Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-13 / 111. szám
1998. május 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés III. Régiók erősítése, területfejlesztés Phare-program a Dél-Dunántúlon Az EU Phare Program 8 millió ECU (közel 2 milliárd forint) támogatást biztosít két régió- Dél-Dunántúl és Dél- Alföld - számára regionális hatású terület- fejlesztési programok megvalósítására. Az Európai Unió és a magyar kormány között még 1996-ban született megállapodás, ennek alapján az Európai Unió Phare programja révén támogatják az ország elmaradottabb térségeink a területfejlesztési programok kidolgozását. A programmal kapcsolatos egyik újdonság, hogy a támogatást nem megyék kapják, hanem a megyék összefogásaként létrehozott régiók. A másik: a célrégiók- a Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye) és a Dél-Alföld (Bács- Kiskun, békés és Csongrád megye) - most először juthat komolyabb támogatáshoz a területfejlesztési Phare programból. Miért régiók? A program regionális jellegét az is igazolja, hogy - hazánkban eddig példa nélküli - a döntéselőkészítés és döntéshozatal is regionális szintre kerül. A regionális megközelítést a Phare program a megyei szintű programok megvalósításával szemben azért helyezte ezúttal előtérbe, mert az EU-n belül is a strukturális alapokból és a Kohéziós alapból (ezekből származik a területfejlesztésre fordított források döntő hányada az Európai Unióban) biztosított támogatásokat a régiókban használják fel. A magyarországi megyéknek is össze kell fogni az egész régió érdekeit szolgáló programok megtervezése, előkészítése és megvalósítása érdekében. A program pontosan ezt a tanulási folyamatot próbálja segíteni és erősíteni. Célja az, hogy valódi regionális igényeken alapuló olyan új, innovatív programok kerüljenek felszínre és valósuljanak meg a Phare- támogatással, amelyek segítik a tényleges regionális együttműködés kialakítását, a régió kohézióját. Az is fontos cél, hogy valamennyi regionális szereplő - intézmények, vállalkozások, önkormányzatok és társadalmi szervezetek - megértse és elfogadja a projektek támogatásának EU- ban elfogadott alapelveit, mechanizmusát. Ezzel a regionális intézményrendszer erősítését is szolgálja és közvetetten segíti a támogatott régiók felkészülését az EU Strukturális Alapjaiból a jövőben várhatóan érkező források hatékony felhasználására. Milyen program lehet sikeres? A Phare-támogatásból kísérleti regionális alapot hoznak létre, amely támogatja a regionális hatású fejlesztési programokat. A források felhasználása nyílt pályázati rendszerben történik. A legfontosabb igény, hogy ezek a programok illeszkedjenek a régió fejlesztési elképzeléseibe és összhangban legyen az EU strukturális alapjaira vonatkozó alapelvekkel. A kísérleti regionális alapnak természetesen nem célja a csak egyéni - ön- kormányzati vagy vállalkozói - problémák megoldása. Csak olyan programokat támogat, amelyek ténylegesen regionális problémát kezelnek, s hatásuk közvetlenül vagy közvetetten az egész régióra. Azoknak a programoknak van tehát előnye, amelyek a régió több szervezete - vállalkozások, non-profit, társadalmi szervezetek, valamint önkormányzatok - közötti szoros együttműködés eredményeként valósulnak meg, s az is fontos, hogy a megvalósító szervezetek képesek legyenek saját erő biztosítására. Olyan pályázati és értékesítési rendszert, valamint döntési mechanizmust alakít ki, amely garantálja a fenti alapelveknek megfelelő projektek kiválasztását és támogatását. Nagy a tét Alapvető érdeke a régiónak, s valamennyi megyének a program sikeres megvalósítása. Ha eléri a kitűzött célokat, lehetővé válik újabb támogatások elérése a következő évek területfejlesztési Phare-programjai- nak keretében. S ami talán még ennél is fontosabb: a régió szervezetei tapasztalatokra tesznek szert; hogyan lehet forrásokat szerezni és hatékonyan felhasználni az Európai Unió strukturális alapjaiból. Ez a tapasztalat és referencia valószínűleg már 2000- től kamatoztatható, amikor beindulnak jelentős költségvetéssel a csatlakozás előkészítésére hivatott EU- programok. Az sem elhanyagolható, hogy létrejön az a regionális intézményi háttér, amely alkalmas az EU strukturális alapok támogatásainak fogadására. Pályázati felhívás nyár elején Most a program pályázati rendszerének, értékelési, döntéselőkészítési és döntési mechanizmusának kialakítása folyik a régió szervezeteinek bevonásával. A megszülető pályázati rendszert a Regionális Fejlesztési Tanács várhatóan június közepén fogadja el. Ezt követi az Európai Unió jóváhagyása, majd - várhatóan június végén vagy július elején - kiírják a pályázati felhívást. A programok megtervezésére, együttműködések kialakítására, pályázatok elkészítésére és benyújtására július és augusztus áll rendelkezésre. Ezt követi a benyújtott pályázatok szakmai értékelése, a döntéselőkészítés és a Regionális Fejlesztési Tanács döntése. Mindezt figyelembe véve - ha minden a tervek szerint alakul - a nyertes pályázókkal még az idén - novemberben vagy decemberben - megköthetik a szerződést, s így legkésőbb jövő év elején beindulhat a támogatott programok megvalósítása. Kézy Béla Phare szakértő Barcs kistérségi fejlesztési programja Barcsnak a térség természetes központjaként mindig fontos kereskedelmi és közlekedési szerepe volt. így a XIX. század végén már a megye második legnépesebb, a forgalmat és az ipari munkásságot tekintve első helyen álló települése volt. A két világháború okozta hátrány: a Dráva mint határfolyó elválasztotta korábbi piacaitól. Megsemmisültek a drávai hidak, az épületek jelentős kárt szenvedtek. Az 1969-ben átadott új közúti híd, illetve a megújított határállomás révén azonban átkelőhelyjellege újra felerősödött, jelentősen nőtt a település lakossága; 1979-ben elnyerte a város címet. 1984-ig járási székhely, azóta is az aprófalvas, döntően mező- gazdasági jellegű térség igazgatási, szolgáltatási, oktatási, művelődési, egészségügyi központja. Feigli Ferenc polgármester A város elsődleges célja - a városkörnyékkel együttműködve - a foglalkoztatás elősegítése. Az 1990-es évek változásai - a mezőgazdaság átalakulása, a korábban virágzó építőipar megrendelés nélkül maradása, egyes cégek rosszul sikerült privatizációja, a szomszédos országban dúló polgárháború - következtében a város és környéke munkanélküliségi rátája tartósan 20 százalék körül mozog. A foglalkoztatás elősegítését szolgálták az előző években végbement s a jelenlegi fejlesztések, s ezt célozzák meg a térséggel közösen kialakított elképzelések is. A foglalkoztatás elősegítésének feltétele a megfelelő infrastruktúra kialakítása. A korábbi években a hírközlésben végbement fejlesztéseket most a jó színvonalú közlekedés feltételeinek kialakítása követi. Jelenleg is folynak a 6-os út, a 68-as út és a határátkelő közötti szakaszok építési szolgálatai; megvalósítása minden további fejlesztés alapvető feltétele. A 6-os és a 68-as főközlekedési út jelenleg a városon halad át. Fejlesztési terveinkben kamionparkoló, állat- és növényegészségügyi állomás, kibővített határátkelő, vámszabad terület, vámügynökség kialakítása szerepel. Azt a forgalombővülést, amit ez a projekt magába foglal és a régió gazdasági érdekei kívánnak, a várost átszelő utak nem bírnák el. Az országos úthálózat-fejlesztési program tartalmazza az M7-es autópálya Balatonszentgyörgyi való építését, így közvetlen összeköttetést teremt a 68-as főközlekedési úton keresztül Barcsig. A hor- vát gazdasági szakemberek tájékoztatása szerint a zágráb- belgrádi autópályáról Kutina- Verőce-Barcs határállomásig 2003-ig kiépülne az autópálya, amely közvetlen összeköttetést teremtene a horvát tengerpart és Magyarország között. A közúti közlekedés mellett a térség megközelíthetősége szempontjából igen fontos szerepet szánunk a vízi és a vasúti közlekedésnek is. A térség fejlődéséhez korábban jelentősen hozzájárult a drávai hajózás. Jelenleg a határőrizet kivételével magyar részről nincs a Dráván vízi közlekedés, holott ez a gabona, a fa, a kavics, az építőanyag szállítása és a turizmus szempontjából is jelentős előnyökkel járna. 1984-ben tanulmányt készített a Vízügyi Tervező Vállalat a Dráva hajózási lehetőségének feltárására. Eszerint a barcsi kikötő valamennyi alapvető hajózási-kikötő közlekedési és hírközlési létesítménynyel rendelkezik. A vasútállomás a Dráva mellett épült. Egy hajókikötő létesítése itt lenne a legcélszerűbb. 1998 januárjában a Volán buszpályaudvara is átköltözött a vasútállomásra. Hármas közlekedési csomópont kialakítása valósulna meg a hajókikötő létrehozásával; találkozna a közúti személy-, a vasúti teher- és személy-, valamint a vízi úton történő teher- és személyszállítás. A munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás elősegítése érdekében a városnak ipari befektetőkre van szüksége. 1998 márciusában Barcs és térsége elnyerte a „kiemelt vállalkozói övezet” státuszt: ez az ide érkező befektetőknek központi adókedvezményeket jelent, továbbá számtalan kedvező pályázati lehetőséget. Olyan előnyt jelent ez az ipa számára, hogy reálissá vált a kialakítandó ipari park benépesülése. Önkormányzatunk egy olyan társaságot hoz létre - a Dráva menti Terület- fejlesztési Társulás és a Balatoni Regionális Fejlesztési Tőketársaság Rt befektető társasággal együtt -, amelynek feladata lesz a kiemelt vállalkozói övezet keretében az ipari park kialakítása, vállalkozók részére történő értékesítése stb. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - szeretnénk továbbfejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülését az élénk horvát bevásárlóturizmusnak köszönhettük, de eddig nagy áruház nem létesült a városban. Felmérések, elemzések állítják, hogy Barcs és környéke lakossága, valamint az ide járó horvát turisták egy 100-130 ezer lakosú település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva döntött a Pólus Rt úgy, hogy Barcson kialakít egy 7200 négyzetméteres bevásárlóközpontot, ez valószínűleg átrendezi a helyi kereskedelmet és tovább erősíti Barcs kereskedelmi központtá való válását. A térség fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos a turizmus fejlesztése. Barcs és környéke elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Dráva folyó adta lehetőségeket szeretné kihasználni. Stratégiai célként fogalmazható meg a természetvédelmi előírások betartásával megvalósuló hasznosítás (környezetbarát vízisportok, üdülőövezet, drávai sétány, strand kialakítása, turista- és kerékpárutak létesítése) . A város közvetlen közelében (30 kilométeren belül) termál- és gyógyvizes fürdők találhatók (Csokonyavisonta, Szülök); Barcs városa is tervezi uszoda építését, strandjának felújítását és korszerűsítését. A környékkel összefogva szeretnénk kihasználni a falusi és gyógyturizmus előnyeit. Ezt össze lehet kapcsolni a vadásztatással, hiszen a Dráva mente nemcsak vadállományban gazdag, de jól felszerelt vendégházakkal is rendelkezik. Feigli Ferenc Barcs város polgármestere Területfejlesztési „tananyagunk”: a programozás Az 1980-as évek második felétől használatos fogalom és formálódó gyakorlat. Ezt megelőzően az Unió regionális fejlesztési rendszere egymástól független projektek finanszírozására, vagy elvetésére épült. E projektek egyenként kerültek az Unió illetékes döntési szervei elé, ily módon egyedi döntések születtek a projektek finanszírozásával kapcsolatban. Hiányzott a projektek stratégiai beágyazottsága, kevés lehetőség volt az egyes projektek révén a helyi, regionális és nemzeti szándékok és források összekapcsolására. Az egész mechanizmus a bürokratizált és túlhierarchi- zált döntési rendszer irányába hatott. A projektfinanszírozás helyett 1986-tól kezdődően fokozatos átállás volt érzékelhető az úgynevezett program-finanszírozásra. Az újonnan meghonosodó forgalom, a programozás két alapelemre épül - a stratégiai beágyazottság, és a decentralizációból fakadó horizontális és vertikális együttműködés adta társadalmi, szakmai és financiális előnyök kiaknázása. A programozás a területfejlesztés legfontosabb szereplői között közös stratégia mentén kialakuló területfejlesztési célú együttműködés. Magyarországon a programozás újszerű gondolkodást, együttműködést és az eddigi gyakorlattól eltérő integrált forrásfelhasználást igényel. A programozás alaptípusai A programozásnak két alaptípusát különböztetjük meg: a stratégiait és az operatívat. 1. Stratégiai programozás lényegi elemei: a.) a programozással érinteni kívánt térség, mint akció- terület társadalmi-gazdasági vizsgálata, b.) a térség erősségeinek és gyengeségeinek meghatározása, c.) célmeghatározás, prioritások kiválasztása, d.) a területfejlesztésben érintett szereplők és a köztük kialakítandó együttműködés lehetséges módozatainak meghatározása, e.) a stratégiai területfejlesztési program átfogó költségvetésének meghatározása, forráskoordináció a területfejlesztés állami, ön- kormányzati és magán szereplők között. 2. Operatív programozás lényege: A stratégiai programozás alapján, annak a gyakorlati megvalósítás szintjére való lebontásával valósul meg. A lebontás módszere: a.) alprog- ramok meghatározása a stratégiai program általános célkitűzései és prioritásai alapján, b.) részletes költségvetés készítése a alprogramokhoz az eltérő állami, önkormányzati, magán, bankszektorból származó, stb. források figyelembevételével, c. ) a program megvalósításához szükséges támogatások és a támogatások eléréshez szükséges eljárások meghatározása, d. ) az eredmények mérése, monitoring, értékelés. A programozás ezen két típusa másmás súllyal jelenik meg az irányítás és területfejlesztés különböző szintjein. A stratégia és az operatív programozás megjelenése a területfejlesztés egyes akciószintjein. 1. Országos szinten hosszú ideig késett az Országos Területfejlesztési koncepció elfogadása, ebből adódóan a regionális, megyei és helyi szintű programozás illeszkedésére mindez idáig nem alakultak ki objektív feltételek. 2. A regionális fejlesztési tanácsok több-kevesebb vihar után megalakultak. Intézményrendszerük, forrásaik képletesek, de legfőképpen tisztázatlan az, hogy egyáltalán kik is a területfejlesztés regionális szintjének szerep- lői.Előnyük, hogy a kormányzati oldal találkozik a régió gazdasági, kistérségi, önkormányzati szereplőivel. Hátrányuk pillanatnyilag a regionális identitás csaknem teljes hiánya. A regionális tanácsok munkaszervezetei, melynek feladata lenne a regionális stratégiai és operatív programozás folyamatának megindítása, a jelen helyzetben csak képletesen léteznek. Az adminisztratív teendőkön túl sem működtetésük célja, sem kerete, sem forrása nem megoldott. A regionális szint a jelenlegi területfejlesztési struktúrában egy olyan lebegtetett konstrukció, amelynek egyetlen előnye az, hogy van, és esély lehet arra, hogy kifejlődik belőle egy valóságos és működőképes képződmény. A területfejlesztési intézményrendszerében ez az a szint, amely megerősödéséhez a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást igényel. (Folytatás a IV. oldalon)
