Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-17 / 90. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. április 17., péntek Somogyi tájak 7 HÍREK 450 ezer forint a gimnáziumi konyhára Négyszázötvenezer forintot költenek a barcsi Széchényi Ferenc gimnázium konyhájának korszerűsítésére. A beruházás a közelmúlt nagy szalmonellajárványa miatt vált aktuálissá, amely a gimnázium konyhájáról indult ki. Az ÁNTSZ által előírt fejlesztéseket az intézmény a májusi barcsi ipari vásár bevételéből szeretné finanszírozni, melynek az iskola is közreműködője. Amennyiben azonban ez a bevétel nem lesz elegendő, pótelőirányzati kérelmet terjesztenek a barcsi képviselő-testület elé. Megoldás a telefongondra Csurgó körül Megoldást ígér a Matáv a Csurgó környéki falvak telefongondjára. A megoldás lehetséges módját most vizsgálják a szakembereik. A térség másfél éve kapott rádiórendszerű telefont, ami sokszor használhatatlan az itteni hegyes-völgyes terep miatt. A tervek szerint a Matáv nagyobb antennákat szereltet föl ezen a vidéken, hogy ezáltal jobb jelminőséghez jussanak az itteniek telefonjai. Reményeik szerint ezzel meg fog szűnni ez a probléma. Színek és választások a múzeumban Két kiállítás nyílt a héten a barcsi Dráva múzeumban. Április 13-tól a műit két országgyűlési választás dokumentumaiból nyílt tárlat, tegnap óta pedig Heil József kiállítása látható „JOHE: A színek varázslója” címmel. Az elsőként említett kiállítás a közelmúlt helyi politikai eseményeit igyekszik bemutatni, Heil József kiállítása pedig a képzőművészet kedvelőinek szól. Munkái a ter- mészetközeliségről, a természet szeretetéről árulkodnak. A természet azonban csak szimbólumként van jelen alkotásaiban, egyéni módon fogalmazva át. Az első kiállítás május 10- ig lesz nyitva, Heil József képei május 7-ig láthatók. Művelődési központ a közösségi házban A csurgói a művelődési központ valamennyi irodája átköltözött a héten a közösségi házba. Az új épület adta lehetőségek kihasználásáról a város művelődési szakemberei, a civil szervezetek képviselői tanácskoztak. A sok megvalósítható ötlet mögött ott van a város polgárainak igénye. Szombat-vasárnap egy, Csurgón előzmény nélküli rendezvényt is tartanak: tizenöt márkakereskedő részvételével autókiállítást. Kevesebb területen gazdálkodnak Befejeződtek a földbérleti szerződéskötések, ezeket a szántóterületekre kötötte a Drávamenti mezőgazdasági szövetkezet. Az már nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbinál kevesebb területen gazdálkodhat az idén a négy horvátajkú település szövetkezete. A tulajdonosok közül többen ugyanis úgy döntöttek, hogy maguk művelik meg a földjeiket, s vannak olyan földtulajdonosok is, akik inkább megszabadulnak a birtokuktól. Eddig 2000-2200 hektáron gazdálkodhatott a Drávamenti szövetkezet; 700 hektáron kalászosokat, hétszázon kukoricát termesztett, a többin napraforgót, szóját, illetve takarmánykiegészítőt termel. Jól haladnak a munkával az útépítők Tartják az iramot a barcsi tehermentesítő út építésénél a szakemberek, eddig a földmunka 70 százaléka és a teljes útépítés 35 százaléka elkészült már. Emiatt a tervezettnél lényegesen korábban, már októberben befejeződhet a 6-os és 68-as főutakat kiváltó szakaszok építése. Jó ütemben halad a határhoz vezető felüljáró építése is, a Pólus áruház és az új benzinkút kedvéért pedig egy lekanyarodó sáv építése is bekerült utólag a tervekbe. Ez a sáv a 68-as főútról vezet majd az áruházhoz és a töltőállomáshoz, fotó: nagy Nem szívják, csak szedik levelét a szuloki termesztők Dohány van a dohányban Dibuz Józsefné: a pallagi nagylevelű nem olyan kényes fajta fotó: nagy A dohánytermesztésnek nagy múltja van Itt, mégis csak négy szuloki család foglalkozik vele. A legnagyobb termesztők Dlbuzék: Idén öt hektáron termesztik a pallagi nagylevelűt. A többséget nem vonzza a dohány, pedig Dibuz Józsefné szerint ma ismét megéri a termesztése. Szülök Újra biztos piaca van, s a jövő még inkább a dohánytermesztőké — állítja Dibuz Józsefné —; nagyobb állami támogatottságot szerez ez az ágazat. Higgye el: megéri dohányt termeszteni. Egy hektáron megkeresünk 450 ezer forintot. Ez nem lebecsülendő. Huszonöt éve termesztek dohányt; amíg „dohány” van benne, nem hagyjuk abba. Az a fajta, a pallagi nagylevelű, amivel foglalkozunk, korántsem olyan kényes, mint amelyet egykor Szulokban termeltek. A levelei 50-60 centiméteresre is megnőnek, egyebek közt ez a Marlboro töltőanyaga is. Sem Dibuzné, sem a család többi tagja nem dohányos. — Legalább nem szívjuk el a hasznot — nevet. — Egyébként a törés időszakában nem is érnénk rá rágyújtani. Tény: a dohánnyal sok a munka. Dibuzné ezzel magyarázza, hogy a munkanélküliség ellenére is miért vágnak bele olyan kevesen. — A hagyományos termékeknek nehéz jó piacot találni. A burgonyapiac pang, az állattartásról jobb nem is beszélni. A dohány viszont biztos megélhetést nyújthat sok családnak. Nem értem, miért nem csinálják, mikor megvan hozzá minden adottság. Inkább tartják a markukat segélyért... Ha a szulokiak nem is, más falvakban s Baranyában egyre többen termesztenek dohányt. Most fejeződött be a vetés, vannak adatok. 150 százalékkal nőtt a dohány- termesztők száma Somogybán. Baranyában pedig még többel. A szuloki asszony onnét tudja mindezt, hogy ő a budapesti Fermentáló Rt dunántúli képviselője. N. L. Aki mozdulni akar, kerékpárra pattan Kaptárborogatók és kesergő juhász Az első embert, akivel Mariettapusztán találkozunk, majd szétvetette a düh. - Az éjjel felborogatták a méh- kaptárainkat, kétmillió forint kárt okoztak - mérgelődött Bene István. De megkerül, a rendőrség már nyomon van. MARIETTAPUSZTA Nagy méhészetünk van Mariettapusztán — mondta Bene István. - Huszonöt éve itt dolgozunk, és soha nem volt semmi probléma. Most meg ekkora kár! Hiába, irigylik, ha valakinek egy kicsivel többje van; ezért döntögették föl most a kaptárokat. Pedig még munkát is adtam egyik-másiknak. A kaptárborogatás esemény a településen. Erről hallani mindenfelé. - Hetekig nem történik itt semmi. Ha egyszer elköltözöm innét, az lesz az oka, hogy túl csöndes ez a vidék - mondta Makovinyi Annamária. A fiatal lány éppen Homokszehtgyörgyre indult kerékpáron.* - Boltba megyek, mert itt az sincs. Csak egy lerakat, ahol kenyér, tej van, de minden másért Homokszent- györgyre kell biciklizni. A kerékpár fontos eszköze az itt élőknek; errefelé ritkán jár busz. Aki ki akar mozdulni, naponta kerékpárra pattan. - Kálmáncsára járok dolgozni, és Szentgyörgyig biciklivel kell mennem. Hétvégeken is, ha szórakozni szeretnék. Erre is Szentgyörgyön van csak lehetőség. Igazán nem nagy ügy; tíz perc az út. Télen, hóban- fagyban egy kicsivel több... Varga Jánosék négy éve költöztek Homokszentgyörgyről Mariettapusztára. Ötszáz birkát tartanak. - Azért jöttünk ide, mert Szentgyörgyön nem volt elég legelőnk. Itt sikerült vennünk 130 hektárt. Ha kell még, akkor bérelünk. Persze jobban tenném, ha megszabadulnék az állománytól, hiszen az is bolond, aki ma állatot tart. Csak hát ha már megvan, nem szívesen építi le az ember... Én is reménykedem, hogy jobb lesz. A dédapám is juhász volt, s én is ehhez értek. Húsvétkor sem vitték a bárányt, a gyapjú jó ára is csak emlék. A felvásárlóval sem lehet alkudozni. - Nem szabad állatot tartani. Ha még egyszer kezdeném, nem ezt választanám - mondta Varga János. Hogy mit tenne helyette? - Én ugyan semmit, csak a hasamat süttetném. Aki nem dolgozik, annak most nincsen gondja, hiszen csak a markát nyújtja a segélyért. N. L. Ötletgyáros kis falvak Tizenegy falu önkor mányzati vezetői, civil szervezetei, munkáltatói tanácskjoztak a héten Csokonyavisontán a tér ségfejlesztés lehetőségeiről. Amerikai program alapján próbálták összegyűjteni: melyek azok a lehetőségek, amelyek a térség fejlesztésére ki- használhatók. C^OKONYAVISONTA A találkozó résztvevői igazi ötletgyárosoknak bizonyultak, és az elképzeléseikre bátran alapozható a térségfejlesztés. 50-60 ötlet gyűlt össze, kicsik és nagyok, közülük sok akár azonnal megvalósítható — mondta Demanecz Józsefné, a megbeszélést szervező barcsi munkaügyi kirendeltség vezetője. — Az ötletek egy része a turizmus fellendítését célozná, s a természeti és történeti látnivalókat vette csokorba. A már ismertek mellett egy sor új lehetőséget is sikerült ösz- szegyűjteni. Sokan ezen a találkozón hallottunk először a heresznyei fecskepartról vagy a bélavári kék füzesről, amely pedig igazi látványosság. A gazdaság fejlesztésére is sok tipp gyűlt össze, például a biogazdálkodás továbbfejlesztése. Összeszámolták azt is, hogy a 11 faluban összesen húsz olyan nagyobb üres épület áll, amely gazdasági céllal hasznosítható lenne.' A találkozón elhangzott: szükségük lenne egy térségmenedzserre, aki kiderítené: milyen lehetőségei vannak a vidéknek. A falvak ugyanis gyengén informáltak, nem tudnak a szóba jöhető lehetőségekről. Az érintettek még egy megbeszélést tartanak erről a jövő hónapban. Ez a találkozás Vízváron lesz. N. L. Tetőcsere és járdaépítés Rinyaújnép Új tetőt kap az önkormányzat Rinyaújnépen, az orvosi rendelőbe vizesblokkot építenek. Az előbbire 2-300 ezer forintot szánnak, az utóbbi költségeit még nem ismerik. Az újfalusi településrészen rendbe teszik a feltöredezett járdát. Ez 50-60 ezer forintba kerül, s ha marad még pénze az önkormányzatnak, a templomban is lesz gázfűtés. A gázt már bevezették a faluba, még az üres telkekre is. Pályázati pénzt remélnek A múlt évi zárszámadásról, a gyermekvédelmi támogatásról és a benyújtandó pályázatokról tárgyalt legutóbb a ho- mokszentgyörgy! képviselő-testület. Jól spóroltak, így tavalyról egy kevés pénz is maradt is. Szeretnék felújítani az iskolai konyha berendezéseit és munkaeszközökkel felszerelni a közhasznúakat. Ezért pályáztak is. — 1,8 millió forintba kerülnének a szükséges konyhai berendezések, ehhez a decentralizált alap támogatását reméljük — mondta Kulcsár Szilveszter polgármester. A közhasz- núak felszerelése is fontos. Húsz munkást foglalkoztat a falu, fő feladata a közterületek, földes utak rendben tartása. Kétszázhúsz nyúl a ketrecben - Megéri a kitartó gazdának Házhoz jön a felvásárló A felvásárlási árak között nagy volt az eltérés. Volt időszak, amikor 200 forint alatt vették át a nyulat, de olyan is, hogy majdnem négyszáz forintot adtak kilójáért - mondta Ambrus Dezső, aki nyulakkal foglalkozik. HOMOKSZENTGYÖRGY Hatszáz tapsifülest értékesített tavaly a homokszent- györgyi Ambrus család. Egy környei felvásárló vette át tőlük a húsnyulakat. - Megéri neki leadni, mert kéthetente házhoz jön. S nem kell hete- kig-hónapokig várni a pénzre sem, mert mindjárt fizet — mondta Ambrus Dezső ho- mokszentgyörgyi nyugdíjas. Alkalmanként húsz-negyven vágónyulat ad át.- Most 315 forintért veszik át - tette hozzá Ambrus De- zsőné. - A nyulakból tavaly 323 ezer forint volt a bevételünk. Ebből mintegy harminc százalék a jövedelem. Ambrus Dezső több mint huszonöt éve tart nyulakat; ismeri a tenyésztés minden csínját-binját. Sokféle módszerről hallott az évek során. Mint állattenyésztői szakon végzett mérnök, tudását otthon kamatoztatja.- Huszonöt-harminc anya- nyulat tartok, s keresztezem is a tenyészetet. Háromféle bakot tartok, és évente ötször fialtatok. A nyúltartás sok munkával jár; alapkövetelmény a ketrecek tisztasága, fertőtlenítése. Hogy kifizetődő-e a nyúltenyésztés? A munkámat nem számolom. A tenyésztés azonban csak hosszabb távon érheti meg. Nagy az átvételi ár ingadozása, emiatt sokan felhagytak vele. Azoknak nem éri meg, akik csak esetenként foglalkoznak vele. (Gamos) A bevételnek csak harminc százaléka a jövedelem fotó: nagy László
