. Ez dokumentu­mokból és képekből állt. Csak két dimenziós volt, mert a tár­gyakat nehezebb összegyűj­teni. Én azt remélem: néhány év múlva tárgyi gyűjteményt is bemutathatunk. Lőrincz Sándor Közelről Ötödik oldal Erdős József: magas színvonalú a magyar oktatás A „Villámhárító” visszatér Színházi élményeket, könyveket és sok tapaszta­latot visz haza Erdős József Houstonba. Az amerikai hadsereget kiszolgáló Brown and Root kapcsolat- tartási menedzsere másfél évig igyekezett elhárítani a beilleszkedési feszültsége­ket. Azt mondja: már derűs az ég. Erdős József Szegeden nőtt föl, 1968-ban végzett a budapesti Műszaki Egye­temen. Mérnökként dolgo­zott az olajiparban, majd 1973-ban, 29 évesen távo­zott Olaszországba, onnan néhány hónap múlva az Egyesült Államokba. Immár 24 éve dolgozik a Brown and Root-nál. Ugyancsak mérnök felesége és három egyetemista gyereke van, a legidősebb a szegedi orvosi egyetemre járt. 82 éves édesapja ma is a Tisza-parti városban él. — Mi változott a hetvenes évek óta Magyarországon? — 1990-ben helyeztek vissza először Európába, Bécsbe, elsősorban a ma­gyarországi változások mi­att. Az amerikai befekte­tőknek ez lett az elsőszámú célpontjuk. Úgy látom, még mindig itt a legkönnyebb üzletet kötni. Jól képzett és segítőkész önkormányzati és katonai vezetőket ismer­tem meg, néhány hösszú ügyünk kapcsán hasonlóan magas szintű bírósági munkát. A központunkban egyetemet végzett, nyelve­ket beszélő fiatalok lepték meg fölkészültségükkel a munkatársaimat. — Úgy tűnik, elégedett a magyar oktatással. A na­gyobbik fia is ezért tanult itt? — Valóban magas szín­vonalú a magyar oktatás. Az amerikai magánegyete­meken és más országokban is sokba kerül a képzés és ezért is sok külföldi jön ide tanulni. — Ön Közép-Európa több országában dolgozott. Ta­pasztalatai szerint milyen szempontokat vesznek fi­gyelembe a külföldi befekte­tők? — Elsősorban a kiszámít­ható gazdaságpolitikai rendszert, és a termelő cé­gek a munkaerő árát, kép­zettségét. Ez utóbbi, vala­mint a hasonlóan fontos bankrendszer és exportké­pesség Magyarországon kedvező képet mutat. Vonzó még a pénzügyi fe­gyelem és a fejlődő kom­munikációs infrastruktúra. — Mit tart kedvezőtlen változásnak? Mit hiányolt nálunk? — Feltűnően nőtt a bűnö­zés két-három év alatt, az emberek egyre többet be­szélnek a maffiákról. Más­részt Amerikában sokkal egészségesebben élnek, ott kultusza van a sportnak. Minden általános iskolában van baseball- és focicsapat, a középiskolákban uszoda, atlétikai- és futball pálya, a főiskolákon pedig minden. A főállású edzők rendkívül komolyan veszik a munká­jukat. A hétvégeken állan­dóan versenyekre jártunk, a gyerekeim szobái kupákkal vannak tele. Az étrend is fegyelmezettebb: az étter­mekben első a salátaválasz­Erdős József fotó: török ték, sok zöldséget eszünk. — Az önök pénztárcájá­hoz képest mennyire olcsó nálunk az élet? — Többnyire tényleg az, de némely termék ára ve­tekszik a houstonival. Mé­regdrága a benzin, és a la­kásbérek is közelítik a te­xasi szintet. — Mit visz magával Te­xas-b a? — Amerikai magyarként jó volt látni, hogy munka­társaim becsülik egykori honfitársaim munkáját. Rengeteget jártunk szín­házba, és nagyon sok szín­vonalas könyvet vettünk. — Egyáltalán, miért távo­zik? — Olyan ügyekért felel­tem, ami a vendéglátóink és közöttünk zajlottak. Én vol­tam a villámhárító, de sze­rencsére egyre derültebb az ég­— Jó utat! Katona József Nem baj, ha a színházban jól szórakozik a néző A tévé kapcsolja ki a színészt Bezerédi Zoltán változa­tos évadot zárt. A Csiky Gergely Színház színé­sze először állított szín­padra operát, nagyszín­házi rendezése, a Sárga csikó fesztiváldíjat ka­pott, s eljátszotta a Mi- randolina jutalomjáté­kát (képünkön), Ripaf- rattát. De milyennek érezte ő, a színpadról nézve az évadot?- Izgalmasnak. Az Úrhatnám szolgálót egy nagy játéknak fogtam föl. Szinte nincs is próza benne, ezért nagyon ér­dekelt, hogyan lehet megtalálni egy szigorúan zenés rendszer­ben a prózaiságot. Tulajdon­képpen az ölembe hullott, hi­szen Körösi András és Urbano- vits Kriszta kezdték el csinálni, és én csak örököltem a kedvü­ket, tehetségüket.- A Sárga csikó, a nagyszín­házi évad zenés előadása ismét Bezerédi Zoltánt találta meg.- Az idén nekem jutott, üyen egyszerű. Egy város kulturális életét úgy kell ellátni, hogy az öt nagyszínpadi produkció kö­zött mindig kell lennie nagy klasszikus műnek, zenésnek, magyar színdarabnak, s valami kísérletező, avantgárd elő­adásnak is. Színes palettát kell felmutatni a nézőnek.- A zenés világ azért nem áll távol Öntől, hiszen Csepreghy művéhez hasonló világban ját­szódott a Csárdás is.- Ez érdekes. A Sárga csikó' nem igazán tetszett elsőre, ta­lán pont a Csárdás miatt, azt gondoltam, már csináltam ha­sonlót. Aztán megszerettem, sokat segítettek a munkatár­saim is. A magyar nóták helyett népdalokat kerestek és kom­ponáltak, melyek tiszta for­mák, akárcsak a víz, amely agyagon, kavicson keresztül föltörve lesz kristálytiszta. Ját­szani is szeretek zenés dara­bokban, rendezni is szeretem őket, de ugyanolyan szívesen rendezek prózát. A zenés da­rabnak van egy nagy előnye, ha jól eltalált, nagyon hatásos. Másrészt, hiszek a népszínházi elméletben: alapvetően a kö­zönséget kell kiszolgálni. Nem mindenáron, nem minden- hogy.„- De nem baj ha szeretik a színházat...- így van. Nem baj, ha jól szórakozik a néző.- A következő évadban mi­lyen feladatok várják?- Ez a vasárnapi (mai - A szerk.) rendezői értekezlet után lesz végleges, és publikus. Rendezni és játszani is fogok.- Vezető művészként elvárja- e, hogy jobbnál jobb szerepek­kel, rendezési lehetőségekkel kényeztesse a színháza?- Egy jó színháznak az az érdeke, hogy kitalálja a vezető színészeit, helyzetbe hozza őket. A nehézség az, hogy hál’ Istennek ebben a színházban sokan vagyunk. Ezekre a szí­nészekre jön a közönség, ők azok, akik képesek összefogni egy társulatot. Emlékszem, amikor az első szerepemre ide­jöttem, bosszantott, hogy az Olsavszky Éva mindig hama­rabb tudta a szöveget, és min­dig korábban jött be a szín­házba, mint én. Fiatal színész­ként elszégyeltem magam, s úgy döntöttem, ezt én is tu­dom, akarom tudni.-Ama vezető színészei már aligha akarnak elszakadni Ka­posvártól, de azért ki-kipróbál- ják magukat másutt.- Az elmúlt évadban két sze­repet játszottam Pesten, forga­tok, rendezek máshol is. Ren­dezni itthon az igazi, mert itt a legjobbak feltételek. Játszani is szeretek itt, mert jó rendezők­kel dolgozom, mert van egy alapvető, közös morális nyel­vünk.- Soha meg sem fordult a fe­jében, hogy elszerződjön?- Egy színész agyában min­dig ott van a csábulás lehető­sége, hazudnék, ha azt mon­danám, nem fordult meg a fe­jemben, és mindig van is egy kis udvarlás körülöttem. Időn­ként kell kirándulni. Ha másért nem, azért, hogy lássam, itt a legjobb.- Filmekben szerepel mosta­nában?- Egy főiskolás fiatalember keresett épp az imént, és fősze­repre hívott a vizsgafilmjéhez. Ez jó dolog, valószínűleg el vál­lalom, ha az időmet tudjuk egyeztetni.- Annak dacára, hogy ez nem kecsegtet nagy sikerrel?- Honnan tudjam, hogy nem ő lesz a tehetségesebb?! Elolva­som a forgatókönyvet, és ha úgy érzem, képes vagyok meg­csinálni, elvállalom.- Munkás nyár elé néz?- Most jöttem meg Varsóból, ahol egy lengyel filmben for­gattam, hamarosan Diósgyőrbe megyek, ahol Lengyel Pál ren­dez a Legyetek jók, ha tudtok című filmből, hasonló címmel musicalt. A főszerepet, Néri Fülöpöt játszom, júliusban mu­tatjuk be.- A pihenésre, regeneráló­dásra mi a bevett gyakorlata?- Szeretek ugyan világot látni, de néha jobb elbújni a vi­lág elől, eltűnni egy hétre.- Mi kapcsolja ki ilyenkor?- Idétlenül hangzik, de kez­dődik a világbajnokság. Nagy focirajongó vagyok, ülök majd a tévé előtt, és egy sör mellett jobbnál jobb meccseket nézek. Ezen túlságosan gondolkodni nem kell, mégis izgalmas. Az­tán megyek a gyerekeimmel nyaraim. Ők mindig adnak manuális programot, ezt csi­náljuk, azt csináljuk, igénylik, hogy beszélgessünk, és ezek a feladatok annyira kikapcsol­nak, hogy felérnek egy hét pi­henéssel. Balassa Tamás t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom