Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-17 / 90. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. április 17., péntek Somogyi tájak 7 HÍREK 450 ezer forint a gimnáziumi konyhára Négyszázötven­ezer forintot költenek a barcsi Széchényi Ferenc gimnázium konyhájának korszerűsítésére. A beruházás a közelmúlt nagy szalmonellajárványa miatt vált aktuálissá, amely a gimnázium konyhájáról indult ki. Az ÁNTSZ által előírt fejlesztéseket az intézmény a májusi barcsi ipari vásár bevételéből szeretné fi­nanszírozni, melynek az iskola is közreműködője. Amennyi­ben azonban ez a bevétel nem lesz elegendő, pótelőirányzati kérelmet terjesztenek a barcsi képviselő-testület elé. Megoldás a telefongondra Csurgó körül Megoldást ígér a Matáv a Csurgó környéki falvak telefongondjára. A megoldás lehetséges módját most vizsgálják a szakembereik. A térség másfél éve kapott rádiórendszerű telefont, ami sokszor hasz­nálhatatlan az itteni hegyes-völgyes terep miatt. A tervek sze­rint a Matáv nagyobb antennákat szereltet föl ezen a vidéken, hogy ezáltal jobb jelminőséghez jussanak az itteniek telefon­jai. Reményeik szerint ezzel meg fog szűnni ez a probléma. Színek és választások a múzeumban Két kiállítás nyílt a héten a barcsi Dráva múzeumban. Április 13-tól a műit két or­szággyűlési választás dokumentumaiból nyílt tárlat, tegnap óta pedig Heil József kiállítása látható „JOHE: A színek varázs­lója” címmel. Az elsőként említett kiállítás a közelmúlt helyi politikai eseményeit igyekszik bemutatni, Heil József kiállí­tása pedig a képzőművészet kedvelőinek szól. Munkái a ter- mészetközeliségről, a természet szeretetéről árulkodnak. A természet azonban csak szimbólumként van jelen alkotásai­ban, egyéni módon fogalmazva át. Az első kiállítás május 10- ig lesz nyitva, Heil József képei május 7-ig láthatók. Művelődési központ a közösségi házban A csurgói a mű­velődési központ valamennyi irodája átköltözött a héten a kö­zösségi házba. Az új épület adta lehetőségek kihasználásáról a város művelődési szakemberei, a civil szervezetek képvise­lői tanácskoztak. A sok megvalósítható ötlet mögött ott van a város polgárainak igénye. Szombat-vasárnap egy, Csurgón előzmény nélküli rendezvényt is tartanak: tizenöt márkake­reskedő részvételével autókiállítást. Kevesebb területen gazdálkodnak Befejeződtek a földbér­leti szerződéskötések, ezeket a szántóterületekre kötötte a Drávamenti mezőgazdasági szövetkezet. Az már nyilvánva­lóvá vált, hogy a korábbinál kevesebb területen gazdálkodhat az idén a négy horvátajkú település szövetkezete. A tulajdo­nosok közül többen ugyanis úgy döntöttek, hogy maguk mű­velik meg a földjeiket, s vannak olyan földtulajdonosok is, akik inkább megszabadulnak a birtokuktól. Eddig 2000-2200 hektáron gazdálkodhatott a Drávamenti szövetkezet; 700 hek­táron kalászosokat, hétszázon kukoricát termesztett, a többin napraforgót, szóját, illetve takarmánykiegészítőt termel. Jól haladnak a munkával az útépítők Tartják az iramot a barcsi tehermentesítő út építésénél a szakemberek, eddig a földmunka 70 százaléka és a teljes útépítés 35 százaléka elké­szült már. Emiatt a tervezettnél lényegesen korábban, már ok­tóberben befejeződhet a 6-os és 68-as főutakat kiváltó szakaszok építése. Jó ütemben halad a határhoz vezető felüljáró építése is, a Pólus áruház és az új benzinkút kedvéért pedig egy lekanya­rodó sáv építése is bekerült utólag a tervekbe. Ez a sáv a 68-as főútról vezet majd az áruházhoz és a töltőállomáshoz, fotó: nagy Nem szívják, csak szedik levelét a szuloki termesztők Dohány van a dohányban Dibuz Józsefné: a pallagi nagylevelű nem olyan kényes fajta fotó: nagy A dohánytermesztésnek nagy múltja van Itt, mégis csak négy szuloki család foglalkozik vele. A legnagyobb termesz­tők Dlbuzék: Idén öt hektáron termesztik a pallagi nagylevelűt. A többséget nem vonzza a dohány, pedig Dibuz Jó­zsefné szerint ma ismét megéri a termesztése. Szülök Újra biztos piaca van, s a jövő még inkább a dohányter­mesztőké — állítja Dibuz Jó­zsefné —; nagyobb állami tá­mogatottságot szerez ez az ágazat. Higgye el: megéri do­hányt termeszteni. Egy hek­táron megkeresünk 450 ezer forintot. Ez nem lebecsü­lendő. Huszonöt éve termesz­tek dohányt; amíg „dohány” van benne, nem hagyjuk abba. Az a fajta, a pallagi nagylevelű, amivel foglalko­zunk, korántsem olyan ké­nyes, mint amelyet egykor Szulokban termeltek. A leve­lei 50-60 centiméteresre is megnőnek, egyebek közt ez a Marlboro töltőanyaga is. Sem Dibuzné, sem a család többi tagja nem dohányos. — Legalább nem szívjuk el a hasznot — nevet. — Egyéb­ként a törés időszakában nem is érnénk rá rágyújtani. Tény: a dohánnyal sok a munka. Dibuzné ezzel magyarázza, hogy a munkanélküliség el­lenére is miért vágnak bele olyan kevesen. — A hagyo­mányos termékeknek nehéz jó piacot találni. A burgonya­piac pang, az állattartásról jobb nem is beszélni. A do­hány viszont biztos megélhe­tést nyújthat sok családnak. Nem értem, miért nem csinál­ják, mikor megvan hozzá minden adottság. Inkább tart­ják a markukat segélyért... Ha a szulokiak nem is, más falvakban s Baranyában egyre többen termesztenek do­hányt. Most fejeződött be a vetés, vannak adatok. 150 százalékkal nőtt a dohány- termesztők száma Somogy­bán. Baranyában pedig még többel. A szuloki asszony onnét tudja mindezt, hogy ő a budapesti Fermentáló Rt du­nántúli képviselője. N. L. Aki mozdulni akar, kerékpárra pattan Kaptárborogatók és kesergő juhász Az első embert, akivel Mariettapusztán találkozunk, majd szétvetette a düh. - Az éjjel felborogatták a méh- kaptárainkat, kétmillió forint kárt okoztak - mérgelődött Bene István. De megkerül, a rendőrség már nyomon van. MARIETTAPUSZTA Nagy méhészetünk van Mari­ettapusztán — mondta Bene István. - Huszonöt éve itt dol­gozunk, és soha nem volt sem­mi probléma. Most meg ekko­ra kár! Hiába, irigylik, ha vala­kinek egy kicsivel többje van; ezért döntögették föl most a kaptárokat. Pedig még munkát is adtam egyik-másiknak. A kaptárborogatás esemény a településen. Erről hallani mindenfelé. - Hetekig nem tör­ténik itt semmi. Ha egyszer el­költözöm innét, az lesz az oka, hogy túl csöndes ez a vidék - mondta Makovinyi Annamá­ria. A fiatal lány éppen Ho­mokszehtgyörgyre indult ke­rékpáron.* - Boltba megyek, mert itt az sincs. Csak egy le­rakat, ahol kenyér, tej van, de minden másért Homokszent- györgyre kell biciklizni. A kerékpár fontos eszköze az itt élőknek; errefelé ritkán jár busz. Aki ki akar mozdulni, naponta kerékpárra pattan. - Kálmáncsára járok dolgozni, és Szentgyörgyig biciklivel kell mennem. Hétvégeken is, ha szórakozni szeretnék. Erre is Szentgyörgyön van csak lehe­tőség. Igazán nem nagy ügy; tíz perc az út. Télen, hóban- fagyban egy kicsivel több... Varga Jánosék négy éve köl­töztek Homokszentgyörgyről Mariettapusztára. Ötszáz bir­kát tartanak. - Azért jöttünk ide, mert Szentgyörgyön nem volt elég legelőnk. Itt sikerült vennünk 130 hektárt. Ha kell még, akkor bérelünk. Persze jobban tenném, ha megszaba­dulnék az állománytól, hiszen az is bolond, aki ma állatot tart. Csak hát ha már megvan, nem szívesen építi le az em­ber... Én is reménykedem, hogy jobb lesz. A dédapám is juhász volt, s én is ehhez értek. Húsvétkor sem vitték a bá­rányt, a gyapjú jó ára is csak emlék. A felvásárlóval sem le­het alkudozni. - Nem szabad állatot tartani. Ha még egyszer kezdeném, nem ezt választa­nám - mondta Varga János. Hogy mit tenne helyette? - Én ugyan semmit, csak a ha­samat süttetném. Aki nem dolgozik, annak most nincsen gondja, hiszen csak a markát nyújtja a segélyért. N. L. Ötletgyáros kis falvak Tizenegy falu önkor mányzati vezetői, civil szervezetei, munkáltatói tanácskjoztak a héten Csokonyavisontán a tér ségfejlesztés lehetősé­geiről. Amerikai program alapján próbálták össze­gyűjteni: melyek azok a lehetőségek, amelyek a térség fejlesztésére ki- használhatók. C^OKONYAVISONTA A találkozó résztvevői igazi öt­letgyárosoknak bizonyultak, és az elképzeléseikre bátran alapozható a térségfejlesztés. 50-60 ötlet gyűlt össze, kicsik és nagyok, közülük sok akár azonnal megvalósítható — mondta Demanecz Józsefné, a megbeszélést szervező barcsi munkaügyi kirendeltség veze­tője. — Az ötletek egy része a turizmus fellendítését célozná, s a természeti és történeti lát­nivalókat vette csokorba. A már ismertek mellett egy sor új lehetőséget is sikerült ösz- szegyűjteni. Sokan ezen a ta­lálkozón hallottunk először a heresznyei fecskepartról vagy a bélavári kék füzesről, amely pedig igazi látványosság. A gazdaság fejlesztésére is sok tipp gyűlt össze, például a biogazdálkodás továbbfejlesz­tése. Összeszámolták azt is, hogy a 11 faluban összesen húsz olyan nagyobb üres épü­let áll, amely gazdasági céllal hasznosítható lenne.' A talál­kozón elhangzott: szükségük lenne egy térségmenedzserre, aki kiderítené: milyen lehető­ségei vannak a vidéknek. A falvak ugyanis gyengén infor­máltak, nem tudnak a szóba jöhető lehetőségekről. Az érintettek még egy meg­beszélést tartanak erről a jövő hónapban. Ez a találkozás Vízváron lesz. N. L. Tetőcsere és járdaépítés Rinyaújnép Új tetőt kap az önkormányzat Rinyaújnépen, az orvosi ren­delőbe vizesblokkot építenek. Az előbbire 2-300 ezer forintot szánnak, az utóbbi költségeit még nem ismerik. Az újfalusi településrészen rendbe teszik a feltöredezett járdát. Ez 50-60 ezer forintba kerül, s ha marad még pénze az önkormányzat­nak, a templomban is lesz gáz­fűtés. A gázt már bevezették a faluba, még az üres telkekre is. Pályázati pénzt remélnek A múlt évi zárszámadás­ról, a gyermekvédelmi támogatásról és a be­nyújtandó pályázatokról tárgyalt legutóbb a ho- mokszentgyörgy! képvi­selő-testület. Jól spóroltak, így tavalyról egy kevés pénz is maradt is. Sze­retnék felújítani az iskolai konyha berendezéseit és mun­kaeszközökkel felszerelni a közhasznúakat. Ezért pályáz­tak is. — 1,8 millió forintba ke­rülnének a szükséges konyhai berendezések, ehhez a decent­ralizált alap támogatását remél­jük — mondta Kulcsár Szilvesz­ter polgármester. A közhasz- núak felszerelése is fontos. Húsz munkást foglalkoztat a falu, fő feladata a közterületek, földes utak rendben tartása. Kétszázhúsz nyúl a ketrecben - Megéri a kitartó gazdának Házhoz jön a felvásárló A felvásárlási árak között nagy volt az eltérés. Volt időszak, amikor 200 forint alatt vették át a nyulat, de olyan is, hogy majdnem négyszáz forintot adtak kilójá­ért - mondta Ambrus Dezső, aki nyulakkal foglalkozik. HOMOKSZENTGYÖRGY Hatszáz tapsifülest értékesí­tett tavaly a homokszent- györgyi Ambrus család. Egy környei felvásárló vette át tő­lük a húsnyulakat. - Megéri neki leadni, mert kéthetente házhoz jön. S nem kell hete- kig-hónapokig várni a pénzre sem, mert mindjárt fizet — mondta Ambrus Dezső ho- mokszentgyörgyi nyugdíjas. Alkalmanként húsz-negyven vágónyulat ad át.- Most 315 forintért veszik át - tette hozzá Ambrus De- zsőné. - A nyulakból tavaly 323 ezer forint volt a bevéte­lünk. Ebből mintegy harminc százalék a jövedelem. Ambrus Dezső több mint huszonöt éve tart nyulakat; ismeri a tenyésztés minden csínját-binját. Sokféle mód­szerről hallott az évek során. Mint állattenyésztői szakon végzett mérnök, tudását ott­hon kamatoztatja.- Huszonöt-harminc anya- nyulat tartok, s keresztezem is a tenyészetet. Háromféle bakot tartok, és évente ötször fialtatok. A nyúltartás sok munkával jár; alapkövetel­mény a ketrecek tisztasága, fertőtlenítése. Hogy kifize­tődő-e a nyúltenyésztés? A munkámat nem számolom. A tenyésztés azonban csak hosszabb távon érheti meg. Nagy az átvételi ár ingado­zása, emiatt sokan felhagytak vele. Azoknak nem éri meg, akik csak esetenként foglal­koznak vele. (Gamos) A bevételnek csak harminc százaléka a jövedelem fotó: nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom