Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

Közelről SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal Segít a alendronát Ritkább a csontritkulás Magyarországon is új gyógymóddal gazdagodott az orvostudomány osteoporosis el­leni küzdelmének eszköztára. A csontritkulás egyéb­ként egymillió nő életét keseríti hazánkban. Az alendronát-hatóanyagú készítmény forgalomba hozatalát január 1-től engedélyezte az Orszá­gos Gyógyszerészeti In­tézet. A bevezetése előtti kutatásokról a héten Pécsen az Aka­démiai Bizottság szék­házában számoltak be a Megállítható-e az oste­oporosis folyamata? című tudományos MSD akadémián, amelyet a világ egyik legnagyobb kutatásorientált, nagy népességcsoportokat érintő betegségekre specializálódott gyógy­szergyára szervezett. Az alendronátot a bi­zonyítékon alapuló or­voslás objektív, s ezért megbízható módszeré­vel tesztelték. Az Egye­sült Államokban 3 éven át 2000 klimaxon át­esett, csontritkulásban szenvedő nő vett részt a terápiában. Az ered­mény: a csontsűrűség nőtt, a csípőtáji törések kevesebb mint felére, az egyszeri csigolyatörések csaknem felére csök­kent. A Debreceni Or­vostudományi Egyetem Nőgyógyászati Klinikája is bekapcsolódott abba a vizsgálatba, amelyet 34 ország 135 kórházá­ban végeztek. A betegek egy évig kapták az alendronátot, ami 47 százalékkal csökken­tette a csípőtáji és alkar­törések számát. Az ed­dig alkalmazott hormo­nális terápiák mellett tehát egy bizonyítottan hatékony, nem hormon típusú terápia vált elér­hetővé, s vele új remény született a csontritku­lásban szenvedőknek. Javultak életminőségi, életkilátási esélyeik. A Népjóléti Miniszté­rium kezdeményezé­sére osteoporosis cent­rumokat hoztak létre. Somogybán Kaposvá­ron, Nagyatádon, Siófo­kon és Fonyódon. B. T. VASÁRNAPI —« SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Hirdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató Az népegészségügy szponzorálta a rendszerváltás gazdasági átalakulását Privatizációs héják lesnek a kórházakra A dolgozók frusztráltak, eluralkodott a feketemunka, a kórházakban mindennaposak a betegeket érő atro­citások. Eközben a Pénzügyminisztériumban olyan egészségügyi reformtervezet készült, amelyet csak súlyos politikai következményei miatt állítottak le a választások előtt. Az éhes privatizációs héják alig vár­ják, hogy rávethessék magukat az egészségügyi rend­szerre. Ez dr. Mikola Istvánnak, a Nemzetközi Kórház- szövetség alelnökének a véleménye. Az alelnök tagja volt annak a szakértői csoportnak, amely a rendszerváltáskor kidolgozta a hazai egészségügy átalakí­tásának cselekvési program­ját. Ennek alappillére a köte­lező, általános egészségbiz­tosítási rendszer volt: vagyis, hogy mindenki jövedelem­arányosan fizessen járulékot, és ezért egységes alapszolgál­tatást kapjon.- Hogyan értékeli az azóta eltelt 9 évet?- A gazdasági átalakítás óriási pénzösszegeket vont ki az egészségügyből, az átala­kításkor ezer milliárd forintos vagyonvesztést szenvedett a társadalombiztosítás. A ban­kok konszolidációjára 300 milliárd forintot költött az or­szág, az egészségügyére csak kétmilliárdot. 1994-től reálér­tékben 40 százalékkal csök­kent az egészségügy költség- vetése, a társadalombiztosí­tás behajthatatlan követelése 200 milliárd forintra rúg. A hiány évről évre nő, az idén mintegy 58 milliárd forint hi­ányzik ahhoz, hogy az egész­ségügy a tavalyi szinten mű­ködhessen. Minden hibájával együtt eredmény viszont az önálló finanszírozás megte­remtése, hogy az orvosok költségérzékenyebbek lettek. Évente egy ember egészség- ügyi ellátására 306 dollárt költünk, Ausztria 2000-et, Svájc 4120-at.- Volt-e hozadéka a nép­egészségügy és a demográfia szempontjából a rendszervál­tásnak? — Sajnos, eddig semmi­lyen. 1995 óta tovább gyor­Magyarország legelmaradottabb ágazata az egészségügy suit a népesség fogyása; a 10 millió 157 ezer emberből alig több mint 3 millió az aktív dolgozó. Az összes halálozás mutatóit tekintve a magyar adatok az elmaradott ázsiai országokéval egyeznek meg. A férfiak születéskor várható élettartama 65 év: elképesz­tően alacsony. A keringési, a daganatos és az alkoholiz­musra utaló májbetegségek aránya példátlanul magas a térségben. Az európai integ­rációba igyekvő Magyaror­szág legelmaradottabb ága­Tizenegy év eredményei alapján került mérlegre az oktatás Elitképzés a középiskolákban Egy kutatás során objektív szempontok alapján vizs­gálták és rakták sorrendbe a magyar középiskolákat: 279 gimnáziumot, 139 vegyes - gimnáziumi és szak­középiskolai képzésű - középiskolát, 436 szakközép- iskolát és 21 művészeti Intézményt. Dr. Báthory Zoltán, a közok­tatási minisztérium helyet­tes államtitkára a vizsgálat eredményét összegező do­kumentum előszavában rá­mutat: okosan kell értékelni az adatokat, nem túlbe­csülve a számok jelentősé­gét, „mivel a tanári munka igazi eredményei a tanulói agyakban és szívekben je­lennek meg.” A kutatásból mégis kitűnik a középiskolai oktatás sokszínűsége, és megjelennek az egyes isko­lák sajátosságai. A kiadvány az iskolák tanulóinak telje­sítményét több szempont szerint csoportosítja. A rangsor elkészítéséhez az elmúlt tizenegy év országos középiskolai tanulmányi versenyeinek (OKTV), szakmai tanulmányi verse­nyeknek (SZKTV) és mint­egy hetven más megmérette­tésnek a helyezéseit, és a felsőoktatási felvételik ada­tait használták fel. Táncsicsos elsőség A gimnáziumi elitoktatás színvonalát jelző OKTV-he- lyezések alapján a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium az első somogyi. Ez az or­szágos lista 41. helyét je­lenti. A listát egyébként a budapesti Fazekas gimná­zium vezeti. Az OKTV-k, a felvételi eredményesség és az írásbeli-vizsga pontszám összesített rangsorában szintúgy a Táncsics Mihály Gimnázium vezeti a somo­gyi mezőnyt; országosan a 33. helyen áll. Az írásbeli vizsgákon az elérhető 15 pontból átlag 10,1 pontot ér­tek el a kaposvári alma ma­ter diákjai. Az összes vég­zett diák 55,9 százaléka ke­rült a felsőoktatásba. A bar­csi Széchenyi gimnázium a tanulmányi versenylistán csak a 217-219. Az írásbeli vizsgán azonban jól teljesí­tenek: átlag 9,43 pontot ér­tek el. A felvételi eredmé­nyességük is imponáló: a végzősök 39,7 százaléka ke­rült a felsőoktatásba. A csurgói Csokonai reformá­tus gimnázium a 220-224. az OKTV-k alapján. A Toldi gimnázium a 337-348. he­lyen áll, innen minden ötö­dik végzős tanul tovább. Agrárversenyeken jeleskedünk A versenyekről érdekes ké­pet nyertek a kutatók, ami­kor az 1-3. helyezést elért iskolákat nézték. Somogy az agrárversenyeken jeleske­dett: az élen a kaposvári Mó­ricz Zsigmond Mezőgazda- sági Szakközépiskola és a tabi Rudnay Gyula Gimná­zium és Szakközépiskola áll. A vegyes középiskolák között az első somogyi a Munkácsy Mihály Gimná­zium és Szakközépiskola, amely az összes középiskola közül a 140-143. helyen áll az OKTV-listán. Az intéz­mény felvételi eredményes­sége 29,6 százalék. A nagy­atádi Ady gimnázium és szakközépiskola a 146-147. helyen áll, felvételi eredmé­nyessége 29 százalék. A sió­foki Perczel Mór a tanulmá­nyi versenyeken ugyan ke­vesebb helyezést ért el (a 172-173. helyen állj, de a felvételi eredményessége jobb volt, 33,7 százalék, és ez a 19. legjobb az országos mezőnyben. A Fonyódi Má­tyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola a 228-233. helyen áll az OKTV-helyezések alapján, a végzősök 26 százalék került a felsőoktatásba. A marcali Berzsenyi a 258-264. 18,8 százalékos aránnyal. A földrajz és az angol megy A szakközépiskolák közül az OKTV-k alapján a kapos­vári Eötvös az első somogyi a 111-112. helyezéssel, és a felvételi mutató is itt a leg­jobb, 21,3 százalék. A Móricz mezőgazdaságiból 20,1 szá­zalék, a fonyódi Híradásipa­riból 19,8 százalék, a Nosz- lopy közgazdaságiból 18,9 százalék tanult tovább. A tantárgyankénti vizsgála­tokból kitűnik, hol képzik az egyes szakterületek legkivá­lóbb diákjait. Biológiából a Táncsics az első somogyi a 14., fizikából az Eötvös szak- középiskola a 29-30. helye­zéssel. Földrajzból a Mun­kácsy vezeti a mezőnyt 13. helyezésével. Kémiából a Táncsics 49-53., magyarból a 72-79. a Berzsenyivel holt­versenyben. Matematikából az Eötvös műszaki szakkö­zépiskola a 33-35., történe­lemből a Táncsics 39-40. An­golból is a Táncsics a legjobb (12-13.), franciából a nagy­atádi Ady gimnázium a 27., német nyelvből a siófoki Perczel a 39-40., oroszból a Táncsics a 20-21. B. T. zata az egészségügy.- Az alapellátásban elkez­dődött a korlátozott privati­záció, a szakellátás azonban egyre nagyobb bajban van. A jelek szerint nem hozta meg a várt eredményt a kórházi szerkezetátalakítás. — Sőt, teljes bukás, ami komoly ellátási gondokat okoz. 15-16 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, ami persze nem hozott pénzmeg­takarítást, hanem költeni kel­lett rá. Most a Pénzügymi­nisztérium olyan egészség­ügyi koncepciót dolgozott ki, amely a társadalombiztosítást több biztosítós modellé alakí­taná. Ebben a rendszerben a döntő súlyt a kötelező profit­érdekeit magánbiztosítás képviseli, ami a szolgáltató rendszer parttalan privatizá­ciójának a lehetőségét tartal­mazza. Ez homlokegyenest ellenkezik a most megszüle­tett egészségügyi és egész­ségbiztosítási törvényekkel.- Mi jelenthetné az egész­ségügyi rendszer számára a megoldást ön szerint? — Csak a pártpolitikai érde­kek felett, hosszú távra gon­dolkodva lehet eredményt el­érni. Véget kell vetni a 10 mil­lió emberen való kísérletezge­tésnek. Kezdeményeztük egy nemzeti egészségügyi bizott­ság létrehozását, ami kidol­gozná az egészségügy átalakí­tásának szakmai programját. A rendszer motorja az orvos, akit érdekeltté kell tenni. Most dolgozunk azon, hogyan le­hetne a szakorvosokat szabad szellemi foglalkozásúakká tenni. Régóta javasoljuk, hogy az élvezeti cikkek jövedéld adójának egy részét forgassák vissza az egészségügybe, ez 100 milliárd forintot jelent. A közteherviselésben pedig végre rendet kell tenni: egyre több a járulékot nem fizető, és egyre kevesebb az aktív dol­gozó; a vállalkozói szférát pe­dig arra kényszerítik, hogy minél több pénzt számoljon el költségként, vagyis a lehető legkevesebb járulékot fizes­sen. Katona József 1998. március 22., vasárnap Az idei somogyi csúcs: kilencmillió forintos Ford Lefülelt autótolvajok Somogybán az idén eddig 11 kocsit kötöt­tek el: leginkább te­repjárót. Az idei csúcs a Vasárnapi Somogyi Hírlap rendőrségi for­rásból szerzett értesü­lése szerint egy Ford terepjáróé. A legtöbb autó Kaposvár és Nagyatád környékén tűnt el. A tolvajok számlájára ír­nak több Jeep Grand Che- rokee-t és Mitsubishi Paje- rot is. A módszerük: zártö­rés vagy zárhúzás. Kapós továbbra is a Mercedes, a Volkswagen és az Audi, de időnként öreg Ladák is el­tűnnek. Ezeket feltehetően alkatrésznek lopják, ám az értékes nyugati autók a ha­zai piac mellett valószínű­leg valamelyik szomszédos országban bukkannak föl. Szakértők szerint Ukrajna, Románia mellett vélhetően Jugoszláviában adják-ve­szik a meglovasított kocsi­kat. Gyakran a közúti átke­lőkön akarják átvinni az au­tót. Márciustól azonban megnehezítik a tolvajok dolgát: igazolást kell felmu­tatni, ha az autót nem a tu­lajdonos vezeti külföldre. A leghalványabb gyanú ese­tén felhívhatják a tulajdo­nost, s tisztázhatják: adott-e engedélyt? A Vasárnapi Somogyi Hírlapnak egy so­mogyi autókereskedő azt mondta: az elgondolás hasznos, ám a profi tolvajok vélhetően ezután is sok au­tót juttatnak külföldre. Az „autóscápák” összeszokot- tan dolgoznak. — A bandák apró sejtek­ből épülnek föl — mondta a neve elhallgatását kérő fia­talember. — Az utazó csapat addig kutatja a kiszemelt kocsit, amíg meg nem ta­lálja. Olykor ez napokat vesz igénybe, mivel néha egészen különleges igénye­ket támaszt a megrendelő. A nagy teljesítmény mellett gyakori kívánság, hogy a kocsi full extrás legyen. Ha megvan a jármű, gyakorlott mozdulatokkal feltörik, ami legfeljebb egy percig tart. Még a sokat emlegetett biz­tonsági kampó sem nyújt tökéletes védelmet. A kor­mánykereket elhajlítják, s miután kiakasztották a be­rendezést, visszateszik. Ké­sőbb a szállítást profi so­főrre bízzák. Olyanra, aki nem esik pánikba, ha közúti ellenőrzésbe fut. Persze erre ritkán kerül sor, mivel jól kiépített hírláncot mű­ködtetnek. A tulajdonos épphogy csak értesül a lo­pásról, már javában dolgo­zik a „dokumentációs-osz­tály”. Ők a legalizáláshoz szükséges papírokat szerzik be. A hamis forgalmi — a fej­lett technikának köszönhe­tően — nagyon hasonlít az eredetihez. A lopott kocsik kiszűrésére — mint a keres­kedő mondta — leghatéko­nyabb módszer a közúti számítógépes ellenőrzés. — Somogybán tavaly feb­ruár óta működtetnek egy videokamerával összesze­relt rendszámazonosító ké­szüléket — válaszolta kér­désünkre Nagy Nándor őr­nagy, a megyei rendőr-fő­kapitányság alosztályának vezetője. Az adatokat na­ponta frissítik, s így bármi­kor összevethetik az orszá­gos információval. Eddig több mint 30 lopott jármű­vet szűrtek ki megyénkben. A napokban Siófok hatá­rában találtak egy olyan au­tót, amely lopott rendszám- táblával közlekedett. Harsányi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom