Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-13 / 111. szám

SOMOGYI HÍRLAP IV. Területfejlesztés 1998. május 13., szerda A privatizáció hatása a területfej lesztésben Az 1990-es évek átalakulásának fontos következ­ménye, hogy megváltoztak a területi folyamatok formálói. A gazdaság lett a főszereplő. Gazdasági döntésektől függ, hogy Indítanak-e új beruházást, bővítik-e a foglalkoztatást. E döntések meghozata­lakor mérlegelik az infrastruktúrális adottságokat, a humán erőforrásokat, a piacra jutás feltételeit. A települések, megyék és ré­giók pedig versengenek a be­ruházásokért, a foglalkoztatás és a jövedelmek bővítéséért, hogy megőrizzék, javítsák ked­vező pozíciójukat vagy azért, hogy felzárkózzanak. A gazda­sági szereplők döntéseiben azonban igazából nem a terü­leti fejlődés vagy a területi kie­gyenlítés a célja, éppen ezért nélkülözhetetlen a területfej­lesztés, amelynek egyik fontos funkciója a profit- és a terület- fejlesztési érdekek összehango­lása. Ám kétségtelen, hogy közvetlen, szoros kapcsolat van a gazdaság és a területi fej­lődés között, így a privatizáció és a területfejlesztés között. A területfejlesztési törvény modellváltást indított el a terü­letfejlesztési politikában. Ah­hoz, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket hatékonyan al­kalmazzuk, tisztában kell len­nünk a privatizáció területi ha­tásaival is. Privatizáció alatt tá- gabb értelemben a magán­szféra bármilyen formájú ex­panziója értendő, nem csak az állami vagyon eladása, hanem a külföldi tőkebefektetések is. A privatizáció előtti időszak tünetei ismertek. A termelés visszaesése, elbocsátások, va­gyonvesztés, bizonytalanság, a döntések elodázása, a megúj­hodás helyett a túlélési straté­giák választása, privatizációs várakozás. A privatizáció egyik legköz­vetlenebb hatása az új tulaj­doni szerkezet kialakulása mel­lett az, hogy racionalizálódott a cégek szervezete, gazdálko­dása, javult a versenyképes­sége. Alkalmasabbak a moder­nizáció, globalizáció kihívásai­val való szembenézésre. Ez fő­képpen a külföldi tőkebefekte­téssel járó privatizációnál tapasztalható. Milyenek a tipikus esetek? Milyen ezeknek a területfej­lesztési hatása? a) Állami cég eladása kül­földi szakmai befektetőnek, a privatizáció után nagyarányú fejlesztések Külföldi, főleg multinacioná­lis cég a privatizáció során megvásárol állami vállalatot, majd jelentős kapacitásbővítő fejlesztést végez. Amellett, hogy gyártóbázist és telephe­lyet szerez, az alacsonyabb termelési költségek miatt nyu­gat-európai termelést telepít át hazánkba, illetve bővíti ezeket. Érdemi regionális gazdasági hatásokról beszélhetünk. Nő a foglalkoztatottság, többletka­pacitás alakul ki, főképpen ex­portra termelő cégekről van szó, esetenként megváltozik a gazdasági szerkezet, s hatása is továbbgyűrűződik. Döntően multinacionális cé­gekről van szó, kézenfekvő lenne például utalni az Elektro- lux-ra, General Electrictre. De inkább somogyi példát hoz­nék: például a Philips tabi elektronikai gyáregységét vagy Marcaliból a Ziel-Ábegg nevű közepes nagyságú céget, amely már új üzemcsarnok építésével bővítette a ventillátorrács előál­lítását. b) Privatizáció a gazdasági tevékenység bővítése nélkül Ebben az esetben a korábbi vállalati, termelési szerkezet nem változik, főként hazai pia­cokra termelnek vagy szolgál­tatnak. Érdemi hatásuk nincs - vagy csak enyhe fokú - a terü­let gazdálkodására. A tőkebe­fektetés ugyanis alapvetően a korábbi területi-gazdasági szerkezetet bővíti, ahhoz iga­zodik. Itt kell megemlíteni azokat az eseteket, amikor két vagy több lépcsőben kerül egy cég a végső, igazi tulajdono­sokhoz. Először a korábbi me­nedzsment vagy hazai befek­tető vásárolta meg, ehhez még tudott forrást szerezni, de a termelés finanszírozásához, a versenyképesség biztosításá­hoz már nem. Más esetben nem rendelkeztek versenyké­pes szakmai ismeretekkel. Az ilyen privatizációt az adott te­lepülés, kistérség is jócskán megérzi, mert gyakorlatilag el­húzódik a privatizáció, később jelentkeznek a kedvező hatá­sok (fejlesztések, beruházá­sok). A fentiekre példa a So­mogy Megyei Tejipari Vállat marcali telep, amely a Dánon vagy a Barcsi Parkettagyár, amely német tulajdonba kerü­lését követően indult számot­tevő fejlődésnek. c) Uj gyártó-, kereskedelmi vagy szolgáltató kapacitás léte­sítése Területfejlesztési szem­pontból ennek a hatása a leg­közvetlenebb. Itt vagy zöldme­zős beruházás történik, vagy korábban elhagyott, leromlott ipari területek rehabilitációjá­val valósítják meg a létesít­ményt. Jelentkezik a fejlődés­ben a továbbgyűrűző hatás. Zöldmezős beruházás esetén új gazdasági kapacitás jön létre, javítja a térség foglalkoz­tatottságát, gazdasági teljesít­ményét, átalakítja a gazdaság szerkezetét, bővül az építőipari kereslet, nő az infrastruktúra iránti igény, növekszik az adó­bevétel. ezek az esetek terem­tik meg például az ipari parkok iránti igényt. Ugyanakkor for­dítva is igaz: az ipari park léte telepítési tényező. Lerobbant telephelyek akti­vizálása, rehabilitációja esetén leépült gazdasági tevékenysé­gek, kapacitások kelnek új életre. Gyakran fontos szem­pont, hogy rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, ha­gyománya van az adott tevé­kenységnek. A privatizáció te­rületfejlesztésre gyakorolt ha­tása a különböző, ellentétesen ható tényezők erőviszonyától függ. Képesek arra, hogy fej­lesztési impulzusokat vigyenek be egy térségbe, de arra is, hogy a nyereséget ne helyben fektessék be, hanem kivigyék az országból. Szerencsére ez hazánkban még elfogadható mértékű. A multinacionális szerveze­tek mivel világméretű munka- megosztásba illeszkednek, ke­vésbé kötődnek a telephelyi környezetükhöz. Ugyanakkor a kisebb cégek jobban illesz­kednek a helyi viszonyokhoz, jobban figyelembe veszik az adott település érdekeit. Na­gyobb multinacionális cégek il­leszkedését elősegítheti a most induló beszállítói program. A külföldi tőkebefektetések földrajzi eloszlása nagyon po­larizált. Döntő hányaduk Bu­dapestre és Budapest-Bécs in­novációs tengely térségébe irá­nyult. A fejlett régiókban kon­Dr. Kolber István centrálódnak, a korábbi szer­kezethez igazodnak. Ez a má­sik oldalon mélyítette a regio­nális különbségeket. Ugyanak­kor gondoljunk arra is, hogy például a klasszikusan zöld­mezősnek mondható mobilte­lefon-szolgáltatásban, ami a hozzáférhetőséget illeti, a ko­rábbi területi egyenlőtlenségek gyakorlatilag teljesen kiegyen­lítődtek. A beszállítói program megvalósítása erősítheti a pri­vatizáció területi kiegyenlítő hatását. Dél-Dunántúl és ezen belül Somogy megye a sem fej­lett, sem fejletlen térségek közé tartozik, a fejlődési lejtő kö­zepe táján helyezkedik el. A külföldi tőkebefektetések 5-6 százaléka irányult ebbe a tér­ségbe, pedig a fogadókészsége, a munkaerő képzettsége jó. Okként lehetne említeni a megkésett privatizációt - hi­szen egy ütemmel később in­dult a vállalatok társasággá ala­kítása, eladása -, továbbá a ko­rábban eléggé jellemző telep­helyipart a maga hátrányaival. Hiányoznak a nemzetközi vér­keringésbe bekapcsoló közle­kedési, információs kapcsola­tok. Ezért sürgető az M7-es au­tópálya megépítése, amely Eu­rópa egyik legdinamikusabb térségével, Észak-Olaszország- gal kötne össze bennünket. Fontos tengeri kapcsolatokat is teremtene. Ezért kezdemé­nyeztük, hogy a taszári katonai repülőteret nyilvánítsák ve­gyes, katonai és polgári hasz­nosításúvá, mert ezt is fontos beruházás telepítő tényezőnek tartjuk. A regionális, megyei és kistérségi fejlesztési stratégiák, a megkezdődő programozás, az interreginális kapcsolatok, a régió- és városmarketing, a re­gionális érdekek megfogalma­zása, az ezekért folyó lobbizás mind-mind a régió versenyké­pességének javítását, több be­ruházás megszerzését célozza. Miért fontosak ezek a beru­házások, milyen területi elő­nyöket jelentenek? Megkísér­lem csokorba szedni ezeket a kedvező hatásokat: — átalakul a gazdaság szer­kezete, — nő a foglalkoztatottság, korszerűsödik az összetétele, új ismeretek oktatására, meg­szerzésére ösztönöz, — nő a térség jövedelemter­melő képessége, — új termelési, szolgáltatási ismeretek, kultúrák jelennek meg - korszerű technológiák, piacgazdasági ismeretek, munkastílus, — elősegíti, gyorsítja az inf­rastruktúra kialakítását, illetve ezek bővítését, ez pedig újabb befektetéseket tesz lehetővé, — új fejlesztési eszközök, módszerek honosodnak meg: — ipari park, vállalkozói övezet, ingatlanhasznosítás, helyi támogatási és adópolitika — ismét előkerült a tervezés, koncepciók, programok, pro­jektek készítése, — nő a szakmai tanácsadó szervezetek, ismeretek szerepe (projekt-, illetve programme­nedzselés), — újabb üzleti kapcsolatokat jelent a privatizáció, gyakran az egyik kapcsolat hozza a má­sikat, — a privatizáció elősegíti a környezetvédelmi feltételek megteremtését azáltal, hogy a nyugati befektetők szigorúbb előírásokhoz szoktak, el akar­ják kerülni az ilyen konfliktu­sokat, — idővel egyre nagyobb haj­landóságot mutatnak a helyi, térségi együttműködésre, pél­dául:- infrastruktúra fejlesz­tésben,- helyi vásárokon való részvételben,- a kölcsönös tájékozta­tásra (magam is rendszeresen találkozom a gazdaság hazai és külföldi szereplőivel),- a külföldi menedzserek, tulajdonosok egyre inkább haj­lamosak a társadalmi életben való részvételre, a szponzorá­lásra a sport, a kultúra terén. Igaz, ez üzleti alapon történik a reklám, a marketing érdeké­ben. A privatizációnak persze vannak/lehetnek negatív hatá­sai is, de a privatizáció verse­nyelőnyt jelenthet Magyaror­szágnak, összességében ked­vező térségi területi hatást fejt ki. Főleg a külföldi befektetők révén elősegíti, hogy az ország megfeleljen az EU követelmé­nyeknek (szabványok, minő­ségbiztosítási követelmények). Az elején azt írtam: a gazda­ság szereplőinek nem a terület- fejlesztési szempontok az el­sődlegesek. Ez így igaz. De igaz az is, hogy a gazdasági kama­rák és a munkaadói képvisele­tek révén tagjai a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok­nak, részesei a döntéseknek. Szorosabb központi és területi területfejlesztési együttműkö­dés, információáramlás, a tér­ségi koordináció javításával elősegíthető, hogy még jobban érvényesüljön a privatizáció multiplikátor hatása. Fontosnak tartom a forrás- koordinációt. A fejlesztési munkának egyik kitüntetett te­rülete, hogy segítsük a vállal­kozások fejlesztését a külön­böző pénzügyi finanszírozási lehetőségek felkutatásával, összerakásával. Nem feledkez­hetünk meg arról sem, hogy az önkormányzatokhoz jutott privatizációs bevétel (175 mil­liárd forint) egy részét infra­struktúra fejlesztésekre fordí­tották, elősegítve a gazdaság fejlődését. A területfejlesztés decentra­lizált részét az elmúlt években évi 7 milliárd forint privatizá­ciós bevétel is bővítette. Ta­pasztalataink szerint a decent­ralizált, megyei területfejlesz­tési támogatásokkal 3-4-szeres beruházások valósulnak meg. Látható, hogy messzire nyúlnak a privatizáció és a te­rületfejlesztés kapcsolatai. Sár- közy Tamás szerint a magyar privatizáció leltárának elkészí­téséhez még néhány év szük­séges - ugyanígy ahhoz is, hogy ezt a bonyolult kölcsön­hatást, mechanizmust teljes egészében átlássuk és még in­kább kiaknázhassuk a területi fejlődés érdekében. Dr. Kolber István Somogy Megyei Közgyűlés, Somogy Megyei Területfej­lesztési Tanács elnöke (Elhangzott az április 20-i budapesti privatizációs konferencián) Területfejlesztési „tananyagunk”: a programozás (Folytatás a III. oldalról) 3. A megyei szint - amely az Európai Unió struktúrájában nem értelmez­hető önállóan, illetve a regionális szinthez kapcsolódik - Magyarorszá­gon viszonylag a legkiforrottabb. Me­gyei szinten van legtöbb kezdemé­nyezés arra, hogy koncepció készül­jön, hogy a tanácsokból kiindulva, majd ahhoz körkörösen csatlakozva meginduljon a stratégiai, majd az operatív programozás. Itt van kontak­tus a helyi területfejlesztési szerep­lőkkel, itt működik a kapcsolat- és in­tézményrendszer a programozáshoz. Mindezek azonban az Európai Unió „játékszabályai” szerint csak a regionális beágyazottsággal együtt ér­telmezhetők, ezért rendkívül fontos érdemi regionális szint kialakítása és erősítése. 4. A területfejlesztési hely (térségi) szintje minden kezdeti bizonytalan­ság ellenére stabilnak mondható Ma­gyarországon. A projektek megvalósí­tásának természetes színtereként eb­ben a léptékben gyakorlata van bizo­nyos fokú stratégia kialakításának, egyeztetésnek, erőforrás koordináci­ónak. Természetesen távolról sem mondhatjuk azt, hogy szabályos és tudatos programozás valósult meg, az viszont tény, hogy rendelkezésre áll­nak a programozás egyes elemei, melynek kiegészítése és összehango­lása révén viszonylag egyszerűen megteremthető az operatív döntések és projektek stratégiai beágyazott­sága. A stratégia és az operatív progra­mozás súlya és egyensúlya a progra­mozás egyes szintjein. 1. Az országos szintű programozás stratégiai megközelítése: Bár a stratégiai programozásnak minden szinten nagy a jelentősége, különösen fontos országos szintű ér­vényesülése. Ehhez arra van szükség, hogy az országos területfejlesztési koncepcióból kiindulva a területfej­lesztésért felelős minisztérium által koordináltan történjen meg a regioná­lis fejlődést biztosító területfejlesztési „akciók” megállapítása. E munkához a minisztériumok sa­játos szakmai szempontjaikkal járul­nak hozzá - különösen fontos e tekin­tetben a pénzügyi ösztönzők megha­tározása, úgy ágazati, mint általános (például adók) vonatkozásában. 2. Az országos szintű programozás operatív vetületei A regionális és megyei szintű konzultációk az or­szágos stratégiai programmal kap­csolatban elvezetnek oda, hogy - egyrészt az országos stratégiai prog­ramelemek beépülnek a regionális és megyei stratégiai programozási folyamat (ok) ba - másrészt a regio­nális és megyei stratégia program­kezdemények találkoznak az ága­zati program elképzelésekkel. E folyamat eredményeként az ágazati fejlesztési programok regioná­lis, területi vetülete egyértelművé vá­lik. 3. A megyei (regionális) stratégiai programozás folyamata: A stratégiai programozás középső szintjénél azért használom egybekap­csolva a megyei és regionális szintet, mert a jelenlegi gyakorlatban a lénye­ges az, hogy területi középszintű stra­tégiai programozás valósuljon meg. A megyei (regionális) szintű straté­giai programozás lépcsői az alábbiak: - a területegység (megye, régió) erősségeinek és gyengeségeinek vizs­gálata a társadalmi, gazdasági infor­mációk tükrében? Közép távú straté­giára vonatkozó javaslat kialakítása (különös tekintettel a megkülönböz­tetett figyelmet és beavatkozást igénylő ágazatok és területegységek meghatározására), - az így kialakult stratégiai javaslat összevetése az or­szágos stratégiai programmal, - a stra­tégiai program megfogalmazása, a program kidolgozásában szerepet ját­szó területfejlesztési szereplők meg­határozása, - a finanszírozási terv ké­szítése az integrált forrásfelhasználás lehetőségeinek figyelembevételével, - monitoring és az értékelés irányelvei­nek meghatározása. 4. A megyei (regionális) szintű ope­ratív programozás A megyei (regionális) szintű opera­tív programozás a megyei (regionális) stratégiai program véglegesítésével indul. Ezen belül: - a megyei (regio­nális) szintű ágazati és térségi priori­tások meghatározása, - a fejlesztés­hez szükséges nagy, átfogó projektek jegyzékének összeállítása (például: infrastruktúra), - a konkrét progra­mok kidolgozásában résztvevők meghatározása, - a finanszírozási terve a megyei (regionális) és az or­szágos területfejlesztési források, va­lamint a magántőke bekapcsolásával, - a megyei programok megvalósítását célzó projektek pályázati feltételeinek kialakítása, - megyei (regionális) fej­lesztési projektek pénzügyi lebonyo­lításának és az ellenőrzés szabályai­nak meghatározása. A megyei (regionális) programtá­mogatás típusai vonatkozási körük alapján az alábbiak: - egyes, a prog­ramba illeszkedő projektek támoga­tása, - a programmal szinkronban lévő intervenciós területek, alprogra- mok támogatása. 5. A helyi (kistérségi) programozás A helyi (kistérségi) stratégiai prog­ramozásnak természetesen keretül szolgál az országos és a megyei (regi­onális) stratégiai program, ugyanak­kor az említettekhez képest nagyobb mozgástere van a operatív programo­zás szintjén. Inspirativ stratégiai programozás esetén helyi (kistérségi) szinten van igazán mód arra, hogy az operatív programozás során formá­lódó konkrét projektek által sor ke­rülhessen a helyi erősségek kiaknázá­sára, a területfejlesztés szereplőinek egymásra találására. Ezen a szinten a programozás súlypontja az operativi­tás irányában tolódik el. Dr. Kovács Katalin Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom