Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
Gyűrűzik a Zárda u. 5. MSZP városi frakció: átvilágítást! Dr. Kéki Zoltán: már folyik (Folytatás az első oldalról) A talányos mondat a szocialista képviselőcsoport olvasatában azt jelenti, körmére kell nézni a hivatalnak, hogy a „tisztességes köz- tisztviselők munkájukat továbbra is nyugodtan végezhessék”, és a polgárok bizalma ne rendüljön meg a hivatal iránt. Ezért javasolják azt is, hogy a keddi közgyűlés nyilvános legyen. Megerősítette a döntésben a szocialista képviselőket Mayer Géza nyilatkozata is, melyben a kaposvári vállalkozó a hivatali korruptságra utalt. Paksi nem lát összefüggést a botrány kirobbanása, és a választások közeledte között. A Vasárnapi Somogyi Hírlap kérdésére - miért az MSZP, és miért nem a közgyűlés illetékes bizottsága szorgalmazta a hivatal becsületének tisztára mosását - a képviselő elmondta, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport ilyen ügyekben nem hallgathat. Mayer Géza vállalkozó - aki egyébként kettős - magyar-amerikai állampolgár, azt is nyilatkozata, hogy azért fordult a KBI-hez, mert a helyi rendőrökben nem bízik. A Vasárnapi Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy a bizalmatlanság a somogyi rendőrök és közte valószínű kölcsönös. Dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyző szombaton azt mondta: amit az MSZP- frakció kedden javasolni kíván a nagyszombati ülés döntése alapján, azt megtette már a csütörtökön. A közgyűlésen tájékoztatta a képviselőket, hogy függetlenül a Schlégl-Kéri ügy kimenetelétől, az építéshatósági ügyekben már belső ellenőrzést rendelt el, beruházási és vagyongazdálkodási ügyekben is nyugodtan állnak a vizsgálat elé: tudni kell, hogy ezekben az ügyekben a közgyűlés, ü- letve bizottsága dönt. A bíráló bizottság munkájában az önkormányzati képviselők is részt vesznek.- A véleményem továbbra sem változott: ez az ügy majd a bírósági ítélettel zárul le, addig minden kérdés nyitott. Az ártaüanság vélelme pedig alapvető emberi jog. Ami számomra leginkább elgondolkodtató, az maga az eljárás. Egy vesztegető feljelenti azt, akit megvesztegetett, a KBI erre vevő: felmerülhet a polgárokban a gondolat, hogy gyakorlatilag megcsinálták az ügyet. Minden esetre egy olyan ügy alapján robbantották ki, amely alkalmatlan volt a vesztegetésre.- Tehát maga a Zárda utca 5. építési ügye teljesen tiszta? — Ez az, ami számomra megnyugtató: a közigazgatási hivatallal közösen elejétől végéig alaposan átnéztük az egész ügyet. Befolyásmentes, korrekt határozat született. Nem azért nem adta ki a módosítási engedélyt a hivatal, mert packáztak, hanem mert a kérvény formailag nem felelt meg. De a fennmaradási engedélyt mindenképpen kiadtuk volna, nem volt semmi „vesztegetni való”. A határozat megszületett, az aljegyző aláírta, de hozzátette: csak akkor adhatják ki a vállalkozónak, ha kifizette a parkoló-megváltási díjat.- Ön emberileg is közel áll az aljegyzőhöz. Csalódott benne? — Igen közel áll hozzám. Annak idején én választhattam ki a munkatársaimat. Nem véletlenül volt a helyettesem. Le vagyok sújtva, hogy egyáltalán ilyen előfordulhatott, és nem értem a történteket. Ha a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, életem egyik nagy csalódása lesz.- A többi munkatársában nem rendült meg a bizalma? — Természetesen bízom a kollegáimban, és állítom, hogy korrekt, becsületes, jó munkát végeznek. Azért, mert egy vállalkozó ilyeneket állít, nem szabad kétségbe vonni egy hivatal kétszáz köztisztviselőjének megbízhatóságát, feddhetetlenségét. Egyébként a csütörtöki rendkívüli, zárt ülésen én javasoltam, hogy a nagyobb beruházások ügyeit vizsgáljuk át, azért, hogy megnyugtathassuk a közvéleményt. (Balassa - Jakab) Itt születik a balhé, másutt aratják le a babérokat Somogy: a kisbűnözők szabadlábon A nyomozó szervek felderítési munkájának eredményessége 1997-ben (százalékban) A somogyi nyomozóknak 1997-ben Budapest után, a megyék rangsorában a legrosszabb volt a felderítési munkája — ez derül ki a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség által készített, a bűnüldözők 1997 évi teljesítményét ösz- szesítő jelentésből. E szerint ugyanis Somogybán az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények közül csak minden harmadik gyanúsítottját tudták elfogni. — Egyrészt nem rossz a felderítési arányunk, másrészt pedig ez a statisztikai adat nem fejez ki minőséget — így kommentálta a tényt a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak dr. Dégi Endre ezredes, a megyei főkapitányság bűnügyi igazgatója. — A belügyminiszter szerint a jelenlegi statisztikai rendszer nem alkalmas a rendőrség szakmai munkájának, a felderítési eredményességének a megítélésére. Somogy nem élt azzal a lehetőséggel, hogy például alacsony kárt okozó — közokirat-hamisítással elkövetett — csalássorozatokat ezres nagyságrendben „építsen” be a sikeres felderítései közé. Viszont 2 ezer 400 olyan ügyet fejeztek be más főkapitányságok, amelyek nálunk növelték a bűncselekmények számát, az eredmény azonban a nyomozást folytató rendőrség statisztikáját javította. Ezt a versenymozgalmat az ORFK vezetése nem tűzte ki célul. A lakosság pedig nem azt várja el a rendőröktől, hogy a biztonságérzetüket nem befolyásoló, de a rendőrség eredményét jobb helyzetbe feltüntető ügyekkel foglalkozzon. Egyébként a február 18-i sajtótájékoztatón minden — a múlt évre vonatkozó — statisztikai adatot közöltünk, indokolatlannak tartom, hogy április 10-én visz- szatérjünk ezekre. Hiszen idén már több, országos érdeklődéssel kísért, sikeres nyomozás van mögöttünk. — A rendőrök anyagilag érdekeltek a sikeres nyomozásban? — Nem. Az ORFK-nak évekkel ezelőtt volt egy helytelen szemlélete, amely a felderítési eredményességhez kapcsolt bizonyos juttatásokat. Az új vezetés ezt nem vette át. — Milyen bűncselekménytípusok „húzzák” le a felderítési arányt? — Minden emberölés gyanúsítottját elfogtuk, a kiemelt ügyek — többek között rablások, betöréses lopások és gépkocsi feltörések — felderítési eredményessége pedig az országos átlagnak felel meg. A kisebb kárt okozó, vagyon elleni bűncselekmények felderítetlen elkövetői viszont valóban rontják az átlagot. — Akkor lehet, hogy a nyomozók ezért próbálják lebeszélni — információink szerint - a kisebb súlyú bűncselekményeknél, például kerti lopásoknál a sértettet a feljelentésről? — Nem tudok ilyen esetről, de ha előfordul, akkor az eljáró rendőr parancsnokánál kell panaszt tenni, aki ezt kivizsgálja. Tamási Rita Palira vett autókereskedő A foglalót kérte, s Kerékszerelő vassal fenyegetőzött a külföldi érdeklődő. Azt mondta: ha nem adom vissza az autóért fizetett 150 ezer forint foglalót, Nem vagyok ijedős, de jobbnak láttam, ha megalkudunk. A somogyi autókereskedő, akivel mindez történt, csak a történetet adta a Vasárnapi Somogyi Hírlapnak, hozzá a nevét már nem. Óvatossága talán érthető. A napokban történet előzménye: a jól megtermett külföldi férfi hetekkel ezelőtt kinézett egy Mercedest. A kocsit kipróbálta, s annyira megtetszett neki, hogy foglalót adott. A kereskedő állítása szerint szétver néhány kocsit. elmagyarázták neki, hogy ennek milyen következménye lehet, ha az üzlet mégsem jön létre. Megegyeztek a határidőben, s ezalatt két komoly érdeklődő is akadt a Mercedesre. Mivel a kocsit „lefoglalózták”, a kereskedő nem akart kockáztatni. Több mint egy hónap után azonban fogyni kezdett a türelme. Amikor faggatni kezdte az addig komolynak hitt vevőjelöltet, újabb haladékot kért. Az ügy azonban váratlan nem a Mercedest fordulatot vett: az eddig biztosnak tűnő érdeklődő elállt az üzlettől, és visszakövetelte a foglalóként adott 150 ezer forintot. Méghozzá az utolsó fillérig. Az autókereskedő ismét felvilágosította, hogy mit jelent, a foglaló. A külföldi első dühében ordított, később megjelent a kerékszerelő vassal... A kereskedő nem akart balhét, így felajánlotta: vissza adja a foglaló felét. Másfél órás parázs vita után nagy nehezen megállapodtak. A kereskedő 75 ezer forinttal szegényebb, de egy újabb tapasztalattal gazdagabb lett. Azt mondta: időnként még a dörzsölt kereskedőket is csőbe húzzák. Ilyesmire ritkán kerül sor. Ha nem így lenne, sürgősen más elfoglaltság után nézne... — A tolvajok ellen védekezni kell, hiszen egyre rafináltabb módszereket eszelnek ki. Egyetlen lehetőség, ha a rendőrök és az autókereskedők között „forródrót” épül ki. Jó lenne, ha pillanatokon belül választ kapnék a telepre hozott autó előéletéről. Ez a szakma érdeke. Talán a rendőrök mihamarabb segítenek ebben. Csak így lehet küzdeni az autótolvajok ellen. (Harsányi) A balett szomorú hercege Egressy Sándor: Markó a példaképem Szakácsnak készült, táncos lett Szakácsnak tanult, de a balett érdekelte. Hiába volt fakanál a kezében, fején a kuktasapkával rántáskeverés közben azon járt az esze, hogyan fejezhetné ki mozdulatokkal az érzéseit. Egressy Sándor az öreglaki nevelőotthonban nőtt föl. A jó mozgású félcigány fiút bátorították: ne hagyja abba táncot, mert sikeres lesz. Nem hitte, de hallgatott a tanácsra és Vígh Ti- bomé koreográfiáiban, a Fohászban és a Tavaszban is szólót táncolt Kaposváron. A tánc- színházi produkcióval bejárták Magyarországot. Később tanította is a balettet a Németh István Általános Iskolában. — Visszahúzódó srác voltam Öreglakon, mindig az egyedüllétet kerestem — mondta —, de szerettem volna mielőbb önálló lenni. Más voltam, mint a többiek. A hozzám közel állókkal viszont — mint dr. Misák Ferencné tanárnővel — tartom ma is a kapcsolatot. Először a kaposvári színházban próbálkozott. Ott azt mondták : most nincs szükségük balett-táncosra. Félve kopogtatott a budapesti Katona József Színház ajtaján, ott nem mutattak ajtót a fiúnak, aki videóról, táncos szakkönyvekből is sokat tanult. Most érettségire készül a Kaji Jag Szakközépiskolában . — Markó Iván a példaképem. Nekem nem volt szép gyerekkorom, s ez eléggé megviselt. Mozgásban, mimikában viszont megmutathatom azt, amit tudok. Egy éve kerestem meg Markót. Megnézett a Menny és pokol című, hét perces, saját koreográfiámban, amit Vangelis muzsikára állítottam össze. Tetszett neki, s azt mondta: tehetséges vagyok, jó balettos lehetek. Most Bozsik Yvette egyik koreográfiájában a Szomorú embert táncolom. — Meg lehet élni a balettból? — Még nehéz, mert kezdő vagyok. — Könnyen ment a beilleszkedés? — Igen. Sok művészt megismertem, akikhez barátság is fűz. Vágyom a Bozsik-féle társulatra. — Miért vonzza a színpad? — Mert sokat tanulhatok a táncosoktól, s azt érzékelem, hogy összetartók; olyanok, mint egy nagy család. Szeretettel vesznek körül, amit én soha nem éreztem... A tánc erőt, energiát ad, de vigasztal és biztat is. — Mit szeretne eltáncolni a balettirodalomból? — Szomorkás, drámai alakításokra vágyom, mert az én életem is ilyen volt eddig.. — Mit csinál, ha a szögön pihen a balettcipő? — Ritkán húzom le, mert sokat próbálunk. Amikor mégis pihenek, és zenét hallgatok, rögtön azon gondolkodom, milyen koreográfiát lehetne összehozni a dallamokra. Elkezd zsibbadni a talpam. Nem is bírom sokáig. Mennem kell, vár a parkett. Lőrincz Sándor
