Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
Lamperth Mónika Az idén I Ressné Sziki Éva S Olasz Istvánná hölgyválasz Bükiné Szabadits Ilona sem lesz (Folytatás az első oldalról) Sárái Árpád (MSZP): - Nálunk nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Csak egy nőt indítunk Somogybán képviselőnek, de milyent?! Dr. Lamperth Mónika a megyei listavezető és az országos listán is vezetőhelyre került. Reális hát az esélye, hogy ismét a parlamentbe jussos. Lehetne több jelöltünk is, de úgy látom, egyelőre nehezebb a nőknek részt venni a politikában: ugyanis nem nyolcórás munka, óriási terhelés, s a családtól is nagy áldozatot követel. Garbera István (KDNP): - A hat megyei képviselőjelölt közül kettő a nő, a jelöltjeink egyharmada: Ressné Sziki Éva és Bükiné Szabadits Ilona. A kereszténydemokraták eddig is indítottak jelöltként nőket: nem a mi hibánk, hogy a parlamentben olyan kevesen voltak. Kari Péter (MDF): - A magyar közélet durvább az átlagnál. Egyesek szerint a parlamentben a legkeményebb férfiak nők. Ennek ellenére sok hölgyet visszariaszt a nagy terhelés és tapasztalatom, hogy a szebbik nem kicsit ódzkodik a megmérettetéstől. A pártagok között is kevesebb a nő: ez meghatározza a szerepüket is. Remélem később változik ez. Hász Mihály (Munkáspárt): - A megyei listánkon két nő szerepel. A nők többségét jobban elfoglalja a család fenntartásáért folyó küzdelme, mint a férfiakat. Az a húsz százalék, amelyik megtehetné, hogy politizál, inkább üzleti vállalkozásokkal foglalkozik. Csak egy szűk kör vállalja fel a politizálást. Szabados Péter (MDNP): - A politizáló emberek között is kevés a nő. A néppárt tagjai között sem sok van és kevésbé aktivizálják magukat a pozíciókért, mint a férfiak. A kisgyereket nevelő nők valóban nehezebben tudnak elszakadni a családtól, mint a férfiak, a többieknél viszont nem értem a visszahúzódást. Az MDNP megyei listáján négy nő szerepel, egyéni választó körzetben viszont egy sem vállalta a megmérettetést. Barkóczy Gellért (FKGP): - A Független Kisgazdapárt pályázatot írt ki az országgyűlési képviselőjelöltségre, amelyet minden alapszervezetnek elküldtünk. Hölgyek nem jelentkeztek, bár örömmel fogadtuk volna őket. Talán magasnak találták a mércét. Berkesi Gyula (MIÉP): - A hölgyek óvakodnak a politikától vagy a pártok nem becsülik őket eléggé, esetleg nem tekintik őket jó politikusnak. Nem tudom megmondani, hogy mi az igazság, Somogybán egy nő volt a MIÉP képviselőjelöltjei között, ő azonban családi okokra hivatkozva visszalépett. S. Pap Gitta Az ügyészségeken nem porosodnak az akták A börtön jó iskola a rosszra Az ügyészség a vádemelési javaslattal érkező ügyek 86 százalékát 30 napon belül feldolgozza, tehát nem lassítja a büntetőeljárást — mondta dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak a kaposvári jogi beszélgetéseket követően. Hozzátette: a büntetési tételeket sem az ügyészség határozza meg, hanem a törvény. Az ügyész feladata, hogy a büntetőeljárás során javaslatot tegyen a büntetés mértékére. Ha pedig azzal nem ért egyet, akkor annak emelése érdekében fellebbezhet. — Megértőek inkább, vagy szigorúak az ügyészek? — A feladatokat jól és mértéktartóan látják el. Az elmúlt évtizedben Magyarországon enyhébb büntetéseket szabtak ki mint korábban. Ez már közelít a nyugateurópai országok büntetéskiszabási gyakorlatához. Tehát közelebb kerültünk az EU-normákhoz. Mi ezt tekintjük az összehasonlítás alapjának is. — Azt mondják, zsúfoltak a börtönök.- Azt kell eldönteni, hogy azokhoz az országokhoz akarunk hasonlítani, akik tőlünk nyugatra, vagy azokhoz, akik tőlünk keletre találhatók. Ez politikai döntés. A büntetési tételeket lehet ugyanis szigorítani, s akkor a bíróság is szigorúbb büntetést szab ki. Magyarországon a büntetések szigorítását a végrehajtandó szabadság- vesztés nagyobb arányú kiszabásával azonosítják. A börtön nem jó büntetés, mert sok pénzbe kerül, nem javít, hanem sokszor a későbbi bűnözői karrier megalapozására szolgál. Érdek tehát ahhoz fűződik, hogy a szabadságelvonással nem járó büntetések irányába kell fejleszteni. Szabadságvesztéssel csak azokat kell sújtani, akiknek szabadon hagyása a közösség elemi érdekeit veszélyezteti. Nagyobb szigort követelni mindig népszerű, főleg választási kampány idején. Bűnözéssel foglalkozó szakemberként azt mondom: nem ez az az út, amelyik bennünket Európába vezet. (Lengyel) Ellopták a méheket A Répáspusztától Szántód felé vezető úton, az Őrei patak közelében, a régi kőtározónál rakta le kaptárait Bognár István. A méhész a hét végén hiába kereste méheit. Két 24 keretes nagyboconádi és tíz 19 keretes fészekmészkamrás kaptárát vittek el a tettesek, akik utánfutóval érkeztek zsákmányukért. Erre csak 12 kaptár fért, ezért egyet ott hagytak. Bognár István a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak elmondta, hogy feljelentést tett, s a rendőrök a nyomokból arra következtettek, hogy méhész vetett szemet a Naptárakra. Az idén már jó páran panaszkodtak, hogy meglova- sították a kaptáraikat, s a szeszélyes idő miatt pusztultak a méhcsaládok. Bognár István március 30-ára várta egy biztosító üzletkötőjét, hogy a mé- hekre és az épületre is megkösse a biztosítást. Az ígért időben azonban nem jött az ügynök, most meg már hiába... A kár 180 ezer forint. (Lőrincz) A zavart betegeket kezelő nővérek, orvosok állandó veszélyben vannak Fehér köpenyben védtelenül Az orvosokat, ápolókat ért fenyegetések, támadások, ütések, rúgások mindennaposak a megye pszichiátriáin és azokon az osztályokon, amelyeken zavart betegeket kezelnek, illetve fogadnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kevés az ápoló, nem megfelelőek a körülmények, zsúfoltak a kórtermek. Az egészségügyiek állítják: a kaposvári kórházban történt tragédiához hasonló eseteknek biztonsági intézkedések garmadája sem tudná elejét venni. Vannak kerítések, portával, kapuval, sorompóval felszerelt bejáratok, portások és rendészek a megye mind az öt kórházában. A szétszórtan elhelyezkedő kaposváriban és a marcaliban kevésbé tudják megszűrni a belépőket, de sehol sem létezik olyan biztonsági rendszer, amely védelmet nyújtana egy őrülttel szemben. A júliusban életbe lépő egészségügyi törvény pedig a meglévő korlátokat is ledönti: a betegnek joga lesz bármikor elhagyni a kórházat, illetve látogatót fogadni. A veszélyt tehát a falakon belül kellene csökkenteni. Ott azonban egyre nő. A mentősök naponta többször szállítanak a kórházba alkoholos, elmebeteg, drogos vagy mérgezett embert. Kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak, szóbeli ellenkezés esetén is rendőrt kell hívniuk. Dr. Szerémy György Somogy megyei mentőfőorvos szerint emiatt időigényesebb lett a munkájuk, de csökkent a veszély. Évente néhány esetben éri fizikai bántalmazás a mentősöket. A zavart betegekkel foglalkozó osztályokról ez, sajnos, nem mondható el. A zavart betegek zöme részeg. Tisztázatlan, hogy kinek kellene ellátni őket. Ezt a munkát érthetően, senki sem akarja elvégezni. Néhány hónapja megszüntették a megye egyetlen detoxikálóját Kaposváron.- Azóta a belgyógyászaton szinte mindennaposak az éjszakai bántalmazások, több magán kívül lévő ember késsel fenyegette meg a nővéreket. Nagyatádon — jobb híján — a pszichiátriára szállítják az alkoholos betegeket. Ráadásul néhány hónapja 88 ágyat megszüntettek itt. Megoldatlan a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből elbocsátottak elhelyezése, akárcsak a krónikus betegeké: vagyis összezárva fekszenek mondjuk az depressziós betegek a bűncselekményt elkövető elmebetegekkel. — Embert próbáló, veszélyes helyzeteknek vagyunk kitéve naponta — mondta dr. Kováts Lajos főorvos, a 114 ágyas pszichiátriai osztály egyetlen orvosa. — Már lőfegyvert is találtak az egyik beteg zsebében a betegfelvételen. A pszichiátrián ugyancsak fenyegetőzött valaki ezzel, csak később derült ki, hogy nem igazi pisztoly volt. A kaposvári pszichiátrián dolgozók is folyamatos veszélynek vannak kitéve: itt olyan embereket kezelnek, akik a saját indulataikat nem képesek szabályozni. A támadások, rúgások, ütések mindennaposak. A komoly sérülés ritka, ám ez csak a véletlen függvénye. A száz éves épületet máig sem korszerűsítették, az ágyszámcsökkentéskor pedig ötven beteget áthoztak Nagyatádról. — A veszély csak úgy csökkenthető, ha megfelelő körülményeket biztosítanak: néha még egy éjjeli szekrényt sem lehet tenni két ágy közé — mondta dr. Boldizsár Ferenc osztályvezető főorvos. — A legalapvetőbb feltétel a különböző típusú betegek egymástól való elkülönítése lenne. Kevés a személyzet is és nem megfelelő képzettségű. Dr. Borsos László, a marcali kórház igazgatója szerint a tűzrendészeti eljárások miatt sem lehet zárva tartani az ajtókat. A zavart állapotúakat gyakran ők is csak a betegápolók, vagy a rendőrök segítségével tudják megfékezni. A nyári idényben még a drogosok is nehezítik a helyzetet Siófokon. Gaál József, az ideggyógyászati osztály vezető főorvosa nem titkolja: a nővéreket hasba rúgják, s a beteghordók felrepedt száját is gyakran kell kezelni. A nővérszobában sem egyszer hadonásztak késsel. Akadt beteg, aki a másik mellkasába vágta a bicskát, többen fölvagdosták az ereiket. A főorvos a megelőzés legnagyobb esélyét abban látja, hogy egyszerre 2-3 nővér legyen szolgálatban. A Népjóléti Minisztérium legutóbbi rendelete azonban tovább korlátozza a minimális személyi feltételeket. Az orvosok és az ápolók mindannyian ki vannak téve a veszélynek, amely a rossz körülmények miatt nagyobb, mint valaha. Katona József í
