Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

Közelről SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal Hírek Rév-koszorú A bogiári Megértés Nyugdíjas Egye­sület emlékművet állított a Balaton legnagyobb rév­katasztrófája áldozatai­nak. 1796-ban 58 révfü­löpi aratómunkás halt a Balatonba, amikor a Bog­lárról indult rév a tó kö­zepén felborult. A történe­tet dr. Mihalics István rév­fülöpi polgármester idézte fel tegnap, Szőllősi Ferenc esperes szentelte meg az emléktáblát, melyet töb­ben megkoszorúztak. Tüskevárak A veszprémi Tüskevár küldöttsége járt tegnap a kaposvári Tüs­keváron. Az Oláh István polgármester vezette név­rokonokat Bank Tiborné, a városrész képviselője fogadta, s kalauzolta a vá­rosnézésen. A gálán Szita Károly polgármester díja­kat adott át a Rákóczi is­kolásoknak. A Tüskevár pályázaton vers kategóri­ában Gombos Márk, pró­zában Siket Adél és Kollár Szilvia, grafikában Pesta- lity Péter nyert, különdíjat Kiss Sándor és Vajda Már­ton kapott. Horgászverseny Hetven horgász versengett tegnap Balatonújlakon a Nyugati­övcsatornán. A somogyi egyesületek csapatbaj­nokságát a Balatoni Halá­szati Rt-Colmic ötöse nyerte - a Deseda HE és a Böhönye előtt. Férfi egyé­niben Szita László volt a legeredményesebb. Három koccanás Bala- tonbogláron, Balatonlel- lén és Látrányban köny- nyebb sérüléssel járó közúti balesetekhez riasz­tották tegnap a mentőket, közölte a kaposvári szol­gálatvezető. Ulti-móka Nemcsak az ebédet, a betlit és a du- richmarsot is sűrűn terí­tették tegnap a nagyatádi Botyka étteremben. Itt rendezték tegnap ugyanis a III. Kurír-Arany Ászok országos ulti bajnokság utolsó, 29. selejtezőjét, s ezzel Somogy a legtöbb versenynek otthont adó megyék közé küzdötte magát. Az öt selejtező kö­zül kettőt-kettőt rendez­tek Atádon és Siófokon, s egyet Kaposváron, ultisa- ink igencsak ügyesen ol­vasták az Ördög Bibliáját, s így szép számmal képvi­selik megyénket az elő­döntőkön. **a»ss VASÁRNAPI SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Fürdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató Gyereknek jobb lenni Gyereknek jobb lenni, mint felnőtt­nek. Ezt állította egymást erősítve a kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Általános iskola három harmadikos kisdiába. A felnőtteknek nagyon sok a gondja - így Mike Patricia, aki Patcáról jár be. - Nem tudom meg tudnám-e csinálni, ha olyan nehéz munkám lenne, mint anyukámnak. A felnőtteknek azon kell törniük a fejüket, hogy megéljen a család. Azért sem szeret­nék felnőni, mert félek attól ha gyerekem lesz.- Azért mert sok bajjal jár a gyerekne­velés?- Nem, csak a szüléstől. Azt viszont szeretném, ha születne még egy kistestvé­rem. Persze végre fiú.- Talán a húgodat nem szereted?- De igen, mégis igazságtalannak tar­tom, hogy ő többet játszhat. Nekem a kerti munkákban is segítenem kell, meg tanulni is. Anyukám egy kicsit szigorú.- Te nem leszel az, ha mégis gyereked lesz?- Ha rossz lesz lehet, hogy kap egy po­font, de fakanállal semmiképp. Inkább csak megszidom, vagy szobafogságra íté­lem majd.- Ki szoktál talán kapni?- Csak egyszer kaptam ki nagyon, mi­kor a Balatonnál ruhástól a vízbe ugrot­tam, hogy megfogjak egy hattyút.- Ismersz-e gyerekeket, akiket elkényez­tetnek?- Igen. Szerintem én nem vagyok elké­nyeztetve, de azért mindenem megvan. Minden ötösért száz forintot kapok, de az egyesért, kettesért és hármasért, száz fo­rintot vissza kell fizetnem: a négyesért csak szidás, vagy dicséret jár, attól füg­gően, hogy hogy állok abból a tárgyból.- Gyarapodik a tőkéd?- Elég jól tanulok, így sok pénzem ösz- szegyűlt. Ezt azonban nem egyszer oda kellett adnom anyuéknak, mikor nekik nem volt. Most 1400 forinttal tartoznak. Annyi ötöst szereztem.- Kinek tudod kiönteni a szívedet?- Inkább anyának. De azért neki se áru­lok el mindent. Azelőtt el mertem mon­dani, Jia mondjuk tetszett egy fiú, de most már nem. A barátnőimnek elmondom, de csak azoknak, akik tudnak titkot tartani. Bojtos István elárulta: ő a két kutyájával szeret beszélgetni.- Az állatok a legjobb barátaim. Ha fel­növök állattenyésztő szeretnék lenni. A legnagyobb vágyam egy kutyafarm. Mike Patrícia FOTO: TOROK ANETT Imre Balázs- A kutyáid nyilván akkor sem szid­nak meg téged, ha rosszat teszel.- Nem szoktam sokat rosszalkodni. Ha mégis előfordul, akkor otthon fejmosást kapok, sőt egyszer még kukoricára is tér- deltettek. Semmiképp sem vagyok olyan, mint néhány elkényeztetett gyerek, akik túl sokat megengednek maguknak.- Mivel kényeztetik el őket?- Ahogy elnyaffantják magukat, hogy valami kellene, már meg is kapják.- Te nem kapod meg, amit kérsz?- Csak pár nap múlva. Imre Balázs szerint a zsebpénz sokkal kevesebb, mint a felnőttek fizetése, de legalább biztos és azt a gyerek nyomban magára költheti. Ő a legutóbbi zsebpén­zéből műanyag katonákat vett.- Lehet, hogy szigorú szülő lennék, de ha a büntetés miatt a gyerekeim szomor- kodnának, biztosan megsajnálnám őket. Végül is én sem vagyok túl jó gyerek. Elő­fordult, hogy verekedtem.- Kivel ?- Fiukkal is, meg az elsős testvéremmel.- Kisebbel nem nagy hőstett.- Ő piszkál mindig.- Mikor sírtál utoljára?- Tegnap. Kettest kaptam nyelvtanból. Nemcsak a szidástól féltem, hanem hogy majd tv nézés helyett is tanulnom kell. Mire este bevallottam a jegyet, anyukám már tudta. Nem értem honnan.- Ha neked is lehetne három kívánsá­god, mint a mesékben, mi lenne az első?- Hogy ne legyenek családi gondjaink.- Az anyagiakra gondolsz?- Nem, inkább arra, hogy ne veszeked­jenek a felnőttek. Igaz, ez nálunk nincs így, de ismerek gyerekeket, akik mindig szomorúak. Olyat is, ahol a szülők el is váltak. Nincs rá okom, mégis ettől félek a legjobban. Bíró Ferenc Végtelen a Balaton ege Kultúrálatlan korunk — A kelet-európai művé­szek a nyílt beszéd helyett festettek. A reneszánszot nagy művészettörténeti korszaknak tartják, szerin­tem mélybehullás. Nincs mondanivalója, a festők a technikákkal bíbelődtek. Képeik a világi hívság do­kumentumai voltak. Böjt­időben festettek ezüsttál­cán nagy húsokat. Ilyen korban élünk ma is. Az im­presszionizmus volt az utolsó nagy felfutás. Hall­hatatlanná tette azt, amit tönkretett a világ. Az im­presszionisták mementókat festettek. A festő, aki mementót ál­lít megtette a dolgát — mondta Jankovics Marcell Fonyódon, Illés Ferenc kép­kiállításán. — Learatták a századunkat. Picasso után nincs senki. Magyarorszá­gon Rippl-Rónai volt az utolsó a harmincas évek­ben. Nincs feltétlenül tar­tós hatása a művészetnek. Ma mindenki magánmito­lógiákat építget. A művé­szek elmennek a korból, vagy a megélhetésért felvál­lalnak egy stílust.- Mennyire érdeklődő ma a társadalom? — Kultúrálatlan időszak­ban élünk. Az új elit életé­ben reprezentatív szerepet játszik a művészet. Rost Andrea kellék az operabál­ban, amikor 200 éves ope­rákat énekel. A tévé helyet­tesíti a kultúrát. A férfiak vagy hasznosat csinálnak, vagy lődörögnek. A nők a befogadók, és ez így is van jól, mert jóra nevelik a gye­rekeket: Érdemes meg­nézni egy színház közön­ségét. Többnyire ők van­nak ott, egyedül, barátnők­kel, özvegyekkel. Magyar- országon százmilliárd fo­rintra tehető az a pénz, amit a képernyős kultúrára fordítanak. Á könyvkia­dásra 150 milliót költenek. A képzőművészet még en­nél is tragikusabb helyzet­ben van; több százmilliós vagyon tűnt el a különböző művészeti alapok tisztség- viselőinek ragadós kezén. A közönség barátokból, ro­konokból, reprezentációs látogatókból tevődik össze. Egy megnyitó után, magá­tól már kevés ember megy el megnézni a kiállítást. Nincs ma korszakos sze­repe a képzőművészetnek. Róma bukásának idősza­kához hasonlítható. A ró­maiaknak nagyon rossz íz­lésük volt; giccseket gyűj­töttek. Az egyszerű ember ma nem érzi saját világá­nak a festészetet. A temp­lomok freskóit mindenki a magáénak tudta. Ma a glo­balizációban benne van a művészet süllyedése is.- A Balaton partján sok­féle kiállítást látunk, élénk a képzőművészeti élet. Megje­lentek a magángalériák is, amelyek igyekeznek mecé- nási szerepet vállalni a kor­társ képzőművészetben. Ez egyedi jelenség?- Budapesten is van egy átjáró üzlet, ahol a tulajdo­nosnak van néhány jobb képe, és jóval többet tesz ki abból, amit el is tud adni. A régi képcsarnoki festészet rossz stílusát idézi. A vi­lágban mindenütt így van. Túl sok a művész. Nincs szükség hatezer festőmű­vészre Magyarországon. A rendszer nyugtatta velük a lelkiismeretét. Nem biztos, hogy jelentős értéket kép­viselnek azok, akik ma fel­kapottak.- Mivel foglalkozik most?- Karácsonykor jelenik meg egy 150 oldalas ta­nulmánykötetem a kultú­ránkról a Mi múltunk kútja címmel. Dolgozom az Em­ber tragédiáján, a római színnél tartok. A TV2-n van egy állandó műsorom, ve­zetek egy filmstúdiót, taní­tok az iparművészeti főis­kolán. Hirtelen ennyi jut eszembe.- Mit jelent önnek a Ba­laton? • FOTO: TOTH D. GABOR — Nagyon fontos. A nagyapám somogyi szüle­tésű. Ma is mindennap fel­vidéki, dörgicsei bort iszom. A Dunántúl külön­leges vidék, és benne a Ba­laton speciálisan az. Más világ ez, mint az ország többi része. Itt a békés épí­tés a meghatározó. A fo­lyamatosság és az állandó­ság jeleit találjuk itt, a vas­kortól kezdve. Kifogásolták a János vitézben, hogy hul­lámzik a táj, mert az Alföld nem ilyen. Igaz, de unal­mas. A Balatonnak végte­len az ege. Élő természet. Ötven éve nyaraltam itt gyakrabban. Akkor bodza­puskával fröcsköltünk, kagylót szedtünk a náda­soknál. Egyik sincs már. Gáldonyi Magdolna 1998. május 31., vasárnap Csótány­csata Aprók, éjszakai éle­tet élnek és nagyon sokan vannak. Nem kicsapongó kis kína­iakról van szó, ha­nem főként a csőfo­lyosókat kedvelő, rej­tett életmódú, válo­gatott szidalmakkal illetett, békés csalá­dok nyugalmas életét felbolygató rovarok­ról, a csótányokról. Sokan nem tudják, hogy ha ezek az erőszakos és tömegével érkező állatok egy lakásban megjelen­nek, hova lehet és kell fordulni, ezért kérdeztük erről Dr. Szőllősy József kaposvári tiszti orvost. Elmondta: a rovar- és rágcsálóirtás az épület tulajdonosának, kezelő­jének, használójának a kötelessége. Ahol élelmi­szert állítanak elő, illetve forgalmaznak, ott évente kétszer — áprilisban és októberben — kötelező a kampányszerű irtás. A szakhatósági engedélyek kiadásánál erre a minisz­teri utasításra fel is hív­ják a figyelmet. Ha a lakás gazdái nem tudják eredményesen ki­irtani ezeket a szívós, hirtelen és tömegesen érkező rovarokat, akkor „kudarcukról” értesíteni kell az ÁNTSZ-t. A beje­lentés után rövidesen kimegy az egészségügyi gázmester képesítésű felügyelő, aki megálla­pítja, hogy el kell-e ren­delni az épületben köte­lező rovarirtást. Az ÁNTSZ ugyanis kötelez­heti a ház tulajdonosát az irtásra, illetve a lakó­kat az ezzel járó kényel­metlenség tűrésére. Abban az épületben, ahol megjelent a csótány, minden egyes lakásban el kell végezni az irtást. Ha valamelyik lakásba nem engedik be a csótá­nyirtást végző szakem­bert, akkor az államigaz­gatási eljárási törvény ér­telmében az a család — maximum 10 ezer forin­tig terjedő - bírsággal sújtható. Hegedűs Jánostól, a va­gyonkezelő rt karban­tartó csoportvezetőjétől, egészségügyi gázmester­től megtudtuk, hogy ha az ÁNTSZ elrendeli a csótányirtást, akkor ar­ról, illetve az irtás pontos idejéről írásban értesítik az épület lakóit. A mun­kát 4-6 héten belül meg kell ismételni. Mint min­den szolgáltatás, ez is pénzbe kerül. Ezt az ösz- szeget társasházaknál ál­talában a közös költség­ből fedezik, önkormány­zati lakás esetében az önkormányzat fizet. A csótányoknak nem életterük a lakás, a rejtett életmódú rovarok éj­szaka — általában a cső­folyosókból - bújnak elő táplálék után kutatva. A legtisztábban tartott la­kást sem kímélik. Ha egy épületben megjelennek ezek a hívatlan „albér­lők”, az irtás csak akkor hatékony, ha minden la­kásban elvégzik. (Tamási) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom