Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. április 11., szombat Színes húsvét 23 Hús vét titka az örök létet bizonyítja” Húsvét. Mondják az a leg­szebb tavaszi ünnep. Van, akinek a nyuszi-hozta ajándé­kok, s van, akinek a krisztusi feltámadás eseményét je­lenti. — A keresztények legnagyobb ün­nepe. hiszen Jézus Krisztus halálá­nak és feltámadásának az ünnepe - mondta Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa. Negyven napon át készültünk a szent három napra, hogy Jézus sze- retetét, halálát, feltámadását meg­ünnepeljük. Ezért végeztük a szer­tartásokat is, nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton.- Mennyire ismerik az emberek a húsvét misztériumát? — A mostani rendszerben már sokkal többet tudunk a krisztusi Iz­raelről. Filmen láthattuk, könyvben olvashatunk róla vagy akár oda is utazhatunk. Noha a történelmi em­lékek erősen átalakultak kétezer év alatt, s nehéz kimutatni az eredetit. Viszont a folyók, a hegyek, a légkör még őrzi, milyen körülmények kö­zött történt a húsvétban ünnepelt esemény.- Ön, mint lelkipásztor, hogyan éli át a húsvéti ünnepet?- Amióta plébános vagyok, bará­taimmal és közösségemmel meg­próbálom a liturgiák, a tűzszentelés, és a körmenet segítségével mélyen átélni húsvét titkát. Amely így is megerősíti bennem az örök élet lé­tezését.- Mennyire őrzi gyermekkora húsvéti hagyományait? — Kedves emlékeim fűződnek gyerekkorom húsvétjaihoz. Legem­lékezetesebbek azok a gyaloglások, amikor húsvét hajnalban át kellett mennem a szomszéd faluba, hogy az ottani plébánia templomában éte­leinket megszenteltessem. Termé­szetesen én is kíváncsian vártam mi­lyen ajándék kerül a nyuszifé­szekbe. Ma már nem gondolok az ajándékokra, hiszen Krisztus feltá­madása ennél nagyobb öröm. — Milyen üzenete van a húsvét- nak? — Hívők és nem keresztények ma már elfogadják azt, hogy Jézus Krisztus történelmi személy volt. Azt sokakkal nehezebben, hogy ha­lála után fel is támadt. Világunk tele van a haláltól való félelemmel, nem merünk azzal szembesülni. Nekem az a feladatom, hogy olyan örömhírt képviseljek, amely szem­besít ezzel. Fontos azért is, mert kapcsolatok mennek tönkre, sze­retteink betegszenek meg, egyéb problémáink, kudarcaik vannak, s e „minennapi halálra” csakis hús­vét adhat választ, reményt. Egy bu­kás után is kezdhetünk mindent újra, ha van elég hitünk hozzá.- Elmondaná legmélyrehatóbb élményét, amely a húsvéthoz kap­csolódik? — A katonaság ideje alatt volt, amikor nagypénteket egy büntető- ezredben éltem át. Ekkor közössé­get vállalhattam azokkal, akiket nem engedtek haza, akiket bűntet­tek és megaláztak. Ekkor vált igazi értékké az ünnepre való készülő­dés. Kovács Gabriella . /_________________________ _ J ézus történelmi személy volt fotó: törők Az ég sátra helyett fedél a cigányok feje fölé Kerhóra fogni Kürtöst Elkelne a segítség, jöpn bárhonnan FOTÓ: LANG RÓBERT — Nem ettek még fagy­laltot, autóban sose ül­tek, 8-10 éves gyerekek nem tudták megmon­dani, hány évesek. Egyik-másik sóvárogva nézett rám, amikor a többieket vittem az is­kolába — emlékezett Suta Lajos, az egykori válogatott öklöző, aki két éve eladta kapos­vári lakását, és elköltö­zött egy feledésre ítélt világba. KÜRTÖSPUSZTA Azóta már az ötödik ház épül Kürtöspusztán a cigá­nyoknak, létrejött a Romák Felemelkedéséért Alapít­vány, és elkezdődött a falu­ház rendbetétele. Suta Lajosnak bokszoló múltja miatt is tekintélye van a magafajta emberek között. A legrászorultabba- kat választja ki, legutóbb Sörnyepusztáról hozott be egy családot: októberben kezdték el az építkezést, ja­nuárban be is költöztek. Egy 20 négyzetméteres, dűlőfél­ben lévő viskóban laktak addig 14-en. — Nekem öt, a menye- méknek négy gyerekük van, azt mondták, ha nem szer­zünk lakást, viszik őket in­tézetbe — idézi föl Madarász Árpádné. — Senki sem segí­tett. Most is gyakran a Lali fuvarozza a gyerekeket, 4 ki­lométerre van az állomás, onnan vonattal mennek az iskolába. A kaposvári szeméttelep mellett, egy sárkunyhóban lakott négy gyerekével a 38 éves Fejős József. Hegesztő, de évek óta nincs állandó munkája. Most legalább el­járhatnak az iskolába a gye­rekei, az is nagy segítség, hogy „a Lali” autójával elvi­szi őket olyan boltokba, ahol olcsóbb a ruha, az ennivaló. Kürtöspusztáról csak egy busz indul Kaposvárra: reg­gel fél hétkor, délben jön vissza. Többnyire erre sincs pénz. Kürtöspusztán százöt- venketten laknak, száznegy­venen cigányok: egy család­ban 3-12 gyerek. A felnőttek zöme analfabéta. Csalánt, esetét, csigát gyűjtenek, ősz­szel kosarat fonnak. Több­nyire a családi pótlék és a segélyek jelentik a fő megél­hetési forrást, gyakori a fa- és á tyúklopás is. Sokan a kaposváriak hulladékából élnek. Kukáznak. — Halálra ítélt település volt — nyugtázza dr. Kiss F. László pusztakovácsi kör­jegyző —, most többen lak­nak ott, mint öt éve. Mi a telket biztosítottuk féláron a rászorulóknak, és odaadtuk a volt kultúrházat. Ebből lesz a faluház, amit a romák segítségével ásott ki a gazból Suta Lajos. Elszán­tan mutatja: itt játszótér lesz, oda egy orvosi rendelő kellene, bent pedig tárolhat­nák az összegyűjtött gyógy­növényeket, fonhatnák a ko­sarakat, bútorokat. A pénze viszont fogy, elkelne a segít­ség, érkezzék bárhonnan: cégtől, társadalmi szervezet­től, alapítványtól, önkor­mányzattól. Azt mondja, eddig is sok megpróbáltatásba került, de akiknek házat épített, azok­kal nincs gond: ha azt mondja, munka van, ugra­nak. Sok emberre azonban a kisujját se bízná, kerhóra kéne fogni őket. Nem is ér­tük, hanem a gyerekekért csinálja, hogy mást lássanak, tanuljanak. Görnyedve mu­tatja: hogy ők is ne csak a növényeket szedegessék, hanem rendes munkájuk le­hessen — egyenesedik ki emelt fővel a mondat végére. Katona József Róma virágvasárnaptól a feltámadásig Hívő keresztény, min­denekelőtt római kato­likus számára aligha kínálkozik nagyobb él­mény, mint Rómában, a Vatikánban, a pápa kö­zelében eltölteni a húsvét előtti napokat. RÓMA A nagyhét Rómában virágva­sárnapon, a húsvét előtti va­sárnapon kezdődik. A pápa pálmaágat szentel (a mi vi­dékünkön barkát, melynek hamujából lesz a következő évi hamvaszószerda ha­muja) . A Szent Péter téren, a Bazilika körül Jézus Jeruzsá­lembe történt dicsőséges be­vonulásának emlékére lát­ványos körmenettel emlé­keznek hívők tízezrei. Hétfő, kedd és szerda a húsvéti háromnapos lelki- gyakorlat áhítatában telik. Jézus kínszenvedéseire és Júdás árulására egykoron olajszenteléssel emlékeztek Róma katedrálisaiban. Ezt a szent olajat használták ke­resztelésre, bérmálásra, ol­tár- és papszentelésre. Nagy­csütörtökön már fehér kendő takarja az oltárkeresz­tet a lateráni bazilikában is, ahol mise közben a pápa a felebarát iránti alázatos sze­retet jelképeként megmossa 12 éltes paptársa lábát. A szertartás eme felemelő és szívet melengető részét csak nagyon kevesen láthatják a zsúfolt katedrálisban, mivel a festői egyenruhában fe­szítő svájci gárdisták és a rendezők jórészt eltakarják a történteket. Ekkor szólalnak meg a fel­támadásig hallgató római ha­rangok utoljára, hogy hir­dessék: Gloria in excelsis Deo - Dicsőség Istennek a mennyekben. A nagypéntek a Jézus ha­lála miatti gyász és szomo­rúság napja a világban, ek­ként Rómában is. Krisztus kereszthalálának mélysége­sen mély fájdalmára emlé­kezvén a papok - a pápával, bíborosokkal, püspökökkel, kanonokokkal az élen - az oltár előtt térdre-arcra bo­rulnak, majd Szent János szavaival emlékeznek a kín­halálra. A nagypénteki csonka mise végén az oltári- szentséget a Megváltó ko­porsójává átalakított egyik mellékoltárra viszik. II. Já­nos Pál nagypénteki hagyo­mányt teremtett azzal, hogy a Szent Péter bazilika balol­dali kereszthajójának egyik gyóntatószékében, szemé­lyes meghallgatás után, tu­catnyi hívő bűneire ad felol- dozást. Nagypéntek estéjén csak a fáklyák lobognak a római kolosszeum peremén, amikor megkezdődik a ke­resztúti áhítat, a kálvária a csaknem 2000 esztendős fa­lakon, amelyek a hagyo­mány szerint hitüket vérta­núhalálukkal is vállaló ke­resztényekre emlékeztetnek. Zarándokok, turisták, róma­iak százezreinek áhítatos sorfala között vezet végig a keresztút Róma legősibb he­lyein, és egy ókori kettős templom teraszán végződik. Apszisán messze világít a nagypéntek estén meggyúj­tott tűzkereszt. A nagyszombat Rómában is a csönd, az elmélkedés, a Megváltó kínjaira és halálára emlékezés napja. Az Örök Városban kialakult liturgia szerint az istentisztelet a tűzszenteléssel kezdődik: hagyományosan, kovából csiholt szikra kelti a lángot, amellyel meggyújtják a Jé­zus Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát, azzal pedig még hármat a Szentháromság szimbólu­mát. A keresztvíz megszen­telése utáni miséből már su­gárzik az Üdvözítő feltáma­dása miatti öröm, és a Glóri­ára újra megkondulnak Róma és a keresztény világ harangjai, fölhangzik a hús­véti Alleluja: Dicsérjétek az Urat! Róma nagyhetének záróe­seménye a Szent Péter téri húsvéti nagymise. A pápa ál­tal bemutatott istentisztelet részeként hangzik el az Urbi et Orbi, a városnak és a vi­lágnak, a teljes búcsúval járó apostoli áldás II. János Pál, Szent Péter 263. utódának szájából. Kulcsár László A világ legrégibb kolostora Itt kapta Mózes a tízparancsolatot Homokdűnék, gránit­hegyek, bozótosok. Hatvankétezer négy­zetkilométeres terület Afrika és Ázsia között. A legendás félsziget, a bibliai történések egyik legfontosabb színtere. Nappal akár plusz ötven Celsius fok is lehet árnyékban, éj­szaka viszont fagyos sze­lek süvítenek. Sinai félsziget Mintegy háromórás autózás után megérti a látogató, miért szent errefelé a víz. Fehér sziklák fognak közre egy ha- sadékot, a Sinai félszigeten, amely a földkerekség leg­ősibb keresztény klastromát rejti, a Szent Katalin kolos­tort. Egyik méltatója Isten si­vatagi erődjének nevezi. Ez több értelemben is igaz. Te­rülete mindössze 73x85 mé­ter és viszonylag közel van az errefelé többnyire kék éghez: 1528 méter magasan fekszik. Időszámításunk után 557 óta tartanak itt rendszeresen istentiszteleteket mindmáig. Manapság hajnali 4 órakor kezdődik az első, délután 3- kor a második mise. A kezde­tet cédrusból készült fadobfé- lével mindig a legfiatalabb szerzetes jelzi. A barátok száma hagyo­mányosan korlátozott, húsz­nál többen nem lakhatnak itt. Öltözetük olyasmi, mint a beduin asszonyoké: egész testüket, jórészt arcukat is el­fedő fekete köntös. Görögül imádkoznak és csak született görögöt vesznek fel a különös rendbe. Az „Isten erődje” te­hát spirituális, szellemi érte­lemben biztosan igaz. Fi­zikailag is. Hála a Szent Katalint körülölelő szik­láknak, a védőfal vastag­sága két méter. Nyilván a védelmet szolgálta a be­járatokhoz vezető kis alagút is. Bejáratokhoz? Miért e többesszám? Mert az elsőt második, majd harmadik ajtó is követi. Mikor a harmadi- hí kon is kilép a bámuló ér­kező, mintha egy bibliai mi­nifaluban találná magát: ut­cácskák, fedett balkonok, mögöttük a szerzetesek háló­cellái. Van mosókonyha, ét­kező-terem és könyvtár is, amiben a világ legrégibb kéz­iratai és ikonjai sorakoznak. Mutatóba még egy narancsfa is ontja illatát. Aztán az egész térség leg­mélyebb pontján maga a templom: a Megvilágosodás Bazilikája. Belül faburkolat sti­lizált égbolttal és némi megle­petésre zöld színű csillagok­kal. Az egyik cédrusajtó (igen, ez itt a meglepetések világa) egy szomszédos mecsetbe (!) vezet, minaretje a klastromfa- lak fölé magasodik. A mecse­tet jóval az iszlám hódítás után, a tizenegyedik század­Az érkező bibliai minifaluban találja magát ban a környék beduinjai épí­tették. Megtehették, mert az itt élő barátok mindig tudták, hogy alkalmazkodniok kell a változó világhoz. Nem vélet­len, hogy a klastromnak sza­bályos menlevél-gyűjteménye van: Mohamed prófétától kü­lönböző szultánokon át Napó­leonig sok méltóság adta sza­vát, hogy megvédi ezt a he­lyet. Nem is bántották soha. Talán Mózes emléke is védte. Ő kétszer is járt itt. Elő­ször akkor, amikor a bejárattól jobbra tíz lépésre lévő forrás­nál találkozott a lánnyal, aki később két gyermeket szült neki. Itt szólt az Úr először hozzá az égő csipkebokornál: „Mózes, Mózes! Szent föld az, amin állasz. Én vagyok atyáid istene, Ábrahám, Izsák, Jákob Istene...” Mint tudjuk, in- nen küldte vissza az Úr Mózest Egyiptomba, hogy kivezesse onnét népét az ígéret Földjére. Másodszor akkor járt itt a vezér, ami­kor a 2285 méter magas hegycsúcsról Isten oda­adta neki a Törvényt, a tízparancsolatot. A húsz klastrom-lakó egy telefon­ni nal, helyi áramgerjesztő­vel, de tv és rádió nélkül él itt az ezredforduló küszöbén. Aki idejön, önként teszi és egy életre. Ha az az élet véget ér, az eltávozottat eltemetik, de egy év múlva kihantolják és csontváza egy kriptába ke­rül. Ferenczy Europress i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom