Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

Közelről SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal Finnországból jött a nagy háló Balatoni busasors Finnországból vá­sároltak a bala­toni halászok két hajót, és hozzájuk a hálókat mintegy 70 millió forintért. A jelentős befektetést indokolta az, hogy a régi eszközökkel és módsze­rekkel képtelenek voltak kifogni a busát a tóból. Az óriásira nőtt példá­nyok már veszélyt jelen­tettek a Balaton ökológi­ájára. Tegnap három finn szakember segítsé­gével szerelték fel a ha­jókra a hálókat. Ha a széllökések a tegnapi­hoz képest csitulnak a víz fölött, akkor ma ki­próbálják az alkalmatos­ságot élesben is. Gönczy János, a Ba­latoni Halászati Rt ve­zérigazgatója legalább ötezer tonnára saccolja a Balatonban a busák mennyiségét. Ezek a halak csordában jár­nak, és a sok táplálékot szállító áramlatokat ke­resik. Sok múlik a sze­rencsén a zsákmány nagyságát illetően. A cég vezetői minden esetre bíznak a drágán vett technikában; 350 millió forint értékű cél- támogatási pályázatot nyújtottak be az irma- pusztai halfeldolgozó korszerűsítésére, ahol a busákat filéznék ki, s csomagolnák eladható köntösbe. Az új, speciális háló szemeit 20 centimé­terre csomózták egy­mástól. így aztán csak a nagy testű busát ké­pes megfogni. Az egy­más mellett sikló két hajó egyszerre 30 tonna halat tud a 84 méter hosszú háló kö­zepén hátranyúló zsákba terelni. Ebből a daru fél tonnánként emeli a hajó gyomrába a busát. Szabó István halászati igazgató teg­nap azt mondta: a háló húzása és az ürítés fo­lyamatos. Ez haté­konnyá teszi a munkát. Az idei év mindenkép­pen rámegy a tapaszta­latszerzésre, a gyakor­lásra, hiszen a halá­szok egyelőre sem az új módszert, sem a bu­sát nem ismerik eléggé. (Czene) mmmm VASÁRNAPI mmsesm SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: OR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Hirdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató Boross Péter somogyi levegője Legalább mutassa az ember, hogy kizárólag a derű és a nyugalom jel­lemzi - mondta szer­kesztőségünkben Bo­ross Péter ex-miniszter- elnök a Vasárnapi So­mogyi Hírlapnak arra a megjegyzésére, hogy: a választások küszöbén minden politikus ambí­ciója a sok szereplés. Ettől egy kicsit kapkodó is: ön pedig derűs nyu­galommal szemléli a történteket.- Nagyon jó volna, hogy ha kampány idején is ki-ki meg­őrizné a nyugalmát a mérték- tartását: érvelne ahelyett, hogy szitkozódik - folytatta. - A hangnem lehetőleg tisztes­séges legyen, emberi méltó­ságot nem sértő. Ennek a híve vagyok és igyekszem így is viselkedni. Az én koromban nem állna már jól ugrifüles- ként szaladgálni.- Találkozóra érkezett: a Somssich gimnáziumban érettségizett jogászok találko­zójára.- Kedvesnek tartom az ilyen találkozókat, s ez egy kicsit ürügy is, hogy kaposvári leve­gőt szívjak magamba.- Szereti a kaposvári levegőt? ■- Az én apám a Zseli- cség végén Pacsérvis- nyén született, s törzs­somogyi volt minden ősöm. Az 50-es évek úgy hozták, hogy Pestre jött ő is. Aztán jöttünk vissza rokonlátogatóba. Apám a Somogy megye táblánál mindig megszólalt. Azt | mondta: „más a levegő”. Egész életében visszavágyott a szülőfalumba, Nagyba­jomba. De visszaköltözésre nem adott módot a sors.- Minden iskolának más a levegője. Mi az, amit ön em­lékként hordoz a kaposvári Táncsicsból?- Az utolsó két gimnáziumi osztályt jártam itt; 45 után kerültem ide. Magam is meg­lepődtem, hogy ez a két esz­tendő mennyire ide kötött. Volt itt egy tanári kar, amely­nek súlya volt. Abban az idő­ben Kaposvár nem volt nagy város: volt egy gimnáziuma és egy kereskedelmi középis­kolája. Generációk éltek, dol­goztak itt, akik mind ott érettségiztek, s mindannyian a tanárurakat süvegelték. Mert nekik süvegelés járt. Él, hál’ Isten Takáts Gyula tanár úr, aki akkor ifjú legényem­berként tanított engem is.-Eza kötődés Somogyhoz?- Nagybajomban szület­tem, Ujvárfalván laktam, öcsém itt, a szülőfalumban lakik. Itt van a temető, itt nyugszanak őseim és az minden évben kötelező tisz­telgés; a temetőbe eljövünk. Arra szoktattam a gyerekei­met is, hogy ide lejárjanak: a családhoz való tartozás érzé­sét ez a közös kegyelet erő­síti.- Választások közelegnek. Újra ringbe száll? Bárkivel megeshet, hogy a hársonyszékhől ül a fapadosba- Igen. Először egyéni kör­zetben is indulok Budapes­ten. Úgy gondoltam, én már ahhoz a generációhoz tarto­„Félévente találkozunk Horn Gyulával” FOTO: TOROK ANETT zom, amelyiknek évtizedes jövőépítési szándékai már nincsenek, de illőnek tartot­tam a megmérettetést. Budapesti listán is va- ■ gyök és országoson is. El­indulok, mert úgy érzem, szükség van még rám.- Volt már miniszterel­nök is. A kormányváltás óta megkérdezte az utóda arról, hogy milyen ta­pasztalatai voltak mi­niszterelnökként, s bizo­nyos dolgokról mi a vé- ■ leménye?- Jó ideje nem találkoztunk már, de az nem volt titok, és dobra sem vertük, hogy ■ fél évente találkoztam Horn Gyulával és beszél­gettünk, bizonyos kérdé­sekről eszmét cseréltünk, nagyon szolidáris, kultu­rált körülmények között. Természetesen nem értet­tünk egyet mindenben, hiszen világlátásunk is teljesen más, de volt do­■ log, amiben egyetértet­tünk. Igazán rendezett politikai légkörben az egy­mást követő miniszterelnö­köknek találkozni önmagá­ban is jelzés, hogy a politika világában nem csak düh, gyű­lölködés meg szidalmazás van. Ne a gazember szinonimája legyen a profi- Természetes dolog az, ha valaki a bársonyszékbe törek­szik. Milyen érzés a bársony­székből visszaülni a sima bő­rülésbe, a „fapadosba”?- Lehet, hogy annak nehe­zebb ez, aki valamikor ifjú korában elhatározta, hogy politikai pályára lép, s előre lépegetve eljut egy olyan po­zícióba, amelyből visszalépni kudarcélmény. Én politikai pályát már hatvan éven felül kezdtem. Némi önirónia is kellett hozzá. Nyugodtan ül­tem vissza, mert nem érez­tem azt, hogy valamiért is szégyenkeznem kellene. Ta­lán egy kicsit azért is: mu­A törvényalkotás sem hibátlan Egyre magyartalanabb, egyre több helyesírási szabályt sértő rendelkezés jelenik meg — mondta a Vasárnapi Somogyi Hír­lapnak dr. Földvári József jogtu­dós, a pécsi jogi kar büntetőjo­gász professzora.- A Kaposváron rendezett magyar nyelv hetén szó volt az üzletek idegen nyelvű feliratairól. Elárulom: két éve van a Btk- ban olyan bűncselekmény, amelynek angol neve van... A törvényszerkesztési technika nem javul.- És tartalmilag? — Kapkodóvá vált a törvényalkotás. Egymás után születnek meg ugyan ab­ban a témában különböző jogszabá­lyok. De a legújabbnál már nem tudják, hogy tavaly mit mondtak róla. Egyre több az egymással ellenkező jogsza­bály. Csak meg kell nézni, hogy hogyan vannak szabályozva a Btk-nkban a gaz­dasági bűncselekmények. Ennyi el­lentmondást egy jogszabályban nem szabad hagyni. Sokkal nagyobb figye­lemmel és hozzáértéssel kellene a jog­szabályokat alkotni.- Mint a büntetőjog professzora, jog­tudós, hogyan próbálna gátat vetni a mai bűnözési hullámnak? — Máról holnapra ennek véget vetni nem lehet. Ehhez új generációk kelle­nek. Mi a jelenlegi generációk nevelését gyökeresen elhibáztuk. Egyszer már be kellene ismerni, hogy milyen bűnöket követtünk el évtizedeken keresztül ak­kor, amikor a családi nevelés szinte tel­jesen megszűnt. Mániákusan vallom, hogy egy ember sorsát az első három esztendeje nagy mértékben meghatá­rozza. Amíg az oktatáspolitikánk nem változik, amíg az ifjúságnak nem lesz­nek erkölcsi ideáljai, eszményei, sze­rintem nem lesz javulás. Fel kellene fi­gyelni már végre arra, hogy a tizenéves gyerekek egyre több durva bűncselek­ményt követnek el. Ezért valaki felelős, és nem a gyerek... — Mi a véleménye a bíróságok által hozott ítéletekről? Egyre több olyan ál­lampolgári véleményt hallani, hogy túl enyhék. — Egyet értek. A törvény meghatá­rozza, hogy egyes bűncselekmények elkövetésénél mennyi a legkisebb és a legnagyobb büntetési határ. Az ember azt várná, hogy a gyakorlatban leggyak­rabban a közép-, az átlagbüntetést szabja ki a bíróság. Az esetek több mint 60 százalékában azonban a törvényben meghatározott tétel minimumánál is kisebb büntetésre ítélik a vádlottakat. A törvényhozók akaratát nem szabad (na) így áthágni. — Mi a véleménye az 1990-ben eltö­rölt halálbüntetés körül újra fellángoló vitákról? ISH Dr. Földvári József professzor ■ FOTÓ: TÖRÖK ANETT — Meggyőződésem, hogy a halálbün­tetés kérdése politikai állásfoglalás. Ez volt 1990-ben az alkotmánybírósági döntés alapja is. Büntetőjogi érvekkel nem lehet meggyőzően bebizonyítani sem a fenntartását, sem pedig az eltör­lését. Mindegyik mellett lehet felhozni érveket. Az ellen viszont tiltakozom, hogy tagadjuk a visszatartó erőt. Ez nem igaz! Tamási Rita 1998. április 5-, vasárnap tatni, hogy most olyan világot élünk, bárkivel megeshet, hogy a bársonyszékből ül a fapadosba.- Az emberi kapcsolatokat átrendezte ez a visszaülés?- Nem. Nekem a baráti kö­röm évtizedes. Ők nem poli­tizálnak, csak politikai druk­kerek. Az aktív politikusok közül Kádár Bélával van kö­zelebbi, baráti kapcsolatom. Barátom az, akivel hajdan egy házban laktunk a kapos­vári gróf Tisza István utca 1. szám alatt (most Dózsa György utca).- Ezek az állandó pontok az ember életében, s jelentik azt, hogy kiegyensúlyozott.- A következő generáció majd talán már másként lesz, mert ha korán elkezdi a poli­tikai életet, azzal sok időt kell tölteni. Óhatatlanul ott szö­vődnek majd barátságok, de az úgynevezett első generá­ciónál, akik mi vagyunk, ez szükségképpen nem így van.- A mai politikusi generá­ciót - mondják - a történelem tette politikussá. Utánuk jön majd a profi politikusok- ■ ból álló generáció, akik tanulják ezt.- Nem tudom ponto­san, mi az a profi politi­kus, mert nem látom. Lá­tom, hogy van okos, van tisztességes, van politikai dimenziókban gondol­kodni tudó, aki éppen po­litikusi funkciót tölt be. I Nem hiszem, hogy a kö­vetkező generációnál majd egészen más lesz. Mi az a generáció voltunk, amelyik egész életét végigpolitizálta otthon, baráti körben: szid­tuk a rendszert, meg Szabad Európát hallgattunk. Azt hi­szem, így élt egy egész ország és akkor adódott egy helyzet, jött a parlamentáris többpárt rendszer. Remélem, nem az lesz a profi politikus, aki be tud csapni, aki ügyes, aki ra­vasz, aki félrevezető, mert ha ez értendő profi politikus alatt, akkor az régen rossz. Ilyen van az üzleti életben is, mindenhol. Ne gazember szinonimája legyen lehetőleg a profi. Kercza Imre A jó bor versenyen, a pincében betörő Száműznék a pancsolókat Böröczky Szilárd balatonsze- mes-öszödi hegybíró úgy gon­dolja: a helyi vendégvárók ki­lencven százaléka környékben termett bort kínál a hozzájuk betérőknek. Azokat, akik még mindig pancsolt árut mérnek, megpróbálják mielőbb ki­szűrni. Jutna az ő hordójukba is jófajta vörös és fehér; a hét­végi borversenyre például százhatvan nedűt neveztek be a gazdák. Húszan-húszan nyertek arany, ezüst illetve bronz érmet. S azért csak eny- nyien, mert egy „pleesni” ezer forintba kerül, s a hegyköz­ségnek több verésére nem fu­totta. Merlot-jáért a szemesi Kiss Imre kapta az őszödi ön- kormányzat különdíját, a bala- tonszemesi polgármester pe­dig az őszödi Mónos Lászlót tüntette ki olaszrizlingjéért. Böröczky Szilárd nem hozott egyébként szégyent a címére; chardonnay borát a legfény- lőbb éremmel jutalmazták. Az örömbe üröm is vegyül; ezen a hét végén is feltörtek két pincét a szőlőhegyen. A tettesek értékes kisgépeket loptak, amelyeket a gazdák a jövő évi termés előállításához használtak volna. (Czene) í

Next

/
Oldalképek
Tartalom