Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. április 11., szombat A megye a falué Kedden Dél-Somogyban járt Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság elnöke a nemzetiségek és a cigány kisebbség életével ismerkedett és a megye lehetőségeiről tájékozódott a megye vezetőitől. Tapasztalatait Hencsében összegezte és itt válaszolt a Somogyi Hírlap munkatársának kérdéseire Is. Hencse- A parlament tulajdonképpen adós maradt a kisebbségek parlamenti képviseletét szabályozó törvénnyel. Mit mondtak önnek erről a somogyi kisebbségek?- Ahol voltam, mindenütt fölmerült. Fölmerült a horvá- toknál és a cigányoknál nagyon nagy hangsúllyal és a németeknél is Ez egy rövidzárlat volt. Őszintén szólva nem tudom megmagyarázni, mert olyan nyilvánvaló volt, hogy ez magyar nemzet érdek. Nem beszélve arról, hogy a nemzetiségeknek is érdeke, akik mind honfitársaink és ugyanennek az országnak a polgárai. Ismerem az összes jogi aggályt. Meg kell mondanom, az én véleményem szerint itt a jogi aggályok kevesebbet nyomnak a latban, mint amennyire fontos a törvény meghozatala. A tizenhárom magyar ki- n sebbség közül voltaképpen önmagában parlamentképes a német és a számát tekintve a cigány, s talán a szlovák is. A többiek számára ez külön külön nagyon nehéz, mert nem tudják összehozni egy-egy kerületen belül azt a számot, amely biztosítja képviseletüket. Tehát nyilvárr valami megkerülő utat kell keresni. Legjobb tudomásom szerint - persze én nem állok jót semmiért - az új parlament felállása után ez lesz az első törvény, amit tárgyalni fognak. Ha nyugatival beszélek, két kérdés mindig fölmerül, az egyik a cigánykérdés, a másik a nemzetiségiek parlamenti képviselet. A dolog égető. Ha itt találnának egy megoldást - én nem mondom meg, hogy mit, mert ez a parlament dolga -, s azután megpróbálnák az Alkotmánybíróságra adni, azt nagyon nem szeretném. Választás előtt természetesen minden ilyesmi sokkal nehezebben megy. Választás után sokkal könnyebb ezekben a kérdésekben dönteni, mint közvetlenül a választások előtt,- A cigányoknál nemcsak a parlamenti képviselet sorsdöntő, hanem a hajlandóság is a sorsfordításra.- A cigánykérdés a magyar többségi társadalom a létkérdése. A cigányoké is. Barcson találkoztam velük, és rendkívül pozitívak a tapasztalataim. Végeredményben abban maradtunk, hogy nekik meg kell tanulni a többségi társadalomnak a nyelvét. Nem szó szerint magyar vagy cigány nyelvre gondolok, hanem a gondolkodásmódra, hogy tud■ Nyugati tárgyaláson mindig fölmerül a cigánykérdés janak érvelni. Ennek a kérdésnek a megoldása mindkét fél számára egyformán fontos. Valamennyi problémánk között ez a legrobbanóbb. A nyomorúság is fertőz, a kirekesztettség is. A kirekesztettség félelmet és ellenszenvet szül a kirekesztőkben. Ennek a kérdésnek a megoldása tehát nem megy egy nap alatt. Hiszen a cigánykérdés, mint kérdés, voltaképpen 250 éve kezdődött, akkor, amikor a cigányok betagolódása, parasz- tosítása , ipari kiszolgáló szerepük megszakadt. Attól kezdve a teljes foglalkoztatásuk sem volt megoldva, mert segédmunkás sorban élnek. A magántulajdon automatikusan dobta ki őket az állásukból. A kérdés az én megítélésem szerint elsősorban oktatási, vagyis türelem, tanítás és támogatás.- Keddi somogyi látogatásán kitörési pontokról esett szó. Miként minősíti Somogy kitörési pontjait? Somogy természetes partnere a Közép-Európában szintén természetes helyét kereső Szlovénia, és Horvátország. Amin mi nem vagy csak szűk határok között tudunk segíteni egy horvátnak, az a betagolódás Európába. Horvátország bizonyos mértékig félig kirekesztett állapotban van, a boszniai kérdések megoldásában nekünk nagyon kevés a beleszólásunk. Abban a pillanatban, amikor ez a kérdés megoldódik. Horvátország megkapja a megígért fejlesztési támogatásokat Horvátország megkapja és szüksége lesz a közreműködésünkre. Amíg nincs . meg, addig - teljesen természetes ez - elsőbb a saját horvát vállalataikat támogatják, mert annyi a feladat, hogy azt még megtudják oldani. Számunkra nagyon fontos, hogy Horvátország megtalálja helyét Európában is. Mi mindent elkövetünk ennek érdekében. A két ország érti egymást, és a mentalitásban is közel áll a másikhoz. Az együttélés összecsiszolt bennünket.- Ez a táj, ahol most járt, nekem a szülőföldem. Önnek mit adott ez a táj?- Nagyon sokat. Még gyerek koromban Balatonbe- rényben voltam nyaranként. Ismerem Csurgót, ismerem és szeretem Marcalit, ismerem ezt a drága Rinya-vidéket. Szóval ez a hazám. Akinek nincsen valamilyen tájélménye, annak a kötődése is gyengébb. Nekem az Alföld sokkal kevesebbet mondott, Göncz Árpád a barcsi cigánygyerekek között FOTÓ: LANG RÓBERT mert oda családi kapcsolatom nem volt. Az én családom és a feleségem családja zalai eredetű. Lendva mellett van két falu, s mind a kettőnek fele Göntér, a másik fele pedig Göncz. A feleségem Göntér, én Göncz vagyok.- Ez a somogyi vidék aprófalvas település. Mit tapasztal, mi lesz az aprófalvak jövője?- Nem igen hiszem, hogy az aprófalvak jövőjét meg tudná oldani a kisüzemű mezőgazdaság. De ha egyáltalán sor kerül a művelhető területek művelésére - hiszen nagyon sok van, ami parlagon hever akkor nyilván a lakosság egy részét felveszi a mezőgazdasági vertikum. A zsákhelyzeteket pedig a lehetőségek szerint meg kell oldani a közlekedésben, hogy a falvak eltartó képességét, az oda, illetőleg a kistérségi központokba telepített ipar és vállalkozás növelje.- Ebben az átalakulásban kulcsszereplő lehet a megye?- A megye a falu szerve. És én azt hiszem, hogy ezt büszkén lehet vállalni, mert a falu politikai képviselete voltaképp a megye. Tudom, hogy vágyik, többet is érdemelne, és fel kellene oldani a megyei városok és a megyék közötti feszültséget. A megye azonban jelenlegi helyzetében a falu megyéje.- A megyei jogú városok és a megyék közötti feszültség intézményes feszültség vagy természetes?- Szerintem jogilag feloldható a feszültség.- Ez az interjú húsvétra jelenik meg. Hogyan tölti a Göncz-család a húsvétot?- Kint vagyunk Felsőgödön az egész családdal együtt.- Es milyenek a család húsvéti szokásai?- Nagyon mulatságosak. A gyerekeim már ötven körül • vannak, az unokáim húsz körül. Most is mi rejtjük el az ajándékot a bokrokban és megkeresik, mit hozott a nyuszi?- Kellemes ünnepeket kívánunk. Kercza Imre A tojás szimbóluma Húsvétkor - mint minden más vallásos ünnepen - meghatározott ételeket fogyasztunk. Ami a keresztény világban mindenütt közös, az a tojás, amely a vallásos szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Éppen ezért a tojást csaknem mindenütt díszítik. A legrégibb hímzett tojáslelet Magyar- országon például az avar-korba nyúlik vissza. A hímzett tojás főként Kelet- és Közép-Európában dívik a mai napig is, másutt egyéb módon - például festéssel, karcolással, batikolással - teszik ünnepivé, különlegessé ezt a mindennapi ételt. Manapság húsvétkor a legtöbb „tojás” csokoládéból készül; a legváltozatosabb színben, formában és méretben talán Olaszországban gyártják. Ott húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül cukorból, marcipánból is készítik a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonka, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amelyet karácsonykor és húsvétkor fogyasztanak, csakúgy, mint nálunk a bejglit. A panettone tulajdonképpen kuglóf, amelyet százféle változatban sütnek az egyszerű, mazsolástól kezdve a likőrrel töltöttig, a csokoládémázzal bevont, habos-cukorgyöngyös csodákig. Piros Christa KÖNYVAJÁNLÓ RICHARD PLATT Kémek A kémkedés sok ezer éves mesterség: a területszerző, kincsrabló, rabszolgagyűjtő háborúkban alakult ki. A Szemtanú sorozat 34. Kötete a kémek különböző stílusaival ismerteti meg az olvasót. (Park, 1800 Ft) KRÚDY GYULA Erzsébet királyné Száz esztendeje, hogy a Si- sinek becézett Erzsébet királyné gyilkos merénylet áldozata lett. A feltűnni vágyó anarchista egy történelmi legendát lendített át a múlandó és szomorúságos földi létezésből - a halhatatlanságba. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. (Palatínus, 996 Ft) Legendák könyve A Legendák könyve rövid történeteket mesél egy elképzelt világról. Tolmácsként a fantasy műfaj elismert magyar szerzői szegődnek az olvasó mellé. Neves vendég tisztelte meg látogatásával a a Codex világát: Vavyan Fable, aki ugyan elsősorban akciósregényeiről híres, ám Álomhajsza című könyvével már számtalan rajongót szerzett a fantasy-kedvelők táborában is. (Nitor, 748 Ft) COURTHS-MAHLER Kalifornia szépe Ijedwig Courths-ffiahler Kalifornia szépe Glady Forester egy hátrahagyott levélből tudja meg, hogy elhunyt édesapja valaha Németországban, fiatal pénztárosként sikkasztásával tönkre tette a céget, amelynél dolgozott. A sors úgy hozza, hogy az elbűvölő amerikai lány európai utazása során találkozik egy férfival, aki iránt erős vonzalmat érez. (Bastei, 448 Ft) DR. JOSEPH MURPHY Tudatalattid csodálatos hatalma 5. „Ha valamiről hiszem, hogy igaz, a hatás bekövetkezik akár gondolok rá, akár nem.” Ez mindannyiunkra vonatkozik, és azt jelenti, hogy bármi, amit bevésünk a tudatalattinkba, az vezérel bennünket. Más szóval tudatalatti elképzeléseink, hiedelmeink irányítják, megszabják tudatos cselekvéseinket, akár gondolunk rájuk, akár nem. (Szakálos, 660 Ft) A fent említett könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók a Fókusz könyvesboltban: Kaposvár, Főu. 13. Nyuszisors Gyerekeket kérdeztünk, mit tennének egy húsvétra kapott élő nyuszival, s mi lenne a kis állattal, ha az oly nagyon várt nyusziünnep véget ér. Kovács Viktória, 11 éves: Mindenképpen egy ketrecben tartanám, mert van két kutyám, s óvnom kellene azoktól. Minden reggel friss füvet tennék a teste alá, salátával, sárgarépával etetném. Simogatnám bársonyos szőrét, s úgy bánnék yele, mint egy kiscicával. Diseri Ágnes, 6 éves: Fészket készítenék neki, amiben egész nap pihenhetne, s futká- roznék vele az udvaron, miután nyusziételekkel megetettem. Kisfónai Bernadett, 7 éves: A szobámban lakna egy általam készített nyuszifészekben. Játszanék vele, bepólyáznám, s hagynám, hogy az ujjaimat harapdálja. Ha már nagyra nőtt, kiengedném a mezőre. Vörös Miklós, 9 éves: Már most tudom, hogy nem kaphatok nyuszikát, mert sok gondot okozna. Ha, mégis, akkor felnevelném s elvinném olyan helyre, ahol megengedik, hogy tenyészthessem, így sok kis nyuszim lenne a következő húsvétra. Szabó Máté, 4 éves: Örülnék neki, mert még sohasem kaptam élő nyuszit Mindent megadnék, amit egy nyuszinak csak lehet. Tejjel itatnám, ha bepiszkítana kitakarítanám, puha párnába fektetném és elvinném az ovistársa- imnak megmutatni. Kovács Gabriella
