Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-13 / 111. szám

1998. május 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés III. Régiók erősítése, területfejlesztés Phare-program a Dél-Dunántúlon Az EU Phare Program 8 millió ECU (közel 2 mil­liárd forint) támoga­tást biztosít két régió- Dél-Dunántúl és Dél- Alföld - számára regi­onális hatású terület- fejlesztési programok megvalósítására. Az Európai Unió és a ma­gyar kormány között még 1996-ban született megálla­podás, ennek alapján az Eu­rópai Unió Phare programja révén támogatják az ország elmaradottabb térségeink a területfejlesztési programok kidolgozását. A programmal kapcsola­tos egyik újdonság, hogy a támogatást nem megyék kapják, hanem a megyék összefogásaként létrehozott régiók. A másik: a célrégiók- a Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna és Zala me­gye) és a Dél-Alföld (Bács- Kiskun, békés és Csongrád megye) - most először jut­hat komolyabb támogatás­hoz a területfejlesztési Phare programból. Miért régiók? A program regionális jel­legét az is igazolja, hogy - hazánkban eddig példa nél­küli - a döntéselőkészítés és döntéshozatal is regionális szintre kerül. A regionális megközelí­tést a Phare program a me­gyei szintű programok megvalósításával szemben azért helyezte ezúttal elő­térbe, mert az EU-n belül is a strukturális alapokból és a Kohéziós alapból (ezekből származik a területfejlesz­tésre fordított források döntő hányada az Európai Unióban) biztosított támo­gatásokat a régiókban hasz­nálják fel. A magyarországi me­gyéknek is össze kell fogni az egész régió érdekeit szolgáló programok meg­tervezése, előkészítése és megvalósítása érdekében. A program pontosan ezt a ta­nulási folyamatot próbálja segíteni és erősíteni. Célja az, hogy valódi re­gionális igényeken alapuló olyan új, innovatív progra­mok kerüljenek felszínre és valósuljanak meg a Phare- támogatással, amelyek segí­tik a tényleges regionális együttműködés kialakítását, a régió kohézióját. Az is fontos cél, hogy va­lamennyi regionális sze­replő - intézmények, vállal­kozások, önkormányzatok és társadalmi szervezetek - megértse és elfogadja a pro­jektek támogatásának EU- ban elfogadott alapelveit, mechanizmusát. Ezzel a regionális intéz­ményrendszer erősítését is szolgálja és közvetetten se­gíti a támogatott régiók fel­készülését az EU Strukturá­lis Alapjaiból a jövőben várhatóan érkező források hatékony felhasználására. Milyen program lehet si­keres? A Phare-támogatásból kí­sérleti regionális alapot hoznak létre, amely támo­gatja a regionális hatású fej­lesztési programokat. A for­rások felhasználása nyílt pá­lyázati rendszerben törté­nik. A legfontosabb igény, hogy ezek a programok il­leszkedjenek a régió fejlesz­tési elképzeléseibe és össz­hangban legyen az EU strukturális alapjaira vonat­kozó alapelvekkel. A kísérleti regionális alapnak természetesen nem célja a csak egyéni - ön- kormányzati vagy vállalko­zói - problémák megoldása. Csak olyan programokat támogat, amelyek ténylege­sen regionális problémát kezelnek, s hatásuk közvet­lenül vagy közvetetten az egész régióra. Azoknak a programoknak van tehát előnye, amelyek a régió több szervezete - vállalko­zások, non-profit, társa­dalmi szervezetek, valamint önkormányzatok - közötti szoros együttműködés eredményeként valósulnak meg, s az is fontos, hogy a megvalósító szervezetek képesek legyenek saját erő biztosítására. Olyan pályázati és érté­kesítési rendszert, valamint döntési mechanizmust ala­kít ki, amely garantálja a fenti alapelveknek megfe­lelő projektek kiválasztását és támogatását. Nagy a tét Alapvető érdeke a régió­nak, s valamennyi megyé­nek a program sikeres meg­valósítása. Ha eléri a kitű­zött célokat, lehetővé válik újabb támogatások elérése a következő évek területfej­lesztési Phare-programjai- nak keretében. S ami talán még ennél is fontosabb: a régió szerveze­tei tapasztalatokra tesznek szert; hogyan lehet forráso­kat szerezni és hatékonyan felhasználni az Európai Unió strukturális alapjaiból. Ez a tapasztalat és referen­cia valószínűleg már 2000- től kamatoztatható, amikor beindulnak jelentős költ­ségvetéssel a csatlakozás előkészítésére hivatott EU- programok. Az sem elhanyagolható, hogy létrejön az a regionális intézményi háttér, amely alkalmas az EU strukturális alapok támogatásainak fo­gadására. Pályázati felhívás nyár elején Most a program pályázati rendszerének, értékelési, döntéselőkészítési és dön­tési mechanizmusának ki­alakítása folyik a régió szer­vezeteinek bevonásával. A megszülető pályázati rendszert a Regionális Fej­lesztési Tanács várhatóan június közepén fogadja el. Ezt követi az Európai Unió jóváhagyása, majd - várha­tóan június végén vagy jú­lius elején - kiírják a pályá­zati felhívást. A programok megtervezésére, együttmű­ködések kialakítására, pá­lyázatok elkészítésére és benyújtására július és au­gusztus áll rendelkezésre. Ezt követi a benyújtott pá­lyázatok szakmai értéke­lése, a döntéselőkészítés és a Regionális Fejlesztési Ta­nács döntése. Mindezt figyelembe véve - ha minden a tervek szerint alakul - a nyertes pályázók­kal még az idén - novem­berben vagy decemberben - megköthetik a szerződést, s így legkésőbb jövő év elején beindulhat a támogatott programok megvalósítása. Kézy Béla Phare szakértő Barcs kistérségi fejlesztési programja Barcsnak a térség természetes központjaként mindig fontos kereskedelmi és közlekedési szerepe volt. így a XIX. század végén már a megye második legnépesebb, a forgalmat és az ipari munkásságot tekintve első helyen álló települése volt. A két világháború okozta hátrány: a Dráva mint határfolyó elválasztotta korábbi piacaitól. Megsemmisültek a drávai hidak, az épületek jelentős kárt szenvedtek. Az 1969-ben átadott új közúti híd, il­letve a megújított határállomás révén azonban átkelő­helyjellege újra felerősödött, jelentősen nőtt a telepü­lés lakossága; 1979-ben elnyerte a város címet. 1984-ig járási székhely, azóta is az aprófalvas, döntően mező- gazdasági jellegű térség igazgatási, szolgáltatási, okta­tási, művelődési, egészségügyi központja. Feigli Ferenc polgármester A város elsődleges célja - a vá­roskörnyékkel együttmű­ködve - a foglalkoztatás előse­gítése. Az 1990-es évek válto­zásai - a mezőgazdaság átala­kulása, a korábban virágzó építőipar megrendelés nélkül maradása, egyes cégek rosszul sikerült privatizációja, a szomszédos országban dúló polgárháború - következtében a város és környéke munka­nélküliségi rátája tartósan 20 százalék körül mozog. A fog­lalkoztatás elősegítését szol­gálták az előző években vég­bement s a jelenlegi fejleszté­sek, s ezt célozzák meg a tér­séggel közösen kialakított el­képzelések is. A foglalkoztatás elősegítésének feltétele a meg­felelő infrastruktúra kialakí­tása. A korábbi években a hír­közlésben végbement fejlesztéseket most a jó szín­vonalú közlekedés feltételei­nek kialakítása követi. Jelen­leg is folynak a 6-os út, a 68-as út és a határátkelő közötti sza­kaszok építési szolgálatai; megvalósítása minden további fejlesztés alapvető feltétele. A 6-os és a 68-as főközlekedési út jelenleg a városon halad át. Fejlesztési terveinkben kami­onparkoló, állat- és növény­egészségügyi állomás, kibőví­tett határátkelő, vámszabad terület, vámügynökség kiala­kítása szerepel. Azt a forga­lombővülést, amit ez a projekt magába foglal és a régió gaz­dasági érdekei kívánnak, a vá­rost átszelő utak nem bírnák el. Az országos úthálózat-fej­lesztési program tartalmazza az M7-es autópálya Balaton­szentgyörgyi való építését, így közvetlen összeköttetést te­remt a 68-as főközlekedési úton keresztül Barcsig. A hor- vát gazdasági szakemberek tá­jékoztatása szerint a zágráb- belgrádi autópályáról Kutina- Verőce-Barcs határállomásig 2003-ig kiépülne az autópálya, amely közvetlen összekötte­tést teremtene a horvát ten­gerpart és Magyarország kö­zött. A közúti közlekedés mel­lett a térség megközelíthető­sége szempontjából igen fon­tos szerepet szánunk a vízi és a vasúti közlekedésnek is. A térség fejlődéséhez korábban jelentősen hozzájárult a drávai hajózás. Jelenleg a határőrizet kivételével magyar részről nincs a Dráván vízi közleke­dés, holott ez a gabona, a fa, a kavics, az építőanyag szállí­tása és a turizmus szempont­jából is jelentős előnyökkel járna. 1984-ben tanulmányt készí­tett a Vízügyi Tervező Vállalat a Dráva hajózási lehetőségé­nek feltárására. Eszerint a bar­csi kikötő valamennyi alap­vető hajózási-kikötő közleke­dési és hírközlési létesítmény­nyel rendelkezik. A vasútál­lomás a Dráva mellett épült. Egy hajókikötő létesítése itt lenne a legcélszerűbb. 1998 januárjában a Volán buszpá­lyaudvara is átköltözött a vas­útállomásra. Hármas közleke­dési csomópont kialakítása va­lósulna meg a hajókikötő lét­rehozásával; találkozna a köz­úti személy-, a vasúti teher- és személy-, valamint a vízi úton történő teher- és személyszál­lítás. A munkanélküliség csök­kentése, a foglalkoztatás elő­segítése érdekében a városnak ipari befektetőkre van szük­sége. 1998 márciusában Barcs és térsége elnyerte a „kiemelt vállalkozói övezet” státuszt: ez az ide érkező befektetők­nek központi adókedvezmé­nyeket jelent, továbbá számta­lan kedvező pályázati lehető­séget. Olyan előnyt jelent ez az ipa számára, hogy reálissá vált a kialakítandó ipari park benépesülése. Önkormányza­tunk egy olyan társaságot hoz létre - a Dráva menti Terület- fejlesztési Társulás és a Bala­toni Regionális Fejlesztési Tő­ketársaság Rt befektető társa­sággal együtt -, amelynek fel­adata lesz a kiemelt vállalko­zói övezet keretében az ipari park kialakítása, vállalkozók részére történő értékesítése stb. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - szeretnénk továbbfejleszteni a kereske­delmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülését az élénk horvát bevásárlóturiz­musnak köszönhettük, de ed­dig nagy áruház nem létesült a városban. Felmérések, elem­zések állítják, hogy Barcs és környéke lakossága, valamint az ide járó horvát turisták egy 100-130 ezer lakosú település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva döntött a Pólus Rt úgy, hogy Barcson kialakít egy 7200 négyzetméteres be­vásárlóközpontot, ez valószí­nűleg átrendezi a helyi keres­kedelmet és tovább erősíti Barcs kereskedelmi központtá való válását. A térség fejlődése szempontjából elengedhetet­lenül fontos a turizmus fej­lesztése. Barcs és környéke el­sősorban a Duna-Dráva Nem­zeti Park, valamint a Dráva fo­lyó adta lehetőségeket sze­retné kihasználni. Stratégiai célként fogalmazható meg a természetvédelmi előírások betartásával megvalósuló hasznosítás (környezetbarát vízisportok, üdülőövezet, drá­vai sétány, strand kialakítása, turista- és kerékpárutak létesí­tése) . A város közvetlen köze­lében (30 kilométeren belül) termál- és gyógyvizes fürdők találhatók (Csokonyavisonta, Szülök); Barcs városa is ter­vezi uszoda építését, strandjá­nak felújítását és korszerűsíté­sét. A környékkel összefogva szeretnénk kihasználni a fa­lusi és gyógyturizmus elő­nyeit. Ezt össze lehet kap­csolni a vadásztatással, hiszen a Dráva mente nemcsak vadál­lományban gazdag, de jól fel­szerelt vendégházakkal is ren­delkezik. Feigli Ferenc Barcs város polgármestere Területfejlesztési „tananyagunk”: a programozás Az 1980-as évek második fel­étől használatos fogalom és formálódó gyakorlat. Ezt megelőzően az Unió re­gionális fejlesztési rendszere egymástól független projektek finanszírozására, vagy elveté­sére épült. E projektek egyen­ként kerültek az Unió illetékes döntési szervei elé, ily módon egyedi döntések születtek a projektek finanszírozásával kapcsolatban. Hiányzott a pro­jektek stratégiai beágyazott­sága, kevés lehetőség volt az egyes projektek révén a helyi, regionális és nemzeti szándé­kok és források összekapcsolá­sára. Az egész mechanizmus a bürokratizált és túlhierarchi- zált döntési rendszer irányába hatott. A projektfinanszírozás helyett 1986-tól kezdődően fo­kozatos átállás volt érzékelhető az úgynevezett program-finan­szírozásra. Az újonnan meg­honosodó forgalom, a progra­mozás két alapelemre épül - a stratégiai beágyazottság, és a decentralizációból fakadó ho­rizontális és vertikális együtt­működés adta társadalmi, szakmai és financiális előnyök kiaknázása. A programozás a területfejlesztés legfontosabb szereplői között közös straté­gia mentén kialakuló terület­fejlesztési célú együttműkö­dés. Magyarországon a prog­ramozás újszerű gondolko­dást, együttműködést és az eddigi gyakorlattól eltérő in­tegrált forrásfelhasználást igényel. A programozás alaptípusai A programozásnak két alaptí­pusát különböztetjük meg: a stratégiait és az operatívat. 1. Stratégiai programozás lényegi elemei: a.) a programozással érin­teni kívánt térség, mint akció- terület társadalmi-gazdasági vizsgálata, b.) a térség erőssé­geinek és gyengeségeinek meghatározása, c.) célmegha­tározás, prioritások kiválasz­tása, d.) a területfejlesztésben érintett szereplők és a köztük kialakítandó együttműködés lehetséges módozatainak meghatározása, e.) a stratégiai területfejlesztési program át­fogó költségvetésének megha­tározása, forráskoordináció a területfejlesztés állami, ön- kormányzati és magán szerep­lők között. 2. Operatív programozás lényege: A stratégiai progra­mozás alapján, annak a gyakor­lati megvalósítás szintjére való lebontásával valósul meg. A le­bontás módszere: a.) alprog- ramok meghatározása a straté­giai program általános célkitű­zései és prioritásai alapján, b.) részletes költségvetés készítése a alprogramokhoz az eltérő ál­lami, önkormányzati, magán, bankszektorból származó, stb. források figyelembevételével, c. ) a program megvalósításá­hoz szükséges támogatások és a támogatások eléréshez szük­séges eljárások meghatározása, d. ) az eredmények mérése, monitoring, értékelés. A prog­ramozás ezen két típusa más­más súllyal jelenik meg az irá­nyítás és területfejlesztés kü­lönböző szintjein. A stratégia és az operatív programozás megjelenése a területfejlesztés egyes akciószintjein. 1. Országos szinten hosszú ideig késett az Országos Terü­letfejlesztési koncepció elfoga­dása, ebből adódóan a regioná­lis, megyei és helyi szintű prog­ramozás illeszkedésére mindez idáig nem alakultak ki objektív feltételek. 2. A regionális fejlesztési tanácsok több-kevesebb vihar után megalakultak. Intéz­ményrendszerük, forrásaik képletesek, de legfőképpen tisztázatlan az, hogy egyálta­lán kik is a területfejlesztés regionális szintjének szerep- lői.Előnyük, hogy a kormány­zati oldal találkozik a régió gazdasági, kistérségi, önkor­mányzati szereplőivel. Hátrá­nyuk pillanatnyilag a regionális identitás csaknem teljes hiá­nya. A regionális tanácsok munkaszervezetei, melynek feladata lenne a regionális stra­tégiai és operatív programozás folyamatának megindítása, a jelen helyzetben csak képlete­sen léteznek. Az adminisztratív teendőkön túl sem működteté­sük célja, sem kerete, sem for­rása nem megoldott. A regioná­lis szint a jelenlegi területfej­lesztési struktúrában egy olyan lebegtetett konstrukció, amelynek egyetlen előnye az, hogy van, és esély lehet arra, hogy kifejlődik belőle egy való­ságos és működőképes kép­ződmény. A területfejlesztési intézményrendszerében ez az a szint, amely megerősödésé­hez a leggyorsabb és leghaté­konyabb megoldást igényel. (Folytatás a IV. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom