Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. március 24., kedd Küldemények kerékpáron, zegzugos utcákon 16 kilométer Gyalogposta Somogyacsán Indulásra kész a postai küldemény fotó: kovács tibor Kiscsali nagy gondok között Nagy gond megoldása vár az andocsi Kiscsali Horgá­szegyesület vezetőségére. A helyi faluszövetkezettől öt éve bérelt 20 hektáros hor­gásztó használatára kötött szerződés ugyanis az év vé­gén lejár, s a vizet a szövet­kezet akarja hasznosítani.- A faluszövetkezet igazga­tósága tavaly úgy döntött: nem adja tovább bérbe a ta­vat - mondta Törőcsik László, a Kiscsali egyesület elnöke. - Ez a döntés sok fej­fájást okoz. Vészesen köze­ledik a bérleti szerződés le­járta. Megoldást kerestünk, s megtudtuk:Nagytoldipusztán 77 hektár földön ki lehetne alakítani a 18-20 hektáros tavat. A földet a Kapos-Agro Rt bérelte, de lemondott róla az egyesület javára. Elkészít­tettük a terület térképét; de kiderült, hogy az ÁPV Rt nem adhatja bérbe, csak ha megszerezzük az erdőkezelői jogot. A 77 hektáron ugyanis 7,7 hektár az erdőterület. A legnagyobb gond, hogy ahol a gát épülne, mintegy másfél hektár erdőt kellene levágni. Ehhez viszont a területet ki kell vonni a művelési ágból, és át kell minősíttetni. Ehhez azonban nem kaptuk meg az engedélyt. A horgásztó ki­alakításához - mivel nem közérdek - nem adta a hoz­zájárulását a környezetvé­delmi felügyelőség sem. Törőcsik László szerint ha az összes engedély nem lesz a kezükben június végéig, akkor az idén már nem is ér­demes elkezdem a horgásztó kialakítását. A földmunkák több hónapot igénybe venné­nek, ezt követően duzzaszt­hatnák a vizet. Ezután lehet szó a bérelt horgásztó vizé­nek leeresztéséről, hogy a ha­lakat áttelepíthessék. A 220 tagú horgászegyesületnél arra gondolni sem mernek, hogy tó hiánya miatt a felosz­lassák az egyesületet, s elad­ják a halat. (Krutek) Somogyacsa 326 lakosú, szét­szórt utcás zsáktelepülés. Lupa Istvánné postai kézbe­sítő naponta 14-16 kilométert tesz meg, sokszor gyalog, hogy eljuttassa minden lakásba a leveleket, küldeményeket.- Hat éve dolgozom a postánál- mondta Lupa Istvánné, mi­előtt a postakocsival a napi küldeményeket útnak indította volna. - Előtte munkanélküli voltam. S megüresedett a kéz­besítői állás, így kerültem ide. A somogyacsai kis posta na­ponta reggel 9-től délig tart nyitva. Valamennyi alapvető szolgáltatást biztosítja: a leve­lek, táviratok, csomagok felvéte­lét, továbbítását, a postautalvá­nyok rendezését, a kézbesítést.- Tavasztól őszig biciklivel járom a falut; télen, rossz időben azonban csak gyalog lehet itt közlekedni - mondta a kézbe­sítő. - Naponta tizennégy-tizen- hat kilométert teszek meg, ez a küldemények számától is függ. Elmondta, hogy három-négy óra alatt jáija be a községet. - Kissé fárasztó, de ragaszkodom ehhez a munkahelyhez - tette hozzá -; sem a faluban, sem a Hat éve állapodott meg a pécsi egyházmegye és a kányái ön- kormányzat az egyház által visz- szaigényelt iskolaépület s ingat­lan visszaadásáról. 2000 szep­tembere volt a határidő. Schmuck Ferenc kányái polgár- mestere elmondta: a napokban váratlan levelet kaptak a Minisz­terelnöki Hivataltól, hogy - elő­zetes egyeztetés alapján - elké­szíttetett értékbecsléssel, illetve az iskoláról szóló tulajdoni lap­Elégedetlen vagyok a Karádon tartott egyeztetés eredményével - mondta Dömös József fiadi polgármester. A napokban tár­gyaltak az illetékesek a Kop- pány-patakba vezetett tisztított szennyvíz problémájáról tár­gyaltak. - Ragaszkodom a Nagy-Koppány patak medrének kotrásához, mert a jelenlegi ál­lapotok miatt a községet jelentős anyagi és erkölcsi kár éri. A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­környéken nem tudnék elhe­lyezkedni. Négy kiskorú gyer­mekem van, a féljem pedig be­teg, így én vagyok a családfenn­tartó. Szívesen végzem ezt a munkát, jó a kapcsolatom a la­kossággal. Ebben a munkakör­ben fontos, hiszen rendszeresen pal jelenjenek meg Budapesten. Schmuck Ferenc Agyik Lajos bedegkéri polgármesterrel, il­letve Horváth Imre tamási plé­bánossal együtt vett részt az egyeztetésen, amely csak né­hány percig tartott. A bizottság rövid idő alatt döntött. Az egy­ház lemond a 12,7 millió forint értékű iskola és a hozzá tartozó ingatlan visszaigényléséről; he­lyette pénzbeli kártalanítást kér az államtól. Ezt az összeget a ká­gatóság kezdeményezte karádi megbeszélésen a környezetvé­delmi felügyelőség mellett a vízkezelők, a szövetkezetek képviselői, illetve Fiad és Karád polgármestere vett részt. Kovács József karádi jegyző elmondta: a vízügyi igazgatóság kezde­ményezésének ellenére sem született megállapodás.- A szántódi vízitársulat kép­viselője azt mondta: nekik nincs pénzük a patak kotrásra. A társu­találkozunk, az emberekkel szót kell váltanunk. Lupa Istvánné azt is elmond­ta: amióta a postásokat is meg­támadták, izgatottabban indul kőrútjára. Különösen a falu vé­gén, az elhagyott területen jut eszébe a szörnyű tragédia. K. J. nyai egyházközség kapja meg. Az iskola pedig a kányái ön- kormányzat tulajdona marad.- Ez a döntés a falu és az ön- kormányzat szempontjából is kedvező - mondta Schmuck Fe­renc. - Nem kell új iskola építé­séről, annak a felszereléséről gondoskodni, ami lehetetlen helyzetbe hozta volna önkor­mányzatot. Az egyház megfon­toltan döntött, hiszen a folyama­tosan csökkenő gyermeklétszám miatt - az esetleges egyházi ok­tatást is latolgatva - a későbbi­ekben nem lesz üresen, kihasz­nálatlanul álló ingatlana. He­lyette biztos tőkét kap, amellyel gazdálkodhat. (Krutek) lat májusi ülésén döntenek majd az idei pénzek felhasználásáról. A DRV Rt képviselője pedig elzárkózott a szántódiakkal való megegyezéstől. A kár enyhítéséhez való hozzájáru­lásban a DRV benne van. Az ülésen a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselője bejelentette, hogy az ügyben majd a másodfokú hatóság dönt, ám ők a patak karbantartásának érvényt szereznek. K. J. Egyeztetés után döntés, lemondott az egyház egykori ingatlanáról Kányáé marad a régi iskola Nem tart igényt a kányái iskolára - korábbi tulajdonára - a katolikus egyház; pénzbeli kártalanítást kér az épületért, s ezt is Kánya javára kívánja fordítani - mondta Schmuck Ferenc polgármester. Az egyházi ingatlan ügyében a napokban tartot­tak egyeztető megbeszélést az érdekeltek. Fiad kéri a Koppány-patak kotrását TENGŐDRE KÖLTENÉK A PÉNZT Áron alul adta el a tengődi önkormányzat a laktanyát - Mi- nárik László polgármester szerint valamint a tiszti és a legénységi lakásokat. Nem volt más választásuk, mert ma­guk nem tudták volna hasznosítani. A lakásokért 11 millió forintot kaptak, a raktárakért és a területért pedig hatmil­liót. A falu lakóitól azt kérdeztük: mire költenék ezt a pénzt? Mely problémák megoldása a legégetőbb? Berkes Ferenc leszázalékolt nyugdíjas a Petőfi utcából: - A pénzből a község útjait, a temetőt, valamint a vízelvezető árko­kat kéne rendbe tenni. Szükség lenne a polgármesteri hivatal épületének tatarozására is, mert évek óta nem költöttek a kül­lemére. A jelenlegi önkormányzat alig tett valamit a falu előre­lépéséért. Az üresen álló iskolaépület is kritikán aluli: kitört ab­lakok, omló vakolat. A rendezvények megtartására nincs egy kulturált helyiség sem. Tóth Mihály a Dózsa György utcából. - Legfontosabb az utak, járdák rendbetétele lenne. Mivel még földes utak is vannak, ezeket aszfaltoztatni kéne. A fiatalok és az egész falu részére közösségi házat kellene építeni, ugyanis nálunk ez sincs. Rama- tyul néz ki a polgármesteri hivatal, erre is áldozni szükséges. Elfogadható buszmegállók is hiányoznak, de a vízelvezető ár­kokat is rendezni kell. Bárány Béláné, a vegyesbolt vezetője: - Először a falu útjait tetetném rendbe. Sok a földes utca, de a szilárd burkolatúra is ráférne a javítás. Nincs egy kultúrházunk, megépítésére nagy szükség van, ahol a fiatalok és az idősek is kulturált körülmé­nyek között tölthetnék szabadidejüket. Sajnos, az utóbbi évek­ben semmi előrelépés nem történt, Tengődön megállt az élet. Szoboszlai István munkanélküli a Kossuth Lajos utcából: - Főleg utakra költeném a pénzt, de támogatnám a nehéz anyagi helyzetben levő családokat is, mivel sok a munkanélküli. Jó lenne a vezetékes gázprogramba is belépni és a rászorulókat anyagilag is ösztönözni a belépésre. Azokat az idős, magányo­sokat is segíthetné az önkormányzat a pénzből, akik a lakásukat szeretnék rendbe tenni, hogy rájuk ne dőljön. Id. Csajági Ferencné nyugdíjas: - Az utóbbi években semmi sem épült nálunk. Nincs itt fejlődés, romba megy minden. Nem is tájékoztatnak bennünket, hogy mit szeretne a vezetés. Fontos lenne a falun átvezető árok tisztítása, az utak aszfaltozása, de a hullaházat is rendbe kellene tenni. A közvilágítással is gond van, nincs mindenhol megoldva. A tizenhétmillió forintból sok fejlesztés lehetne, hogy vonzóbb legyen a településünk. Ifj. Varga Imre jövedelempótló támogatott: - Az utakra köl­teném a pénz egy részét, aztán közösségi házat építtetnék, va­lamint a falu és a temető rendbetételét is megoldanám. Úgy ta­pasztalom, hogy az önkormányzat kevésbé törődik az itt élők helyzetével. A környéken nálunk a legrosszabb a helyzet. Kató Katalin gyesen levő anyuka: - Elhanyagolt a mi falunk, az utóbbi években nem épült itt szinte semmi. Sok a földes vagy murvás út, így télen alig lehet közlekedni. Ezeket az utakat asz­faltozni kellene. Meg kell nézni a polgármesteri hivatal épületét is, abból minden következtetés levonható. Egyre több az üres ház, nem jön ide senki; aki teheti, az- elmenekül innét. Fürj Nándor 28 éves munkanélküli: - Tengődnek ezzel a ve­zetéssel nincs jövője. Ebben a faluban megállt az élet. Aki ko­rábban tenni akart valamit, azt menesztették. Sok mindenre szükség lenne itt: utakra, a falun átvezető árok kitisztítására, a környezet szebbé tételére. Ám semmiről sem hallani, hogy mit akar tenni az önkormányzat. Szabó Miklós a Dózsa György utca 316-ból: - Nagyon sok a szemét, a vízelvezető árkokat tisztítani kéne. Utakat kellene aszfaltozni, bővíteni az iskolát, mert nincs tornaszoba sem. A falu folyamatosan öregszik, elköltöznek a fiatalok. Tringer József nyugdíjas a Petőfi utcából: - Elsősorban szi­lárd burkolatú utakat kellene építeni a pénzből, meg felújítani a községházát, és járdákat építeni, továbbá rendezni a szemétte­lepet, szebbé tenni a környezetet. A rendelkezésre álló pénzt - okosan felhasználva - mindenképpen a falu fejlesztésére költe­ném, illetve egy részét a bankba kellene tenni. Özv. Tálas Györgyné: Szeretjük a húsos ételeket fotó: kovács Bonnya csendes, nyugodt falu - Nagyon várják már a tavaszt Ebédre pörkölt, nokedlival Bodri maradsz! - ripakodott az asszony a csaholó kutyára. Bonnyán álltunk meg, a leg­szélső háznál, özv. Tálas Györgyné otthona előtt. A há­ziasszonnyal és negyvennégy éves fiával, Tálas Györggyel a kerítésnél beszélgettünk.- Éppen végeztünk a délelőtti munkával - mondta a férfi.- Mivel töltik a napot?- Dolgozunk, elvégezzük a mindennapi teendőket. Meg néha beszélgetünk - mondta özv. Tálas Györgyné. - A ház­hoz négyszáz négyszögöl föld is hozzá tartozik, azt műveljük. Alig várjuk már, hogy kitava­szodjon és dolgozni lehessen a kertben. Elmondta: kukoricát meg krumplit és zöldségfélét ter­melnek. - Nagy állatjaink nin­csenek - tette hozzá -, csak ba­romfiak.- A télen csak fát hasogat­tam - vette át a szót György. - Vizet húztam az állatoknak, kukoricát morzsoltam. Néha a szomszédoknak is segítettem. A rossz időben pedig tévéz­tem; nagyon szeretem a filme­ket, meg a meccset...- Nem félnek a szélső ház lakói?- Mitől is félnénk? - kérdezi az asszony. - Szegények va­gyunk, mint a templom egere. Nincs itt, a házban semmi ér­ték, amit elvihetnének. Mi is csak tengődünk. Kevés a nyugdíjam, a „gyerek” is le­százalékolt.- Megfőztek-e már? És mi lesz a jó ebéd?- Igen, már elkészült - vette vissza a szót az anya. — Éppen ebédelni készülünk. Tyúkot vágtam; az aprólékból főztem húslevest, s a második fogás pörkölt nokedlival. Ezt szeret­jük a legjobban. A sütemény meg a kelt tészta nemigen megy. Általában húsos ételt főzök, mert a fiam azt kedveli. Özvegy Tálas Györgyné még megjegyezte; csendes, nyugodt, félreeső település Bonnya; talán ennek is kö­szönhető, hogy elkerülik a zsi- ványok. S még a szélső házban sem kell félniük. (Krutek) Nem tájékoztatták a testületet Nem a képviselő-testület döntött az új adóügyi előadó személyé­ről, aki Szentpéteri László pol­gármester közeü rokona, hanem vagy maga a polgármester vagy dr. Szabó Gabriella jegyzőnő - mondta Takács Miklós nagybe- rényi alpolgármester. - A lét­számfelvétel elvileg a jegyző ha­táskörébe tartozik, de mi, képvi­selők nem tudunk arról, hogy hány jelentkező volt az állásra. Sem a polgármester, sem a jegy­zőnő nem tájékoztatott bennün­ket képviselőket a pályázók számáról. Alpolgármesterként próbáltam érdeklődni, de ered­ményre nem jutottam. Mivel a testületi ülésen az adóügyes ki­nevezéséről információt nem kaptunk, ezért nem tudom, hogy van-e a munkakörre előírt szak- képzettsége vagy nincs. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom